Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

2 nramnMManHaMMMHHMMiai jmr" után ülést tartott, amelyen Mantu vázolta Jorgá­­nak azt az állítását, hogy a parlament ülése előtt hosszasan tárgyalt volna a parasztpárttal és hogy együttműködést akart volna létrehozni a párt és a kormány között. Mantu szerint a Jorga kormány abszuhidisziku­s és­­ dik­tatór­ikus vágán­yon akar haladni. Gvl inti az országot és a választókat Jorgától Maniu után Michalache szólalt fel és bejelentette, hogy Jorga kortesei már napok óta járják az or­szágot­­ és megkezdték a választási küzdelmet Azzal bolondítják a választókat, hogy a Jorga­­kom­ány a király kormánya, aki tehát ellene szavaz, a király ellen foglal állást. Manhi javaslatára ezután a párt úgy határozott, hogy nyomban megkezdi a legszélesebb körű vá­lasztási agitációt. Prónay-tüntetésről terjedtek el h­írek Budapesten Sem a volt felkelők, sem az Alföldi Brigád nem vonult fel Prónay szabadonbocsáftása érdekében A Budapesti Értesítő jelenti: Prónay Pál letartóztatásával kapcsolatban ma olyan hírek terjedtek el a fővárosban, hogy Prónay Pál hívét, a nyugatmagyarországi felkelők nagy számban lőt­tek fel a fővárosba és tüntetést készítettek elő Prónay Pál szabadlábra helyezése érdekében. Ar­ról is beszéltek, hogy az Alföldi Brigád tagjai is felvonulást rendeznek a parlament elé. A hírekről csakhamar kiderült, hogy a tényeknek nem felel­nek meg. Sem a képviselőház, sem az igazságügy­­miniszter elé semmiféle felvonulás nem történt. Sztanyovszky Sándor államtitkár a déli órák­ban megjelent a parlamentben és a híre­­rről, valamint az Alföldi Brigád állítólagos felvonulá­sáról a következőket jelentette ki: “ Azért jöttem be a képviselőházba, mert magam is értesültem arról, hogy milyen hírek vannak forgalomban. Meg kell állapítanom, hogy a magyar társadalom egy részében még ma is meg­van a hajlandóság arra, hogy önmagát felesleges módon hasonló hírekkel izgassa. Elsősorban is ki kell jelentenem, hogy nincsenek nyugatmagyar­­országi felkelők, ilyenek csak voltak. Másodsorban Alföldi Brigád sincs, de van az országnak egy erős és hivatása magaslatán álló, kötelességét min­dig híven teljesítő karhatalma, amelyben az ország közvéleménye nyugodtan megbízhatik. A közvéle­ménynek tehát megvan minden alapja arra, hogy nyugodt legyen és ilyen rémhíreknek fel ne üljön. Optika, toló, szem­üveg Javítások Diebmann tátszerésznél Kelemen ucca. m pelmag­yarorszag; 1931 május 1. lön!!! WESTEROHT a Belvárosi Moziba. A Társadalombiztosító, a S­árai munkaidő, a hadikölcsön és a Gyermekvédő Liga a népjóléti tárca vitájában Sürgős Interpelláció Eckhardt professzorról és a tudományos kutatás szabadságáról Budapest, április 30 A képviselőház mai ülé­sén folytatták a népjóléti tárca általános vitáját. Rothenalem­ Mór a g­ázai munkaidő bevezetését sürgette, továbbá a munkanélküliek segélyezését, majd a Társadalombiztosító ügyeivel foglalkozott a kifogásolta, hogy az intézet nem szolgálja a munkások érdekeit. A népjóléti tárca költségveté­sét nem fogadta el. Homonnay Tivadar a szocialistákkal polemizált. Kijelentette, hogy a Társadalombiztosító Intézet nélkülözhetetlen oszlopa a mai társadalomnak és ezt az oszlopot nem rágni kell, hanem meg kell erősíteni. Ha vannak hibák a Tár­sadalombiztosí­­tónál, ezeket reparálni kell. Elismeri, hogy van­nak hibák, de az intézet elleni támadások legtöbb­ször igazságtalanok és túlzottak. Propper Sándor: Szóval falazni kell a tolvajokat. Az elnök Propper Sándort rendreutasítja. Farkas Tibor kifogásolja, hogy a népjóléti