Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22.1.em Telefon 23-33.^Kiadóhivatal, kincsönkönyvtér és jegyiroda Aradi ucca 8. Telefon: 13—06. — Nyomda • Lttw Lipót ucca 1«. Telefon : 26-14 Tovlrnll 6» leveleim Délmagyarorszég aned. Péntek, 1931 május 1 Arate fillér VII. évfolyam, 98. szám ELOFIZE ES- Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-60, KÜlföldön 6-40 pengd. Egyes izém Ara hétkHanap 16, vasér- és Ünnepnap 20 ml. Hirdetőnek felvétele farita szerint. Meg|el len Is netto kivételOvl naponta rétnél Főváros és vidék Még nem nyílt meg a nemzetközi árumintavásár, de azért már egy hét óta lehet kedvezményesen utazni Budapestre. Akinek fontos, megválthatja kedvezményes jegyét a vadászati trófeák kiállítására. Az ganncs kiállításra. Igaz, hogy a kedvezmény nem egyforma mértékű. A nemzetközi árumintavásárra féláru jegyet adnak, az agancskiállítás utazási kedvezménye ellenben csak harminchárom százalék. Nem tudjuk, mire véljük ezt a tizenhétszázalékos különbséget, az értékdifferenciát fejezi-e ki a két látványosság közgazdasági fontossága között, vagy ez-e az összes eredménye annak a tiltakozó hadjáratnak, melyet a vidéki városok, kamarák és kereskedelmi egyesületek éveken keresztül folytattak a fővárosnak adott egyoldalú utazási kedvezmények elszaporodása ellen? Abba a vidék már régen "belenyugodott, hogy ezeket az utazási kedvezményeket teljesen megszüntetni nem lehet. Elismerte, hogy vannak országos jellegű megnyilatkozások, amelyeknek rendezése olyan költségbe kerül, hogy annak megtérülését csak az utazási kedvnek mesterséges felfokozása mellett lehet remélni. Ilyen például az évente egyszer rendezett mezőgazdasági kiállítás és a nemzetközi vásár, melyeknek megrendezésében és sikerében nemcsak Budapest, hanem az egész ország mezőgazdasága, ipara és kereskedelme érdekelve van. Ezek a gazdasági életnek olyan találkozói és bemutatói, s melyeket minálunk, ahol amúgy is a gazdasági életnek szokatlanul nagy része koncentrálódik a fővárosban, csakis ott lehet a siker reményében megrendezni. Ilyen országos sokadalommá akarják kifejleszteni egynéhány esztendő óta Szent István hetét is, hogy a nemzeti ünnep napjain találkozót adjanak egymásnak a Dunántúl és az Alföld, a déli végek és az északi határszél. Ismételjük, a vidék nem ezek ellen tiltakozik és bár tudja, hogy ezeknek az utazási alkalmaknak favorizálása is saját iparának és kereskedelmének rovására megy, nem kívánja ezeknek megszüntetését. A magyar vidékben van annyi szeretteljes együttérzés az ország fővárosa iránt, amely kifelé látható szimbolizálása a magyar nemzeti gondolatnak, hogy nem sajnálja tőle a forgalomnak ezt az időszakos megszaporítását. A magyar vidék nagyon jól tudja, hogy ennek a fővárosnak keretei egy sokkal nagyobb ország számára épültek ki és hogy az ország szomorú megcsonkítása óta időszakonkint ennek a forgalomnak mesterséges táplálásra van szüksége. De azt is tudja a magyar vidék, hogy a vidéki városokban a helyzet egy cseppet sem jobb, ezek is vérszegénységben szenvednek és éppen ezért a kivételt állandósítani és belőle rendszert csinálni nem szabad. Elvégre nagyon szép dolog a vadászati trófeák kiállítása, szép dolog a kotorékverseny, szép dolog a fényképészeti kiállítás és az északi mesterek képkiállítása, de ezek nem olyan alkalmai a gazdasági életnek és az idegenforgalomnak, hogy ezekre akár ötven, akár pedig harminchárom százalékos kedvezménnyel kelljen elszívni a vért a vidék gazdasági életéből. Aki agancsot akar látni, vagy azt akarja megtapasztalni, hogy kiképzett kutyák miként dolgoznak a föld alatt, fizesse meg a teljes jegy árát. Miként a vasárnapi kereskedőgyűlés egyik felszólalója mondotta, az sem feltétlenül szükséges, hogy eucharisztikus kongresszus címen chevra kadisák előljárósági tagjai féláru jeggyel utazzanak Budapestre. Azt ugyanis mindenki tudja nagyon jól, hogy ezek az utazási alkalmak túlnyomó részben már egyszerű jogcímmé változtak, melynél nem a cím a fontos, hanem az utazási kedvezmény. Akik a kedvezményt igénybe veszik, Budapesten egyszerűen lebélyegeztetik jegyüket, kongresszusnak és kiállításnak feléje sem néznek, hanem mennek elintézni bevásárlásaikat és üzleti ügyeiket. Ha az államvasút túlságosan