Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

f £ ECED: Szerkesztőség : Deák Ferenc •cca 2. Telefon 13-33.­­ Kiadóhivatal, WMcíünkönyvtár és Jegyiroda: Aradi •cca 8. Telefont 300. — Nyomda s löw Apál ucca 1». Telefon ÍO—3-4. « « « « *< « SZOMBAT, 1927 JANUÁR © O <*> III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM MOB» MAKÓ: Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: trl ucca 6. Telefon 131. szám. « » « « » HÓÉ MEZŐ VAsárhely : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templom­­bazár. Telefon 283. szám. « « « « « « « díszelési Ara Havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-1 *, külföldön 6-40 pengő. Egyes szám 1ó, vasér- és Ünnepnap 24 fillér. Csízió.m­ t^im-ÍLvT/­| Mert a ízért jól egy kicsit Ujesztendö napján előre néz am ni csak néz, de látni nem­ igen lát. holnapot köd borítja, titok födi. De­­ esik ebben a ködben tapogatózni és ebből a titokból megtudni valamit. Az Ur­l!)2(1-ik esztendeje elmúlt anélkül, hogy valami megoldást hozott volna, akár ne­künk, árva magyaroknak, akár a nagy világ­nak, amelynek bus tengere forr ma is, a régi költő szavai szerint. Ha visszanézünk a boldo­gult ó évre, amely boldogtalan volt, mégis lá­tunk valami fejlődést, valami indulást a jobb­­ jövő felé. Európa lel­ki­isme­re­te felébredt és megmozdult, Locarno szelleme megszólalt, ha eddig különösen jelentősebb eredmények nél­kül is. A magyar ügy tisztán, bár fájdalma­­san tovább sajogva került ki a frankcsalás hirtelen és váratlan kellemetlenségei közül és a belső konszolidáció, az idő parancsára és a haladás örök törvénye szerint, lassan, de biztosan megy a maga útján, minden kerékkötő kísérlet és minden oktalan és jog­talan erőlködés ellenére. Mit hoz ez az újdonsült esztendő, amely ma ránk virradt­? Mit hoz a világnak és mit hoz a magyarságnak ? Ki tudná megmondani? De találgatni szabad és szabad hinni az em­beriség szellemében és szabad remélni a jö­vendő diadalban! 1923 Petőfi esztendeje volt nekünk Nem mintha idézték volna közénk, éppen Petőfi szellemét inkább csak Petőfi ne­vét emlegették. A kiskunság nagy költője meg­lehetősen idegenui.1 órexU; volna magát abban a légkörben, amelyet az ellenforradalom reak­ciós hősei teremtettek. 1925 Széchenyi eszten­deje lelt számunkra. Nem mintha talán a legnagyobb magyar géniusza szállotta volna meg államférfiaink és vezetőink lelkét, csak éppen atán-útfélen emlegették annak a ma­gyar főurnak viselt dolgait, aki a pozsonyi diéf­án megalapította a magyar tudós társa­ságot, aki lánchiddal kötötte össze az ifjú Pes­tet és az agg Budát, aki a vén Dunát és a szilaj Tiszát szabályozta és aki egyszer igazán fölébresztette a magyarság öntudatát és ön­érzetét. Az­­­927-ik esztendő, az egész művelt világon egy halhatatlan titánnak, egy örök lángelmé­nek, egy vigasztaló és megváltó zseninek je­gyében indul, ez az esztendő mindenütt, ahol érző és zenélő szivek élnek, Beethoven éve lesz. Hogy az égi program az előírás szerint fog lezajlani, abban biztosak lehetünk. Az idei február huszonnyolc napos lesz, Kisasszony havára Szentmihály hava fog következni, a Hold fényváltozásaiban sem lesz hiány, vagy hiba, a bolygók járásában se lesz fennakadás, az időjárás a lehetőség szerint a jó öreg Herschelhez fog igazodni, a vasárnap soha­­sem esik csütörtökre, a tavaszi napéjegyen­lőséget követő holdtölte utáni vasárnapra esik a h­úsvét, szóval a kalendáriumban semmi lényeges újítás nem készül, legföljebb a ró­mai fasiszták számítják az új világ teremté­sét, a Marcia sir Roma dátumától. Hogy azután a fpnt dolgok miképpen ala­kulnak, hogy világi sorsunk kereke mint for­dul, arról már nem­ igen beszél a kalendárium. A százesztendős jövendőmondó ugyan elárul egyet mást, például, hogy nyáron nagyon me­leg lesz, télen nagyon hideg lesz és talán a híres, neves öreg Nostradamusnak­ is van­nak jóslásai az Úr 1927-ik esztendejére vo­natkozólag, de hogy valójában mi minden fog jönni és mi minden fog elmaradni, azt semmiféle csízió meg nem mondhatja előre. Annyit persze könyv nélkül is tudunk és val­lunk, hogy nagy időket élünk, tán a legna­gyobb időket a történelem születése óta. Nagy időket élünk, de nagy emberek nélkül, igaz, hogy amikor a korzikai kis káplár elindult Elbáról az örök dicsőség invalidus dómjának kupolája alá, akkor is erről panaszkodtak. Senki sem