Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-01 / 76. szám
£ flVM szám* ára 1200 korona. Szeged, 1924 április 1, KEDD. hnf i,:r. J tf Sti*döhi»»T«i] Deák Peranc ulca 2. (FfrrailioMSval nemben.) Televn l 83. A .Szeged* megjelesm kMM kivétel*»®' mind«“ te*. Xgye* szán ár* 1*® h>" ■»az. E3«>««*»' ti»«! Egy fe viipi helyben**® ®! Eod*«nten í* rid«*er Kw *«* V. I'dolync l riwdetesi Arak: PélhasAbuc 1 mm. SCO, egy haséba. DM, más létunábon 900 K.Szivegr kBit 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 408S kor. Szövegközti közlemények toronként 4500 korona. Családi értesítés 3500* kér. 76-ik szám. Az ellenzék állásfoglalása a szanálási javaslatokkal szemben. Budapest, március 31. (A Szeged tudósítójának telefonjelentése.) A politikai pártok érdeklődének középpontjában természetszerűleg a kölcsönjavaslatok sorsa áll. Csaknem az összes politikai pártokban a legizgalmasabb ülések voltak különösebb eredmény nélkül, mert a pártok úgyszólván egymástól várják a végleges elhatározást. Különböző tervek merülnek fel a kölcsöntárgyalások idejére, többek között az is, hogy az ellenzék egy része mondjon le a mandátumáról és vonuljon ki a nemzetgyűlésből. A legutóbbi napokban egész a tegnapi napig is ezeknek a kérdéseknek tekintetében a legteljesebb bizonytalanság volt tapasztalható, senki sem ismerte ki magát ebben a túlfeszített atmoszférában. A mai napon azonban már valamennyire tisztázódott a helyzet és egy kis nyugodtságot is lehetett észlelni és arra lehet következtetni, hogy most már a közeli napokban egységes megállapodásra is sor kerül. A kormánypárt is ülést tartott. A kölcsönjavaslattal azonban nem foglalkozott, hanem szerdán, vagy csütörtökön fog vele részleten foglalkozni. A kormányt támogató, valamint az ellenzéki pártok mindegyike tartott értekezletet. A fajvédőké volt a legizgalmasabb. A párt egy része kintéietlen barcu, a másik része cs#k kemény kritikát akar. Véglegesen holnap döntenek. A szociáldemokraták frakciója sem döntött még. Egy rész a parlamentbő való kivonulást sürgeti, a másik éles kritikát. Egy hír szerint Bethlen bizonyos engedményeket tesz az ellenzéknek és feláldozza Rakovszky belügyminisztert. Az igazságügyminiszter Gyünkön. Budapest, március 31. Dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter és több képviselő Gyönkre érkeztek, hogy részt vegyenek a Falu-Szövetség gyűlésén. Pesthy Pált az állomáson ünnepélyesen fogadták. Pesthy Pál az üdvözlésért köszönetet mondott, majd a következőkép folytatta beszédét: — A lét és nemlét kérdése előtt állunk. Az elmerülés veszélye fenyegeti a hajót és a kormányos mindenkit a fedélzetre rendel, hogy kötelességét minden erejéből, sőt azonfelül is teljesítse. A kötelesség parancsszava tart itt, még ha egyénileg bele is pusztulok ebbe a vállalkozásba. Nem ártatok senkit, a feltételek, amelyeket a külföldi kölcsönhöz kötöttek, rendkívül súlyosak és mindnyájunkra óriási terheket rónak. Azonban azzal a becsületes szóval mondom Önöknek, amelyet maguk is nagyon jól ismernek, ha ezeket a feltételeket nem fogadjuk el, holnap vagy holnapután ott állunk, ahol a németek. Az igazságügyminiszter ezután üdvözölte a Falu-Szövetség megjelent vezetőségét. Ezután Perlaky György német nyelven mondott beszédet, amelyben a Falu-Szövetség céljait ismertette. A szociáldemokraták pártértekezlete. A magyarországi szocialista szakszervezetek országos értekezletet tartottak a régi képviselőházban. Az értekezleten, amelyre 366 szervezet küldötte ki képviselőjét, rendkívül szenvedélyes vita keretében foglalkoztak