Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-01 / 75. szám
5 D f. r m a r, y a r o r s 7 ä n niISVÉI 1 CIPŐVÁSÁR! IrA«*.*« Tavaszi dívatcipők minden szinben S.T.itK"híí"! ZSURK 6 cipőüzlet, Kossuth L. sugárul 6. kötelességének tartja rámutatni a törvényjavaslatban rejlő hibákra és veszélyekre. Ez a javaslat már nemcsak magyar állampolgárokról, hanem híveiről, keresztény testvéreiről szól. Ha keresztény Magyarországról beszélünk, a keresztény elveknek érvényesülniük kell minden vonalon és nem tartja szerencsésnek, hogy ez a javaslat keresztény és keresztény állampolgár között különbséget tesz. Ha a javaslat a külföldi zsidók bevándorlását akarta volna megakadályozni és a zsidók társadalmi és gazdasági előretörését visszaszorítani, más elveken kellett volna felépülnie. Ő — folytatta a hercegprímás — különbséget tenne azok között a zsidók között, akik a törvény életbelépte előtt már magyar állampolgárok voltak és azok között, akik nem. Ezt a törvényt nem tartaná kiterjesztendőnek azokra a zsidókra és azoknak leszármazottjaira, akik a törvény életbelépte előtt magyar állampolgárok voltak és akik keresztények lettek. Hiszen nem terjed ki ez a javaslat semmi más fajitára, vagy mongol keresztény állampolgárra sem. Nem kellene kiterjeszteni ezt a törvényt azokra sem, akik büntetlen előéletűek, akik a magyarságba asszimilálódtak, vagy eziránt való hajlandóságukat cselekedeteikkel igazolták, vagy ez a szándék vélelmezhető. Más oldalról bizonyos kiterjesztéseket javasolna. Így például azokra az izraelitákra vonatkozóan, akik büntetett előéletűek, nem asszimilálódtak és ez nem is vélelmezhető róluk. Az ilyeneket valóban nem kell a közösségbe befogadni. Kiterjesztené a javaslat hatályát olyan zsidókra, akik jog szerint izraeliták, vagy megkeresztelkedtek, de aztán felekezet nélküliek lettek. Gattfelder Gyula megyéspüspök mondotta el ezután beszédét, amelyet szószerinti szövegében közlünk lapunk harmadik oldalán. Ravasz László református püspök egyetért abban, hogy zsidókérdés van és ezt meg kell oldani, mégpedig a keresztyén magyarságnak minél kisebb sérelme nélkül. Küszöböljük ki a javaslatnak azt az eredendő fogyatkozását, hogy sokkal kevésbé szabadít meg a kártékony tömény zsidóságtól, mint amennyire bántja és az asszimiláció útján visszalöki azt a zsidóságot, amely lélekben és magyarságában már hozzánk hasonult. Nagyon helyes volna, hogy olyan állandó bizottságot létesítenének, amely minden egyes Cselben titkos szavazás mellett döntene a felvetett kérdésben, határozatát közzétennék a hivatalos lapban i v " Raffay Sándor evangélikus püspök a javaslatot általánosságban elfogadja, mert el nem fogadása nemzeti szempontból rendkívül nagy kellemetlenségek elé állíthatna bennünket, de a javaslat néhány pontja komoly anrgodalmakkal tölti el. Megadott állampolgárságot Szerinte csak hazaárulás esetében szabad valakitől megvonni. Az 1807. évi XVII. tőke teljes polgárjogot nyert zsidó családok leszármazóit nem tudja jó lélekkel megfosztani eddig élvezett és legtöbbje által megszolgált állampolgári jogaitól. Ha vannak, akik nem érdemesek ezekre a jogokra, azokat törvényszerű elbírálás alapján meg lehet ezektől a jogoktól fosztani, de egészében véve nem tudja a zsidóságot ezzel k iirtani. Aki meg van keresztelve, az keresztyén ember. A visszazsidósítást teljes egészében ki