Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-02 / 49. szám

Kedd, 1037. március 2. DCLMAGYARORSZÁG Július 31-től augusztus 15-ig kilenc előadás lesz a Dóm­ téren Az ember tragédiája, a Bizánc, a János vitéz és a Hunyady László szerepel a játékokon Tárgyalások a rendezésről és a szegedi társulat fog­lalkoztatásáról (A Délmagyarország munkatársától.) A sza­badtéri játékok rendezőbizottsága hétfőn dél­előtt 11 órakor tartotta második ülését, ame­­lyek­ a tagok két tag kivételével tel­jes számban megjelentek d­r. Pálfy József polgármester elnökkel az élén és részt vett a bizottság ülésén Ja­no­vics Jenő színigazgató is. Az­ elnöklő polgármester kérte a bizottságot, hogy előbb a játékok terminusát állapítsa meg, majd vá­lasszák ki a darabokat, ezután pedig a rende­­­zés kérdésében döntsön és végül tegyenek ja­vaslatot az adminisztráció megszervezésére nézve. A bizottság kilenc előadás mellett döntött. Az előadások terminusa a következő: július 31, augusztus 1, 4. 5, 7. 8. 12. 14. 16. Az ember tragédiáját kétszer, a Bizáncot kétszer, a Já­nos vitézt háromszor és a Hunyadi László ope­rát kétszer fogják játszani. A bizottság foglalkozott azzal az indítván­­­nyal is, hogy adják elő Be­rczei­i A. Károly­nál, „Fekete­­ Mária“ című misztériumát. Az indítványhoz meleg pártolással szólt hozzá dr. S­z­a­l­a­y József, dr. T­o­n­e­lf­i Sándor, Pász­tor József, dr. Csekey István és dr. Belle Ferenc. Hunyadi-Vas Gergely nem talál­ta Bérczel­i misztériumát műsorra tűzhetőnek. Az idéz: d­r. Shvov Kálmán azon az álláspon­ton volt, hogy a fiatal tehetségeknek valóban teret kell nyitni, d­­ azt tartaná jó megoldásnak, ha Berczell misztériumát a jövő évi szabad­téri játékok műsorába iktatnák be. Hozzászólt még a kérdéshez dr. Pap Róbert. Antos Kál­mán és ezután a bizottság Shvov Kálmán ja­vaslata szerint döntött. Az indokolás szerint Berczeli misztériuma kiválóan sikerült mit, de az idei műsorról nem lehet levenni sem Az ember tragédiáját, sem a Bizáncot, viszont a négy darab közül az egyiknek feltétlenül zenés darabnak kell lenni. A rendezés és a szegedi színtársulat foglal­koztatásának kérdését Shvoy Kálmán és Pásztor József fejtegették és annak a véle­­ményüknek adtak kifejezést, hogy nem lehet a rendezés kérdését úgy megoldani a játékok érdekeinek veszélyeztetése nélkül, ahogy tavaly történt. Nem lehet tehát az, hogy valamennyi színrekerülő darabnak Janovics legyen a ren­dezője és ismeretlen nevű segédrendezőkkel végezze ezt a nagyjelentőségű munkát. Ezt az álláspontot Janovics is elfogadta, a János vitézt teljesen önálló hatáskörrel Szik­lai Jenő igazgató fogja rendezni. Az opera ren­dezését Oláh Gusztávra és N­á­d­asd­y Kál­mánra bízzák, miután azonban Oláh Gusztáv nem fogja vállalni a megbízatást, a Hunyadi László N­á­d­­a­s­d­y Kálmán rendezésében fog színre kerülni. Hont Ferencet a Tragédia, vagy a Bizánc rendezésénél fogják foglalkoz­tatni. Janovics Jenő közvetlenül egy darab rendezését tartja fenn magának. Ezzel a kíván­sággal kapcsolatos, hogy a szegedi színtársu­latot a lehetőség szerint foglalkoztatni kell. Ja­novics konciliánsan kijelentette, hogy megvan az erre irányuló szándék, már folytatott tár­gyalásokat is és a társulatnak azokat a tagjait, akiket használni tud, szerződtetni fogja. Beje­lentette még Janovics, hogy Sziklai rendezése tárgyában és más tárgyalásokkal kapcsolatban minden remény meg van a megállapodásra. Dr. Szal­ay József bejelentette, hogy nem vállalhatja az idei játékok adminisztratív­ ve­zetését. Erre az elhatározásra családi körülmé­nyei késztették, de különösen az, hogy orvosa egyenesen eltiltotta a hatalmas munkaválla­ló »­• I A! • gyűlési képviselőnek, a szövetség főtitkárának fel­szólalását. — Százötvenezer tagja van Magyarországon a magántisztviselők társadalmának —­­mondotta. Ilyen nagy tömegnek az érdekét meg kell védeni, szociális­ védelmet kell biztosítani számára, mert­ ha meg tudják őket találni, ha adózásról van szó, akkor gondoskodjanak a szociális védelemről is. Egyes ipari szakmákban rendezték a munkaidőt és a munkabéreket. A textilszakmában is rendez­­­ték ezeket a kérdéseket; tűrhetetlen, hogy ami­­­kor a textilmunkások 8 órai munka után­ haza­me­hetnek, a tisztviselők 11 —12 órán át kénytelenek az irodákban robotolni- Rendezzék a magántiszt­­viselők munkaidejét is. Kertész képviselő foglalkozott a továbbiakban a MABI és OTI problémákkal és követelte, hogy emeljék fel a két intézet szolgáltatásait és szállít­sák le a nyugdíjazási