Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-01 / 220. szám

1930 október 1. Dr. Rácz Andor kinevezése Budapest, szeptember 30. Az igazságügyminiszter dr. Rácz Andor II. fizetési csoport jellegével fel­ruházott szegedi kir. törvényszéki bírót a szegedi kir. Ítélőtáblához elnöki titkárrá kinevezte. ­Jjpett-Kispest 3:1 (2:0) A kedden lejátszott ligabajnoki mérkőzés ii­­vótlan, csapkodó játékot hozott. Kispest lelkeseb­ben küzdött, mint a fáradt Újpest, mégis a 21-ik percben Spitz szerzi meg a vezető gólt, amit a 43-ik percben Avar második gólja követett. A második félidőben unalmas játék. A 2Q-ik perc­ben Steiner fejes góljával szépít az eredményen. A 23-ik percben 11-es Kispest ellen, amit P. Szabó értékesít. A fogházban­­ elakasztotta magát egy halálra ítélt fogoly (Budape­sti tudósítónk telefon­jelen­tése.) A pestvidéki fogházban kedden délután Maró Menyhért 32 éves napszámos, akit 1928 jú­nius 9-én apósának meggyilkolása miatt halálra ítélték, a fűtőtestre nadrágszíjjával felakasztotta magát. A szomszéd kórházból hívtak orvost, aki azonban már csak a beállott halált konstatálta. Maró nagykátai születésű, halálos ítélete még nem volt jogerős. Vizsgálat indult meg abban az irány­ban, hogyan került a nadrágszíj Maróhoz. flz egyetem nyilatkozata Somogyi Miklós vagyontalansági bizonyítványáról A szegedi egyetem jog- és államtudományi kara a következő sorokat küldötte be szer­kesztőségünkbe: »Vonatkozással arra a támadásra, amely Szeged szab. kir. város 27-én tartott köz­gyűlésén Somogyi Miklós vagyontalansági bi­zonyítványa kiállításával kapcsolatban a vá­ros vezetősége ellen elhangzott, a Ferenc Jó­zsef Tudományegyetem jog- és államtudomá­nyi karának dékánja a megejtett hivatalos vizsgálat után a következőket tartja szükséges­nek nyilvánosságra hozni: Somogyi Miklós a jog- és államtudományi karnak az 1925/26., 1926/27. és 1927/2S tanévek­ben volt beiratkozott hallgatója, ekkor abso­­lutóriumot nyert és a jogtudományi szigor­latokat sikerrel letette. 1929 november­ 23-án a jogtudományok doktorává avattatott. Egye­temi pály­ájának egész tartama alatt minden­kor teljes tandíjat és vizsgadíjat fizetett Díj­mentességért soha nem folyamodott, jogában állott volna igénybe vennie ezt a kedvezményt, amely a vallás- és közoktatásügyi miniszter 91.346—1926. IV. számú, ma is érvényben levő rendelete szerint minden vagyontalan köztisztviselő, valamint vagyontalan (nem köz­­tisztviselő) menekültek gyermekeinek, úgy­szintén a vagyontalan árváknak és vagyon­talan menekülteknek kijár, ami az összes dí­jak 50 százalékának elengedését jelenti. Ezen kedvezmény igénybevételéhez neki csupán csak azt kellett volna igazolnia, hogy atyja köztisztviselő s atyjának magánvagyona nincs, ő azonban ilyen kedvezményt soha nem kért és igénybe nem vett. Az állítólag kiállított vagyontalansági bizonyítványt tehát egyete­münkön föl nem használta. Dr. Kiss Albert dékán.*. 1 DfILMAGYATICTJSZAG Saját gyártású 0f>­­­!» kabátok pullowerek mellények swetterek sapkák sálak harisnyák legolcsóbbak legjobbak LAMPEL és HEGYI cégnél, PUspakbazár-épület. ■ ÉiaitiaU*i*i«á«iaiÉüiÉiaiÉiÉi**i*iÉi^áÉig Halálos villamoselgázolás a Tisza Lajos-körúton A közvágóhidi villamos halálra gázolt egy 72 éves asszonyt (A Dél­magyar­ország munkatársától.) Ked­den reggel halálos kimenetelű villamoselgá­zolás történt a Tisza Lajos-körútnak Dugo­­nics­ tér és Polgár­ ucca közötti szakaszán, öz­vegy Ékes Jánosné, aki a Kálvária-ucca 33. szám alatt lakik, a kora reggeli órákban be­vásárlásra indult a piacra. A 72 éves asszony, aki nagyot halott, a Kálvária-uccáról befor­dult a Tisza Lajos­ körútra, ahol az úttesten keresztül a túlsó gyalogjárdára igyekezett. Ekkor robogott elő a 22. számú villamos, amely a közvágóhíd felé igyekezett, özvegy Ékesnének a síneken kellett átmenni, hogy el­érje a járdát és abban a pillanatban ért a sínekre, amikor a villamos is közeledett a Du­­gonics­ térhez. A villamoskocsi vezetője, Máté József látta az idős asszony tétova lépéseit, mire leféke­zett. Ékesnére a járókelők hangosan rákiál­toztak, azonban a szerencsétlenséget már nem lehetett elkerülni, mert az öregasszony nem hallotta a kiáltozásokat, nem hallotta a villa­mos erős csengetését. Egy lépést hátrált, az­után