kellene zárni a javaslatból. Szüllő Géza volt a következő felszólaló, aki kijelentette, hogy egyetért a hercegprímás. Valamint Kassay és Kuvasz László meghatározásával a kereszténység tekintetében. A javaslat legveszedelmesebb részének tartja azt a lelkiséget, amely az asszimilációt akarja kizárni úgy, hogy a disszimiláció ellen nem foglal állást. Ebben az országban nem lehet fajelméletet fenntartani és erre például hozza fel azt, hogy magában a kabinetben öt idegen nevű miniszter foglal helyet. Ebben az országban nem az asszimilációt, hanem a disszimilációt kell meggátolnunk. Én már sokféle törvényhozást láttam — folytatta —, láttam a csehek, az osztrákok törvényhozását, de ilyen konfúzus szövegezéssel még nem találkoztam. Ez a törvény jogfosztást jelent, jelenti a jog területéből való letérést, ez a törvény rést üt az alkotmányos szabadság és egyenlőség elvén. Nekünk, kis nemzetnek, nincs más erőnk, csak a jog. Az erőszak, a fegyver hatalmát a joggal szemben nem fogadhatjuk el. Szilágyi Lajos: Országszerte beszélik, hogy a kormány nyomásra terjesztette elő a javaslatot, mégpedig illetéktelen külföldi befolyásra. Nem akar a miniszterelnök részéről nyilatkozatot provokálni, még legnagyobb politikai ellenfeléről sem tételezi fel, hogy képes vola külföldi nyomásra javaslatot terjeszteni a magyar törvényhozás elé. Teleki Pál gróf miniszterelnök: Megmondtam a képviselőházban és itt is, hogy a magunk lábán állunk. Ameddig én itt ülök, addig a magunk lábán állunk. Wekerle Sándor szerint az előző zsidótörvény megfelelő végrehajtásával a zsidókérdés tárgyi részét meg lehetett volna oldani. Javaslatot terjesztett be, hogy egy szőkébb bizottságot küldjenek ki a felsőház által kívánt módosításoknak a kormánnyal való megbeszélésére. A délutáni ülés A bizottság délután folytatta ülését. írónál György báró csatlakozott Wekerle Sándornak ahhoz az indítványához, hogy az együttes bizottság albizottságot küldjön ki és kérte, hogy módosításait az együttes bizottság nyújtsa át az albizottsághoz. Hegedűs Lóránt általánosságban sem fogadja el a javaslatot, mert felfogása szerint ellenkezik a keresztény és nemzeti szemponttal Mindkét vonatkozásban visszamegyünk a javaslattal, nem pedig előre. Szőke Gyula a legnagyobb hibát abban látja, a javaslat első szakasza megállapítja, hogy ki a zsidó és azután annyi kivételt tesz, hogy nem tudja, marad-e egyáltalán zsidó. Ugyanakkor azonban nem tesz a javaslat egy igen fontos megkülönböztetést azok között a zsidók között, akik már évszázadok óta itt vannak, akik újabban vándoroltak be és akik legújabban jöttek. Keszthelyi Gyula felszólalása után az elnök az általános vitát bezárta és Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Álláspontja szerint — mondotta — a zsidóság a maga nagy tömegeivel nem akar s ha akar, sem tud beleolvadni a magyar keresztény nemzeti életbe. Hivatkozás történt arra, hogy lehetetlen helyzetek állanak majd elő. Egyetért ezzel, de ennek nem a törvényhozó az oka, hanem a házasságkötő keresztény fél, akinek teljesen mindegy volt, váljon házastársa zsidó marad-e vagy sem. — Nem osztja érdemben azt a felfogást, hogy a javaslat legkevésbé is érintené az egyházak autonóm jogát azoknak a kérdéseknek Női tavaszi kabátok, választékban P. REICH ERZSI cégnél. Főuostával szemben. Szombat, TQ3Q. április T. ÖRÖM NÉZNI SIECSMüflfti