korhatárt. Bejelentette, hogy törvény értelmében az államnak évente 4 millió pengővel kötelessége volna a MABI és az OTI öregségi tartalékaihoz hozzájárulnia, de ezt el­­mulasztják és már 17 millió pengővel tartoznak a két intézetnek. Emiatt az öregségi járulékokat nem tudják teljes összegében kifizetni. A magántisztviselők több problémájával foglal­kozott még Kertész képviselő, a felszólalásokért Berényi Nándor mondott köszönetet. ­ m­unkabérek és a munkaidő rendelését követelték a szegedi magántisztviselők (A Démmagyaroszág munkatársától.) A Magyar­­országi Magántisztviselők Szövetségének szegedi csoportja vasárnap délelőtt népes taggyűlést tar­tott. Berényi Nándor csoportelnök nyitotta meg a gyűlést, majd­­ Wiesner Sándor, a szövetség alel­­nöke előadásában vázolta a magántisztviselők hely­zetét. Kimutatta, hogy amíg általános gazdasági javulás következett be, a magánhivatalnokok hely­zetében nincs semmi változás, sőt hátrányosabb helyzetbe jutottak. A magánalkalmazottak életszín­vonala folytonosan csökkent és ebben a tekintetben a vidéki magána­kalmazottak még rosszabb hely­zetben vannak. Rámutatott arra, hogy a vidéki­ m­agánalkalmazottak száma az utóbbi években 0 százalékkal csökkent, keresetük pedig 37 száza­lékkal.­­ Súlyosbítja a magánalkalmazottak helyzet Belváros* Mozi Kedden utoljára tét a drágaság — mondotta — és felvetődik a kérdés,­ hogy az államhatalom nézheti-e tétlenül ennek az értékes dolgozórétegnek a tönkrejutá­­sát? Állami beavatkozásra van szükség és köve­teljük, hogy a magánalkalmazottak számára havi 100 pengős létminimumot állapítsanak meg. Ezen­kívül rendezzék munkaidejüket a heti­ 40 órás munkaidő bevezetésével. Foglalkozott az állástalan ifjúság és a diplo­mások problémájával és megállapította, hogy 1i 40 órás munkabét bevezetésével nagyszámú mun­­kahely teremtődne az ifjúság számára. Kifogásolta, hogy állástalan tanítókat és tanítónőket akar a kormány a gazdasági pályán elhelyezni és feleke­zeti szempontokat is belevisznek ebbe a problé­mába. Végül az alkalmazottak kereseti adójának­ igazságos rendezését követelte. Az előadáshoz Kiss Nándor szólt hozzá és az álláshalmozás megszüntetését, valamint a fizetés­rendezést, a fizetéses szabadságot , és a nyugdíj­­jogosultságnak a 60 éves korhatárban való meg­állapítását kérte. Müller Lipót szintén az álláshalmozások ellen beszélt és kérte a tagokat, hogyha konkrét eseteket tudnak, jelentsék be a szövetségnél. Javaslatára elhatározta a taggyűlés, hogy erélyes akciót indít az álláshalmozások ellen. Követelte még a vasár­napi munkaszünet bevezetését. Nagy érdeklődés kisérte Kertész Miklós ország­ LOVAGIAS ÜGY Peresei, Gombaszögi, Gózon, KABOS, Széchenyi Mozi Kedden utoljára EGGERTH MÄRTHA -szereplésével Felejtsük el a múlta! 3 Viharos izgalmak a makói ipartestület közgyűlésén Az elnök eltávolította az ülésről az egy­ik ellenzéki vezetőt (A Dél­magyar­ország makói tudósítójától.) A­ makói ipartestület hétfőn tartotta közgyűlését pá­ratlan izgalmak között. Papp József elnök beje­lentette, hogy az ipartestületi szék Lcíwenhaet» Benedeket, az ipartestületi ellenzék egyik vezérét a közgyűlés megkövetésére ítélte. Löwenbach ki­jelentette, hogy a kérdéses ügyben sérteni sen­­­kit nem akart. Amikor a közgyűlés e nyilatkozatot e­égfctelü­l elfogadta, azt jelentett­e Papp elnök, hogy az ipartestületi szék Löwenbach Benedeket egy közgyűlésen való részvételtől is eltiltotta. Lö­wenbach ugyan írásban bejelentette,­ hogy a leg­utóbbi közgyűlésen nem jelent meg, ezt az elma­radását azonban nem fogadja el az ítélet végrehaj­tásának, hanem a mai közgyűlésből tiltja őt ki és felhívja, hogy hagyja el a termet. Nagy izgalommal és éles közbekiáltásokkal fo­gadták a közgyűlés ellenzéki tagjai ezt a felhí­vást: — Ez az iparos összetartás? Löwenbach Benedek izgatottan állt fel és tett kísérletet arra, hogy az elnöki in­ézkedés ellen a közgyűléshez apelláljon. Egyre élesebb hangon, növekedő zajban védte Löwenbach a maga iga­zét. Az elnök ismét és ismét enunciálta a nagy zajban a szómegvonást s amikor Löwenbach to­vább beszélt, felkérte a rendőrhatóságot, hogy Löwenbachot távolítsa el a teremből. A rendőri beavatkozás késik, mire az ellenzéki iparosok közül többen felugranak és Löwenbach Benedekhez sietnek. Löwenbach most már magá­ból kikelve, a terem közepéről kiáltja az elnöki asztal felé: — Ez az eljárás nem méltó az iparossághoz! Az elnök csak megszégyeníteni akar engem a tes­tület elött, eljárása azonban nem épre ám szétven-

Next