Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-01 / 26. szám

Vasárnap, 1942 februárt Csak akkor lesz szép a lakása, botorát nálunk vásárolja! ASZTALOSMESTEREI! CSARNOKA Szendrenyt Bért M Tártai Szabad, Qugcalca.tér IL­T »liifüimim *11 V Találgatások és suttogások a polgármesteri szék betöltése körül (A Bélmagyar­ország munkatár­sétól) Dr. Pálfy József polgármes­ter december eleje óta betegeskedik. Előbb betegszabadságon volt, azután bejelentette, hogy három hétre üdü­lési szabadságra távozik s fel is ment a Lukácsfürdőbe. A három hét letelt, de a város polgármestere nem foglalta el állását Közben elmúlt az a nap is, melyet már másfél év­­vel ezelőtt a város polgármestere közszolgálati ideje végső napjaként jelölt meg. Nehéz kérdések vetődnek fel a polgármester távol­­létével kapcsolatban. A város pol­gársága nem szívesen látna most cserét az önkormányzat parancsno­ki hídján, — most van szükség a legtöbb tapasztalatra, legélesebb emberismeretre, a legkipróbáltabb tudásra és ítélőképességre. A város közönsége ragaszkodik ahhoz, hogy ezekben a nehéz időkben Pálfy Jó­zsef ne hagyja el irányító munka­helyét, a kérdés azonban, hogy Pál­fy József ragaszkodik-e úgy a pol­gármesteri álláshoz, mint ahogy hozzá ragaszkodnak a város jövő­jéért aggódó polgárok? Ezekben a nehéz időkben nélkü­lözhetetlen az intakt munkaképes­ség is. S az is bizonyos, hogy ha Pálfy József hosszantartó betegsége után úgy fogja érezni, hogy magá­val és a maga egészségével is kell törődnie a város ügyei mellett ak­kor ő fogja felvetni a visszavonu­lás gondolatát Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszternek ed­dig az volt az álláspontja, Hogy a mai nehéz időkben, ha nincs rá pa­rancsoló szüksége nem kell változtatni a veze­tőket s a belügyminiszter, aki ismeri és értékeli Pály József kiváló képessé­geit, törvényre és szabályrendelet­re való tekintet nélkül tartotta ed­dig állásában. Azok a suttogások és találgatások azonban, amelyek kö­rülnyaldossák a pillanatnyilag üre­sen álló polgármesteri széket, arra mutatnak, hogy ebben a kérdésben mégis készül valami, vagy legalább­is készülni kell valamire. S ezeknek a suttogásoknak ad jelentőséget, ta­­l­­án alapot is az, hogy Pálfy Józseffel fogják betöl­teni a legközelebbi jövőben a Szeged-Csongrádi Takarék­­ pénztár igazgatósági elnöki tisztségét s ennek a tisztségnek a polgármes­teri állással való összeférhetetlen­sége legalább­is vitatható, ha nem is a törvény, vagy szabályrendelet szakaszai alapján, hanem a rábízott érdekek állandó súrlódási lehetősé­gei folytán. Sokan azt tartják természetes­nek, hogy a polgármesteri széket, ha egyszer megüresedik, foglalja el a polgármesterhelyettes. Az ily módon történő „trónöröklés"­­nek nincsenek ugyan Szegeden ha­gyományai, de van — bár ritka — precedense, a kérdés mégis az egyé­ni alkalmasságon dőlhet el. Azt sen­ki se vonja kétségbe, hogy Tóth Béla páratlan lelkesedéssel és bungós­ág­­gal, fáradhatatlansággal és előzé­kenységgel látja el most is nehéz hivatalát A polgármesterhelyettesi ügykör egész embert kíván s neki kell a főjegyzői teendőket is elvé­geznie. Ez a hivatal roppant korsze­rű feladatokat ró most rá, amikor a város polgárságát zsírral és ke­nyérrel, munkával és tüzelővel kell ellátni, akkor a főjegyzői hivatalt a közgyűlési tagok leszármazásának elodázhatatlan sürgősségű ügyei s az ezzel kapcsolatos beható és elmé­lyedő vizsgálódások kötik le. Köz­ben természetesen kevesebb idő jut a korpa beszerzésre, pedig egyesek a jószág élelmezésének, a sertések hizlalásának kérdését is emlegetni merészelik a közigazgatási feladat­tá nőtt ősku­tatás hivatalokat lefog­laló elfoglaltsága mellett. Vannak azután, akik a tanácsno­ki kar egyik-másik tagjára gondol­nak a polgármesteri szék betöltésé­vel kapcsolatban. Katona István is kitűnő munkaerő, vannak, akik Csonka Miklós főügyészt emlegetik s ebben az eset­ben Telbisz Istvánnak biztosítaná­nak előhaladást a főügyészi állás felé Évek óta kísért, már az a terv, hogy a belügyminisztérium egyik Szegedről elszármazott kitű­nő tisztviselőjét kell megnyerni erre a tisztségre és úgy tudjuk, Csak rajta múlik, hogy ez a kombináció valósággá váljon, de ez a kiváló tisztviselő nem sze­retné elhagyni munkakörét csak azért hogy nehéz időkben nehéz po­zícióval cserélje fel. Szárnyra kelt annak híre is, hogy a szegedi politikai élet egyik élvonalban