a drágasággal és a munkások gazdasági helyzetével. Kemény támadások hangzottak el a kormány gazdasági politikája ellen, voltak olyanok, akik a szocialista párt mai vezetőségét vádolták gyengeséggel és a parlameti frakció lemondását követelték. Végre mégis a mérsékeltebb álláspont győzött és elfogadták a hivatalos határozati javaslatot, amely megállapítja, hogy a munkásság nyomorát a kormány gazdasági politikája és a bérdiktatúra okozta. A nyomor leküzdésére a mindenkori létminimum törvényes megállapítását és biztosítását követelik. Egymilliós bankó. Üdvözöljék az új bankót, eddig a legnagyobbat, amit megjósolni nekünk soha semmiféle javasnak, táltosnak, béljósnak még csak eszébe se jutott. De a csoda, mihelyt valósággá válik, egyszeriben megszűnik csodának lenni. Mark Twain ismert nagy bankója volt a csoda, mert azt csupán az ő meséjében nem tudták fölváltani. A magyar egymilliós bankót sok-sok olyan ember fölválthatja most elsején, aki inkább szegény, mint gazdag ember. Ez a látszólagos képtelenség csak az utókor előtt lesz az; most ugye senki se tartja érthetetlennek? Ma ez lenne a csodák csodája, ha az egymilliós bankót, amely — leírás után — a magyar nyomdát nem fogja éppen dicsérni, hamarosan senki se tudná apróra váltani. Ebben bizony nem igen hiszünk, sem én, sem te, sem ő. Ttán egyedül báró Korányi hisz benne, ő is inkább hivatali kötelességből. A pénzügyminiszter hivatalból optimista. S ez egészen rendén való. Vilmos császár azt jósolta katonáinak a háború első nyarán, hogy mire a fák lombja lehalt, otthon telznek gyészesen Németországban. Tisza István beígérte a legbizóbb bizakodás hangján, hogy egyetlen magyar akácfa se marad oláh kézen. Kötelességből tették, mert a vezéreknek hitet kell támasztaniuk és éleszteniük. A pénzügyek vezetőjének kiváltképen szüksége van arra, hogy bizalmat keltsen. Csak az a baj, hogy ezt Hegedűs Lóránt óta nálunk már mindenki tudja. Az a baj, hogy sokat csalódott hívők nem hiznek a hittáplasztók hi részben. Pedig lehet, hogy báró Korányi a legőszintébben hisz maga is a külföldi kölsön s a vele kapcsolatos törvényjavaslatok mindent talpraállító erejében s nem csupán hivatali lelkiismeretlenségből optimista. Mi, az érdekelt sokaság, elsősorban a terheket látjuk tikosaknak. Azok szinte már itt nehezkedő valóságok, a rettentő adók, amiket dehogy is tesz mosolygósabbakká, hogy a törvényjavaslat szerint meg nem haladhatják a jövedelmünk 75 százalékát. S Kállay is, Korányi is egyéni hittel lehetnek optimisták abban, hogy az elraulhatatian áldozatokat hazafias készséggel hozza majd meg mindenki — eltekintve az adóvégrehajtó kérlelhetetlen tekintélyétől. Optimisták lehetnek abban is, hogy jól működő adósról, kényszerű állami árdrágítások végre is szanálják majd a nagyon beteg államkincstárt és az állam egész beteg gazdasági szervezetét. De mégis megérthető a polgárság pesszimizmusa, mert ha áldozatra készen összeroskad is egy jó része, akkor mit ér már neki az óhajtott siker, ami Korányi minden őszinte optimizmusa mellett sem egészen bizonyos. A kormányé a nagy felelősség az óriási kockázatért, egészen a kormányé akkor is, ha a parlament ellenzéke nem gáncsolja el az egész mentőtervet. Ma már, mint Andrássy mondotta, a végsőkig menő parlamenti küzdelemre, a kormányterv kivitelének megakadályozására nincs idő. Mód sincsen rá, mert csupán akkor lehetne, ha szemmel láthatóan, szinte megfoghatóan jobb terv volna helyette készen, jól kifőzve az ellenzék tűzhelyén. De ilyen nincsen. Közadakozásból azt a kétszázötvenmillió aranykoronát