mi­nisztériumban megindított fegyelmi vizsgálat ered­ményét még nem hozták a Ház elé Az ország adminisztrációjában tisztaságot és rigorozitást kell követelni minden téren. A köztisztviselői etika is azt kívánja, hogy a megindított vizsgálatokat mi­nél gyorsabban fejezzék be. A Társadalombiztosí­tót túlméretezték, úgy, hogy az ország a mai gaz­dasági helyzetében nem tudja viselni e terheket. Egyszerű kórházakra van szükség, nem pedig kór­­házpalotákra. A népjóléti minisztériumot az ország pénzügyi helyzetére való tekintettel, m­g kellene szüntetni. Fitz Artur: A népjóléti minisztérium munkáját nem a kórházaknál kezdi, hanem az egészség védelménél. Pakots József rámutatott a gyermekvédelem nagy fontosságára. A háborús gyermekgenerációból kerülnek ki a ma szereplő fiatalkorú­ bűnösök. A takarékosságnak e téren nem szabad érvénye­sülni. A nemzet jövendő életének és a nemzet egészségének biztosítását jelenti a helyes gyer­mekvédelem. A középosztály válságos helyzetével foglalkozott ezután és hangoztatta, hogy katasz­tert kellene készíteni a nosztrifikált hadikölcsön­­tulajdonosokról. A hadikölcsön kamatozásának bi­zonyos formáját kellene megállapítani. A költ­ségvetést nem fogadta el. Meskó Zoltán nem helyesli, hogy a népjóléti tárca költségvetésének előirányzását csökkentették a tavalyihoz képest. Azt kívánta, hogy a mező­gazdasági munkásokat, akik a világ legnehezebb munkáját végzik, egyenlő elbánásba részesítsék az ipari munkásokkal A Társadalombiztosító Inté­zet túl van méretezve, sokkal kevesebb tisztvise­lővel el lehetne vezetni, mint amennyi tisztviselő ott van. Felhívja a miniszter figyelmét, hogy az országban körülbelül 1500—2000 olyan kisfalu van, ahol egyáltalán nincs orvos. Payer Károly egyetért Meskó Zoltánnal a mező­gazdasági munkásbiztosítás kérdésében. Hangoz­tatta, hogy a népjóléti minisztériumot nem lehet megszünte­eni azért, mert ott visszaélések történ­tek. Ezt csak az mondhatja, aki nem ismeri a kérdést, vagy akit politikai rövidlátás vezet. Annak­idején senki sem kívánta, hogy szüntessék meg a belügyminisztériumot és a honvédelmi miniszté­riumot, amikor ott visszaélések történtek. Szóvá­­tette ezután az egyes gyárakban történt munkabér­­leszállításokat. Mindenki tudja, hogy Magyarorszá­gon a legalacsonyabbak a munkabérek A költ­ségvetést nem fogadta el. Pintér L­ászló felhívja a népjóléti miniszter figyelmét a nyomorékok szociális gondozására. Terjessze a Ház elé mielőbb a szegénygondozásról szóló törvényjavaslatot. Szünet után Lázár Miklós szólalt fel és a hadikölcsön jegyzők hathatósabb támo­gatását kérte. Sürgette a vidéki szegénykataszter elkészíté­sét. A költségvetést nem fogadta el. Kray István báró a szegényüggyel foglalkozott. A költségvetést elfogadta. Hegym­egi Kiss Pál munkaalkalmakat sürgetett és tiltakozott a lixusjellegű építkezés­­ ellen. Szóvátette a Gyermekvédő Liga ügyét s kijelen­tette, hogy 8 ligánál vétkes és könnyelmű­ gazdál­­kodé* folyt, amelynek következtében nagy deficit állott elő. Vádat emel a népjóléti minisztérium ellen, hogy az ellenőrzést elkésve gyakorolta. Ki­­fogásolta, hogy az elrendelt vizsgálat a pénzkeze­lésre nem terjedt ki. Hegymegi Kiss Pál ezután feltűnő kijelentéseket tett a Gyermekvédő Ligával kapcsolatban. Rá­mutatott arra, hogy a Gyermekvédő Ligának állami segélyekből, a gyermeknap jövedelméből, szeretet­­bélyegekből, tagsági díjakból, adományokból, fő­városi segélyből hatalmas jövedelme volt. Ennek dacára a Gyermekvédő Liga, amelyet a szabad­kőművesek alatt alakítottak,­­ a kurzus alatt tönkrement. Vádat emelt a népjóléti és a belügyminisztérium ellen, hogy a köteles ellenőrzést nem teljesítenék, lilétre felületesen és i­skésetten teljesítették. Amikor a népjóléti minisztérium a külföldi nyaraltatási akciót befejezte, csináltak egy belföldi akciót. Szentendrén nagy üdülőtelepet létesítettek, amit túlméreteztek, árlejtés nélkül, műszaki felügyelet nélkül végezték a munkákat, úgy, hogy. Itt a ligár­nak 240 ezer pengős deficitje volt.