Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

1931 május 1 Délmar Yirorsz te. :: -v ,Mw:i.iaMirL«ipBaffyHif *iiup Elles bírálatok a város gazdálkodásáról és a színház vezetéséről a zárszámadás csütörtöki vitájában Pénteken délután folytatják a közgyűlést (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön délután a törvényhatósági bizottság megkezdte a zárszámadás vitáját. A közgyűlés folytatólagos ülését negyed 5 órakor nyitotta meg a polgármester, amikor még nagyon kevés városatya tartózkodott a közgyűlési teremben. A zárszámadást általánosságban már szerdán ismertette Rack Lipót pénzügyi tanácsnok és így az általános vita azonnal megkezdődött Az első felszólaló dr. Bodnár Géza volt Az idei költségvetés tárgyalása alkalmával megállapították már — mondotta —, hogy a város anyagi helyzete elvesztette stabilitását és közeledik a deficites korszak felé. Ez már be is következett, mert a deficit már meghaladta az egymillió pengőt. Nem tesz szemrehányást a város hatóságának, mert az nyilvánvaló volt, hogy a bevételek csökkenni fognak. A város személyzeti kiadásai túlnőttek a reális kereteken. Föltétlenül szükség van a lefaragásra. Sajnos, a zárszámadást el kell fogadni, mert változtatni már nem lehet rajta. A ritkán összeülő közgyűlés tagjainak sem kedvük, sem idejük nincs a nagy zárszámadási anyag tüzetes megvitatására. Indítványozza, hogy a polgármester minden hónap első hetében hívja össze a pénzügyi bizottságot, amely így időről-időre megvizsgálhatja a város anyagi helyzetét. A városnak csak közérdekű üzemei vannak, de gazdálkodásuk eredménye nagyon szomorú. A kisvasút közel 100.000 pengőt emésztett fel, a színház is nagyon sokba került. — W0.000 pengőbe a szubvención felül! — szólt közbe Pásztor József. — Én nem tudom, ez a zárszámadásból pontosan nem tűnik ki — folytatta Bodnár —, mert csak a szezon eredménye olvasható ki belőle. Mindenesetre jó lenne tudni. Felveti a kérdést, nem kellene-e legalább az erkölcsi felelősséget megállapítani ezért a súlyos veszteségért. Nem hiszi, hogy a színház jövedelmének csökkenését kizárólag a rossz gazdasági viszonyok okozták. A színház ügyeit intéző felelős egyénnek kellett volna idejében csökkenteni a kiadásokat Dr. Kertész Béla megállapítja, hogy a zárszámadással kapcsolatban utólagos felelősségre vonásnak helye nincs, azonban a zárszámadás okulásul szolgálhat a jövő évi költségvetés összeállításához. Minden elmaradt adófillér, minden visszaadott iparigazolvány, minden megszűnt adóalany az egy-egy polgárra háruló közteherrészt növeli. Adatokat sorol fel, amelyek az adójövedelmek ijesztő visszaesését dokumentálják. Számolni kell az adójövedelmek további csökkenésével, mert az adózók teherbíró képessége egyre csökken. Arra gondolni sem lehet, hogy a jövőben a növekedő hiányokat akár pótadóemeléssel, akár burkolt adóemeléssel, akár az adó kivetésével lehetne kiegyenlíteni. Az állam egyre több jövedelmet vesz el a városi közösségektől, de olyan terhekkel is megterheli, amelyeket az államnak kellene viselnie. Ilyen a betegápolás, de ilyenek a kultusztárca által áthárított különböző terhek is, amelyeket az államnak kellene viselnie. Az állam átengedhetné a városoknak a házadó felét, felemelhetné a forgalmi adórészesedést és mentesíthetné a várost a rendőrségi hozzájárulás alól. Ez a három