Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1926-03-02 / 50. szám
t§26 március 2. DELMAGYARORSZAQ „A Rajna öt állam nemzetközi határává válik." Brians beszéde a locarnoi szerződés tárgyalásán. Páris, március 1. A kamara hétfői ülésén folytatták a locarnói szerződés ratifikálásának Etáját. Marita befejezte vasárnap félbeszakított beszédét. Amikor kijelentette, hogy Németország az Ausztriával való csatlakozás elérése érdekében katonai eszközökhöz nyúlhat, Briand így kiáltott közbe: „Németországra ez nem volna veszélytelen !“ Akkor végül Marien kárhoztatta Kim kitolását, Briand ezeket mondta: — Beszéljünk egymással, ahogy franciák szoktak franciákkal. Kérdem, honnan vettünk volna katonákat, hogy Marokkóban és Szíriában háborút folytassunk? Marion képviselőnek a locarnói szerződésről mondott beszédére válaszolva Briand hangsúlyozta azt, hogy Olaszországgal Franciaország viszonya határozottan javult, Csehországgal, Romániával és Jugoszláviával kitűnő a viszony. A locarnói szerződések kiötötték a versaillesi békeszerződés részeit és 100 kilométeres dimilliarizált zónát létesítettek a szerződés szignótárlat hatalmainak ellenőrzése mellett . Ily módon a Rajna ennek az öt államnak közös nemzetközi határává válik és ez az öt állam egyesül minden olyan ország ellen, amely a határozatokat megtámadná. Restaurálják a nyolcszögletű tornyot A tanács elfogadta Sebestyén Károly restaurálási tervét. Megírta a Délmagyarország, hogy Sebestén Károly sikerért tervet készített az öreg Demeter-templom tornyából kihámozott árpádkori nyolcszögletű torony restaurálására. Ezt az építészeti ritktságot — mint ismeretes —, a Műemlékek Országos Bizottsága műemlékké deklarálta, ami azt jelenti, hogy a tornyot a műemlékről szólóörvény védi és így sohasem szabad lebontani. A műemlékbizottság határozta, illetve rendelte el a torony restaurálását is és hogy a restaurálásnak technikai akadálya sincs, az szintén Sebestyén Károlynak, a templombontás múzeumi ellenőrének köszönhető. Sebestyén Károly ugyanis pontos rajzokat és méreteket vett fel a nyolcszögletű torony lebontott harmadik emeletéről és gondoskodott arról is, hogy a lebontott falrészek eredeti téglái ne kallódjanak el, így a torony harmadik emeletét ismét fel lehet építeni eredeti formájában és az eredeti téglákból. Sebestyén Károly tervét letárgyalta és egyhangúlag elfogadta néhány nappal ezelőtt a toronybizottság. A terv szerint az Öreg toronyból keresztelőkápolna, baptisztérium lenne, tornyában kis lélekharanggal. Pincéjét ősszájammá alakítanák át és itt helyeznék el azokat a csontokat, amelyek a Demeter-templom kriptáiból kerültek elő. A múzeumban őrzött régi, szegedi faragott köveket is az Öreg toronyba építenék be. A torony faláról örökzöld repkény fut alá. A torony bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem javasolja elfogadásra azt a régebbi tervet, amely szerint a torony lenne a város hősi halott fiainak emlékműve, mert —a bizottság szerint — az egységes hős emlékművet a városnak úgyis erkölcsi kötelessége felállítani. A bizottság javaslatát hétfőn terjesztette a tanács elé Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos és a tanács azt egyhangúlag elfogadta és utasította a mérnöki hivatalt, hogy a terv keresztülvitelére vonatkozó költségvetést sürgősen készítse el. Érdekes, hogy a torony restaurálására Foerk Ernő is készített terv-skiccet, a toronybizottság azonban nem a fogadalmi templom építőjének, hanem Sebestyén Károlynak a tervét találta tetszetősebbnek és alkalmasabbnak. Széngázzal akarta kiirtani családját, hogy feleségül vehessen egy fiatal leányt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Miskolcról jelentik: Schmidt Mihály ózdi kertész el akart venni egy 17 