Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-01 / 273. szám
I DÉLMAGYARORSZÁG Nem probléma a cipővásárlás, 750 pengőtől már jó minőségű cipőt kaphat a mert GRACIA CIPŐÜZLETben Kárász ucca 3. nám. I hó és sárcipők olcsó árusitását megkezdtük. Sőt Nézze meg áras kirakatainkat. Az infláció ellen foglaltak állást a gazdavita szónokai a képviselőház csütörtöki ülésén Megkezdték a Nemzeti Bank alapszabálymódosításának tárgyalásá (Budapesd tudósítónk telefonjelentése.) A hajnalba nyúló szerdai ülés után, fáradt hangulatban, fizes padsorok előtt ült össze csütörtökön a Ház. A folyosókon is igen kevesen tartózkodtak és Gömbös miniszterelnök, valamint Kállay földművelésügyi miniszter ausztriai útjáról beszélgettek. A kormánypárti képviselők úgy tudják, hogy a tárgyalások célja a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatok kimélyítése volt Ennek már eredménye is mutatkozik abban, hogy a huszonnégy óra óta Budapesten tartózikodó osztrák gazdasági bizottság nemcsak a most is fennálló kereskedelmi szerződés kiterjesztéséről tárgyal, hanem új megállapodásokat is akar kötni. * Csütörtökön Harmadszori olvasásban elfogadták a gazdatartozásokról szóló javaslatot. Következett a Nemzeti Bank alapszabálymódosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A javaslatot Zsindely Ferenc ismertette. Az alapszabály módosításra azért volt szükség — mondotta —, hogy a Nemzeti Bank a gazdatartozások költségeinek fedezésére az állam számára 100 millió pengő hitelt rendelkezésére bocsájthasson. Magyar Pál szerint az alapszabály módosítást nem egyedül technikai kérdés és kihat egész pénzügyi gazdálkodásunkra. Logikus tévedést lát abban, hogy a törvényjavaslatot a gazdaadósságokról szóló törvényjavaslat elfogása után tárgyalja a Ház. Általában az a nyomása, hogy a mai kormányzati rendszer mellett a képviselőház szerepe csak másodranfcn. A Nemzeti Bank vezetőség teljes mértékben meg van elégedve, de attól tart, hogy a bank a progángazdaság részéről támasztott hiteligényeket a jövőben még szigorúbban kezeli. A mai bankjegymennyiséget nem tartja elegendőnek. Olyan exportpolitikát kell folytatni, hogy általa a bankjegyfedezetet és vele együtt a bankjegyek számát is emelni tudjuk. A pénzhigitást népszerűsíteni akaró politikával szemben az az álláspontja, hogy a nagy áldozatok árán elért eredményeket nem szabad kísérletekért kockára tenni. A pénzhigitás különben sem hozna semmiféle előnyt a mezőgazdaság számára. Az erőszakos pénzrontás, amint Amerika példája mutatja, nem orvosolná az általános gazdasági bajokat A pénzügyminiszternek nem kellett volna egyenesen a jegybankhoz fordulni a kölcsönért, hanem egy külön tervet kellett volna beiktatni, akkor nem lettünk volna kénytelenek a jegybank alapszabályait megváltoztatni. Aggodalmasnak tartja ezt a precedenst és ezért nem fogadja el a törvényjavaslatot. Hegedűs Kálmán szerint a javaslat szükséges gazdaadósságok rendezéséről szóló törvény végrehajtására és ezért megszavazza. U1ain Ferenc ellenezte a javaslatot, mert ebben a pénzügyminiszter nemcsak azt kívánja, hogy a 100 milliós állami kölcsön érdekében megváltoztassa a Nemzeti Bank alapszabályát. Hosszasan foglalkozott a Nemzeti Bank üzleti politikájával, vitatkozott a miniszter tegnapi megállapításaival és nem fogadta el a javaslatot. Sándor Pál az infláció lehető legnagyobb ellensége. A pénzfelhigítást minden körülmények között el kell kerülni — mondotta. Sándor Pál beszéde további folyamán azt hangoztatta, hogyha a Ház tegnap a törvényjavaslatot megszavazta, akkor a mait is meg kell szavaznia. Ezután Imrédi Béla pénzügyminiszter tegnapi kijelentéseivel vitatkozott. A jobboldali képviselők közül többen a folyosókon kifogásolták a pénzügyminiszter tervezetének egyes részleteit, de szolgai hűséggel megszavazták a javaslatot. Az elnök ezért a sértő kifejezéséért rendre utasította. Sándor Pál kijelentette, hogy senkit nem akar megsérteni. A pénzügyminisztert olyan embernek tartja, aki helyén van a maga pozíciójában, nem helyes azonban, hogy nem hallgatja meg az ellenzék tanácsait. A javaslatra áttérve, kifogásolta, hogy a Nemzeti Bank részvényeseit nem kérdezték meg az állam által felveendő kölcsönre és az alapszabálymódosításra nézve. Sándor Pál a javaslatot elfogadta. A Ház ezután elhatározta, hogy legközelebbi ülését pénteken délután 5 órakor tartja. jel arra mutat, hogy a kisantant gazdasági politikája mögött nemzeti politika van. Sir Arthur Evans képviselő azt kérdezte, hogy mi volna az előnye az olasz megoldásnak, amelyet Bethlen gróf előadásában különösen kiemelt. Bethlen kifejtette, hogy az olasz terv nem zárt gazdasági csoport alakítását indítványozza, hanem módot nyújtana a dunai kisállamoknak kétoldalú szerződések