Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)
1937-03-02 / 49. szám
Kedd, 1037. március 2. DCLMAGYARORSZÁG Július 31-től augusztus 15-ig kilenc előadás lesz a Dóm téren Az ember tragédiája, a Bizánc, a János vitéz és a Hunyady László szerepel a játékokon Tárgyalások a rendezésről és a szegedi társulat foglalkoztatásáról (A Délmagyarország munkatársától.) A szabadtéri játékok rendezőbizottsága hétfőn délelőtt 11 órakor tartotta második ülését, amelyek a tagok két tag kivételével teljes számban megjelentek dr. Pálfy József polgármester elnökkel az élén és részt vett a bizottság ülésén Janovics Jenő színigazgató is. Az elnöklő polgármester kérte a bizottságot, hogy előbb a játékok terminusát állapítsa meg, majd válasszák ki a darabokat, ezután pedig a rendezés kérdésében döntsön és végül tegyenek javaslatot az adminisztráció megszervezésére nézve. A bizottság kilenc előadás mellett döntött. Az előadások terminusa a következő: július 31, augusztus 1, 4. 5, 7. 8. 12. 14. 16. Az ember tragédiáját kétszer, a Bizáncot kétszer, a János vitézt háromszor és a Hunyadi László operát kétszer fogják játszani. A bizottság foglalkozott azzal az indítvánnyal is, hogy adják elő Berczeii A. Károlynál, „Fekete Mária“ című misztériumát. Az indítványhoz meleg pártolással szólt hozzá dr. Szalay József, dr. Tonelfi Sándor, Pásztor József, dr. Csekey István és dr. Belle Ferenc. Hunyadi-Vas Gergely nem találta Bérczeli misztériumát műsorra tűzhetőnek. Az idéz: dr. Shvov Kálmán azon az állásponton volt, hogy a fiatal tehetségeknek valóban teret kell nyitni, d azt tartaná jó megoldásnak, ha Berczell misztériumát a jövő évi szabadtéri játékok műsorába iktatnák be. Hozzászólt még a kérdéshez dr. Pap Róbert. Antos Kálmán és ezután a bizottság Shvov Kálmán javaslata szerint döntött. Az indokolás szerint Berczeli misztériuma kiválóan sikerült mit, de az idei műsorról nem lehet levenni sem Az ember tragédiáját, sem a Bizáncot, viszont a négy darab közül az egyiknek feltétlenül zenés darabnak kell lenni. A rendezés és a szegedi színtársulat foglalkoztatásának kérdését Shvoy Kálmán és Pásztor József fejtegették és annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy nem lehet a rendezés kérdését úgy megoldani a játékok érdekeinek veszélyeztetése nélkül, ahogy tavaly történt. Nem lehet tehát az, hogy valamennyi színrekerülő darabnak Janovics legyen a rendezője és ismeretlen nevű segédrendezőkkel végezze ezt a nagyjelentőségű munkát. Ezt az álláspontot Janovics is elfogadta, a János vitézt teljesen önálló hatáskörrel Sziklai Jenő igazgató fogja rendezni. Az opera rendezését Oláh Gusztávra és Nádasdy Kálmánra bízzák, miután azonban Oláh Gusztáv nem fogja vállalni a megbízatást, a Hunyadi László Nádasdy Kálmán rendezésében fog színre kerülni. Hont Ferencet a Tragédia, vagy a Bizánc rendezésénél fogják foglalkoztatni. Janovics Jenő közvetlenül egy darab rendezését tartja fenn magának. Ezzel a kívánsággal kapcsolatos, hogy a szegedi színtársulatot a lehetőség szerint foglalkoztatni kell. Janovics konciliánsan kijelentette, hogy megvan az erre irányuló szándék, már folytatott tárgyalásokat is és a társulatnak azokat a tagjait, akiket használni tud, szerződtetni fogja. Bejelentette még Janovics, hogy Sziklai rendezése tárgyában és más tárgyalásokkal kapcsolatban minden remény meg van a megállapodásra. Dr. Szalay József bejelentette, hogy nem vállalhatja az idei játékok adminisztratív vezetését. Erre az elhatározásra családi körülményei késztették, de különösen az, hogy orvosa egyenesen eltiltotta a hatalmas munkavállaló »• I A! • gyűlési képviselőnek, a szövetség főtitkárának felszólalását. — Százötvenezer tagja van Magyarországon a magántisztviselők társadalmának —mondotta. Ilyen nagy tömegnek az érdekét meg kell védeni, szociális védelmet kell biztosítani számára, mert ha meg tudják őket találni, ha adózásról van szó, akkor gondoskodjanak a szociális védelemről is. Egyes ipari szakmákban rendezték a munkaidőt és a munkabéreket. A textilszakmában is rendezték ezeket a kérdéseket; tűrhetetlen, hogy amikor a textilmunkások 8 órai munka után hazamehetnek, a tisztviselők 11 —12 órán át kénytelenek az irodákban robotolni- Rendezzék a magántisztviselők munkaidejét is. Kertész képviselő foglalkozott a továbbiakban a MABI és OTI problémákkal és követelte, hogy emeljék fel a két intézet szolgáltatásait és szállítsák le a nyugdíjazási