Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-01 / 220. szám

2 Df­ LMAGYARORSZAG jellemvonása az árnidő csökkenése. Amit a birodalmi kormány megtett a fizetések csök­kentésével a német közgazdaság érdekében, ugyanazt természetesen meg kell tenni a magángazdaságban is. Úgy a vállalkozóknak, mint a magánalkalma­zottaknak és a munkásoknak hozzá kell alkal­mazkodni az alacsonyabb fizetésekhez és az alacsonyabb életstandardhoz. A német árucikkeknek olyan árt kell biz­tosítani, ami lehetővé teszi, hogy Németor­szág sikerrel vehesse fel a versenyt a kül­földi árucikkekkel. A termelés csak így fog újból megélénkülni és csak így lehet megsza­badítani a német népet az egyre növekvő munkanélküliség lidércnyomásától. 1 Feloszlatták a cseh rendőrség szakszervezetét (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: A kormány kedden vá­ratlanul feloszlatta a cseh rendőrség szakszer­vezetét és a szakszervezet vagyonát lefoglalta. A feloszlatás indokolása szerint a szakszer­vezethez tartozó rendőrök a legutóbbi tün­tetések során passzív rezisztenciát tanúsítot­tak. A rendőri szakszervezet feloszlatása Prá­gában nagy feltűnést keltett és minden bi­zonyára szóba fog kerülni a parlament elé-A feloszlatásnak az előzménye az volt, hogy a rendőrszakszervezet hivatalos lapjának kedd reggeli számában nyilatkozat jelent meg, amelyben a szerkesztőség a szakszervezet kö­telékébe tartozó rendőrök nevében bocsánatot kért a tüntetőktől, mert felsőbb parancsra kellett beavatkozniuk. A nyilatkozat arra kéri a tüntetőket, hogy tegyenek különbséget a rendőrök és azok között, akik a rendőröknek parancsolnak. „A nemzeti méltósággal­­ összeférhetetlen állapotot teremt az egyoldalú leszerelés" — mondotta kedden Apponyi Albert a Népszövetség köz­gyűlésén Genf, szeptember 30. A népszövetségi köz­gyűlés kedd esti ülésén hosszabb vita fejlődött ki a leszerelési főbizottságnak arról a jelen­téséről, amely a leszerelési előkészítő bizott­ság munkálatára vonatkozik. A főbizottsági többség nem adott helyet annak a német in­dítványnak, hogy a határozati javaslatban ki­mondják, hogy az általános leszerelési érte­kezlet a jövő évben összeül. Ehelyett Lange norvég delegátus indítványát fogadták­­ el, amelynek értelmében csak az előadói jelen­tésben említik fel a főbizottságnak azt az egy­hangú óhaját, hogy az általános értekezletet már a jövő évben tartsák meg. A közgyűlés ülésén Matos előadó fejtege­tései után a kanadai delegátus rámutatott arra, hogy a fegyverkezés egyre tart. Ez az állapot súlyosan veszélyezteti a békét. Briand hangoztatta, hogy a katonai szolgálat idejét három évről egy évre csökkentette, had­erejét pedig 810.000 főről 556.000 főre szállí­totta le Franciaország. A leszerelés ügye az utóbbi időben határozott előrehaladást tett. Az általános leszerelés akkor fog bekövetkezni, amikor valóban bekövetkezik valamennyi nemzetre nézve a biztonság feltétele. Gróf Apponyi Albert bejelentette, hogy a magyar delegáció tartózkodik a határozati ja­vaslat megszavazásától. Kétségtelen, hogy a biztonság garanciáinak megteremtésében előre­haladás történt. Meg kell azonban ismételnem, amit szent kötelességem hangoztatni mindan­­­nyiszor, valahányszor ez a probléma felmerül, hogy ha a biztonsági kérdést és a veszé­lyek lehetőségét hozzák iszóba azok, akiknek módjuk van arra, hogy a veszélyeket elhárít­sák, akkor vegyék figyelembe az illetők a biztonság problémáját azok szempontjából is, akiknek erre nincs módjuk, mert egyoldalú leszerelésnek vetették őket alá. Azt hiszem a közgyűlésnek nincs egyetlen tagja sem, aki nem érezné, hogy a nemzeti méltósággal ös­­­szeférhetetlen állapotot teremtett az egyoldalú leszerelés. Nem én mondottam, hanem egy nagy nemzet képviselője, Nagybritannia de­legátusa, hogy addig nem hajtották végre a békeszerződéseket, amíg ennek az ígéretnek nem feleltek meg. Sajnálattal kell kimondanom, hogy az a hosszas habozás, amely ezen a té­ren megnyilvánul, árt a Népszövetség iránti bizalomnak. Curtius német külügyminiszter okolta meg ezután a német delegáció magatartását Az elnök ezután kijelentette, hogy tudomá­sul veszi Németország, Ausztria és Magyar­­ország delegátusai bejelentését, hogy tartóz­kodnak a szavazástól. Minthogy a javaslat s a jelentés ellen nem szólalt fel senki és több szóló nem jelentkezett, a jelentést a hozzá fűzött határozati javaslattal együtt egyhan­gúlag elfogadottnak nyilvánítja. Asz olvasó rovata A kapupénz Tisztelt Szerkesztő Úr! Olvastam a Délma­­gyarországban, hogy házmesteri szabályren­delet készül. Ezzel kapcsolatban felhívom K. figyelmét a kapuzárásokra. Tavaly közzétet­ték, hogy 10 óráig nem kell kapupénzt fizetni, de azért előbb is bezárhatják a kaput. Ma október elseje, a kapukat 9-kor bezárják. Hát