Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-01 / 100. szám

iís»*tie«í9sS|i(i ij**É im« », ä Vctatua IMI KtadOUvaM, it i*äyiT«dai Aradi ncca B. Tt’alua nt. #»m*8:** Pattit CUadgf-KaGirat > »Mn t«tK<«imtai 18-84 Hf*a 39## SkoiraiMa. Szeged, 1926 május 1, SZOMBAT Ci«héjéul érák! Egy hónapra helyben 40.000 kor, Buda­petsen b­efóéken 451XK1 kor, Egyes axép ára hétköznap 2­100 kor. facér «* Cruspnap »010 korona. II. évfolyam: 101 zzam általános sztrájk fenyeget Angliában. A titkos tanácsülés rendkívüli törvényeket léptet életbe a bányász-sztrájk eretére. — Kizárás esetén általános szimpátia-sztrájk. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Lon­donból jelentik: A bányatulajdonosok és a bányamunkások közötti tárgyalások végi ép hali­­pasira jutottak. Bale­rin miniszterelnök meg­tette a szükséges intézkedéseket a szombaton várható munkáskizárás esetére. Pénteken dél­után 4 órakor rendkí­vüli minisztertanács van­, amely után a királyt Londonba kivejtik, hogy elntkoljon a titkos tanács ilisin. A legtöbb bányában a munka befejezése után a munkások magukhoz veszik szerszámaikat is ruháikat, számalvá azzal, hogy nem dolgoznak. A késő délutáni órákban a király elnöklete alatt összeült a titkos tanács és felhatalmazta a miniszterelnököt a rendkívül íizvtnyek életbe­­léptetésb­e. A titkos tanácsülés után újabb tanácskozik kezdődött a szakszervezetek képviselőivel. A munkásság hajlandó ideiglenes napibéregyez­­mény alapján folytatni a munkát, hogy lehetővé tegyék a megegyezést, de figyelmeztetik a mi­niszterelnököt, hogy kizárás esetén a többi szakszervezetek szimpátia-sztrájkjával is a bányatulajdonosok bojkottjával is számolni kell. Majális. Színjei Merte Pál remekére gondolnak, a magyar ver sacrum cvarássos szépségfl­lm­­m­ Iáiéra, amely nem csupán a mi művészetünk­ben jelent új korszakot, de valahogy jelképez egy világot, amely letűnt és ki Indul, mikor és hogyan tér vissza újra ? A boldogságot ábrá­zolja ez a gyönyörű, figurális tájkép, az örömet, amely nem tilalmas és nem ritka vendég, a harmóniát, amely az élet és természet, az em­ber és világ között megvolt, az ismeretlen tar­tományba tért békét jelenti ez a magyar alko­tás, amelyet mi most olyan hiába keresünk. A szemek derűje, a szalagok kékje, a nap aranya és a ruhák rózsaszínje tündökölnek és moso­lyognak Szinyei Merse Pálnak múlhatatlan vász­nán, hirdetve az élet üdvösségét, a föld és ég ölelkezését. Hol van ma ez a sz­ép összhang, a mi vilá­gunkban és a mi művészetünkben, amely há­borúk és forradalmak ösvényein és örvényein keresztül a nagy bizonytalanba tévedt. Majális édes kedvessége, tavaszi hónap aranya és zöldje, ma kételkedők és kicsinyhitűek, bizalmatlanok és hitetlenek vert seregei és eltévedt hadai kö­szöntenek bátortalanul és barátságtalanul, mint zordon szimbólumot és az embertestvériség ünnepének egekbe csapkodó örömiilzei és lé­lekbe markoló öröménekei helyett a gyanú és félelem, a gyűlölet és fásultság árnyékai homá­­lyosítják el a majális melegét és ragyogását. Pedig, mit fittek, kicsit is hittek? Május min­dig eljön és az életre bujtogatja a fiatal és erős testeket és lelkeket. Május örökké visszatér és a fénynek és a hévnek toboroz híveket. Május folyton feltámad és lázító orgonák, vadgesz­tenyevirágok, piros pünkösdi rózsák ígéretét és teljesülését hozza meg nekünk. A francia