Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-23 / 126. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁO Karácsony előtt nem (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pa­k­sból jelentik: A Temps ma vezércikkben valótlannak nyilvánítja azt az elterjedt hírt, hogy a szövetségesek már november 15 én ki*­ürítik a kölni zónát. Erre vonatkozólag időpont mig egyáltalán nincsen kijelölve. A szövetsé­ges hat­­árnak elhatározott szándéka, hogy ürítik ki a kölni zónát. mindaddig nem ürítik ki a kölni zónát, amíg Németország lefegyverzési kötelezetts­ég­ének nem tett eleget. A kölni zöm kiürtése az eddigi jelek sze­rint karácsonyra várható és csakis Németor­szágtól függ, hogy ez a feltevés valóra is váljon. Küszöbön a görög—bolgár háború. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szófiából jelentik: Nagy görög csapatok a Strumica mentén Petries felé vonulnak. Petries ma délután óta erős tűz alatt áll. Bolgár határszéli csa­patok parancsot kaptak a visszavonulásra. Szófiában óriási az izgalom, remélik, hogy a Nép­szövetség, vagy a nagyhatalmak valamelyike bele fog avatkozni a eseményekbe, mert más­különben elkerülhetetlen a háború. A csongrádvármegyei egyesített tanfelügyelőség már november elején megkezdi működését. A szentesi tanfelügyelőséget a kultuszminisz­ter, mint ismeretes, megszüntette és a szegedi tanfelü­gyelőséghez osztotta be. A szentesi tan­­felügyelőséget cs­ütör­tökön likvidálta Gált­fi Béla tanfelügyelő és vette át a tanfelügyelőség Ügykörét és aktáit. A szentesi tanfelügyelőség megszüntetésével egész Csongrád vármegye elemi iskolái Szegedhez fognak tartozni, hasonlóképen a polgári iskolák is. Csongrád, Szentes és Hódmezővásárhely polgári iskolái már a folyó tanévben szegedi vezetés alá kerülnek. A tervezetek szerint az új egyesített tanfel­­ügyelőség már november elején megkezdené működését, még­pedig a város által felajánlott négyszobis új helyiségekben. Ezek szerint a szegedi tanfelügyelőség a Csongrádi-palotában levő eddigi helyéről a Jerney-házba hurcol­­kodna át. Érdekes, hogy a kultuszminisztérium még nem intézkedett arról, hogy a szentesi tanfelügyelőség nyolc főnyi beosztott hivatali személyzetével mi történjék. Az új egyesített tanfelügyelő cég legfeljebb csak két új munka­erőt igényelne, mi­vel az államnak is az volt a célja a szanálással, hogy munkaerőket takarít­son meg, amit p­apíron el is ért azzal, hogy a szentesi tanfelügyelőséget leépi­elte. Köztársasági vita után magyarázatot kértek az elnöktől az Eckhardt—Cuza-ü­gy miatt. Budapest, október 22. A ne­mzetgyűlés mai ülését délelőtt tíz óra tíz perckor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az ülésterem mind­en oldalán toltonganak az ürességtől a padsorok. Az Országos Közegészségügyi Intézet felállítá­­sáról szóló törvényjavaslatot tárgyalják. Szeder Ferenc, az első szónok arról beszél, hogy az ivóvízh­ány az ország nagyon sok ré­szén már katasztrofális­an jelentkezik. A javasla­tot elfogadja. Dréhr Imre előadó szólal most fel. A minisz­ter úr egyénisége garantálja, hogy a szociális kívánságok meghallgatásra találnak. Horváth Zoltán: Ugyan ne udvarolgassanak egymásnak. (Derültség) Dréhr íme: Még azt is magamévá teszem, amit a tudományokhoz való hozzáférhetés egyenlő mértékéről mondottak képviselőtársaim. A tudomány közkincs, amelyet nem lehet vallás szerint egyeseknek odaadni, másoktól pedig el­vonni. Budaörsi királyság. Vass József népjóléti miniszter: Felvetették az uj intézet nevének kérdését. Magyar királyi­nak azért nevezzük az