Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)
1927-04-01 / 76. szám
1927 április 1. DÉLMAGYARORSZÁG w Finom kis lakás" — jári a fiók mögött. Cenzúra-bizottság az operettszinházban. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Fővárosi Operett Színház betiltott darabja, a »Finom kis lakás« ügyében a belügyminiszter ma egy bizottságot rendelt ki Tomcsányi Pál belügyminiszteri miniszteri tanácsos vezetésével és ezúttal először irodalmi szakértőket is delegáltak a bizottságba Rákosi Jenő és Hegedűs Gyula személyében. A bizottság tagjai voltak még a tankerületi főigazgató, magasrangú miniszteri tisztviselők és rendőrtisztviselők. Ennek a bizottságnak a jelenlétében, zárt ajtók mögött a Fővárosi Operett Színház társulata eljátszotta az egész darabot. A színházban a bizottság tagjain kívül csak Faludi Sándor igazgató, Stella Adorján, a darab magyar fordítója és a rendező volt jelen. Az előadás után Tomcsányi miniszteri tanácsos meghallgatta a bizottság tagjainak véleményét és arról holnap tesz jelentést Scitovszky belügyminiszternek, aki végérvényesen dönteni fog a darab sorsáról. Egy orosz diák Prágában meggyilkolta háziasszonyát. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: Egy Ackermann nevű orosz diák ma délután borzalmas módon meggyilkolta háziasszonyát, egy Cipra nevű miniszteri tisztviselő feleségét. A diák konyhakéssel vágtaa át az asszony nyakát, úgy hogy a feje majdnem teljesen elvált a törzstől, azután főbelőtte magát és azonnal meghalt. A gyilkoság és öngyilkosság oka az, hogy a diáknak az asszonnyal viszonya volt, amelynek gyümölcse jelentkezett, a diák félt a következményektől. Halálos áldozata van a sszerdai súlyos munkássszerencsétlenségnek. Ducza János csütörtök Hajnalban meghtélt. — Folyik a nyomozás. — Ki Rávetett el gondatlanságot. (A Délmagyarország munkatársától.) A Vénus cipőgyár telepén történt halálos munkásszerencsétlenség ügyében a csütörtöki napon mindinkább megerősödött az a vélemény, hogy a szerencsétlenséget vétkes gondatlanság idézte elő. A szerencsétlenség tragikus ügye természetesen erősen foglalkoztatja a város társadalmát és a legkülönbözőbb vélemények alakultak ki a bűnvádi és az anyagi felelősség kérdésében. A végső választ a teljes erővel megindult vizsgálat adja meg. Amint jelentettük, a szerencsétlenség alkalmával a gyárépület földszinti részén dolgozó 25 munkás közül a legsúlyosabban Lucza János 19 éves mindszenti illetőségű cipészsegéd sebesült meg. A közkórházban, ahová a szerencsétlenség után azonnal beszállították, eszméletre sem tért és beszállítása után tizenkét órával csütörtökön hajnali három órakor meghalt. A súlyosan megsérült Kalmár Margit állapotában javulás állott be. Csütörtökön este kihallgatták a közkórházban és az orvosi vélemények szerint néhány nap múlva el is hagyhatja betegágyát. A halálos kimenetelű munkásszerencsétlenség után csütörtök reggel teljes erővel megindult a hivatalos vizsgálat annak megállapítására, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. A nyomozást az ügyészség elnökének rendeletéből dr. Balázs Sándor ügyész vezeti, míg a kihallgatásokat dr. Lipkay Zoltán rendőrfogalmazó foganatosította. A rendőrségen legelőször a földszinti munkateremben dolgozó munkásokat hallgatták ki akik csak arról tudtak felvilágosítást adni, hogy a menyezetbeomlás után mi történt a munkateremben. Kihallgatták Kiss Ferenc és Almási Imre pallérokat is, akik ez épület lebontását elvállalták. A két pallér — amint munkatársunknak elmondották — a beomlás pillanatában nem tartózkodott a szerencsétlenség színhelyén. A bontási munkát az ő utasításaik alapján, két munkás végezte. emeleti oldalfal bontását azért kezd— Az lék meg alulról felfelé haladva, — mondották — hogy a kikerülő téglák sértetlenül és használható állapotban jussanak a város birtokába. A város kikötötte ugyanis, hogy a téglák sértetlenek maradjanak. A másik baj az volt, hogy az oldalfalnak ez a része nem volt bolthajtásos, mert ez esetben az alulról való bontás következtében elmaradt volna a felső falrészek beomlása. Sajnos, erre nem voltunk eléggé figyelemmel. A kihallgatott pallérok a rendőrségi folyosón álldogálva, kihallgatásuk után szinte el voltak készülve, hogy őrizetbe veszik őket, ez azonban nem következett be, kihallgatásuk után azonnal eltávoztak a rendőrség épületéből. A szerencsétlenség ügyében megindult hatósági vizsgálat jelenlegi helyzetéről illetékes helyen a következőt mondották: “ A szerencsétlenség ügyében teljes erővel folyik a nyomozás, hogy a bűnügyi és anyagi felelősség kérdését tisztázzuk. E pillanatban még nem lehet tisztán látni, hogy terhel-e valakit a felelősség. Építészeti körökben az a vélemény alakult ki, hogy emeletes ház lebontását csak építészi oklevéllel rendelkező építész-vállalkozó végezheti. A Vénuscipőgyár lebontásánál tehát már