költészetben tisztes hagyomány április varázsának magasztalára. Nakik e sze­szélyes és talányos hónap a klasszikus tavaszi hónap, amelyben Terminal és Fioreal következ­nek, a csírázás és a virágzás és amelyben Dinton titáni homloka a vérpad kíméletlen kosarába hullott. Sully Prudhomme talán legigazabb és legegyénibb versét irta April varázsáról, de nekünk május a szivünk csodaszép hava, má­jus, amelyről Heine hársfaillatos és holdsugaras dalai ábrándosnak, május, amely a tavasz diadalmas zászlaját egészen kibontja és amely­ben a mi első forradalmas vértanúinknak, Mar­­tinovicséknak feje gördült a generális kaszáló porába. Mondják, azóta a legszebb ibolyák és rózsák nyitnak azon a vesztőhelyen, amelyet Petőfi költeménye avatott a becsfilet megszen­telt és megáldott magyar mezejévé. (Ó, hogy a mi legjobb mezőink vérmezők !) A május minden évben eljön egyszer, de vájjon hol vannak a régi mirán­sos! A nap aranya és a mező smaragdja I mindig visszatér, de vájjon mikor tér vissza kedvünk hajdani aranya, ifjúságunk egykori smaragdja,smikor lesz ünnep a mi világunkban, boldog, békés mali­fis a szivekben és az elmékben ? Mikor lesz az, hogy szépen elfér majd egymás mellett az élet nagy majálisának terített asztalánál ember az emberrel, magyar a magyarral, testvér a testvér­rel? Mikor? Május ujjongón lengeti lombok gazdag és tarka lobogóját, májai büszkén harsonázza er­dők és rétek boldog és szapora énekét, májas, a nagyszerű varázsló egymás felé terelgeti az emberi vágyakat és akaratokat, de az ember ma még bátorul és konokul lázong május ba­bája és hívása ellen, az ember még nem akar felejteni és nem akar remélni, az ember még fu­kna az embernek, az ember még politizál, holott élnie kellene, az ember még kategorizál, holott szeretnie kellene, az ember még ölni próbál, botolt ölelnie kellene, az örök májusi parancsolat szerinti De azért csak tündökölj és virulj, csak har­aogj és fuvolán a május, csak ne kíméld a sigarat és ne sajnáld a virágot, az Irlm rádió­ját hirdesd az egyetlen és soha többé vissza nem térő életnek Isten kegyelméből való jogait és igazait. Talán mégis csak egyre többen és töb­ben akadnak, akik a gondok és bajok ország utján és farkaseszmeiben felfigyelnek a szavadra és bepilanak vidáman és bátran abba a me­netbe, amely az örök haladás, béke és szabad­ság irányiban marsol dalolva és remélve ren­dületlenül I Nyolc hónapra ítélték Végi Istvánt és a Globus-nyomda igazgatóját. Mindkettőjüket azonnal letartóztatták. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az V. ker. kapitányságon Eichardt István rendőr tanácsos rendőr­ büntetőbbé pénteken (á­gyai a Vági István és társainak kihágási ügyét, ame­lyet a Szocialista Munkás című engedély nél­küli lap kinyomatása miatt tettek folyamatba. Az ügyben vádlottként szerepelt Havas Mórt a Globus nyomda igazgatója is. A rendőrbíró Vági Istvánt­­ is Havas Mórt 8—8 hónapi elzárásra is 13—13 millió korona pénzbüntetésre, Schömann Lászlót 2 hónapi el­zárásra és 3 millió korona pénzbüntetésre ítélte, az ügy másik két vádlottját pedig fel­mentete. Domonkos rendőrfőtanácsos az ítélet súly­osságára való tekintettel elrendelte mind a három vádlott letartóztatását és a toloncházba való szállítását. „Az adókat nem fokoztam,hanem mérsékeltem“ A pénzügyminiszter a költségvetési vita végén nagyobb beszédet