Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 49-72. szám)

1930-03-01 / 49. szám

3XBGED. 3serke«d­5i«q: Somogyi ucca 22. L­em. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, költ»Hnkönyvtár és Jegyiroda Aradi ucca S. Telefon* 300. — Nyomda • IBw LIpAJ ucca 1O. Telefon* 1A-34. Távirati és levélcím: DélmagyaromAg Szeged. — ——I­IW Willi — WÜ Szombat, 1930 március 1 VI. évfolyam, 4% szám ELŐFIZETÉS: Ravanta helyben 3-2*# Vdíken A­ Budapesten 3­60, KUimiddn *■40 pengd. — Egyes szám Ara hétköz­­nap 10. vasár- és Ünnepnap 24 till. Hir­detéseit felvétele tarifa szerint. Megje­lenne hétf« Kivételével naponta reggel Ara 1» miéri-gy A kormányzó tízéves jubileuma Monstre felvonulással kezdődtek az ünnepségek Megjelent a széleskörű amnesztiarendelet (A Délmagyarország munkatár­ától.) Az egész ország részt vesz abban az ünneplésben, amit a kormányzó tízéves jubileuma alkalmá­ból rendeznek. Az ünnepségek valójában csak szombaton délelőtt kezdődnek, de az ünnep­ségek előjátékai már pénteken este lezajlottak az ország minden részében. Az ünnepélyes ju­bileum főeseményei Budapesten játszódnak le, ahol szombaton délben a kormány tagjai, majd az országgyűlés, a tisztikar és a külön­böző intézmények képviselői jelennek meg kihallgatáson a kormányzó előtt. A koronázó főtemplomban tartandó ünnepi istentiszteleten részt vesz az országgyűlés testülete, a tisztikar, valamint a diplomáciai kar. Pénteken délután a Dalosszövetség monstre­­hangversennyel ünnepelte a jubiláló kor­mányzót. Szegeden is már pénteken este megkezdőd­tek az ünnepségek. Este valamennyi levente­alakulat lampionon menetben járta be a vá­rost. A leventék a Szentgyörgy­ téri iskolánál gyülekezik, ahonnan zeneszóval és fáklyák­kal vonultak fel a városháza elé. Innen a Kárász- és Jókai-uccán, a Gizella-téren, a Tisza Lajos-körúton tértek vissza az iskolá­hoz. A katonazenekar 9 órakor zenés takaró­dóval járta be a várost, elvonulva vitéz Ku­­binyi Gyula altábornagy és vitéz dr. Shvoy Kálmán tábornok lakása előtt. Monstre felvonulása kormányzó elé Budapest, február 28. A TESz pénteken este monstre felvonulást rendezett a Várba. Elől vitték a zászlókat, utánuk haladt a TESz küldöttsége, majd a vidéki küldöttségek követ­keztek Utánuk az egyetemi ifjúság vonult fel katonás sorokban, őket kövelték a cserké­szek, a Sasok, a Magyar Asszonyok, számos liga, tisztviselők, Máv., állami gépgyár, keresz­tényszocialisták, az EME, a postatakarék, az államnyomda stb. személyzete. A dalosok már a miniszterelnökségnél jártak, mikor a menet vége még a budai Dunaparton kígyózott. A közönség ezrével szemlélte a felvonulást. A Vár udvarán a testőrség várta a menetet.­­A díszőrség riadót fújt s nemsokára megjelent a kormányzó feleségével és Miklós fiával a Budapestről jelentik. A jubileumi évforduló alkalmából a Budapesti Közlöny szombati szá­ma közli Horthy kormányzó legfelsőbb elha­tározását a közkegyelem mikénti gyakorlásá­ról. A kormányzói elhatározás így hangzik: »Magyarország kormányzójává választásom­nak 10-ik évfordulóján, amidőn egy küzdel­mek és teljes korszak lezáródása után a Gond­viselés kegyelme előtt hála telt szívvel meg­hajolva, a nemzet történelmi hivatásában és súlyos megpróbáltatásokban megedzett er­kölcsi erejébe vetett rendíthetetlen bizalom­mal tekintek országunk jövője elé, ez emelke­dett érzések hatása alatt lelki szükségét ér­zem annak is, hogy a megbocsátás szellemé­ben kegyelem útján szélesebb körben könnyít­sék azok erkölcsi és lelki terhein, akik az alább meghatározott keretek között vétettek a büntető törvényekkel védett jogrend paran­csai ellen. Először azokkal szemben kívánok megbocsá­tást gyakorolni, akik engem sértettek meg. Ezek körén kívül kegyelmet adok azoknak, akik a bíróság ítéleteinek megállapítása sze­rint csak csekélyebb súlyú jogsértést követtek el, végül a jogrend biztonsága által megvont határok között azoknak is, akik a régebben elkövetett cselekményeik évek múltán bekövet­kező megtorlásánál a büntető jogszolgáltatás céljain túlmenően bűnhődnének. Ez elvek szem előtt tartásával kormányzói lakosztály erkélyén. Percekig tar­tó éljenzés fogadta az államfőt, melynek csil­lapultával az 1700 dalos ajkán felcsendült a Himnusz, majd megkezdődött a hangverseny. Egynegyed 8-ra járt az idő, amikor a főisko­lás lovasok és lovas hölgyek elvágtattak a kormányzó előtt. Ezalatt a kormányzói lakosztály foyerjában gyülekeztek a küldöttségek tagjai. Fél 8-kor háromszoros éljen fogadta a kormányzót. A kormányzót elsőnek báró Perényi Zsigmond, majd Sipőcz Jenő polgármester köszöntötte. A köszöntésre a kormányzó azonnal hosszabb beszéddel válaszolt, amit a megjelentek nagy éljenzéssel fogadtak. kegyelemben részesítem azokat, akiket a pol­gári büntetőbíróság jogerős ítélettel a kor­mányzó megsértésének a jelen elhatározá­som kelte előtt elkövetett vétsége (1920. I. t.