korhatárt. Bejelentette, hogy törvény értelmében az államnak évente 4 millió pengővel kötelessége volna a MABI és az OTI öregségi tartalékaihoz hozzájárulnia, de ezt elmulasztják és már 17 millió pengővel tartoznak a két intézetnek. Emiatt az öregségi járulékokat nem tudják teljes összegében kifizetni. A magántisztviselők több problémájával foglalkozott még Kertész képviselő, a felszólalásokért Berényi Nándor mondott köszönetet. munkabérek és a munkaidő rendelését követelték a szegedi magántisztviselők (A Démmagyaroszág munkatársától.) A Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének szegedi csoportja vasárnap délelőtt népes taggyűlést tartott. Berényi Nándor csoportelnök nyitotta meg a gyűlést, majd Wiesner Sándor, a szövetség alelnöke előadásában vázolta a magántisztviselők helyzetét. Kimutatta, hogy amíg általános gazdasági javulás következett be, a magánhivatalnokok helyzetében nincs semmi változás, sőt hátrányosabb helyzetbe jutottak. A magánalkalmazottak életszínvonala folytonosan csökkent és ebben a tekintetben a vidéki magánakalmazottak még rosszabb helyzetben vannak. Rámutatott arra, hogy a vidéki magánalkalmazottak száma az utóbbi években 0 százalékkal csökkent, keresetük pedig 37 százalékkal. Súlyosbítja a magánalkalmazottak helyzet Belváros* Mozi Kedden utoljára tét a drágaság — mondotta — és felvetődik a kérdés, hogy az államhatalom nézheti-e tétlenül ennek az értékes dolgozórétegnek a tönkrejutását? Állami beavatkozásra van szükség és követeljük, hogy a magánalkalmazottak számára havi 100 pengős létminimumot állapítsanak meg. Ezenkívül rendezzék munkaidejüket a heti 40 órás munkaidő bevezetésével. Foglalkozott az állástalan ifjúság és a diplomások problémájával és megállapította, hogy 1i 40 órás munkabét bevezetésével nagyszámú munkahely teremtődne az ifjúság számára. Kifogásolta, hogy állástalan tanítókat és tanítónőket akar a kormány a gazdasági pályán elhelyezni és felekezeti szempontokat is belevisznek ebbe a problémába. Végül az alkalmazottak kereseti adójának igazságos rendezését követelte. Az előadáshoz Kiss Nándor szólt hozzá és az álláshalmozás megszüntetését, valamint a fizetésrendezést, a fizetéses szabadságot , és a nyugdíjjogosultságnak a 60 éves korhatárban való megállapítását kérte. Müller Lipót szintén az álláshalmozások ellen beszélt és kérte a tagokat, hogyha konkrét eseteket tudnak, jelentsék be a szövetségnél. Javaslatára elhatározta a taggyűlés, hogy erélyes akciót indít az álláshalmozások ellen. Követelte még a vasárnapi munkaszünet bevezetését. Nagy érdeklődés kisérte Kertész Miklós ország LOVAGIAS ÜGY Peresei, Gombaszögi, Gózon, KABOS, Széchenyi Mozi Kedden utoljára EGGERTH MÄRTHA -szereplésével Felejtsük el a múlta! 3 Viharos izgalmak a makói ipartestület közgyűlésén Az elnök eltávolította az ülésről az egyik ellenzéki vezetőt (A Délmagyarország makói tudósítójától.) A makói ipartestület hétfőn tartotta közgyűlését páratlan izgalmak között. Papp József elnök bejelentette, hogy az ipartestületi szék Lcíwenhaet» Benedeket, az ipartestületi ellenzék egyik vezérét a közgyűlés megkövetésére ítélte. Löwenbach kijelentette, hogy a kérdéses ügyben sérteni senkit nem akart. Amikor a közgyűlés e nyilatkozatot eégfctelül elfogadta, azt jelentette Papp elnök, hogy az ipartestületi szék Löwenbach Benedeket egy közgyűlésen való részvételtől is eltiltotta. Löwenbach ugyan írásban bejelentette, hogy a legutóbbi közgyűlésen nem jelent meg, ezt az elmaradását azonban nem fogadja el az ítélet végrehajtásának, hanem a mai közgyűlésből tiltja őt ki és felhívja, hogy hagyja el a termet. Nagy izgalommal és éles közbekiáltásokkal fogadták a közgyűlés ellenzéki tagjai ezt a felhívást: — Ez az iparos összetartás? Löwenbach Benedek izgatottan állt fel és tett kísérletet arra, hogy az elnöki inézkedés ellen a közgyűléshez apelláljon. Egyre élesebb hangon, növekedő zajban védte Löwenbach a maga igazét. Az elnök ismét és ismét enunciálta a nagy zajban a szómegvonást s amikor Löwenbach tovább beszélt, felkérte a rendőrhatóságot, hogy Löwenbachot távolítsa el a teremből. A rendőri beavatkozás késik, mire az ellenzéki iparosok közül többen felugranak és Löwenbach Benedekhez sietnek. Löwenbach most már magából kikelve, a terem közepéről kiáltja az elnöki asztal felé: — Ez az eljárás nem méltó az iparossághoz! Az elnök csak megszégyeníteni akar engem a testület elött, eljárása azonban nem épre ám szétven-