intézetet, mert magyar királyság vagy­unk. Horváth Zoltán: Budaörsi előnévvel. A Ház a javaslatot általánosságban egyhan­gúlag elfogadta. Ezután megkezdték a részletes tárgyalást. Rupert Rezső határozati javaslatot nyújt be, hogy az intézet címe Magyar Rockefeller Köz­egészségügyi Intézet legyen. A magyar királyi hóhértól kezdve a magyar királyi főtanácso­sokig mindenkire ráillik a magyar királyi meg­­jelölés, de nem illik erre az Intézményre. Mit kapott Magyarország a Habsburg királyoktól? Felkiáltások a baloldalon: Az aradi tizen­­vármél Rainprecht Antal szerint a­­ királyi* megha­tározás, idegen tollakkal való ékeskedés. A Habsburg királyoktól Magyarország sohasem kapott Rockefeller-intézeteket. Egyébként a ma­gyar királyi megjelölés a mai időkben egyálta­lán nem alkalmas megjelölt. Hivatkozik arra, hogy a locarnoi konferencia odamutat, hogy a jövő fejlődésének útja: az európai államok egyesítése, köztársasági formában. A történelmi fej­ődés arra mutat, hogy a nemzetközi jog­rend felé vjló törekvés köztársasági alapokon fog kialakulni. Vass József népjóléti miniszter: Az ezeresz­­tendős magyar királyság nagy érték a törté­nelmi fejlődés u­tán, olyan érték, hogy ezzel ilyen intézményt nyugodtan lelkesíthetünk. Rupert R«z8Ö: Mi köze az ezeréves fejlődés­nek a Habsburgokhoz ? Horváth Zoltán: Budaörsnél rájőnnek a ki­rályra, Bajánál kiadják és mégis királypártiak! (Nagy zaj a jobboldalon.) A Ház ezután a címet eredeti szövegezésben fogadja el. A törvényjavaslat többi szakaszát változatlanul elfogadják. Az olasz—magyar kereskedelmi szerződés be­cikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása került sorra. Görgey István előadó: Ö­ömmel kell üdvö­zölnünk azt a javaslatot, amely újabb piacot teremt a magyar termelésnek. Olaszországnak komoly kedvezményeket adtunk benne, meg­felelő rekompenzációk ellenében, így például a narancs vámját 30 aranykoronáról 6 arany­koronára szállítottuk le. Kabók Lajos: Rámutat arra, hogy az auto­­mobilipar nálunk most vet lendületet és a be­terjesztett törvényjavaslat az automobilok be­hozatalánál olyan kedvezményt ad Olasz­országnak, hogy a hazai automobilipar tönkre fog menni. A Ház a javaslatot elfogadja. Következett az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat, amit a Ház elfogad. Ztirkay mandátuma — Ulain elhallgattatása. Napirend szerint következik a mentelmi ügyek tárgyalása, amelyeket Adnási Andor elő­adó ismertet. Beterjeszti a mentelmi bizottság jelentésit Vanczák János ügyében. A főügyészség a ma­gyar állam és nemzet megbecsülése elleni bün­tett miatt kéri Vanczák kiadatását a Népszava cikke miatt, melynek szerzője ismeretlen. Györki Imre: A cikk azzal foglalkozik, hogy Zs’rkay mandátumát egyszerűen elalkutták. Ulaint, aki fölszólalásra készült az Esküdt­ügyben, elhallgattatták és ezért néhány nap múlva igazolták Zsirkay mandátumát. Ulain elhallgattatása volt ennek az ára. Rupert Rezső: Lendvai Léhner zsidókaba­­rénak, tingli tanglinak nevezte a nemzetgyűlést, mégse jutott eszébe a bíróságnak, hogy nem­­zetgyalázás elmén fogják perbe. Nemzetgyalá­­zás az ilyen megkeresés, amely Vanczák ki­adását kéri. A Ház a vita folytatását holnapra halasztja. Hegymegi Kiss Pál képviselőtársai megbízá­sából a keddi ülésen történt botrányt teszi 1925 október 23 szóvá. Óvást emelt az ellen, hogy itt durva személyeskedések és tettlegességek történhes­senek. — A súlyos botrányok utan­ ez a nemzet­gyűlés elnöki székéből nem bélyegeztetett meg, óvást emel továbbá az ellen, hogy a keddi ülésen súlyos sérelmek történtek