újból a sínekre lépett. Ebben a pillanat­ban a villamos felbcrítette özvegy Ékesnél, a mentődeszkák alá került, amelyek valóság­gal begyömöszölték a kocsi alá. A szerencsétlenség színhelyén percek alatt hatalmas tömeg verődött össze. A Dugonics­ téri őrszemes rendőr intézkedésére kijöttek a mentők, akik azonban nem tudtak hozzá­férni özvegy Ékesnéhez. Értesítették a tűz­oltókat, akik azután felemelték a villamos­­kocsit és kihúzták alóla az elgázolt öreg­asszonyt. Özvegy Ékesnében már nem volt élet, koponyaalapi törést szenvedett, azon­nal meghalt. Lehetséges, hogy az elütés pilla­natában az ijedtségtől szívbénulás is hozzá­járult az azonnali halálhoz. Közben értesítették a vizsgálóbírót, rendőri bizottság is szállt ki, megtartották a szoká­sos fékpróbát és megállapították, hogy a ko­csivezető betartotta a szabályokat és az elgá­­zolásért nem terheli felelősség. A közvágóhidi villamos vonalán ezalatt több mint egy óra hosszéig szünetelt a forgalom, ami a közönség körében nagy zúgolódást kel­tett. Özvegy Ékes Jánosné holttestét beszál­lították a törvényszéki orvostani intézetbe. GRETA GARBO NILS ALTHER legszebb szerelmi regénye: Perzselő vágyak Iu a Kísérő műsor szerdától vasárnapig a Belvárosiban. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 0 órakor Körző Mozi Október 1­ 2-án, szerda, csütörtökön ZORO és HURL Gyöngyélet a huszárélet. Kacagtató vígjáték 8 felvonásban — Azonkívül: Néma hős vadnyugati történet Daw­nApaa­ 6 felvonásban WiCN­iJgjdl CM a főszerepben, Előadások kezdete 5, 7, 9; vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor legújabb attrakciója: 3 I­ törvényszék 200 pengő pénzbüntetésre ítélte Felföldi István gépészt a vágóhídi halálos szerencsétlenség ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden hir­detett ítéletet a szegedi törvényszék Gömöri­­ taná­­csa a régóta húzódó vágóhídi halálos szerencsét­lenség ügyében. A legutóbbi tárgyaláson az ügyész és a védő újabb bizonyítási indítványt terjesztett elő, amelyeknek a törvényszék helyt is adott. Keddre megidézték a bíróság elé dr. Jankovics László törvényszéki orvosszakértőt, egyetemi ta­nárt, aki a halott Csonka Jánost annak idején fel­boncolta. A professzor a boncolás után a halott bőrének abból a részéből, amelyet az áramütés ért, pre­parátumot készített. Ez a bőrkészítmény nem a vizsgálóbíró utasítására készült, hanem a profes­­­szor mint érdekességet tette el. A bűnper folyamán azután, amikor erre szükség volt, a bíróságnak át­adta bűnjel gyanánt. A bíróság azután ezt a pre­parátumot küldte fel az Igazságügyi Orvosi Ta­nácshoz. Dr. Eisner Manó védő arra kérte ki­hallgatni dr. Jankovics Lászlót, hogy a preparátum tényleg Csonka János bőréből készült-e? A pro­fesszor kijelentette, hogy a bőrkészítmény való­diságához kétség nem fér, az tényleg a szerencsét­lenül járt Csonka János bőréből készült Kihallgatták ezután Reichardt Vilmos műszaki főtanácsost, aki a szerencsétlenség idején ipar­felügyelő volt A védő kérdésére kijelentette, hogy az iparfelügyelőség sohasem adott ki Szegeden olyan rendelkezést, hogy az üzemekben nem sza­bad magasfeszültségű hordozható kézilámpát hasz­nálni. ő maga is, ha nincs transzformált lámpa, magasfeszültségű lámpával megy a kazánt vizs­gálni. A bíróság ezután ismertette az Igazságügyi Orvosi Tanácstól leérkezett véleményt, amely úgy szól, hogy az elhaltat áramütés ölte meg, a bőrkészít­ményen talált elszíneződés, áram­jegy. Ezután került sor a perbeszédekre. Dr. Liszkay Loránd ügyész beigazoltnak látta a bűncselekményt és megfelelő ítéletet kért Dr. Eisner Manó arról beszélt, hogy nem volt eltiltva a magasfeszültségű lámpa használata. Nem nyert beigazolást, hogy Felföldi István tanította ki Cson­kát a kazántisztításra. Különben is Felföldi nem tartózkodott abban a helyiségben, ahol a szeren­csétlenség történt. Ezután az Igazságügyi Orvosi Tanács véleményével foglalkozott. A technikai szak­értők ugyanis határozottan azt állították, hogy a 110 volt feszültségű áram nem okozhat­ olyan nagy­ságú és rajza áramjegyet, amilyen Csonka testén volt. Ezzel szemben az elektrotechnikai tudás­sal nem bíró Igazságügyi Orvosi Tanács áramjegy­nek minősítette az elszíneződést. A bíróság ezután ítéletet hozott, amelyben bűnös-

Next