Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)
1930-04-01 / 73. szám
S35EGED. í»*crKCSJ<Öéég r Somogyi ucca ^2. L. em. Telein: 13—33. -* Kiadóhivatal, íölDönkönyvtár ^ teoyhodo Ar«<U H Telefon: 300. - Nyomda • L8w A «cU »9- Illetőn : »B-34. TAK«*. levélcím: Délmagyarország Szeged. Kedd, 1930 április 1 H lberre» 16 fillér VI. évfolyam, 73. sz ELŐFIZETÉS : Havonta Helyben 3-20 vidéken A* Budapesten 3-00, ttUlföldön 0-40 pengd. — Egyes szám Ara hétköz. O, vásár- és Unnepnap 24 illl. Hírsejt felvétele tnilf szerint. Megfent állá Kivételével naponta reggel iL jüií" felülit l A nemzetközi vásár A budapesti nemzetközi vásár reklámközleményei napok óta hirdetik, hogy a vásár gazdag szórakoztató, kereskedelmi, kulturális és emportprogrammal várja a Budapestre özönlő külföldi és vidéki közönséget. Tehát a vásárra özönleni fog a vidéki közönség. Legalább is így gondolják Budapesten a nemzetközi vásárnak abban az irodájában, amelyben a kommünikéket szerkesztik és rendelik. Természetesen eszünk ágában sincs elgáncsolni a siker kivívásán fáradozókat. A nemzetközi vásárok hatását és eredményeit illetőleg azonban különbözők a vélemények. Azok, akik a budapesti nemzetközi vásárokat rendezik, bizonyára meg vannak győződve róla, hogy az, amit csinálnak, jó üzlet. Még sok mindenkinek lehet ez a véleménye. Mással igazán nem tudjuk magyarázni, hogy például a Máv. féláru jegyet ad azoknak, akik felutaznak a nemzetközi vásárra, hogy széleskörű agilitással kapcsolódik be a vásár ünnepi hetébe a sport, hogy az utóbbi évek uj szerzeményeibőlj kiállitást rend.. . Szépművészeti ’Turéum. Az országos orvoskongresszus egészen más lapra tartozik. Az orvosok bizonyára a nemzetközi vásár terminusától függetlenül döntöttek a maguk terminusa mellett. De a vásár igazgatóságát ez természetesen nem érdekli és most többezer vidéki orvost vár s az orvoskongresszust mint az ünnepi hét egyik legkiemelkedőbb eseményét hirdeti. A többezer vidéki orvosnak a vásár ünnepi hetében való felözönlése Budapestre valóban kiemelkedő eseménnyé nőhet ki. Képzelje magát mindenki annak az orvosnak a helyébe, aki a kongresszusra felutazik. Hány orvos jön majd haza üres kézzel? Ki keztyűt vásárol, ki ridikült, ki cipőt, ki fehérneműt, ki ékszert, ki ruhaneműt és ki könyvet, ki játékszert. Többezer orvos. De sokan felutaznak — hiszen van féljegy —a sportesemények kedvéért, sokan felutaznak, mert felhasználják azt az alkalmat, hogy féljegy van, ügyes bajos dolgaik elintézésére és persze olyanok is lesznek, akik a vásár kedvéért utaznak fel. Megtörténhetik tehát, hogy a többezer orvos mellett többezer más foglalkozású vidéki jelenléte emeli majd a vásár fényét, forgalmát és sikerét s szegényíti és gyengíti a kulturális gócpontokká kiépülni készülő nagy vidéki városok kereskedelmét és iparát. Mert ha abból az alkalomból, hogy féljeggyel lehet Budapestre utazni, tavaszi és nyári szükségleteinek csak egy részét száz és száz szegedi családfentartó nem itthon szerzi be, mit fognak azok csinálni, akit Szegeden gyártják vagy árusítják a keztyűt a ridikült, a cipőt, a ruhát, a fehérneműt, a bútort, a könyvet, a játékot és a konyhabererrzést? Miből fizeti a májusi házbért, az adót és a rezsit a szegedi iparos, a szegedi kereskedő s lehet-e számítani rá, hogy a munkanélküliek száma egyetlen emberrel is csökkeni fog akár a kereskedelemben, akár azokban az iparágakban, amelyeknek nincs összefüggésük az építkezéssel? Félre ne értse senki ezeket a sorokat. Nem lázítunk Budapest ellen és nem sürgetünk várfalat se Budapest, se Szeged köré. Nem hirdetjük a kulturális és nem hirdetjük a gazdasági elzárkózást vagy harcot. Szerény a csendes szavakkal fejlődésünk, inkább csak fenmaradásunk és reuzálásunk feltételeit tárjuk fel, védve gazdasági életünk utolsó őrhelyeit a változatlanul melengetett, káros hatásait egyre vészesebben éreztető centralizációval szemben. A szegedi ipar és a szegedi kereskedelem versenyképes árban, ízlésben, minőségben, pontosságban, szállítási gyorsaságban és a kiszolgálás előzékenységében és figyelmességében. A legkevesebb, amivel ennek az iparnak és kereskedelemnek valamennyien tartozunk, hogy szükségleteinket itthon szerezzük be. Gondoskodni kellene azonban iparunk és