kérem, ki fogja azt megtenni, hogy kikezdjen a házmesterrel és ne fizessen? Tessék elkép­zelni, például a fiaim hazajönnek este 7— fél 8-kor, mire átöltöznek, vacsorázunk 8— fél 9. Az egész napi robot után lemennek 10-ig sétálni a friss levegőre. S most ez meg­szűnik, mert naponta 10 fillér is sok kapu­pénzre abból a szerény keresetből. Ha már Szeged mindenben követni akarja Budapestet, — derékszögben kell átmenni ott is ahol két emberből áll a forgalom! — hát akkor mért nem követi abban is, hogy télen-nyáron 10 órakor zárják be a kaput? Nagyon kérem a Szerkesztő urat, védje meg lapjában az elszegényedett osztályok érde­keit. Teljes tisztelettel: Régi előfizető. Havi 6 pengő Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! A szerkesz­tőséghez fordulok panaszommal, mert más senki se hallgat meg. Férjem Felsőmagyar­­országon volt járásbíró. Halála után Szegedre költöztem és azóta itt élek. Férjem halála után bizonyos okok miatt nem kaptam nyug­díjat. Három évig húzódott a perem, végül is elutasítottak. Most pedig nyomorék lettem, minden kereseti forrásom megszűnt. Újra az igazságügy minisztérium­hoz fordultam nyugdí­jam ügyében. Most jött meg a válasz, amely ismét elutasító volt. Minden anyagi támasz nélkül állottam. Ezelőtt a polgármesteri gyors­ 1930 október 1 segélyalapból kaptam hetenként 5 pengőt, ezt azonban beszüntették. Helyette kaptam egy »városi szegény« részére kiállított köny­vecskét, amelyre havi 6 pengőt utalnak’ ki. Le kellett magam fényképeztetni, számmal a kezemben, mint a fegyenceknek. Elérkez­tem tehát a küzdelmes élet végén a­­ koldus­kataszterhez. Hat pengőt kapok havonta. Más jövedelmem nincs, ebből kell megélnem, la­kást fizetnem. Egész nap sírok és várok va­lami csodára, amely kivezet ebből a szörnyű állapotból. A szerkesztőségnek szívességéért hálás köszönettel: Egy járásbíró özvegye. SZEMÜVEG különlegességek x Oebmannifetmenaccú Csalási bünpör egy kanna tej körül (A Délmagyarország munkatársától.) Kurilla Elek szőregi vasúti pályaőr májusban és június­ban izgalmas kalandokon ment keresztül. A szőregi vasúti megállónál szokta vonatra tenni a tejét Da­róczy István kübekházai tejgyüjtő. Régóta min­den reggel hat kanna tejet tett le a sínek mellé és este hat üres kannát vitt haza. Egy alkalommal este, amikor az üres kannákat vitte haza, ijedt arccal szaladt be az őrhöz és jelentette, hogy csak öt kannát talált, a hatodikat ellopták. Az őr tudta, hogy a sínek között senki sem járt, ezért gyanús lett a dolog és keresni kezdte az elveszett kannát. A keresés eredményre is vezetett, mert az állító­lag ellopott kannát megtalálta Daróczy kocsija mellett az árokban. Más alkalommal a tejgyűjtő, amikor letette a tejet a sinek mellé és bekiabált az őrnek: »Letettem hat kanna tejet!«, felugrott kocsijára és elvágtatott. Az őr pedig kirohant a szobájából, hogy megnézze, igazat mondott-e Da­­róczy. Legnagyobb meglepetésre a sínek között csak öt kanna tejet talált. Erre biciklire ugrott és üldözőbe vette a tejgyüjtőt. Kübekházáig tartott a hajsza. Ott végül elérte Daróczy kocsiját és a kocsiba megtalálta a hatodik kannát, így ment ’M többször. Daróczy azon igyekezett, hogy ellopa a saját tejét, Kurilla pedig vigyázott, nehogy Da­­róczy egyszer is megszökjék a tejjel, vagy az arca kannával és így rajta maradjon, hogy ő lopta el A pályaőr végül is megunta a dolgot és fel­­jelentette a tejgyűjtőt a csendőrségnél. Daróczy István ellen csalás miatt indult meg a bűnvádi eljárás. Ügyét kedden tárgyalta a szegedi járásbíróságon dr. Gaál István bíró. Daróczy Ist­ván azzal védekezett, hogy a kannákat mindég az utón vesztette el és azt hitte, hogy letette az őrház elé. Mikor azután hazafelé ment, mindig megtalálta az elveszett kannákat az utón. Kurilla Elek kijelentette, hogy fogalma sincs, mi célja volt Daróczynak azzal, hogy saját magát lopja meg, mert ha sikerült is volna ellopni a tejet, akkor sem kapott volna több kártérítést, mintha eladja a tejet becsületes uton. Valószínüleg azt akarta, hogy őt tolvajnak higyjék. Kihall­gattak tanukat, akik arról tettek vallomást, hogy hogyan szökött Daróczy a tejjel, milyen kétségbe­esetten üldözte őt Kurilla. A bíróság kétrendbeli csalás vétségének kísérle­tében mondotta ki bűnösnek a tejgyüjtőt és 3 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítéletben a tejgyüjt megnyugodott Dr.Grét­iéle boraxos kölniví úgy illatánál, mint boraxtartalmánál fogva kitűnő hatású. Csak zárt üvegekben kapható a Szent Rókus gyógyszertárban. Kis Üveg Ára 1.20, nagy Üveg ára 2.40. I­ Délmagyarország kölcsön­­könyvtárában az előfizetési díj: a Délmagyarország előfizetői részére havonkint 1 pengő, munkáselőfizetőknek heltenkint 16 fillér mindenki más részére 1‘60 pengő havonkint.

Next