éves leányt feleségül. Hogy ezt megtehesse, az ennek útját áll, a saját családját akarta elpusztítani. Február 28-án este 10 órakor megrakta szénnel a kályhát, kivette a csövet, majd mikor ágyban fekvő felesége, anyja és 15 éves fia ezt észrevéve, menekülni akartak, ütlegekkel kényszerítette vissza az ágyba őket is rájuk zárta az ajtót. A szoba pár perc alatt megtelt fojtó füsttel, úgy hogy a család csak nagy nehezen tudott az ablakon át elmenekülni és segítségért kiáltani. A csendőröket hívták azután az eszméletlenül fekvő emberekhez, akik magukhoz térésük után elmondották a tényállást. Schmidtet letartóztatták. Dr. Kószó István államtitkár gazdasági kérdésekről és a frankügyről beszélt tanyai választóinak. Azt reméli, hogy a jövő választáson három kormánypártit választ meg Szeged. Kószó István államtitkár, nemzetgyűlési képviselő vasárnap délután 6 órakor az Alsóvárosi Népkör helyiségeiben (Katona-vendéglő) tartotta meg beszámolóját. A gyűlést Csiszár István, a kör elnöke nyitotta meg, akinek üdvözlő szavai után Kószó István emelkedett szólásra és elöljáró beszédében kijelentette, hogy nagy politikai kérdéseket nem kíván érinteni, mert a nagy politikai harcok ideje elmúlt, amióta Ausztriától elszakadtunk. Beszéde keretében ismertette Kossuth és Széchenyi álláspontját. Majd gazdasági kérdések fejtegetésére tért át. A paprikatermelés problémáiról beszélt. Bejelentette, hogy a kormány foglalkozik a paprikaközraktárak felállításával és azt hiszi, hogy az ott elhelyezett paprikára sikerül is a termelőknek hitelt kapni. — A kormány exportot fog biztosítani a paprikának és én is dolgozom azon, hogy a paprikát kivihessük Kanadába. A munkaalkalmak megteremtésének kérdésében kijelentette Kószó István, hogy gondoskodik arról, hogy a tanyai kisvasút építésénél elsősorban sz*b Ízdi munkások kapjanak munkát. Majd beszél Hol birtokrendező bíróság munkájáról, kifelel hogy a helyes elv az oka, hogy a jövőben a munkaképes és tényleg dolgozó földmíves kap bérleti földet. (Felkiáltások: Eddig méltóságost kaptak.) A városfejlesztés problémáját érintve, elm dozta, hogy azt szeretné, hogy ne csak a vá közepe lenne „kinyalva“, hanem gondoskodást tennék a külvárosokról is. Majd ismertette az uj lajstromos választás mibenlétét. — Az uj választási tervezet szerint — mondotta — Szeged város a lajstromos választás alapján küldi be képviselőit a nemzetgyűlésbe. Minden párt elkészít egy listát. Szegeden valószínűleg három párt fog egymással küzdeni. Arra kérem választóimat, hogy nagyon vigyázzanak arra, hogy kire adják le szavazatukat, mert széthúzás esetén elveszünk. Én hiszem, hogy Szegeden a lajstromos választás alapján pártunk mindhárom jelöltjét be tudjuk hozni. A terjedelmes beszámoló alatt a hallgatóság soraiból mind többször elhangzott az a közbeszólás, hogy: Mi lesz a franküggyel! A mindtöbbször megismétlődő közbeszólásokra Kószó István a következőket mondotta: — A frankkérdéshez semmi köze a kormánynak. Egy kisded csapat vállalkozott arra, hogy csinál frankot. E naiv törekvés kezdeményezője és pénzelője Windischgraetz herceg volt. Ezt a Widdischgraetz herceget én mindig összeférhetetlen tertertü és törtető embernek ismertem. A nagylövette agyon a szabadságharc idején lányt. A háború alatt közélelmezési minisztr és Bécsbe csempészte ki a burgonyát. A ben titkos célok voltak és ezekhez a titkos soz a kormánynak semmi köze. A frankhamisítóknak a céljuk az volt, hogy den kormányt megbuktassák és ők vegyék ormány gyeplőjét. Ilyen helyzetben tehát el két képzelni, hogy Windischgraetzékkel kökényen árult volna a kormány. Ha a mi 8 niszterelnök tudott volna a készülő frankhamisításról, azt azonnal elfojtotta volna. Az egész frankhamisítást tulajdonképpen a túloldal