Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-01 / 273. szám

I DÉLMAGYARORSZÁG Nem probléma a cipővásárlás, 7­50 pengőtől már jó minőségű cipőt kaphat a mert GRACIA CIPŐÜ­ZLETben Kárász ucca 3. nám. I hó és sárcipők olcsó árusitását megkezdtük. Sőt Nézze meg áras kirakatainkat. Az infláció ellen foglaltak állást a gazdavita szónokai a képviselőház csütörtöki ülésén Megkezdték a Nemzeti Bank alapszabálymódosí­tásának tárgyalásá (Budapesd­ tudósítónk telefonjelentése.) A haj­nalba nyúló szerdai ü­lés után, fáradt hangulatban, fizes padsorok előtt ült össze csütörtökön a Ház. A folyosókon is igen kevesen tartózkodtak és Gömbös miniszterelnök, valamint K­á­ll­a­y földművelésügyi miniszter ausztriai útjáról beszél­gettek. A kormánypárti képviselők úgy tudják, hogy a tárgyalások célja a magyar—osztrák gaz­dasági kapcsolatok kimélyítése volt Ennek már eredménye is mutatkozik abban, hogy a huszonnégy óra óta Budapesten tartózik­odó osztrák gazdasági bizottság nemcsak a most is fennálló kereskedelmi szerződés kiterjesztéséről tárgyal, hanem új meg­állapodásokat is akar kötni. * Csütörtökön Harmadszori olvasásban el­fogadták a gazdatart­ozásokról szóló javasla­tot. Következett a Nemzeti Bank alapszabály­­módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A javaslatot Zsindely Ferenc is­mertette. Az alapszabály módosításra azért volt szükség — mondotta —, hogy a Nemzeti Bank a gazda­tart­ozások költségeinek fedezésére az állam számára 100 millió pengő hitelt rendel­kezésére bocsájthasson. Magyar Pál szerint az alapszabály módo­­sítást nem egyedül technikai kérdés és kihat egész pénzügyi gazdálkodásunkra. Logikus té­vedést lát abban, hogy a törvényjavaslatot a gazdaadósságokról szóló törvényjavaslat elfo­­gása után tárgyalja a Ház. Általában az a nyomása, hogy a mai kormányzati rendszer mellett a képviselőház szerepe csak másodran­­fcn. A Nemzeti Bank vezetőség teljes mértékben meg van elégedve, de attól tart, hogy a bank a progángazdaság részéről támasztott hiteligénye­ket a jövőben még szigorúbban kezeli. A mai­­ bankjegymennyiséget nem tartja elegendőnek. Olyan exportpolitikát kell folytatni, hogy álta­la a bankjegyfedezetet és vele együtt a bankje­gyek számát is emelni tudjuk. A pénzhigitást népszerűsíteni akaró politikával szemben az az álláspontja, hogy a nagy áldozatok árán elért eredményeket nem szabad kísérletekért kocká­ra tenni. A pénzhigitás különben sem hozna semmiféle előnyt a mezőgazdaság számára. Az erőszakos pénzrontás, amint Amerika példája mutatja, nem orvosolná az általános gazdasági bajokat A pénzügyminiszternek nem kellett volna egyenesen a jegybankhoz fordulni a köl­csönért, hanem egy külön tervet kellett volna beiktatni, akkor nem lettünk volna kénytelenek a jegybank alapszabályait megváltoztatni. Ag­godalmasnak tartja ezt a precedenst és ezért nem fogadja el a törvényjavaslatot. Hegedűs Kálmán szerint a javaslat szük­séges gazdaadósságok rendezéséről szóló tör­vény végrehajtására és ezért megszavazza. U1­a­i­n Ferenc ellenezte a javaslatot, mert ebben a pénzügyminiszter nemcsak azt kíván­ja, hogy a 100 milliós állami kölcsön érdekében megváltoztassa a Nemzeti Bank alapszabályát. Hosszasan