tétel szanálhatná a város bajbajutott háztartását. Petrik Antal szólalt fel ezután. Megállapítja, hogy a városi tisztviselők helyzete is rosszabbodott (Zaj.) — Halljuk a kortesbeszédet! — szól közbe Wimmer Fülöp. (Derültség.) Petrik ezután azt fejtegeti, hogy a túlzott takarékoskodás bénítólag hat az egész közgazdasági életre és ezen keresztül kárt okoz a magángazdaságnak is. Pásztor József a következő felszólaló. Azzal kezdi beszédét, hogy várospolitikai területen kíván maradni, csupán Petrik Antal felszólalásának egyetlen kitételére kíván reflektálni, arra, amely szerint síkra száll a pinceszabadságért. Lájer Dezsőnek egyik indítványát tárgyalja majd az áprilisi közgyűlés, amely a sajtószabadságról és a szólásszabadságról szól. Nagyon fél, hogy a közgyűlés határozatából az derül ki, hogy Szegeden nem sajtószabadság és nem szólásszabadság kell, hanem pinceszabadság. Nem osztja sem Kertész Béla, sem Bodnár Géza álláspontját, amely szerint fölösleges a zárszámadási vita, hiszen post festa vagyunk. A zárszámadás a városi gazdálkodás tükre. Éppen ezért arra kéri a polgármestert, hogy szokása ellenére tűrje békességgel a kritikát. — Rossz tulajdonsága a polgármesternek', Zefir ^ Puplin -- Oxford ".különleges anyagainkból méret* szerint készítünk* k«fog<té«alakiszabásu. u rí fehérnemű t LAMPEL ÉS HEGYI ' -«-ji . Pnspökbj2Är> ep ú I e hogy a városatyák tanácsát kívülről való kormányzásnak tekinti, ha csak a tanácsadó városatya nincs legalább egyetemi tanári rangban. (Helyeslés.) Részletesen foglalkozik ezután a személyi kiadások tételével. A város kerek összegben négymillió pengőt költött az elmúlt évben fizetésekre. Sok tételnél többletkiadás merült fel. Sok helyen kisegítő munkaerők alkalmazása okozta a többletkiadást, pedig a mai viszonyok között új munkaerőt nem szabadna alkalmazni a városnál. Indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy további intézkedésig semmiféle új munkaerőt alkalmazni nem szabad a városnál. Pásztor ezután az üzemekkel foglalkozik Elsősorban a színházzal. Ezen a héten volt a szegedi színházban a tizenhatodik eredeti bemutató, amelynek előadásán 170 pengő volt a bevétel, mégis négyszer tűzték a darabot műsorra és ez az oka annak, hogy a csütörtöki előadás bevétele nem éri el a 100 pengőt A rendszerben van a hiba, nem a közönségben, mert példák bizonyítják, hogy ha nyújt valamit a színház, akkor zsúfolásig megtelik a nézőtér, mint ahogyan megtelt legutóbb Teiko Kiwa vendégjátékára. A japán énekesnő második fellépése érthető okok miatt már nem sikerült de ennek is a rendszer az oka, mert az itteni szereposztás legfeljebb a nagykikindai faszínházban képzelhető el — De csak szerb uralom alatti — szól közbe dr. Dettre János. Pásztor: A színház pénztárosnője tanúsíthatja, hogy a közönség visszafordul, ha meghallja, hogy eredeti bemutató lesz a színházban, a bérlők pedig már nem is mennek el az eredeti bemutatókra. El kellene tiltani a bűnösen tehetetlen igazgatót az eredeti bemutatók rendezésétől. — Ezért a bizottsági tag arat rendreutasítotni — rázta meg erélyesen a csengőt a polgármester. — Miért? Mi van abban, amit mondott1 — kérdezték többfelől. A polgármester: Csak a_ »bűnöse szóért utasítottam rendre. Pásztor ezután elmondotta, hogy a szinház egyik legközelebbi eredeti bemutatója- Szeged: Kárász u. 6.