magasnak találja a vasúti személyszállítás tarifáit és úgy véli, hogy csak a menetjegyek árának leszállításával lehet forgalmat teremteni, nekünk semmi kifogásunk sem lehet az ellen, ha kiszámítják, hogy mennyit jelent egy esztendőben ezeknek a kedvezményeknek az összege és ennek erejéig a jegyek árát az egész vonalon leszállítják. Az az eljárás azonban, hogy az évnek majdnem egyharmadában kedvezményes jegyet adnak ki egy pont felé, amely amúgy is igen erős vonzást gyakorol a perifériákra, nem felel meg sem a vasúti tarifapolitika elveinek, sem pedig a kereskedelmi szokásoknak, amelyeket már a tételes törvény is elfogadott és magáévá tett, mikor kimondotta, hogy a szokatlanul olcsó ár hirdetése, ha az nem is szokatlan, a kereskedelmi erkölcsökbe ütközik. Ellenben tudjuk, hogy evés közben szokott megjönni az étvágy. Tavaly csak nagy nehezen lehetett elhárítani a budapesti városházán megszületett tervet, hogy a féláru jegyeket a Budapestre irányuló viszonylatokban hetenkint, vagy legalább is havonkint rendszeresítsék. Természetesen elseje után, hogy a fizetését mindenki Budapesten költse el s a vidéki iparosnak és kereskedőnek ne maradjon egyéb, csak a hitelre való eladás és a kifizetetlen számlák forgalmi adója. Az elgondolás nagyon szép volt, olyan szép, hogy szinte csodálkozni lehet, hogy meg nem csinálták. Ilyen tervek újabb felmerülésének esetére alátámasztás gyanánt egy számszerű adatot ajánlunk a budapesti tervkovácsok szíves figyelmébe. A múlt évben, értesülésünk szerint a forgalmi adóbevételek a fővárosban nyolc százalékkal, a vidéken pedig negyven százalékkal csökkentek. Ez körülbelül fokmérője a válság mértékének, de egyúttal kifejezője annak az eltérésnek is, amely a válság méretei tekintetében a főváros és vidék között tapasztalható. Mi szeretjük a fővárost, de ez az adat gondolkodóba ejt bennünket. Talán itt volna az ideje, hogy a főváros támogatása mellett valami történjék a vidék megmentése érdekében is. Állásvesztésre ítélték Zavaros Aladárt és Varga Elemért Ítélet a székesfehérvári fegyelmi ügyben Székesfehérvár, április 30. Dr. Zavaros Aladár volt székesfehérvári polgármester és Varga Elemér volt műszaki főtanácsos fegyelmi ügyében Baján ma délután 5 órakor hirdette ki Balku Gyula főispán a kiküldött fegyelmi bizottság ítéletét Dr. Zavaros Aladárt a közigazgatási fegyelmi törvény 5. §-a alapján a családi pótlékok meghagyása mellett állásvesztésre, míg Varga Elemért a törvény 6. §-a alapján állásvesztésre és összes illetményeinek elvesztésére ítélte a fegyelmi bizottság. Feloszlatták a román parlamentet Izgalmak a kamara csütörtöki ülésén „A Jorga-kormány diktatórikus vágányokon akar haladni", — mondja Maniu (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A román parlamentet csütörtökön délután feloszlatták, a kamara döntő ülése fél hatkor kezdődött. Jorga felolvasta a rövid kormánynyilatkozatot és felolvasta az új kormány programját A program csak általános terveket tartalmaz, úgy, hogy abból nem lehet következtetéseket levonni arra nézve, hogy a Jorga-kormány milyen úton akar haladni. Csak a külpolitika tekintetében szögezi le határozottan, hogy az elv az eddigi szerződések betartása és a terük 11 integritás. Jorga ezután így folytatta: — A mostani parlament törvényeit alapos revízió alá kell vonni. Az a véleményem, hogy az új kormánynak ennek megfelelőleg el kell válni ettől a parlamenttől. Két hétig tárgyaltam a többségi pártokkal — mondotta —, hogy biztosítsam a kormány és a parlament együttműködését, de ez hiábavalónak bizonyult. Azután Jorga óriási meglepetésre királyi kéziratot vett elő és felolvasta a parlament feloszlatásár (Í rendelt kéziratot. Az új választások június 1 én lesznek, az új parlament június 16-án ül össze. A királyi kézirat nagy vihart keltett. A parasztpárt tiltakozott a nem várt meglepetés ellen, az ülés nagy lármában fejeződött be. Jorga a kamara ülésének a berekesztése után átment a szenátusba, ahol ugyancsak felolvasta a királyi kéziratot. A szenátusból távozva, Jorga nyilatkozott újságírók előtt és kijelentette, hogy a kormány új pártot alakít, a nemzeti egység pártját és ezzel a párttal indul a választási küzdelembe. A nemzeti parasztpárt a parlament feloszlatása