az aranyszívek minden sokasága sem adja össze; ha meg elkommunizálnak a gazdagoktól, azon lehet, hogy rövid hizókúrát tarthatna a szanálásra váró államkincstár, de még betegebbé válna tőle a szintén szanálásra váró ország, mert megszűnnék >u minden vállalkozás. Az ellenzék nem adhat most más, különb szanálni tervet a legutolsó órában, csak módosultat talén a kormány tervén, enyhíthet talán az orvosság keserűségén, áralmasságán, amelyet a kormány irt recipére s a kormány fog beadagolni. A kormányé a teljes felelősség. Ámbár — úgy egészen őszintén szólva — mit érne ez a felelősség, ha Isten ne adja, a szanálás netán nem sikerülne?.. Legyünk inkább mi is optimisták, ha nem is hivatali kötelességből, de polgári muszájból. Hátha eljön az a várva-várt csoda, hogy egymilliós bankót néhány rövid év múlva nem lehet már majd felváltani Magyarországon. A felhatalmazási javaslat a nemzetgyűlés együttes bizottsága előtt. Budapest, március 31. A nemzetgyűlés pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottsága gróf Ráday Gedeon elnöklésével hétfőn délután ülést tartott, amelyen megkezdte a felhatalmazási törvényjavaslat általános vitáját. Heinrich Ferenc az első felszólaló. Nem kíván kiterjeszkedni azokra a pontokra, amelyek a Népszövetséggel való megállapodás eredményei, hanem egy pár olyan dologra, amelyekben a módosításnak helye lenne. Megítélése szerint a merkantil osztályoknak igen súlyos megterheléseket kell viselniük. Sándor Pál kifogásolja, hogy a kormány a mai hivatalos lapban törvényes felhatalmazás nélkül intézkedett a jövedelemadó bevallásoknak benyújtására nézve. Azt az eredményt, amelyet a kormány elért, nem tartja nagynak. Mindazáltal e javaslatot megszavazza. Farkas István kifogásolja a földadónak és általában a nagyobb vagyonoknak csekély adótermékét és ezzel szemben rámutatott a fogyasztási adó magasságára. Biró Pál a házhaszonrészesedések és a forgalmi adónak nagyságát kifogásolja. Ugron Gábor a javaslatot elfogadja és csak azt a kérdést veli fel, hogy várjon hamarább és más után nem lehetett volna- e elérni ezekhez az eredményekhez, amelyeket a kormány ettől a javaslattól vár. Bethlen lasvári gróf miniszterelnök a felszólalások politikai részére reflektál. Ismerteti azokat az indokokat, amelyek szükségessé tették a románokkal kötött megegyezést a jóvátételi bizottság előtt lévő kárpótlás kérdésében. A kisantant államai súlyt helyeznek arra, hogy a magyar szanálási programm végleges megállapításával egyidejűleg tisztázzák a köztünk függőben levő legfontosabb kérdéseket, amelyek különösen a reparáció ügyével kapcsolatosak, így létesült a szerbekkel való megegyezés. Ami a kibocsátandó kölcsön elhelyezésének kérdését illeti, ebben a tekintetben bizalommal van aziránt, hogy a Népszövetség segítségével a kölcsönt sikerül elhelyezni. Abban az esetben, ha a német kérdés rövidesen megoldásra kerülhet, ez nemcsak hogy nem akadályozná a mi kölcsönünk kibocsátását a pénzpiacon való konkurációval, hanem ellenkezőleg csak előnyünkre szolgál abban a tekintetben, hogy a kölcsönhöz mielőbb hozzájuthat u?k»mert ez végleges tisztázódását jelentené a középeurópai helyzetnek és megerősítené a pénzvilág bizalmát abban, hogy Európa politikai viszonyai immár konszolidálódnak s ezért rázkódtatásoktól nem kell többé tartani. Az ülés folytatását este nyolc órakor holnap délutánra tűzték ki, amikor folytatják a felhatalmazási javaslat általános vitáját. Apponyi a szanálási javaslatokról. Budapest, március 31. A múlt heti pártközi értekezlettel kapcsolatban Apponyi Albert a