Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-01 / 172. szám

szerk­e­ztőség és kiadóhiva­tal : Krtlcsey­ utca 6. (Próféta­­ttátió, L emelet 6.) Telefon IS-S3. A .Szeged" megjele­nik héttő kivételével minden nap. Egyes szám ára 80 ko­­runá. Előfizetési árak: Egy tőpapra Szegeden 1500, Buda­pesten és vidéken 1550 kor. IV. évfolyam. Egyes m&ém évi 80 korona. Szeged, 1923 augusztus 1. SZERDA. mező isteni eze­temene Pcföf»­e. Peeti C'­nten­ Petőfi második temetése. Az es­et, amiről versek százait írták az ep­gon magyar költők, maga az úristen végezte hetvennégy esztendővel ezelőtt a segesvári ha­lottak mezején. Az Isten, aki a maga lelkét letkezte a kiskőrösi zsellérpár gyermekébe, azon szüzén visszaszólította őt a maga örökkévaló­ságába, mielőtt a földi emberek világa szennyet ejthetett volna rajta. — Leküld­em őt szövétnekü­ nek­ek, sötét­ben tévelygő szegény magyaroknak, — mondta az Isten, — de ti nem ismertétek föl benne az én követemet. Az örökkévalóság kenyerét küld­tem le tö e nektek és ti kitagadtátok a min­dennapi kényérből. Uj evangéliumomat bíztam rá és ti nem mertetek rábízni egy mandátumot. Én a halhatatlanság jegyével vallottam ma­gaménak és ti ráütöttétek az ország felforgató bélyegét. Biborba kellett volna öltözidnetek, vállatokon hordanotok, körüloltározno­ok és eléje virágot hintenetek, — ti pedig esküldtétek kozáklovak patkói alá. Nem volt közébetek való, mert az én telkemből való lélek volt és én visszavette­m őt magamhoz a jövendő ma­gyarság mennyei nagyi öveinek. Szép volt a Petőfi Sándor első temetése, mert azt maga végezte az U­rmint Mózesét B­­-regorban, hogy földi szrm ne lássa sírját és földi láb meg ne tapaolja szent porait. An­gyalaival ültetett föléje pázsitot és vadvirágokat, »alán tölgyet eredetet! szivéből, talál vadrózsa­­bokrot és csalogányokat rendelt ki siratóinak és a felhőknek parancsolta meg, hogy harma­­tozzanak­ rá könnyeket minden julius vég éjsza­káján. Petőfi Sándor, akinek olyan halál ada­tott, amilyent megjövendölt magának, temetést se kivághatott volna nagyszerűbbet, mint ami­nőt a T­emtő juttatott neki. .. . Pe­tfi második temetése egy egész ország részvételével egy egész esztendeig tartott. Utolsó mozzanata a Petőfi-Társaság keszthelyi ünnepe volt, amelyről négysoros kommünikéban szá­molnak be a mai pesti lapot, hátul, a napi hírek rovatában, a tízmilliós klinikai lopás és a siófoki játékbank lefoglalása közt. A szónokok szépen beszéltek, a keztők szépen szavaltak, a lelkesedés nagy volt, különösen amikor egy dunántúli kisasszony elszavalta Vlassics Tmre báró „Magyar elégiá“ ját. Pont. A Petőfi­­centennárium véget ért. Petőfit feltámasztottuk egy esztendőre és eltemettük nagyon hosszú időre, mert aki hamarjában még egy Petőfi­­ünnepet akarna rendezni, annak meggyűlne a baja a közönséggel, a hallgatókkal, az olva­sókkal, a lelkes helyi bizottságokkal, de még tán magával a Petőfi-Társasággal is, amely pedig igazán emberül teljesítette a kötelességét, egy adó esztendeig celebrálván a­ Petőfi-misét. Senki pedig ebből szemrehányást, vagy ma­­líciát ne olvasson ki, mert hiszen mi is be­látjuk, hogy a sajtó hivatása szerint a napi élet szolgája és nem a sajtó tehet róla, hogy a Petőfi centennárium vécén nem Keszthely a vezércikk-téma, hanem Sinaia és Cegléd. Csak­hogy mi úgy érezzük, hogy e három földrajzi helynév közt összefüggés van és ki mertük mondani és a Petőfinek kijáró őszinte hódolat révén kötelességünknek érezzük kimondani, hogy ha ebben az ország­ban olyan élő volna a PeeR-kultuz, amilyennek egy esztendőn át hirdették, akkor Petőfi