fajta fét és én arra kérem választóimat, hogy a bankügyben foglalják el azt az álláspontot, amit a miniszterelnök elfoglalt. A beszámológyűlés félhét óra tájban ért véget. •IMMMMMMWMMMVMJMAMMfMAMMAMa A Dugonics-Társaság vasárnapi». Nagy érdeklődés mellett tartotta meg vasárnap délelőtt a Dugonics-Társaság, Szeged első irodalmi fóruma, ez évi rendes közgyűlését a kultúrpalota kistermében. Huszonhat rendes tag jelent meg. Dr. Szalay József elnök nyitotta meg a közgyűlést, Móra Ferenc főtitkár olvasta fel ezután tartalmas és formás jelentését, majd a Társaság költségvetésének megszavazása után a tag választásra került a sor. Nyolc rendes tag helye volt üresedésben és tíz jelölt indult a küzdelembe. Izgalmas szavazás után több-kevesebb szótöbbséggel Hegyi István novellistát, Bibó István, Buday Árpád, Imre Sándor, Kovács Ferenc, Polatz Ödön egyetemi tanárokat és Csaba Jenő piaristát választották be a Dugonics Társaság rendes tagjai sorába. A rendes tagsághoz szükséges szavazatokat nem kapták meg Homor László ny. alezredes, Kovács Ferenc tb. főorvos és Mally Ferenc leánygimnázumi tanár. A szegedi származású Polltyné Galdcsy Irént, az erdélyi magyar irodalom büszkeségét egyhangú lelkesedéssel nem helybeli rendes taggá választották. Tiszteleti tagok lettek: Janig Péter és Nyilasy Sándor, a szegedi kultúrélet országosan elismert kitűnőségei. Délután februári rendes felolvasó ülését tartotta a Dugonics Társaság a városháza közgyűlési termében a szokottnál is nagyobb érdeklődő közönség előtt. Réti Ödön finom hangulatú és erős drámaiságú novelláját olvasta föl nagy tetszés mellett. Kolozsváry Bálint egyetemi tanár magas tudományos színvonalú székfoglalót tartott a jogfolytonosság égetően aktuális problémájáról, végül Banner János olvasta föl Hegyi István érdekes novelláját, amely szintén nagy sikert aratott. A Dugonics Társaság legközelebb Szentesen mutatkozik be egy felolvasó estén. Az erdőhivatal tiltakozása ellenére is kiirtatja a tanács a szárnyékerdőket. A város az utóbbi időben nagyon megcsonkította a városi legelőbbü életeket. Több ezer katasztrális holdat hasított ki belőlük és azt parcellázva haszonbérbe adta, mert nagyon kellett a bérjövedelem az egyetemi hozzájárulásra, a fogadalmi templom építésére és más hasonló rendkívüli terhek fedezésére. Az érdekelt gazdik nem nagyon tiltakoztak a legelőterületek megcsonkítása ellen, mert lassankint áttérnek az intenzivebb állattenyésztésre és igy nem a legelőkön, hanem a tanyai semlyékeken és az istállókban tartják az állatokat. A városi legelőkön kisebb-nagyobb facsoportokat, úgynevezett szárnyékerdőket telepített évtizedekkel ezelőtt a város. Ezeknek a szárnyékerdőinek az volt a rendeltetésük, hogy a túlforró nyári napokon a legelőre kicsapott marhák menedéket találjanak a napsütés elöl. A legelők megcsonkítása következtében nagyon sok ilyen szárnyékerdőt adott bérbe a város termőföld gyanánt azzal, hogy azokat kiirtatja. A szárnyékerdők kiirtásával meg is bízta a tanács a gazdasági hivatalt, amely most érdekes bonyodalomról tett jelentést a tanácsnak. Jelentésében elmondotta, hogy a szegedi állami erdőhivatal tiltakozik a szárnyékerdők kiirtása ellen egy korábban kiadott földmivelésügyi miniszteri rendelet alapján. Ez a rendelet kimondja, hogy a kormány előzetes hozzájárulása nélkül senki sem irthat, vagy termelhet ki erdőt. A tanács hétfőn foglalkozott a gazdasági hivatal jelentésével és elhatározta, hogy az erdőhivatal tiltakozása ellenére is utasítja a gazdasági hivatalt a szárnyakerdők kiirtására. A tanács véleménye szerint ugyanis a szárnyékerdő nem erdő, hanem kisebb-nagyobb besöpört, tehát arra nem vonatkozott a miniszter erdővérző rendelete. Ha Vecsey Ferenc este 9 órakor feangmsenye