­­ A pénzkezelés nagyon felületes volt a ligánál. Készpénz helyett bonokat kezeltek a kasszában és egyes felelős tényezők bonjaikat nem térítették meg. Sikkasztások történtek. A Trefort­ uccai pa­lota megvásárlása 400 ezer pengő többletkiadást jelentett. Az egyik tisztviselőt 48 ezer pengős sik­kasztáson érték rajta, mire elmegyógyintézetbe szállították. Súlyosan elítéli, hogy a mai időkben a ligánál ilyen helyzet állhatott elő. A gyermek­mentést egészen új alapokra kell fektetni és azokat, akik mulasztásokat követtek el, felelősségre kell vonni. Gál Endre a gyógyszerészek sérelmeit tette szóvá, Kabók Lajos munkásügyi problémákkal foglal­kozott. Kifogásolta, hogy munkáscélokra nincsen semmi felvéve a költségvetésbe. A költségvetést nem fogadta el. Bárdos Ferenc javasolta a tárca dotációját. Hangsúlyozta, hogy a külföldi államokban min­denütt nagyobb mértékben dotálják a népjóléti tárcát. Ernszt Sándor népjóléti miniszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Hangsúlyozta, hogy Vaas József minisztersége alatt monumentális szociál­politikai alkotásoknak vetették meg az alapját. Vass miniszter a munkásbiztosítás terén, valamint a gyermekvédelem terén igen nagy lépést tett előre. Az ország mai helyzetében azonban a leg­nagyobb takarékosságra van szükség és a nagy alkotások helyett az egyszerűség korszaka követ­kezett el. A hadikárosultakat nagyobb dotációban kívánja részesíteni. A rokkanttörvény elkészült és kész a nyolcórai munkaidő bevezetéséről szóló javaslat is. A költségvetés letárgyalása után tör­vényjavaslatot terjeszt be a Társadalombiztosító szanálásáról, amelynek értelmében minden ténye­zőnek áldozatot kell hoznia. A többség ezután általánosságban elfogadta a tárca költségvetését Ezután Farkas Tibor mon­dotta el sürgős interpellációját. Azt kérdi a kultuszminisztertől, hogy hajlandó-e megvédelmezni a tudományos kutatás szabadságát azzal a támadással szemben, amelyet az igazság­ügyminiszter tegnapi felszólalása jelent egy egye­temi tanárnak a magyar jogfejlődésről vallott új elméletével szemben. Klebelsberg kultuszminiszter válaszában kijelen­tette, hogy az egész Ház és az igazságügyminiszter is a törvényben biztosított tanszabadság alapján áll. A tanszabadság megsértését csak az jelentené, ha valaki korlátozta volna az illető egyetemi tanárt elméletének hirdetésében. Ez azonban nem tör­tént meg, sem ő nem avatkozott a dologba, sem pedig az igazságügyminiszter nem kérte fel őt közbelépésre. Zsitvay igazságügyminiszter ezután kijelenti, hogy tiszteletben tartja a tanszabadságot, de vi­szont szabadságot kell biztosítani a régi kipróbált igazságok hirdetésének is. ő nem mondott íté­letet, csak bírálatot. Éhez joga volt. Csak figyel­meztetni akart, hogy a nemzeti érzést megbántani nem szabad. Farkas Tibor nem fogadta el a kultuszminiszter válaszát. A többség magáévá tette a miniszteri választ. Ezzel az ülés 7 óra után véget ért. SZEMÜVEGET Kárász ucca 3, 11 Okv­árium, Kellnernél. Poloska és molyirtást teljes szavatossággal Szegeden a 45 Lakásfertőtlenítő Vállalat Cldn­ Irodája végzi Dugonics tér 12. Telefon 31-77-

Next