egyes hitfele­­kezetek stb. ellen s az elnök ezt tűrte. Pakols: Ha az elnök alkalmazta volna a hiz­­szabályokat Eckhardttal szemben, akkor nem értek volna ki azok a csúnya, utálatos és un­dorító jelenetek, amelyek a nemzetgyűlés ülés­termében történtek s amelyek most ismét pel­lengére állították az országot a külföld elött. Rapid­ Rezső: Magyar királyi Cuza-phrt. (Isj.) Hasonló értelemben szólal fel Peyer Károly is, aki felelősségre vonja az elnököt, hogy Buday Dezsőt ismeretes felszólalásáért nem utasította rendre. Csontos Imre kijelenti, hogy az egységes párt egyáltalán nem tette magáévá Eckhardt álláspontját. Horváth Zoltán arra hívja fel az elnökség figyelmét, hogy a napirend előtti fölszólalások­­nak az engedélyezése nem mindenkive szem­ben történik egyformán. Eckhardt Tibor sze­rinte nemzetgyalázást követett el és ennek da­cára nélkülözte az elnök elítélő nyilatkozatát. Scitovszky Bita házelnök kijelenti, hogy neki kötelessége a nemzetgyűlés tekintélyét meg­óvni, a házszabályokat azok szelleme szerint alkalmazni. A fegyelmi szakaszokat csak nyílt ülés esetén lehet alkalmazni, a szóbanforgó in­cidens pedig a szünet alatt történt, az elnök­nek tehát ezen esetben semmiféle ingerenciája nem volt.­­ A napirend előtti felszólalások engedé­lyezése diszkrécionális joga az elnöknek. Régi parlamenti szokás szerint, ha egy képviselőt bizonyos cselekedetei miatt a lapokban megtá­madtak, ezt nyílt ülésen szóvá tehetik. Ez az eset áll fenn Eckhardtnál is. Ugyanekkor töb­­ben kértek tőle hasonló engedélyt, de mivel a szóbanforgó üggyel semmif­éle kapcsolatban nem volt, nem tartotta indokoltnak, hogy a tárgyalás rendjét ilyen izgató témával meg­bolygassa. Többen azt tették szóvá, hogy Eckhardt a zsidóság ellen lázító és sértő be­szédet mondott, de egy konkrétumot sem em­lítettek. Vázsonyi: A zsidó nem magyar, ez nem sértés ? Az elnök ezután felolvassa Eckhardt beszé­dének a zsidósággal kapcsolatos kitételeit is kijelenti, hogy azokban mittőt nem lát. Az elnök ezu­tn napirendi indítványt tett, majd Bod János pénzügyminiszter Rupert Rezső egyik régebbi interpellációjára válaszolva kije­lentette, hogy a költségvetésben valóban arány­talan az egyenes és a közvetett adók közötti viszony. Ő törekszik az egyenes adó kifejleszté­sére és a közvetett adók visszafejlesztésére. Visszautasítja Rupertnek azt az állítását, mintha a pénzügyi közegeknél pártpolitikai szempontok érvényesülnének. Rupert Rezső viszontválaszában ismételten hangsúlyozza, hogy egyes tisztviselők pártpoli­tikai szempontokat követnek a hivatalokban és fenntartja azon állítását, hogy túladóztatás van, mert a költségvetés feleslege arra mutat. Nem fogadja el a választ, a Ház azonban tudomásul vette. Ezzel az ülés délután 4 órakor véget ért. A budapesti Ítélőtábla elnöke Füzesséry Tibor lesz. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A budapesti Í­élőtábla elnöke m­iden valószínű­ség szerint Füzesséry Tibor, az Országos Föld­birtokrendező Bírósághoz beosztott kúriai bíró lesz. Kinevezését, értesülésünk szerint, a vasár­napi hivatalos lap már közölni fogja. Román fascisták erőszakoskodásai egy váradi bálon. Nagyvárad, október 22 A nagyváradi keres*­kedelmi alkalmazottak a kereskedelmi csarnok­ban mulatságot rendezek. Már javában tartott a mulatság, amikor ronda fascisták és anti­­szemiták rontottak a terembe és uki a zsidók­kal /* kiáltozások közben lökdösni kezdték a jelenlévőket. A mulatság résztvevői ellenszegül­tek, amiből verekedés támadt, melynek csak a rendőrség közbelépése vetett vége'.

Next