-c. 14. § és 1913. XX­IV. t.-c. II. §) miatt szabadságvesztés büntetésre, vagy akár fő-, akár mellékbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán sza­badságvesztés büntetésre kellene átváltoztatni, úgyszintén azokat is, akik ellen a jelen elha­tározásom kelte előtt elkövetett ily bűncse­lekmények miatt kellene eljárást indítani, vagy folytatni. n. a) Kegyelemben részesítem azokat is, aki­ket a polgári büntetőbíróságok jogerős ítélet­tel: 1. a jelen elhatározásom keltét megelőzően elkövetett vétség, vagy ezzel együtt elbírált kihágás miatt nyolc napot meg nem haladó szabadságvesztés büntetésre, vagy főbüntetés­­ként p­énzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit be­hajthatatlansága folytán nyolc napot meg nem haladó szabadságvesztés büntetésre kellene át­változtatni, 2. a jelen elhatározásom keltét legalább három évvel megelőzően elkövetett vétség, vagy ezzel együtt elbírált kihágás miatt egy hónapot meg nem haladó szabadságvss­ztés büntetésre, vagy főbüntetésként pénzbünte­tésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlanság* folytán szabadságvesztés büntetésre kellene át­változtatni, 3. a jelen elhatározásom keltét legalább öt évvel megelőzően elkövetett vétség, vagy ezzel­­ együtt elbírált kihágás miatt 6 hónapot meg nem haladó fogházra, vagy államfog­házra ítélt, azzal a feltétellel, ha a bíróság az elítéltet öt éven belül bűntett, vagy szándékos vétség miatt szabadságvesztés büntetésre jog­erősen újból elítélné, rajta a jelen elhatáro­zásommal feltételesen elengedett büntetést is végre kell hajtani. b) Kegyelemből elengedem szabadságvesztés büntetésük felerészét, vagy ha abból már ed­dig többet kiállottak volna, szabadságvesztés büntetésének hátralévő részét azoknak, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel , jelen elhatározásom keltét legalább öt évvel megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt az előző a) 3. pontban megjelöltnél súlyosabb, de egy évet meg nem haladó tartamú szabadság­­vesztés büntetésre ítélte­ m. Kegyelemben részesítem végül azokat, akik ellen a jelen elhatározásom keltét legalább három évvel megelőzően elkövetett vétség miatt kellett eljárást indítani, vagy folytatni, ki­véve, ha a bíróság még nem jogerős ítélettel egy hónapot meghaladó tartamú szabadság­vesztés büntetést állapított meg. Ha a bíró­ság még nem jogerős ítélettel egy hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetést állapított meg, az eljárást tovább kell foly­tatni s abban a kérdésben, hogy a terhelt a II. pont alapján részesülhet-e kegyelemben, a jogerősen megállapított büntetés mértéke az irányadó. IV. Sem az I., sem a II., sem­ a III. pont alap­ján nem részesülnek kegyelemben azok, 1. akik a bűncselekményt külföldön követ­ték el, 2. akik ellen nyomozólevelet, vagy személy­­leirást, körözést bocsátottak ki s azt a jelen elhatározásom keltéig vissza nem vonták, 3. akiket a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett bűntett miatt, vagy három éven belül elkövetett szándékos vétség miatt jogerő­sen szabadságvesztés büntetésre ítéltek. V. Amidőn a jogrend biztonságához fűződő, jogrendi követelmények szem előtt tartásával az általános kegyelem kereteit a fent meg­határozott rendelkezésekben megszabom, a méltányosságtól vezéreltetve nem szándéko­zom elzárkózni az elől, hogy ezen túlmenően, különös méltánylást érdemlő körülmények esetében, kivételes kegyelem útján a megbo­csátás szellemét érvényesítsem olyanokkal szemben is, akik a mostoha gazdasági viszo­nyok szülte nyomasztó helyzetükben, vagy a szenvedélyeknek az akaraterő megbénító hatá­sa alatt az általános kegyelem keretein kívül vétettek a büntetőtörvény parancsai ellen s egyéniségüknek, életviszonyaiknak s az eset összes körülményeinek figyelembevételével alaposan remélhető, hogy a kegyelem jóté­kony hatással lesz jövendő erkölcsi magavi­selet­ükre. A m. kir. igazságügyminiszter előterjesz­tésére: Az amnesztia

Next