halálának évfordulóján nem va­na vele.cikk-téma Sinaja és Cegléd, a m­gyar függe­lenség és a magyar vélemény­­szabadsá­g két koporsószege. Ha ez az ország sz­­ébe fogadta volna és vérévé élte volna a Pe­őfi evangéliumot, akkor nem jutottunk volna oda, hogy az egy esztendeig tartó kényszere­dé­s nemzeti ünnep országos unottsái­ba vesszen bele. C­akhogy az igazs ag az, hogy a ma nemzedékét mérhetetlen szakadékok választják el m­­ég attól a jubileumra preparált Petőfitől is, akiben nem ismerne magára a segesvári Hirdetési árak: Fél hasábon 1 mm. 14,egy hasábon 24,más­fél hasábon 38 K. Szövegkflzl 25 százalékkal drágább. Apró­­hirdetés 12, kövér betükkel 24 K. Szövegközti közlemények soronként 250 K. Nyilttér, csa­­ládi értesítés 2­1. K. Több­szöri feladásnál árengedmény 172-ik szám, cselekedetével A Petőfi­t- I e.et­, amely minden náriumátrek megün­neplése olyan nemzedékre­­ tagad*: ez az igazi „M«gyar elégia A sinajai értekezlet megerősítette a kisantánt államok szolidaritását Dr. Brnes cseh kü­lsymoiniszter a hírlapírók előtt a követ­ke­zéset jelentette ki: A négybr­­telmek egyre jobban megértik a kisantánt sze­repét és természetes, hogy iránta való jóindu­latuk egyre fokozódik. Valamenyi nehézség köz­zepette, am­ly most Európát felkarolja, csupán a kisántán­ mutatkozik a konszolidáció tényező­jének Az el­enséges propaganda úgy tünteti fel a kirántentot, mint a gyammog ellenrévét. Azonban senki sem tudja konkrét bizonyítékát adni ennek az állításnak, ami ilyenformán ten­­denciásnak bizony­ult. A mi szövetségünk hatásköre világosan van lefektetve és körvon­lazva. A si­najai értekezlet a gyakorlatban még inkább megerősítette a szövetséges államok szolida­ritását A Prager Presse értesülése szerint dr. Benes külügyminiszter holnap délután tér vissza Sina­­jából Prágába. A sinajai konferencián nem került szóba Görögország és Lengyelország csatlakozása a kisentathhoz. Oupán véleménycserét folytattak a kisantant és a két illam és jövőbeli viszonyáról. A Cseszko Szlovenszko Republika jelentése szerint Vorzal n­emzetvédelmi miniszter repülő­gépen Jugoszláviába utazott. A miniszter vasár­­nap indult el és Magyarországon hétfőn dél­előtt repült át. Az utazást titokban tartották, most már azonban nincs ok a titkolódzásra, minthogy a cseh repülőgép már vissza is tért és mint a lap írja „a magyar ak dékoskodá­­soknak végtéive már nem fenyeget.“ A magyar politika és a kisantant konferenciája. A fővárosi politikai körökben a sinajai kon­ferencia ismeretes döntése és magyar vonatko­zásai keltettek még ma is nagy érdeklődést. Az ezzel kapcsolatos kérdésekben a kormány egyelőre m­ég nem tájékoztatta a nemzetgyűlést, csak majd alkor, ha konkrét formában oldják meg a svnájci megbeszélések végső elhatáro­zását. A képviselők a Ház folyosóján ma élénken foglalkoztak a Sin iából érkezett hírekkel. Hu­szár volt miniszterelnök, a nemzetgyűlés alel­­nöke a konferenciáról így nyilatkozott munka­társunké: “ A smajai konferencia Magyarország szem­pontjából elsőrangú figyelmet érdemel. Bethlen István gróf miniszterel­ök külföldi útjának nagy sikerét látom abban, hogy Stopjában a szom­szédos államok államférfiai revízió alá vették eddigi rideg, elutasító és sokban ellenséges magatartásukat. Azt hiszem, elérkezett a lélek­tani pillanat arra, hogy a magyar kormány köz­vetlen tárgyalások alapján igyekezzék a szom­szédaival való viszonyt tisztázni és a beállott kedvezőbb atmoszférát felhasználni arra, hogy egy módus vivendi találtassék a függő, nagy kérdések megoldásira. Úgy látom, hogy a szom­széd áramokban, de különösen Csehországban