kötésére preferenciális alapon. Novinson, Anglia egyik leghíresebb és legrégibb újságírója, a Balkán bizottság választmányi tagja, kérdezett ezután. — Lehetségesnek tartja-e Bethlen gróf a béke módosítását háború nélkül? — A békeszerződések módosítása kizárja a háborút. Ha háborút akarnánk, nem beszélnénk a béke módosításáról. Éppen ezért követeljük a revíziót, mert békés úton kívánjuk megoldani a helyzetet (Lelkes helyeslés.) Stirling ezredes kérdezett ezután: — Milyen területet kíván vissza Magyarország? Bethlen: Magyarország nem kíván semmiféle idegen területet sem, csak azt követeli, hogy a hazájától elszakított magyarok visszatérjenek az anyaországhoz, a tótok, rutének és egyéb nemzetiségek pedig teljes és korlátlan önkormányzatot kapnának és hogy ezek szabadon dönthessenek állami hovatartozandóságuk felett. (Élénk helyeslés.) Jehlicska Ferenc, a tót nemzeti tanács képviselője emelkedett szólásra. — A tótok ezer év óta élnek Magyarországon. Ebből az évezredből legalább kilenc század állandó zavartalan békében, boldog megélhetés és egyetértés közben telt el Magyarországon a tótságnak csak egyetlen egy kérdése volt, amit Scotus Viator is elismer és ez a kérdés a nyelv kérdése. De most Csehszolvákiában 3 sebből vérzik a tót nemzet, nyelvétől, törvényeitől és vallásosságától fosztották meg. Vissza akarunk térni magyar hazánkhoz — folytatta emelt hangon Jehlicska —, mert nem élhetünk meg Magyarország nélkül. Ezért most itt tisztázni kívánom, hogy vájjon a magyar nemzet baj,landó-e biztosítékokat nyújtani a tótságnak arra, hogy a régi nyelvi sérelme nem fogja uj tra érni. Bethlen: Nem vagyok a kormány tagja és nem szólhatok a kormány nevében, azonban ismételten kijelentettem már, hogyha a tótok vissza akarnak térni régi hazájukhoz, Magyarország tiszteletben fogja tartani a tótok nyelvét, nemzeti egyéniségét és nemzeti kultúráját Magyarország kötelességének fogja tartani, hogy a tótoknak olyan önkormányzatot adjoi, amely nemzeti szempontból teljes mértékben kielégíti őket. (Lelkes taps.) Végül Boyle elnök mondott köszönetet az előadónak. ..Nem élhetünk meg Magyarország nélkül“ — mondotta Jehlicska Ferenc, a tót nemzeti tanács képviselője a londoni Balkán-bizottság előtt Bethlen István utolsó előadása Londonban London, november 30. Nagy és díszes közönség előtt tartotta meg a westminsteri palota bizottsági termében, a Balkán-bizottság rendkívüli ülésén gróf Bethlen István angliai előadássorozatának utolsó előadását Sir Boyle elnök megnyitó beszédében üdvözölte a bizottság vendégét. Szokatlan az, hogy a bizottság nem balkáni állammal is foglalkozik, azonban Bethlen londoni látogatása elmulaszthatatlanná tette az alkalmat, hogy a Balkáni bizottság meg ne hallgassa a neves magyar államférfi előadását. Lord Noel Bugst0n, volt munkáspárti földművelésügyi miniszter, a bizottság megalapítója emelkedett szólásra. Sok kiváló államférfin szólalt meg már körünkben — mondotta —, de egy sem volt közöttük, akinek előadását mindenki a legélénkebb figyelemmel kísérte volna. Az előadás tárgya általános rokonszenvvel találkozik az angol közönség körében, mert aki csak Budapesten járt, kivétel nélkül mint Magyarország lelkes híve tért vissza. Lord Noel Bugston szavai után Bethlen István tartotta meg előadását, amelyet a közönség feszült figyelemmel hallgatott végig. Az előadást néhány kérdés követte. Először Culdsworth képviselő kérdezte, nem volna-e lehetséges a végleges megoldásig legalább a gazdasági nehézségeket áthidalni. Bethlen István: Minden lehetőt elkövettünk, hogy helyreállítsuk az utódállamokkal a rendes gazdasági viszonyt. Ezt sikerült is elérnünk Jugoszláviával és Romániával, amelyek ugyancsak földművelő államok. Csehszlovákiával ellenben, ismételten eredménytelen kereskedelmi tárgyalásokat folytattunk. Jóllehet, fontos érdekünk volna, hogy ezzel is helyreállítsuk a rendes gazdasági összeköttetést. Minden 1933 december IT Európabajnokságot nyert a magyar ökölvívó csapat Prága, november 30. Az első ízben kiírt Európa Kupáért folyó küzdelem utolsó mérkőzését vívták le csütörtökön este. A magyar csapat 10:6 arányban győzött az otthonában igen nagy játékerőt képviselő cseh válogatott ellen. A majyyar csapat tagjai közül Sallay, Szabó, Szigeti, Györfy győztesként hagyták el a versenyt, Szántó és Harangi eldöntetlenül mérkőzött Varga és a nehézsúlyú Szabó kikapott. A nehézsúlyban Kopoca az egyik menetben kiütötte a szegedi Szabót. Belgrádban kémkedés cllén 10 évi fegyházra ítéltek egy magyar állampolgárt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: A rendkívüli államvédelmi törvényszék csütörtökön kémkedés büntette miatt 10 évi fegyházra ítélte Palásthy Simon magyar állampolgárt Szőrmét...? csak Mentustól! Já,,X.-