szemüvegen ! Létszerész*szaküzlet, Keleman-utca 12. rendezésében, amelyek az egyház hatáskörébe tartoznak. Igenis, az egyházak határozzák mert azt, hogy kit kell kereszténynek tekinteni. Keresztény az, akit megkereszteltek és ezen tí ven a javaslat semmiféle változtatást nem tesz. Keresztény marad továbbra is, csak a törvény rendelkezései szempontjából tekintendő nem izraelitának, hanem zsidónak. Hogy valaki megkeresztelkedett, még nem következik az, hogy oly megbízható, olyan teljes lelkű magyarrá vált, mint amilyennek azokat akarjuk elismerni, akik magyar voltuknak minden jogában, előnyében részesítendők. — Teljesen azonos felfogásával Glattfelder Gyulának az a nagyszerű megállapítása, hogy meg is van a zsidó szellem, ezt észre kellett vennie magának a zsidóságnak is. Glattfelder Gyula azt is mondta, hogy a keresztény társadalomnak joga van az egyensúlyi helyzetet helyreállítani. Hogyan állítsuk azonban helyre, ha nem hozunk törvényt, vagy ha a törvényben nem a helyzetnek megfelelő energikus intézkedést teszünk? Nyugodt lélekkel mondom, hogy sem őt, sem azokat, akik a törvényt a parlament elé hozták, sem szenvedély, sem gyűlölet nem vezette ebben a kérdésben. Fáj minden emberi megbántódás, de ezeknek az egyéni bajoknak mégis elébe kell helyezni a nemzeti jövőjét. Teleki Pál gróf miniszterelnök szólalt fel. — Elsősorban azt kérném — mondotta —■, ne méltóztassék ezt a törvényjavaslatot a zsidóságot diffamáló javaslatnak tekinteni. Itt semmi üldözés, semmi más hasonló érzés nem vezet. Legalább engem nem vezet. Engem semmiféle idegen mentalitás nem vezetett, tisztán a magyar gondolkodás alapján állom ezt az álláspontot és állom nemcsak, ma, hanem húsz esztendő óta. — Nyilvánvaló, hogy fajról is lehet beszélni. Mindazonáltal nem erre helyezem most a fősúlyt. Szó volt arról, hogy a zsidóság a kovász szerepét játssza. Igen, de ha sok kovászt teszünk a kenyérbe, az nem ehető, ha keveset teszünk, akkor jó. Most még egyre szeretnék kitérni.Krr rá, hogy én mélységesen fájlalom azt, ami ezt a bizottsági tárgyalást megelőzte, hogy Károlyi Gyula gróf, aki a javaslattal szemben való állásfoglalást vezette, miutánt én utoljára beszéltem vele, szükségét láttam annak, hogy felsőházi tagságáról lemondjon. Én sem őt, sem mást nem igyekeztem úgy befolyásolni, hogy ebben bármiféle kényszer, vagy bármiféle olyan nyomaték legyen, amely túlmegy azon a határon, amely egyrészt jogom, másrészt kötelességem. .— Ami a közgazdasági hatásokat illeti — fejezte be a miniszterelnök — ezekkel tisztában vagyok. Tisztában vagyok azzal, hogy közgazdaságilag nehéz helyzetet fog teremteni a javaslat. Sajnos azonban a történelem most úgy hozta magával, hogy gazdasági, szociális és nemzeti problémák megoldása egy időbe esik. Szembe kell néznünk ezzel, akár akarjuk, akár nem. A felsőház bizottsága a miniszterelnök felszólalása után elfogadta a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Ezután 46 szavazattal 24 ellenében elfogadták Wekerle Sándor indítványát, amelynek értelmében albizottságot küldenek ki a rérletekre vonatkozó javaslatok megtételére. Az albizottság szombaton délelőtt ül össze. Pleőnírásból olcsón elad 4 4 Dór brilliáns függd, 4 dm. DriMóns sísürü. Arany női és férfi órák, karórák. Arany ametiszt köves gyűrű. Alpakka evőszer Ezüst kanalak, villák, halas kész el Jd 6 órásnál.