Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-01 / 224. szám

Péntek, 1937 október 1. DÉLMAGYARORSZÁG n főispáni kinevezések Budapest, szeptember 30. A MTI jelenti: A belügyminiszter szeptember 25-i sajtófogadá­sáról egyes lapokban közölt tudósítások a fő­­ispáni megerősítésekről közölteket — habár a nyilatkozat világos volt — félreérthető módon közölték. Éppen ezért illetékes részről megál­lapítani kívánják, hogy a sajtóértekezletről megjelent közlemények, amelyek az eddigi megerősítésekről szóltak, úgy értendők, hogy a többi főispán ügye még tárgyalás alatt van, az pedig, hogy megerősítésük még nem történt meg, csak annyit jelent, hogy ezekben a kér­désekben döntés még nincs és végleges állás­­foglalás nem történt. 3 Őszi divatcipő újdonságok iwmiiMinBirMi­n­Mn mim isii Iskolacipők erős minőség­eb­o­l­c­s­ó, szigorúan szabott árak. Ha-Há-nál, Szeged, Kelemen ucca 12. Kalász szelvény, ff.B.C. könyv érvényes. : „Szeged becsülete és békéje érdekében meg kell akadályozni a külföldi jelszavakkal dolgozó izgatást, amelynek sohasem van és nem is lesz­­ alafa ebben a városban“ Érdekes felszólalásokkal folytatódott csütörtökön a költségvetés vitája — Shvoy altábornagy a szélsőséges próbálkozások ellen — „Vessük ki körünkből azokat, akik nem hajlandók részt venni a békés, építő munkában" — Imecs főispán a tanyakérdésről és az összefogásról — Gelei József rektor beszéde az egyetem és a város viszonyáról — Dr. Kertész Béla: „A város és a közönség jogait érvénye­síteni kell a gázgyárral szemben" (A Délmagyar­ország munkatársától.) A törvény­­hatósági közgyűlés csütörtökön folytatta a költ­ségvetés általános vitáját. Négy óra után, amikor az ülés megnyitására sor került, az előre felirat­kozott szónokok száma már tizenhét volt. Dr. vi­téz Imecs György főispán töltötte be csütörtökön az elnöki tisztséget. Az ülés első szónoka dr. Tóth Imre volt. Ide­genforgalmi, városszépészeti és közegészségügyi szempontból a Szeged-állomás előtti terület ren­dezését sürgette. A gyümölcstermelés kérdéseiről szólva, kijelentette, jelenleg évente több, mint százmillió pengő értékű gyümölcs megy veszen­dőbe a rossz értékesítési lehetőségek miatt. Sür­gette ezután a fogadalmi templom félbehagyott festési munkálatainak folytatását. Foglalkozott ez­után a szaporodási statisztika szomorú adataival. Az első teendő lenne az­ áll­ás­halmozások megszün­tetése, de ezt nem lent, a kisembereknél, hanem fönt kellene kezdeni. (Taps a baloldalon.) Dr. Kertész Béla volt a vita következő szónoka. A pénzügyi kor­mányzat beismeri, hogy az állam a múlt költség­­vetési évben százmillió pengő bevételi felesleget ért el. Ilyen körülmények között csak nagy kese­rűen lehet megállapítani, hogy az állam a jogos városi kiváltságok elöl a legszűkkeblűbben elzár­kózik. A forgalmiadórészesedés méltányos fel­emelése esetén 10—15 százalékkal lehetne csök­kenteni a pótadót és csökkenteni lehetne a gazda­sági forgalmat megbénító közterheket is. Az ál­lam a bevételek nagyarányú emelkedésére nem csökkentette az adókat, sőt igen lényeges adó­­emeléseket hajtott végre. Kéri az adófelszólam­­lási bizottságokat, amelyek most kezdték meg működésüket, hogy az eléjük kerülő ügyeket ne csak az igazságosság, hanem a méltányosság szem­pontjai szerint is bírálják el. A pénzügyminiszter a tavasszal megígérte Szegednek a 30 éves rend­kívüli házadómentességet, de ezt a váltóidő a mai napig sem egyenlítette ki. •­­ Meg kell óvatolni! — szólt közbe dr. Dettre János. i­n­­­­­­­­ Dr. Kertész Béla ezután a város függőkölcsönei­­ről beszélt. Kilátás van arra, hogy a városok a pénzügyi kormány segítségével hosszúlejáratú amortizációs kölcsönökre alakítják át a függő­­kölcsönüket. Éppen ezért nem ajánlatos, hogy a városok külön foglalkozzanak most ezzel a kér­déssel. Ezután gázgyári kérdésekkel foglalkozott. Vannak kérdések a gázgyárral kapcso­latban, melyek állandóan izgatják a vá­ros közönségét. 