foglalkozott a Nemzeti Bank üzleti politikájával, vitatkozott a miniszter tegnapi megállapításaival és nem fogadta el a javas­latot. Sándor Pál az infláció lehető legnagyobb ellensége. A pénzfelhigítást minden körülmé­nyek között el kell kerülni — mondotta. Sándor Pál beszéde további folyamán azt hangoztatta, hogyha a Ház tegnap a törvény­ja­vaslatot megszavazta, akkor a mait is meg kell szavaznia. Ezután I­m­r­é­d­i Béla pénzügymi­niszter tegnapi kijelentéseivel vitatkozott. A jobboldali képviselők közül többen a folyosó­kon kifogásolták a pénzügyminiszter terveze­tének egyes részleteit, de szolgai hűséggel meg­szavazták a javaslatot. Az elnök ezért a sértő kifejezéséért rendre utasította. Sándor Pál kije­lentette, hogy senkit nem akar megsérteni. A pénzügyminisztert olyan embernek tartja, aki helyén van a maga pozíciójában, nem helyes azonban, hogy nem hallgatja meg az ellenzék tanácsait. A javaslatra áttérve, kifogásolta, hogy a Nemzeti Bank részvényeseit nem kér­dezték meg az állam által felveendő kölcsönre és az alapszabálymódosításra nézve. Sándor Pál a javaslatot elfogadta. A Ház ezután elhatározta, hogy legközelebbi ülését pénteken délután 5 órakor tartja. jel arra mutat, hogy a kisantant gazdasági poli­tikája mögött nemzeti politika van. Sir Arthur Evans képviselő azt kérdezte, hogy mi volna az előnye az olasz megoldásnak, amelyet Bethlen gróf előadásában különösen kiemelt. Bethlen kifejtette, hogy az olasz terv nem zárt gazdasági csoport alakítását indítványoz­za, hanem módot nyújtana a dunai kisállamok­nak kétoldalú szerződések kötésére preferenciá­­lis alapon. Novinson, Anglia egyik leghíresebb és legrégibb újságíró­ja, a Balkán bizottság vá­lasztmányi tagja, kérdezett ezután. — Lehetségesnek tartja-e Bethlen gróf a bé­ke módosítását háború nélkül? — A békeszerződések módosítása kizárja a háborút. Ha háborút akarnánk, nem beszélnénk­ a béke módosításáról. Éppen ezért követeljük a revíziót, mert békés úton kívánjuk megoldani a helyzetet (Lelkes helyeslés.) Stirling ezredes kérdezett ezután: — Milyen területet kíván vissza Magyaror­­­szág? Bethlen: Magyarország nem kíván sem­miféle idegen területet sem, csak azt követeli, hogy a hazájától elszakított magyarok vissza­térjenek az anyaországhoz, a tótok, rutének és egyéb nemzetiségek pedig tel­jes és korlátlan önkormányzatot kapnának és hogy ezek sza­badon dönthessenek állami hovatartozandósá­­guk felett. (Élénk helyeslés.) Jehlicska Ferenc, a tót nemzeti tanács képviselője emelkedett szólásra. — A tótok ezer év óta élnek Magyarországon. Ebből az évezredből legalább kilenc század ál­landó zavartalan békében, boldog megélhetés és egyetértés közben telt el Magyarországon a tótságnak csak egyetlen egy kérdése volt, amit Scotus Viator is elismer és ez a kérdés a nyelv kérdése. De most Csehszolvákiában 3 sebből vérzik a tót nemzet, nyelvétől, törvényeitől és vallásosságától fosztották meg. Vissza akarunk térni magyar hazánkhoz — folytatta emelt hangon Jehlicska —, mert nem élhetünk meg Magyarország nélkül. Ezért most itt tisztázni kívánom, hogy vájjon a magyar nemzet baj­,­landó-e biztosítékokat nyújtani a tótságnak­ arra, hogy a régi nyelvi sérelme nem fogja