Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-24 / 68. szám
SwittHWeig é* kiadóhlw fit Kulciey-otc* 6. (Próféta- WtcSó, L emelet 6.) Telelom B—55. A Sieged* megjelenésfe kivételével minden mg. Egres számára 20 koros*. BlSfkelési árak: Egy Manpra Siegeden 400, Budagotten és vidéken 420 kor számára 20 korona. ...... ■ [UNK] ■ ■ ......................■ [UNK] [UNK] [UNK] ■ [UNK] [UNK]........... ■ Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 9, egy hasábon 16, másfél hasábon 25 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 8, kövér betűkkel 16 K. Szövegközti közlemények •őrönként 100 K. Nyílttér, családi és orvosi hír 100 K. Több•sör! feladásnál árengedmény. IV. évfolyam, Szeged, 1923 március 24. SZOMBAT, 68-ik szám. Két hét alatt a korona 22 centiméről 10 centiméra esett Zürichben, felét veszítve el még megmaradt értékének. Két nap óta 10 centime a korona zürichi jegyzése, vagyis svájci értékelés szerint ezt az összeget éri meg száz korona. Az összeg nagyságát jellemzi, hogy azért Svájcban még egy belföldi levelet sem lehet feladni. Tájékozásul azok számára, akik már elszoktak a békeidők valutáris átszámítási viszonyaitól, mellesleg megemlíthetjük, hogy ez az idáig elért legalacsonyabb korona-színvonal a korona békeértékének ezredrészére való csökkenését jelenti. Egy nagyon szembeötlő határkőhöz érkeztünk el, amely szerfelett megkönnyíti a lejtőn eddig megtett útnak a megmérését. Ha valakinek ma ezer koronája van, az körülbelül annyit ér, mintha a békeidőben egy korona lett volna a zsebében. A közgazdasági zugtekintélyeknek és a mucsai politikusoknak az a fajtája, amely nagy hanggal szokta pótolni ismeretének és világszemléletének fogyatékosságait, azt szokta felelni ezekre a szomorú megállapításokra, hogy nem élünk Zürichben és semmi közünk a korona zürichi árfolyamához. Zürichben csak egy rosszakaratú banda működik, amely olyan jegyzéseket röpít világgá, aminő neki tetszik. Ha Európa hitelt ad neki, az csak az európai pénzügyi kapacitások mérhetetlen ostobaságát mutatja. Államtitkári alakról hallottuk a merész, de hatásos kijelentést, hogyha ez tovább folytatódik, akkor fütyülünk Európára. Sajnos, a mindennapi ember nem intézheti el a dolgokat ilyen könnyedén, hanem ezer meg ezer keserves gondjának közepette is szakít magának időt annak megállapítására, hogy mennyiben van igaza annak a bizonyos zürichi jegyzésnek. Miközben aggodalommal néz saját háztartási egyensúlya felborulásának elébe, ráeszmél, hogy a húszezer koronának fölébe szökkent búzaár, vagy az ezerhatszáz koronánál drágább zsír pontosan ezerszerese a békebeli búza, vagy zsír árának. Kezdi érezni, hogy öt magát be lehet csapni, de a búzát, vagy zsírt semmi esetre sem. Csodálatosak ezek a lelketlen jószágok: mintha Zürich volna az időjárás, ők pedig a hőmérő, megérzik a korona temperaturájának minden változását. Vidéki piacon kofák szájából hallani már valutapolitikai fejtegetéseket, hogy nem adhatják olcsóbban a portékájukat, ha Zürichben folytonosan esik a korona. Az ember azonban más furcsaságokat is tapasztal, ha a búzának hőmérői szerepén elmélkedik. A búza nemcsak a hőmérő módjára mutatja a zürichi időjárást, hanem mintha barométer volna, előre is jelez. Csak vissza kell emlékezni azokra a már rég túlhaladott kijelentésekre, hogy lesz még tízezer koronás búzaár, vagy hallani kell a mostani fogadkozásokat, hogy nem adja a búzát, amíg el nem éri a huszonötezret. Már az előjelét is érezni ennek a nemzeti hegymászó sportnak A húszezer koronás ár inkább csak elméleti jellegű, mert búzában nincs kínálat. A búzát