1938-ban megnyílik a város joga, hogy előálljon az egységár-revízió követelésével. A gyár terme­lése a pótszerződés megkötése óta megkétszere­ződött. A város jogait már csak a közönség megnyugtatása céljából is feltétlenül ér­vényesíteni kell. Küldjön ki a város egy állandó gázgyári szak­­bizottságot, amely napirenden tartja a gázgyári­ problémákat. A város közgazdasági élete nevében ezután köszönetet­­ mondott a város hatóságának, elsősor­ban a főispánnak, a polgármesternek és Szabó Géza tanácsnoknak a szabadté­r játékok megren­dezéséért. Az ünnepi játékok óriási szolgálatot tettek Szeged kereskedelmének és iparának. Néhai Somogyi Szilveszter polgármester szavai­val fejezte be nagy érdeklődéssel hallgatott fel­szólalását: »Az örökéletű város sorsa a véges életű adózó polgárság vállain nyugszik.«­­ Ezután dr. Meskó Zoltán szólalt fel. Sürgette az egyetemi építkezések folytatását. A Szent István évvel kapcsolatban a Szent István­ tér rendezését sürgette. Dr. Singer István szólalt fel ezután. Arra kell törekedni —­ mon­dotta —, hogy a költségvetés visszakapja rugal­masságát. Vissza kell állítani a régi tisztviselői fi­­­­zetéseket, mert lehetetlen, hogy a lassan emelkedő bevé­telek előnyeit a kiadások azonnali emelésével ront­­sák le a közületek. Megütközve értesült arról, hogy az útadó fa emelését tervezik. Erre semmi szükség nincs, mert az útadó kivetési alapjául szolgáló házadó- és kereseti adóbevételek ugyan emelkednek. Szegeden az építkezés nem rentábilis vállalkozás. Ez az oka annak, hogy a szegedi építő­ munkások lassankint mind Budapestre költözködő­nek. Az új lakbérleti szabályrendelet megalkotását­nál a közgyűlés csak a speciális szegedi viszo­­nyokat veheti figyelembe. Dr. vitéz Shvoy Kálmán volt a következő szónok. Beszéde elején köszönet­­ett mondott a főispánnak (éljenzés) azért az együttérzésért, amellyel a város érdekében végzett fáradozásait támogatta. A város közönsége a leg­­teljesebb bizalommal és szeretettel viseltetik a fő­­ispán és a polgármester iránt. Szegednek különös büszkesége és nagy e­egtétele, hogy a város hatóságánál a becsületesség és a tisztes munka min­denkor otthont talált. A városi adóhivatal és a számvevőség óriási mun­­kát végez, az adóhivatal munkaterhén valamilyen formában enyhíteni kell. A városi tisztviselőktől­ türelmet kér arra az időre, amíg elérkezik a fi­­zetésrendezés ideje. — A költségvetés nem igen tükrözi vissza a helyzet javulását — folytatta —, de azért az el­­múlt két év alatt sok fejlődés történt a városban és jelenleg is sok építkezés folyik. A város be­­vételei nagyon körülhatároltak, éppen ezért adó­­emelés nélkül nem lehet új kívánságok teljesí­­tésére gondolni. Hivatkozva dr. Pap Róbert teg­­napi felszólalására, megállapítja, hogy a tanyákon és a tanyaiakért az elmúlt három év alatt nagyon sok minden történt. Hét-nyolc évvel ezelőtt a sze­­gedi tanyákon csak 50 kilométer szikéit út volt­­ma 130 kilométer van. Foglalkozott ezután Shvoy Kálmán az üzemek kérdésével. Az üzemigazgatóság kibővítését feles­­legesnek tartja. Azt a kívánságot, hogy a kinzgyű­­korzó Mozi Október 2—4-ig­, szombattól hétfőig Szezonnyitó mű­sorl Kém vagy! h­atalmas, izgalmas kémfilm. Fősz.: Llda Barava *b H. Wieman._____Remek kísérő mű?sor. Belvárosi Mozi Október 1-én, péntektől mindennapi A Metró­gyár gigantikus filmje ! .. édes anyaföld Dráma a titokzatos &­nál>ól. Széchenyi Mozi Péntektől mindennapi! A legújabb magyar filmattrakció I a férfi mind ürült Ragyogó, szellemes, kacagtató vígjáték. Fősz. : Lázár Mária, Jávor Pál és Páger Antal HÍRADÓ

Next