kereskedelmünk termékeinek, illetőleg cikkeinek minél szélesebb körökben való megismertetéséről, iparunk és kereskedelmünk minél intenzívebb foglalkoztatásáról is. Remélhetőleg szolgálni fogja ezt a célt az április 12-én megnyíló szegedi ipari kiállítás. De ez édeskevés. Többirányú szervezett munkának kellene itt megindulni és állandóan folyni. Minél több kongresszust kellene meghívni. Szeged invitációját bizonyára szívesen fogadják a legkülönbözőbb szakmák. Egy-egy kongresszusért, ha másként nem megy, áldozatot kellene hozni a városi pénztárnak, a kereskedelmi és iparkamarának, más kereskedelmi és ipari érdekképviseleteknek, a szállodáknak, a vendéglőknek. Áldozatkészségük bisás kamatokat hajtana. Kiállításszerű vására, kát évenkint legalább kétszer, háromszor kellene rendezni s nem lenne szabad megfeledkezni arról, hogy a szegedi ipar és kereskedelem mellett állandó agitációt kell folytatni a szomszédos városokban és falvakban. A tulipánmozgalomra ki ne emlékeznék? Mért ne szabadna most a válságos helyzetbe került szegedi ipar és kereskedelem mellett lelkesíteni? Országos mozgalom volt ugyan, a magyar nyelv és viselet jogaiért vívták, tanulságul mégis ide írjuk, amit a Magyar Kurír irt róla 1790 január 1-én:Egy Bétsi Szabó Mester ember 53 Magyar Köntöst készíttetett Uj Esztendőre, melyből tsak 3 maradott Bétsben, mind Magyarországba vitték. Az igaz Magyar nem szégyelli a’ maga köntösét, s’ Nemzetét, ez az első Köntös a' föld gollyóbissán.* Mi meg készíttessük köntöseinket Szegeden. Ismerje fel végre mindenki a kötelességét. Mégse lehet unos-untalan hangoztatni a szegedi kereskedelem és a szegedi ipar támogatását és magyar köntös csináltatása végett elmenni — Bétsbe, A jóvátételi bizottság szerdán folytatja tárgyalásait Hétfőn csak formális ülést tartottak Párisban — Bethlen minisztereinek kedden magánjellegű megbeszéléseken vesz részt a Budapesti tudósítónk telefonjelentése. Párisból jelentik: Hétfőn ismét összeült a párisi konferencia Loucheur volt munkaügyi miniszter elnökletével. Az értekezleten Magyarország képviseletében Bethlen István miniszterelnök vett részt, Csehszlovákiát Benes, Jugoszláviát Marinkovics, Romániát Titulescu képviselte. A hétfői ülés csak formális volt Loucheur elnök üdvözölte a delegátusokat. Rövid megnyitó beszédében azt hangoztatta, hogy a konferenciát feltétlenül ki kell segíteni abból a zsákuccából, amelyben hetekkel ezelőtt megfeneklett. A delegátusok ezután elhatározták, hogy az újabb ülést szerdán tartják, kedden magán jellegű megbeszélések lesznek, amelyeken részt vesz Bethlen miniszterelnök is. Sem a konferencia befejező dátumáról, sem a konferencia várható eredményéről semmi bizonyosat nem tudnak. A dolgok alakulása elsősorban Louceur magatartásától függ és attól, hogy milyen magatartást tanusít az angol delegálás, Godldshild, akiről úgy tudják, hogy az utóbbi napokban utasítást kapott Snowden angol pénzügyminisztertől, hogy igyekezzél siettetni a konferencia befejezését. Ezen a héten eredmény nélkül véget ér a londoni lottakonferencia X Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: A flottakonferencia hétfői ülésén sem tisztázódott a bonyolult helyzet. A tárgyalásokat szerdán folytatják, de hogy milyen irányban, egyelőre teljesen bizonytalan. Amerikai hivatalos körökben is bizonyosra veszik, hogy a londoni flottaleszerelési konferencia ezen a héten véget ér és a péntekre kitűzött ülés egyúttal záró ülés is lesz. Gömbös tábornoki kinevezése a honvédelmi tárca bizottsági világában Gömbös részletesen nyilatkozott a liszti fizetések emeléséről Budapest, március 31. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután a honvédelmi tárca költségvetését vitatta meg. Hegedűs Kálmán előadó ismertette a költségvetést. Farkas Elemér kérte a tiszti lakbérek és kauciók kezdésének rendelését. Kálay Tibor szerint az illetményrende* csak akkor lett volna helyén való, ha a többi állami alkalmazott érdekében is lehetett volna intézkedni. Várnai Dániel szóvátette, hogy a honvédelmi minisztert szolgálaton kívüli századosi rangból egyszerre a tábornoki karba nevezték ki. Kérdi, igaz e, hogy az eddig polgári rendőrigazgatás más szabályok alá kerül? Gömbös válaszolva, kiemeli, hogy a szomszéd