visszatartják s a honfikeblek további áremelkedésre spekulálnak. Másként ez nem lehet, minthogy a destruktív erkölcsök az ártatlan kisgazdás lelkületet is megmételyezték. Tartanunk kell tőle, hogy a mételyezés annyira haladt, hogy Nagyatádi Szabó Istvánnak és elvbarátainak a közélelmezés olcsóbbá tétele érdekében megindított akcióját sem fogja a kívánatos eredmény koronázni. A közélelmezési miniszter a tőzsde megrendszabályozásában keresi a folyton súlyosbodó megélhetési bajok orvosszerét. A fajvédő sajtó még messzebbmenő módon szeretné a tőzsdét, amely kifejezés alatt az egész kereskedelem is értendő, igazoltatni. Vagy elfelejti, vagy el akarja felejteni, hogy nem is oly sok esztendő előtt jogelődei a tőzsdét tették felelőssé, hogy alacsonyak a búzaárak. Nem szűnik meg hánytorgatni, hogy a tőzsdei értékek mennyire felszöktek, de bölcsen hallgat arról, hogy a kurzusok csak számszerűleg duzzadtak meg, de nem érték el a búzának békeparitását. Ha csak egy kis objektivitás, vagy belátás volna ezekben az újfajta közgazdasági tudósokban, akik egy szájból fújnak meleget és hideget, rájöhetnének, hogy nem Zürich az oka az élet megdrágulásának idebent, hanem a koronának a zürichi kurzusban kifejezett értéke csak visszasugárzása a búza és más elsőrendű szükségleti cikkek áralakulásának. Drasztikusan kifejezve a búza csinálja az időjárást és Zürich a hőmérő, nem pedig megfordítva. Ha néha Zürich elébe is szalad a belső árképződésnek, nem lehet kívánni tőle, hogy többre értékelje a koronát, mint amekkora értéket idehaza tulajdonítanak neki. De még az ilyen előreszaladásoknak is megvan a magyarázatuk. A félhivatalos kőnyomatos világít rá egy ilyen okra, mikor azt mondja, hogy a kontremin belpolitikai hírek lanszírozásával igyekezett a tőzsdén érvényesülni. Egyszóval : belpolitikai hírek lanszírozása. Hírek, amelyeknek hitelt adnak, mert a valószínűség némi látszata lappang mögöttük. Hírek, amelyeket külföldi lapok abban foglalnak össze, hogy Magyarországon beverik az emberek egymás fejét, de adósságot nem fizetnek. Persze a jámbor külföldi nem tudja, hogy itt nem mindenki foglalkozik a fejbeverés sportjával és azt sem tudhatja, hogy Magyarországról azért nem lehet adósságot fizetni külföldre, mert van egy agyonreklámozott devizaközpont, amelynek nincs devizája. Ezek a körülmények tükröződnek vissza a korona tizes zürichi jegyzésében s így fonódik össze a magyar pénznek a trianoni békével megkezdődött tragédiája a kisgazdák szája íze szerinti népmesékkel, utcai csetepaték balladáival, nagypolitika szónoklataival és a közgazdasági élet keserű valóságaival. Erélyes rendszabályokat ígér Bethlen. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A különböző nyugtalanító hírek által felzaklatott politikai életben a mai napon bizonyos nyugalom következett be és úgy látszik, hogy ez a hangulatváltozás egyben jelentős fordulatot jelent az általános kormányzati politika terén. Gróf Bethlen István miniszterelnök a mai napon részletesen informálta a helyzetről először az ellenzéki szövetség képviselőit, majd az egységes párt tagjait, később pedig gróf Zichy Jánost és Heinrich Ferencet. A miniszterelnök kijelentései az ellenzéki politikusokra megnyugtatóan hatott, saját pártja pedig biztosította, hogy a kilátásba helyezett erélyes rendszabályok keresztülvitelében támogatni fogja. Az egységes párt fajvédelmi csoportjának álláspontja e pillanatban még ismeretlen, de úgy tudják, nincsen kizárva, hogy Gömbösék rövidesen levonják magukra nézve az előállott helyzet konzekvenciáit. Politikai körökben általában az a felfogás, hogy a miniszterelnök nyilatkozatai nagy mértékben hozzájárultak a helyzet tisztulásához és hogy e nyilatkozatokat rövidesen a legerélyesebb és a legcéltudatosabb cselekedetek fogják követni. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter egyébként már a mai napon magához kérette az egyetemek rektorait. Bethlen tárgyalása az ellenzék vezetőivel. Mint köztudomású, Rassay Károly a mai ülésen akarta szóvátenni a legutóbbi napok eseményeit, napirend előtti felszólalás alakjában, melyben a következő három kérdést intézte volna a miniszterelnökhöz: Milyen eszközökkel szándékozik az egyetemen a rendet helyreállítani, azután nyilatkozzék egyes képviselőknek az ifjúság mozgalmaiban való részvételéről s végül hogyan szándékozik az ország rendjét biztosítani ? Rassay beszédének elmondására azonban nem került sor, mert gróf Bethlen István az ellenzék vezetőit magához kérette a házelnöki szobába, ahol körülbelül fél óra hosszat tárgyaltak. A tárgyalások eredménye teljes mértékben kielégíti az ellenzéki politikusokat, akik hiszik, hogy most az egyszer valóban erélyes kézzel lát a kormány a rendcsinálás munkájához. Egyébként az ülésről a kormány a következő hivatalos kommünikét adta ki: — Gróf Bethen István miniszterelnök a nemzetgyűlés mai ülésének megnyitása előtt a Ház elnökének szobájában az ellenzéki pártszövetség megbízottaival Ralsay Károly, Pakots József, Giesswein Sándor, Peyer Károly és Farkas István nemzetgyűlési képviselőkkel tanácskozást folytatott, amelynek rendjén a miniszterelnököt minden oldalról informálták. A miniszterelnök kijelentette, hogy minden rendbontással szemben a legerélyesebben fog fellépni a kormány és ha még egy esetben a politikát bármily formában is az utcára viszik, a kormány a statáriumot fogja kihirdetni. A Horthy-akció elszámolásai: Drózdy Győző képviselő a gazdasági munkásviszonyok szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során azt kívánta, hogy a kormány a Horthy-akcióról pontos elszámolást terjesszen a parlament elé, hogy megtudják, kik kapták a milliókat, esetleg milliárdokat, nem titkos szervezetek-e, Rassay Károly pedig közbeszólás alakjában érdeklődött, hogy az akcióból a falvak mennyit kaptak. Illetékes helyről felhatalmazták a Magyar Távirati Irodát annak kijelentésére, hogy Drózdy nyitott kaput döngetett, mert az indemnitás tárgyalása alkalmával a belügyminiszter hozzájárulásával elfogadott határozat szerint ezek az elszámolások úgyis be fognak a nemzetgyűlésnek mutattatni. Az amerikaiak a jóvátétel tisztázását kívánják. A kereskedelmi kamarák nemzetközi kongresszusának a körében híre terjedt, hogy az amerikai delegáció szóvá fogja tenni a Ruhrvidék megszállását és a német jóvátétel rendezését. A kongresszus tegnapi ülésén ez a törekvés már megnyilvánult az amerikaiak részéről, akiknek szónoka kifejtette, hogy az amerikai kereskedők múlhatatlanul szükségesnek tartják a jóvátételi kérdés tisztázását a világgazdaság helyreállítására. Amerika kívánja, hogy szakértők állapítsák meg Németország egész adósságának összegét és azt nemzetközi kölcsön útján számítolják le a németek. A kölcsön kamatszolgáltatását és amortizálását Németország garantálná, de a német birodalom szuverenitásának teljes megóvása és nemzetközi ellenőrzése mellett. Ramsay Macdonald a külföldi sajtóképviselők egyesületében hosszabb nyilatkozatot tett arról a kezdeményezésről, amellyel a francia-belga eljárás folytán támadt ruhrvidéki nehézségek ügyében interparlamentáris konferenciát igyekszik létrehozni. Maga Macdonald azt az álláspontot képviseli, hogy Franciaországnak és