a tanácskozásra szintén elérkezettnek látják az időt. Európa érdeke, hogy a Duna medencé­ben a békés együttélés rendszere megteremtessék. A ceglédi választás hatása. (A Szeged budapesti tudósítójától) A nem­­zetgyűlés az indemnitás vi­áját tovább folytatja. Mivel két határozati javaslatnál névszerinti sza­vazást is kérnek, továbbá több §-rás élénk vita várható, általában azt hiszik, hogy az in­­demnitást részleteiben csak a hét végén sza­vazzák meg A folyosón sokat beszélően a ceg­lédi választás eredményéről, melyet főként annak tudnak be, hogy a pártok nem állítottak meg­felelő jelölteket. A ceglédi választás mintha megérlelte volna egy új politikai csoport megalakulását Mint ismeretes, a f.jvédők és az ortodox legitimis­ták között hónapok óta tárgyalások folynak, melyek Lendvai megválasztásának körülményei folytán most már oly irányba terelődtek, hogy a tárgyalások legfontosabb kérdése az lett, hogy mily akciót kezdjenek a kormány helyzetének súlyosbítására, illetve a kormány megbukta­tására. Lendvai megválasztásával kapcsolatosan azt h­an­ázta­ják, hogy meg­van az alap a mandá­tum megpeticiondtására azon plakátok révén, melyeken a jelölt és környezete a választókat terrorizálták. Hiteket terjesztettek ma egyébként arról is, hogy a kormány egy felveendő kölcsön ügyében tárgyalásokat folytat Franciaországgal. A pénz­ügyminiszter erre vonatkozólag nem volt haj­landó nyilatkozni. Minden hónapban megállapítják a tisztviselők fizetését. Mert a Szeged tegnap már jelentene, s teg­napi minisztertanács határozott a köz­tiszt­vise­lők fizetés« r dózise ügyében. A minis­z­riaaSí - ról a Magyar Távirati Ir­oda a köve.xzőn* irj­i: — A »kormány i íegr .pi miniszter ar csőn a korona romlásával a kC2»lkaftn<uol­tafd­& nézve beállt helyzetet beható megvitatás tárgyává tett« és arra az elhatározásra jutott, hogy ezen­túl a közalkalmazottak illetményeiket, beleértve a külön pótlékokat is, az illetményeknek hadi megállapítása utján a koronának július havi fizetésrendezés idejében fennállott értékével ál­landó arányban fogja tartani. E célból minden hó utolsó minisztertanácsban meg fogja álla­pítani a következő hónapra járó illetményeiket. Ennek a megállapításnak megfelelően egyúttal elhatározta a minisztertanács, hogy tekintettel a leguj-bb váratlan korára romlásra, a közalkal­­mazottak részére augusztus hóra az új illet­ményszabályzat szerint járó fizetési és külön pótlékokat 100 százalékkal felemeli, ennélfogva az új illetmé­nyszabályzat szerint egy hónapra járó összegen felül, még ugyanolyan összeg sürgős folyósítását elrendeli. Júliusra nézve a már kiadott kormányrendeletben foglalt rendel­kezés az adandó pótlékokra nézve önként ért­hetőig változatlanul marad. Mi lesz a hatósági tisztellátással? A földmivelésügyi miniszter sürgetésére a közélelmezési miniszter már hónapok előtt szi­gorú rendeletben utasította a vidéki törvény­­hatóságokat és Budapest főváros tanácsát a hatósági tisztellátás megszüntetésére vonatkozó­aig. A fennálló rendelkezések szerint ily körül­mények között augusztus 14 én megszűnik az állami olcsó lisztakció. A szegényebb néposz­­tály, melyet ez a rendelet kimondhatatlanul sújt, természetesen nem akar belenyugodni a miniszter döntésébe. A közélelmezési miniszté­rium illetékes osztálya úgy gondolja már, hogy feltétlenül meg kell hosszabbítani az akció le­járati idejét­e, mlig ez a helyzet, hogy ha a formán­y sürgősen nem intézkedik a rendelet nem,változta­ására!, a legszegényebb néposztály kétségbeesett helyzetbe kerül. A jelen tervezet szerint természetesen az elmúlt évekhez visjo-

Next