nagy a halála előtt és ha nagynak tartják, nem bizonyos, hogy a halála után is annak marad meg. Nem mondjuk, ez a Mus­solini kétségtelenül valaki. De az a Lenin is valaki volt. És ki tudja, talán Sanghaj kapu­jában áll egy új Tamerlán, aki a föld színét fogja megváltoztatni az idők folyamán? És­ ki tudja, a Tisza partján, vagy a székely havasok ölén, már él és már indul az a valaki, aki váltságot és szabadságot hoz né­pének és dicsőséget, és örömet az emberi­ségnek? Az bizonyos, hogy az Urnák és az Üdvnek 1927-ik esztendeje Beethoven géniuszát tűzte a hónapok és napok, az órák és percek orom­falára. Az isteni Kilencedik Szimfónia költő­jének lelke fog harsogni, zokogni és ujjon­gani a világ viharában és szélcsöndjében. Milliókat átölelő és vigasztaló és fölemelő Sze­retet zenéje: áradj és hódíts! Szépség, jóság, igazság szentháromságát hirdető muzsika: törj a lelkükbe és váltsd meg ezt a vergődő világot! Szellemtestvér, Beethoven, jöjj és ve­zess bennünket a földi zavarban a mennyei harmónia felő! Veni sancte Spiritus! Leégett az világhírű roueni városháza. A leomló torony lesodorta a létrán dolgozó tűzoltókat. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Szilveszter napján a kora délelőtti órákban eddig még ismeretlen okok miatt hirtelen kigyulladt a világhíres roueni városháza amely jelentős helyet foglal el az európai mű­remek középületek között. Amikor a tűzoltók teljes apparátussal kiérkeztek a tűzhöz, az egész épület már lángokban állott. Az oltási munkálatok közben igen súlyos és majdnem végzetes szerzncsellenség tör­­tént. A tűzoltók ugyanis, hogy mentsék, ami még menthető, hatalmas tolólétrát támasztot­tak neki a lángokban álló falaknak. Két vakmerő tűzoltó a tömlőkkel elindult a gasba, amikor hirtelen nagy robajjal leomlott a városháza művészettörténeti értékű tornya, amely egyszerűen lesodorta a létrát és a két tűzoltót. A tűzoltók körében nagy pánik ke­letkezett erre, végül azonban tovább folytatták a munkát, amikor kiderült, hogy a két tűzoltó még él. A lokalizálási munkálatokat késő délutánig folytatták, de nem tudták megakadályozni, hogy a városháza több jelentékeny része el ne pusztuljon, így teljesen elpusztult a nagy értéket képviselő és pótolhatatlan anyagú h­áttér is. Eddig nam lehetett megállapítani, hogy a tűz mitől keletkezett. ma* Az amerikai csapatok nem hagyják el Nicaraguát. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Washingtonból jelentik: Keller­ államtitkár energikusan megcáfolja azokat a híreket, ame­lyek szerint Coolidge elnök intézkedett volna abban az irányban, hogy az amerikai csapa­tok haladéktalanul hagyják el Nicaraguát. Kullog kijelentette, hogy az Unió haderőinek visszavonulásáról addig nem lehet szó, amíg nem sikerült teljes mértékben biztosítani a Nicaragua területén élő amerikai állampol­gárok teljes élet- és vagyonbiztonságát. Uz unGfcics január 25-ére össszeistvta a skupstinát. (Budapesti tudósítónk telefonjelenté­se.) Belgrádból jelentik: Azt a súlyos belpoliti­kai válságot, amely a radikális párt legutóbbi ülésén történtek után felmerült, Uzunovics miniszterelnök úgy oldotta meg, hogy a skup­stinát január 25-ére összehívta. Tette* pedig ezt az intézkedést abban a reményben, hogy ad­dig sikerül a megegyezést létrehozni és si­kerül biztosítani a teljes radikális párt konk­rét támogatását. »WWW Bécs-Róma: hat óra. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: Január 10-én Bécs és Ró­ma között megindul a rendszeres légiforgalom. A repülőgépek menetrend szerint fognak sze­mélyekei és csomago Utáni,­­1 menetidő túl a hat órát. cai, valamin egyébként­i postát szál­lni haladja Briand békét óhajt 1927-re. Berlin, december öl. Mint a Berliner Zei­tung jelenti, Briand az 1927. évi politikai óhaj­tásairól az amerikai sajtónak interjút adott, amelyben több­ek között a következőket mondja: — 1927-re óhajtom, hogy a német francia közeledés politikája, amelyet Stresemann és én kezdtünk meg, tovább fejlődjék. A Hajna­vidék kiürítésével kapcsolatban kijelentene Briand, hogy a kiürítés megtörténhetik a ki­tűzött legkésőbbi határidő előtt is. Kifejezést adott annak a reményének, hogy a németek és franciák között kiterjedt érdekközösség jön létre. Ami a leszerelést illeti, Franciaország mindent el fog követni úgy a teljes anyagi, mint az erkölcsi leszerelésre.

Next