uj­ t­ra érni. Bethlen: Nem vagyok a kormány tagja és nem szólhatok a kormány nevében, azonban is­­­mételten kijelentettem már, hogyha a tótok vissza akarnak térni régi hazájukhoz, Magyar­­ország tiszteletben fogja tartani a tótok nyel­­vét, nemzeti egyéniségét és nemzeti kultúráját Magyarország kötelességének fogja tartani, hogy a tótoknak olyan önkormányzatot adjoi, amely nemzeti szempontból teljes mértékben kielégíti őket. (Lelkes taps.) Végül Boyle elnök mondott köszönetet az előadónak. ..Nem élhetünk meg Magyarország nélkül“ — mondotta Jehlicska Ferenc, a tót nemzeti tanács kép­viselője a londoni Balkán-bizottság előtt Bethlen István utolsó előadása Londonban London, november 30. Nagy és díszes közön­ség előtt tartotta meg a westminsteri palota bizottsági termében, a Balkán-bizottság rend­kívüli ülésén gróf Bethlen István angliai előadássorozatának utolsó előadását Sir Boyle elnök megnyitó beszédében üd­vözölte a bizottság vendégét. Szokatlan az, hogy a bizottság nem balkáni állammal is foglalko­zik, azonban Bethlen londoni látogatása elmu­­laszthatatlanná tette az alkalmat, hogy a Bal­káni bizottság meg ne hallgassa a neves ma­gyar államférfi előadását. Lord Noel B­u­g­s­t0­n, volt munkáspárti földművelésügyi miniszter, a bizottság megala­pítója emelkedett szólásra. Sok kiváló állam­­férfin szólalt meg már körünkben — mondotta —, de egy sem volt közöttük, akinek előadását mindenki a legélénkebb figyelemmel kísérte volna. Az előadás tárgya általános rokonszenv­vel találkozik az angol közönség körében, mert aki csak Budapesten járt, kivétel nélkül mint Magyarország lelkes híve tért vissza. Lord Noel Bugston szavai után Bethlen Ist­ván tartotta meg előadását, amelyet a közönség feszült figyelemmel hallgatott végig. Az előadást néhány kérdés követte. Először Culdsworth képviselő kérdezte, nem volna-e lehetséges a végleges megoldásig legalább a gazdasági nehézségeket áthidalni. Bethlen István: Minden lehetőt elkövet­tünk, hogy helyreállítsuk az utódállamokkal a rendes gazdasági viszonyt. Ezt sikerült is elér­nünk Jugoszláviával és Romániával, amelyek ugyancsak földművelő államok. Csehszlovákiá­val ellenben, ismételten eredménytelen keres­kedelmi tárgyalásokat folytattunk. Jóllehet, fontos érdekünk volna, hogy ezzel is helyreál­lítsuk a rendes gazdasági összeköttetést. Minden 1933 december IT Európabajnokságot nyert a magyar ökölvívó csapat Prága, november 30. Az első ízben kiírt Európa Kupáért folyó küzdelem utolsó mér­kőzését vívták le csütörtökön este. A magyar csapat 10:6 arányban győzött az otthonában igen nagy játékerőt képviselő cseh­ válogatott ellen. A majyyar csapat tagjai közül Sallay, Szabó, Szigeti, Györfy győztesként hagyták el a versenyt, Szántó és Harangi eldön­tetlenül mérkőzött Varga és a nehézsúlyú Sza­bó kikapott. A nehézsúlyban Kopoca az egyik­ menetben kiütötte a szegedi Szabót. Belgrádban kémkedés cllén 10 évi fegyházra ítéltek egy magyar állampolgárt (Budapesti tudósítónk telef­on­jelentése.) Bel­­grádból jelentik: A rendkívüli államvédelmi törvényszék csütörtökön kémkedés büntette miatt 10 évi fegyházra ítélte Palásthy Si­mon magyar állampolgárt Szőrmét...? csak Mentustól! Já,,X.-

Next