Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-03 / 259. szám

Jt _ D ÉS M­A­G­Y­A­R­O­R­S­Z­Á 0 Sehol olcsóbban PHILIPS és STANDARD rádióújdonságok, Detektoron készülékek és kellékek nagy mennyiség­ben,leszállított árakon. Minden típusú rádiócsí raktáron Szántó Sándor 18 pengőt igényelnek a koldusodó kivetői. Nem folytattuk tovább tudakozódásunkat, elvégre, amit meg akartunk tudni s amit a nyilvánosság elé akartunk tárni, arra elég i­s elég meggyőző ennyi adat is. A meg­győződésünk az, hogy a koldusadót fenn kell tartani, de más alapra kell helyezni, ha nem akarjuk azt, hogy a helytelen megállapítás és igazságtalan kivetés csődbe vigye az egész rendszert Ha közterheket vetünk ki s azt társadalmi kényszerrel akarjuk biztosítani, akkor a kive­tésnek ki kell állni a nyilvános ellenőrzés teher­­próbáját. De ez csak abban az esetben érhető el, ha állami adókkal hozzuk kap­csolatba az igénylést s ha nem fantázia hanem költségvetés, még­pedig nagy gond­dal és körültekintéssel készült költségvetés lesz alapja az igénylésnek és kivetésnek. A koldusok, belátjuk, nem várhat­­n­a­k. Ez a kérdést halasztást nem tűr. De ez a sürgősség nem azt jelenti, hogy nyugod­junk bele olyan rendszerbe, melynek tévedé­sei kockáztatják a mindenki által kivárt eredményt. Mi a koldusadó kivetésének egy pár adatát ismertettük szinte minden kriti­kai megjegyzés nélkül, a viszonyok ismerő­jére rábízva, hogy véleményt alkosson ma­gának a koldusadó kivetésének helyessége, vagy helytelensége felől , amikor igy­­­ na­gyon k­evés és nem is a legjellemzőbb,­­ adatok együtt szemlélhetők, akkor azok, akik a rendszerért felelősséget vállalnak, vagy vi­selnek, döntsék el maguk is, hogy egyéb fe­lelősségüket nepi kellene-e helyesebb, igaz­ságosabb és méltányosabb rendszerre való áttéréssel csökkenteni. Úgy látszik, hogy az egri normának csak kiadási oldalával foglalkoztak, de a szük­ségletek fedezetének módjával — szegedi normát kivánnak alkotni. Vagy ha nincs így, akkor — Egerben máskép történik az egy­házi adóztatás valamennyi egyházközségben és hitfelekezetben. A szegedi norma ne igazságtalanságot, aránytalanságot és méltánytalanságot jelentsen s ne azt, am minden igazságtalanságnak és méltánytalan­ságnak következménye: a kudarcot. Európa Mussolini beszédének hatása alatt Négymillió elszakított magyar, a revízió és a trianoni igazságtalan­­ság a magyar—olasz—­osztrák diplomáciai tanácskozások előtt — „Torpedó a kisantant ellen“ Páríz, november 2. Az egész világsajtóban nagy feltűnést keltett Mussolini vasárnapi mi­lánói beszéde, amelyben a magyarság igazságá­nak adott nyílt és félreérthetetlen hangot. A francia sajtó Mussolini beszédét, terjedelmesen közli és he­ves hangon utasítja vissza a franciák ellen emelt vádakat. A Petit Parisien a Duce beszé­dének magyar részére vonatkozólag megjegyzi, hogy a beszédnek ez a része Franciaország valamennyi szövetségesét megrémítette. A londoni lapok szükségesnek tartják, hogy Anglia meggyőzze Mussolinit arról, hogy Anglia nem viseltetik ellenséges érzülettel Olaszország iránt. Római értesülés szerint Mussolini kijelentései összefüggésben vannak a római ál­lamcsoport három külügyminiszte­rének közeli bécsi összejövetelével és a novemberben várható nagyje­lentőségű hivatalos utazásokkal. Rómában a lapok vezércikkekben foglalkoznak a beszéd jelentőségével. Leszögezik, hogy Olaszország helyzete szomszédaival teljesen tisztán áll. Svájchoz a kapcsolatok kiválók­ .Jugoszláviá­val biztatók, Ausztriával és Magyarországgal az őszinte barátságon alapulnak, Németország­gal a közös küldetés szentesíti. Prágában Mussolini beszéde nagy feltűnést keltett. A „Cseszkó Szl­ovo“ azt írja, hogy Mussolini ki­mondotta a halálos ítéletet a N­épszövetségre és a népek egyenjogúsága feje­tt és­ síkra szál­lott Magyarország javára teendő határrevízió mellett. A „Pravo Lidu“ Mussolininak Jugoszláviá­hoz intézett barátságos ajánlat­ában olyan kí­sérletet lát, amely megtorpedózza a kisan­tan­­tot, már pedig ennek éppen az lesz a következ­ménye — írja —, hogy a kisantant még jobban összeforr. Belgrádban a Pravda rámutat arra, hogy a Duce erélyesen követeli Magyarország számára a revíziót. A Pravda első oldalon olvasható cím világosan kifejezésre juttatja Jugoszlávia aggályát, h­ogy a revízió követelése Magyarország számára vol­taképpen a kisantant elleni állásfoglalást je­lenti. Mussolini nagy beszédét mintegy kétszázezer ember hallgatta végig a milánói Dóm-téren. A Duce leszögezte Olasz­ország álláspontját az