itt is gondatlanság történt, mivel a lebontást pallérok végezték. A szerencsétlenségnek egyébként az lehet az oka, hogy a vállalkozó, aki akkoriban végezte a munkát, a mérnöki hivataltól nyert világos utasítás ellenére egy harminc centiméter szélességű közfal lebontására is parancsot adott munkásainak, amit azok a legnagyobb gondatlansággal döntéssel végeztek s így okozójává váltak annak, hogy a nehéz fal a padozatra ledőlve, áttörje a földszinti helyiségek menyezetét. ti szegediek találkozó helye Budapest legelsőrendű, modern családi szállója az István Király-szálloda VI., Podmaniczky ucca 3. Mérsékelt árak, figyelmes kiszolgálás, modern berendezés, központi fűtés, melegvizszolgáltatás, lift Napi teljes pensió 8 pengőtől. A nyugati pályaudvar közelében. 484 3 a Halogh Lajos fegyelmit kért a mérnöki hivatal vezetője elleni i városi mérnöki Hivatal vezetői nyilatkoznak a szerencsétlenségről. (A Délmagyarország munkatársától.) A Vénus-cipőgyárban történt halálos kimenetelű munkásszerencsétlenséggel kapcsolatban Balogh Lajos törvényhatósági bizottsági tag csütörtökön indítványt jegyzett be a legközelebbi közgyűlésre: indítványozza, hogy a közgyűlés rendelje el a fegyelmi eljárást a mérnöki hivatal vezetője, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos ellen, mert szerinte a szerencsétlenségért ő a felelős. A márciusi közgyűlés ezzel az indítvánnyal már nem foglalkozhat, mivel letelt az indítványozási határidő és így a tanács annak tárgyalását csakis az áprilisi közgyűlés tárgysorozatára tűzheti ki. Az indítvány benyújtása után kérdést intéztünk Berzenczey Domokoshoz, aki a következőket mondotta érdeklődésünkre: “ A szomorít kimenetelű szerencsétlenségnek az az oka, hogy a munkások a mérnöki hivataltól kapott utasítások megszegésével, sőt azok ellenére olyan épületrészek lebontásával is foglalkoztak, amelyektől világosan el voltak tiltva. De oka az is, hogy szakértelem nélkül dolgoztak olyan időben, amikor a felelős kőművesmester nem volt jelen a munkánál. A mérnöki hivatal csak arra adott utasítást a vállalkozónak, hogy az épület lebontását az emeleti helyiségekben a padozatok felszedésével és az ajtótokok kiszedésével készítse elő. A munkások azonban a közfalak lebontását is megkezdték és így került sor annak a szerkezeti falnak a lebontására is, amely a szerencsétlenséget előidézte. — Véleményem szerint ezt a falat is le lehetett volna veszélytelenül is bontani, a munkások azonban alulról kezdték meg a falbontást és ezt azzal iparkodnak most megmagyarázni, hogy kevés zajjal szerették volna munkájukat elvégezni, abban az esetben ugyanis, ha a falbontást felülről kezdik, a téglákat le kellett volna dobálniuk a padlóra, ami nagy zajjal járt volna. Az alól kivésett falat azután ledöntötték és az áttörte a menyezetet. A szerencsétlenség másik oka az volt, hogy a menyezet mestergerendája korhadt volt és építési hibát is találtak benne. — Ma reggel a helyszínen magam is meggyőződtem arról, hogy Fenyő Lajos műszaki tanácsos ennek a falnak a lebontását nem rendelte el, hanem a Vénus-gyár igazgatójával történt megállapodása értelmében csak olyan munkák elvégzésére adott utasítást, amelyek minden lakott házban veszély nélkül elvégezhetők. A bűnvádi felelősség így a mérnöki hivatalt semmi esetre sem terheli. Felkerestük Fenyő Lajos műszaki tanácsost, a városi mérnökség építési osztályának vezetőjét is, aki utasítást adott a Vénus-gyár lebontásával kapcsolatos munkálatokra. Fenyő tanácsos a következőket mondotta: — A legfontosabb körülmény az, hogy a mérnöki hivatal a Vénus-gyár lebontásával kapcsolatosan nem lépett fel erőszakosan a gyár tulajdonosaival szemben, hanem ebben a kérdésben békés megegyezést kötött vele. A gyár vezetőségének ugyanis az volt a kívánsága, hogy ne kelljen április elsejéig kiürítenie az épületet. Mivel ezt a kívánságot nem teljesíthettük, olyan értelmű megállapodás jött közöttünk létre, hogy először a gyár egyik földszintes épületét adják át, amelyet azonnal lebontathatunk, de hozzájárultak ahhoz is, hogy a közben kiürített emeleti helyiségekben is megkezdhetjük, illetve előkészíthetjük a bontást. Az emeleti részek lebontására azonban éppen azért nem vállalkoztunk, mivel nem lehet levenni egy olyan háznak a tetejét, amelyben még laknak. — A bontási munkálatok sorrendjét a helyszínen állapítottuk meg Szántó Mihálynak, a Vénus-cipőgyár igazgatójának a közreműködésével. A sorrendre vonatkozó megállapodás alapján az igazgató jelenlétében azt az utasítást adtam Kiss Ferenc vállalkozónak, hogy a földszinti épület lebontását azonnal kezdje meg, a főépület emeleti helyiségeiben pedig csak a padozat deszkáit és az ablaktokokat szedte ki. A kőművesek azonban három vékony, tizenöt centiméteres válaszfalat is lebontottak és megkezdték annak a harminccentiméteres téglafalnak a lebontását is, amely