mondott. Általánosságban­­­ fogadták a javaslatot. Budapest, április 30. Schtavszky Béla elnök a nemzetgyűlés pénteki ülését fél 11 órakor nyitotta meg. A költségvetési vita első szónoka, Reisinger Ferenc kifejti, hogy Tisza István gróf mögött egy kis érdekközösség, a nagy­birtokosok társasága és nem a magyar nép állott. Adatokat olvas fel, melyekkel bizonyítja, hogy mennyire meg van szűkítve Magyarorszá­­gon a gyülekezési jog. A belügyminiszter alá­rendeltjeinek bíráskodása hihetetlen mérveket ölt és a miniszter úr egyáltalán“”nem tett ez ellen semmit. Munkaalkalmat és a megélhetés lehetőségének előmozdítását sürgeti, úgy;a tiszt­viselők, mint a munkásság számára. Ma még lehet segíteni, de ha felkerekedik még egyszer Salgótarján, akkor baj lesz. Hayoi Miksa gróf a következő szónok. Le­hetségesnek tartja a parlament összes pártjai­nak együttműködését, de ez nagyrészt a szoc­iialistáktól függ. Vérfagyasztó az a cinizmus, ahogy­ Pallavicini beszédét elmondotta. Pfapper Sándor: Az vérfagyasztó, hogy a kormány még a helyén vanl Hoyos Miksa ezután áttér a gazdasági hely­­zet bírálatira és kifejti, hogy a helyzet súlyos, de nem reménytelen. Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter áll fel­szólásra, hogy felvilágosítást adjon a leg­újabb szinapamma ügyiben. — Kiss Menyhért képviselő úr, — mondja a miniszter — felszólított, hogy az Aréna szer­ződéses példányait tegyem le a Ház asztalra. Elvileg hajlandó vagyok a képviselő úr kérésé­nek eleget tenni, in praxi azonban ez idő szerint még nem tehetek eleget, mert a szerződések nincsenek birtokomban, amennyiben azokat az egyes dandárparancsnokságok őrzik. Ami az Aventi Részvénytársaságot illeti, kijelentem, hogy a kincstárnak a részvénytársasággal semmiféle bonyodalmas ügye nem volt. Tény az, hogy a Földbirtokosok és Bérlők Szövetkezete sok he­lyen és igen sok esetben adott be pályázatot terményszállításra. Minden esetben ez a szövet­­kezet a legolcsóbb ajánlattevő volt. Kivéve a székesfehérvári ton­faszállítást, amelynek vizsgá­lata szintén folyamatban van. Lényeges a do­logban az, hogy a kincstár egyetlenegy esetben sem károsodott meg.­­ Ami a szerencsétlen tisztviselőket illeti, akik ojáadékot kaptak: a megálilopUdsok szerint úgy látszik. Igen kicsiny is jelentéktelen fesze­gek vel­ük ahhoz képest, amelyekről a vezér­igazgató a valóságban elszámolt. A szövetkezeti vezérigazgató csalódott abban, hogy megvesz­tegetésekkel előnyöket szerzett volna magának vagy szövetkezetének. Dréhr Imre után Pakets József felszólalása következett. Foglalkozik a szé­­panimával és súlyos hibának tartja azt, hogy a honvédelmi miniszter azzal mentegeti a panamák lehető­ségét, hogy kirülőttünk európaszerte súlyos panamák is tű­ntek a múltban. Snyos hibának tartja, hogy a hatóságok mindig titkolódznak az ilyen panamáknál. Nagy Vinci: Egészséges közállapotok elbír­ják az ügyek nyilvános tárgyalásit. Pakett József: A régi Magyarországon a miniszter nem maradhatott volna a helyén . Foglalkozik ezután Viczián csütörtöki felszóla­lásával és állítás«» rágalomnak és kitalálások­nak minősíti. Vicsián tendenciózusan állította be a szabadkőművességet, hogy elterelje a figyelmet a többi titkos társaságokról. Felolvassa a­zabadkériumok alapszabályait és kimutatja, hogy működésük mindenkor a törvényesség alapján állott. Adatokkal bizonyítja viciián

Next