európai államokkal kap­csolatban. Mindenekelőtt azt mondotta, hogy a leszerelés ábrándképe porba hullott, mert elsőnek senki sem­ akar leszerelni. A másik ábrándkép az együttes biztonság, amelyik sohasem volt meg és sohasem lesz meg. Az oszthatatlan béke szintén közhely — folytatta —, az oszthatatlan béke csak az oszt­hatatlan h­áborút jelenti, mert a népek sohasem­ lesznek hajlandók olyan békéért harcolni, ame­lyek nem érintik őket. Mussolini ezután megállapította, hogy Francia­­or­zággal a barátság kihidegült, ámi­ főleg a meg­­torló intézkedéseknek köszön­­hele. Franciaország­gal szemben Olaszország nem­­ tehet mást, mint­hogy várakozó ál­áetpontra helyezkedik ÁysHm­­ról szólva kijelentette, hogy a júniuus 11-iki egyez­mény új korszakot nyitott meg a mai Ausztria tör­ténelmében. Az osztrák—ném­et egyezmény meg­erősítette Ausztria­ helyzetét és függetlenségét. Ezután Magyarországgal foglalkozott Mussolini és a következőket mondot­ta: — Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Duna m­edence kér­déseit nem lehet véglegesen rendezni. A hábo­rú igazi megcsonkítottja Magyarország. Négy­millió magyar él a mostani határokon túl At­tól a törekvéstől vezetve, hogy eleget tegye­nek a túlságosan elvont igazság követelmé­nyeinek, más — talán még nagyob igazságta­lanságot követtek el. Az olasz népnek a ma­gyar nép iránti érzelmeit a magyarok hatásai erénytelnek, b­átorságának és önfeláldozó főe I­­­mének őszinte eJpgpj-­ága jellegrzi. Ez az ér­zelem egyébként ködesöpör. Ta­lán r­ár a kö­zeljövőben ünnepélyes alkalom nyílik arra, hogy az olasz­ nép ezeket az érzelmeket meg­ Kedd, 1936 novembe NAGY KÖLCSÖNT kap ékszerre, ingóságra. Máshol levő zálogát ki­váltom. Pr. SIMON Zálogház, Oroszlán-ucca ti. Részvényt, hadi- és kényszerkölcsönt magas áron vesz Dr. SIMON, Oroszlán-ucca 6. ____________ kapó formában juttassa kifejezésre ország­világ előtt. Németországgal kapcsolatban kijelentette Mus­­soh­ini, hogy a július 11-iki egyezménnyel eltűnt Olaszország és Németország között minden súrló­dási felület. A Duce ezután a bolsevizmus ellen be­szélt, beszéde végén hangoztatta, hogy Olaszor­szág jelszava: „Béke mindenkivel! Béke, de fel­­fegyverzett béke, éppen ezért a fegyverkezést to­vább kell folytatni levegőben, szárazföldön és ten­­geren egyaránt.“ Mussolini beszédéből a legnagyobb hatást és fellm­­ést a magyar revízióról tett kijelentései keltették. Olasz politikai körök véleménye szerint Olaszország a közeljövőben ü­n­­nepélyes formában is leköti magát a magyar ki­vá­ltságok mellett. Mussolini beszédével kapcsolatban beavatott helyen a következőket mondották: „ ,T , _ Magyarországon osztatlan örömét keltett a Duce beszéde,­ különösen annak Magyarországra vonatkozó része. A nyi­latkozat konzekvens kifejezője annak az álláspontnak, amelyet Mussolini a közöjt európai kérdésben már évek óta elfoglalt. Kétségtelen, hogy ennyire határozottan és ennyire reálpolitikai lehetőségek körébe állítva még egyetlen külföldi államférfi sem szögezte le álláspontját Magyaror­szág jogos követelései mellett. — Mussolini egész beszéde a békepoliti­ka célját szolgálja, éppen ezért fokozottan jelentős az, hogy a magyar érdekek jogos kielégítését a gyakorlati békepoli­tika egyik fő minisztereink ifdvnzle távirata Budapest, november 2. Darányi Kálmán miniszterelnök a következő táviratot intézte Mussolinihez: .... .. . „Nagy­ méltóságod milánói beszéde az egész országban lelkes és hálás visszhangra talált. Engedje meg Nagyi méltóságod, hogy ez alka­­l­ommal, mint a magyar nemzet tolmácsa tisz­telettel és baráti szeretettel üdvözöljem. Benes Belgrádi utazik Páris, november 2. A Havas Iroda­­ prágai jelentése szerint Prága és Belgrád között tár­­­gyalások folynak Benes cseh köztársasági elnök tervbe vett belgrádi útjáról. Kormánykörökben kijelentik, hogy az uta­zást nem most határozták el, hanem a kisan*­tant államfők még júniusban tartott bukares­ti tanácskozásán megbeszélték, hogy­­ időről* időre felkeresik egymást, hogy megbeszéljék az időszerű politikai kérdéseket. KEDDEN VHLISZT AMERIKA Washingtonból jelentik: Az Egyesült­ Államok új elnökét kedden választják meg. Két esélyes jelölt közül, Roosewelt, a demok­rata párt jelöltje és Lan­don, akit a repub­likánus párt jelölt. Az amerikai választók han­gulata úgy látszik, inkább Roosewelt, mint Lo­n­don oldalán van. Valószínű, hogy ismét Roosevelltl fogják megválasztani. 2 hét „Adria partján a Délmagyarország házi versenyeinek egyik jutalma­jelentkezzék mielőbb!

Next