levő szereplője fogja felszerelni méltóságát a pol­gármesteri állás díszével és felelős­ségével — ezt a tervet azonban ag­godalommal látnák azok, akik — fő­ként a mai idők problémái között — a közigazgatási életben nem sze­retnék újonc kezébe adni a vezéri pálcát. Az utóbbi hetekben szó esett arról is, hogy a polgármesteri tiszt­séget egy, Szegeden rövid időt töltött közjogi funkcionáriussal töltik be a kormányhatóság megbí­zása folytán s akit megbecsülés és tisztelet vett körül Szegeden. A polgármesteri tisztség átme­neti be­töl­tetlensége annál súlyosabb tünet, mert az árvaszéknek nincs elnöke, • mérnöki hivatalnak nincs vezetője, az ügyészi állásokat bármily kitű­nő tisztviselők töltik is be, új embe­rek a posztjukon s nem rendelkez­nek a városi ügyeknek olyan mély­reható ismeretével, mely az irányí­tást merőben feleslegessé tenné. Lassankint a vezetők kihalnak s egyre inkább érezhetővé válik az önkormányzati életen belül a pol­gármesteri elhatározás és irányítás hiánya. A mindennapi élet gondjai a közigazgatás megszokott feladatai fölé nőnek, a télnek még megoldat­lan gondjai után a tavasz gond­jai vetik előre árnyékukat, egyre súlyo­sodik a felelősség, egyre nehezedik az életfontos kérdések elintézése egyre érezhetőbbé válik a vezető ál­lások betöltésének szüksége. Az elkövetkező napok talán vilá­gos magyarázatot fognak adni arra, ami ma még suttogás és találgatás. Abban a kívánságban találkozik a város népe, hogy ez a nehéz kérdés a városi közérdek szem előtt tartá­sával nyerjen megoldást, de nem kételkedik senki, hogy azok, akik a város jelenéért és jövendőjéért vál­lalják a felelősséget, csak ebben az irányban keresik a megoldás irá­nyát, bármily nehéz lesz is ez a megoldás. BELVÁROSI HOZ« EMIL JANNINGS a világ legnagyobb jellemszinészé­nek grandiózus filmje: KRÜGER APÓ A búr szabadságharc hősköltemé­nye. Egy független kis nemzet gi­gászi küzdelme a mindent eltipn angol gyarmatositó politika ellen Az áldozatos hazaszeretet örökszép himnusza. Mindenki filmje. A főszerepben. EMIL JANNINGS, G. GRÜNDGENS A. SCHLETOW vasár- és ünnepen 1, 5, 7, 9 köznap 5, 7, 9 órakor Na és mindennap Korzóban ———* i — ■ ..­­Ma és hétfőn utoljára 1000 veszély! Ezer izgalom! neuadai haildvadászai Azonkívül: Fethes Sándor 1 fel­­vonásos vigjátéka Juun­li Nem Icen megijednii DÉLMAGY­ARORSZAG 4 Bárdossy László miniszterelnök: „Európa védelmi harcában miránk magyarokra is komoly feladat vár" Budapest, január S. A Magyar Élet Pártja tegnap tartotta az új esztendőben első pártértekezletét, amelyen részt vett Bárdossy László miniszterelnök is. Vitéz Lukács Béla országos elnök meleg szavak­kal köszöntötte a miniszterelnököt, majd Bárdossy László miniszterel­nök szólalt fel. — Vitéz Lukács Béla emlékezte­tett arra — mondotta —, hogy a kö­zelmúltban előkelő külföldi szemé­lyiségek látogattak el hozzánk s igen helyesen­, rámutatott arra is, hogy ezek a látogatások beszédes bizonyí­tékai a megbecsülésnek, amelyet a magyar állam és a nemzet teljesít­ményei iránt Berlinben és Rómában egyaránt éreznek és kifejezésre jut­tatnak. E látogatások során alka­lom adatott arra, hogy átbeszéljük mindazokat a kérdéseket, amelyek bennünket érdekelnek s amelyekre a közeljövőben bennünket is nagy el­határozások elé állítanak. — Tudjátok, hogy mire gondo­lok. Európa — mert egész Európá­ról van szó — nagy és sorsdöntő küzdelemben­­ áll a bolsevizmussal, olyan küzdelemben, amelynek el­döntésén fordul meg egész Európa s az itt élő népek sorsa. Ennek tu­data kell, hogy átjárja népünk min­den egyes tagját s kell, hogy ez tu­datossá váljék valamennyiünkben! — Ezzel a veszedelemmel szem­ben minden európai népnek sorom­póba kell állnia. A német nemzet mellett, amely ennek a küzdelemnek oroszlánrészét vállalja, miránk, ma­gyarokra is­ komoly feladat vár. — A magyarság, amely ezer év­vel ezelőtt véráldozattal harcolta ki helyét ezen a földön, amelyet min­den áldozat árán megvédeni és meg­tartani kész, nem lehet tétlen nézője Európa sorsa eldöntésének. Ebben a küzdelemben nekünk is ott van a helyünk, mert az elkövetkezendő idő minden öntudatos európai népet az elé a feladat elé állít, hogy a bolsevizmus veszélyével mielőbb véglegesen leszámoljon. Védelmi háború ez, a magunk­ védelmi há­borúja. Nemzetünk, otthonunk, csa­ládi tűzhelyünk, templomaink oltal­máért és azért, hogy magyarokként élhessünk itt újabb ezer éven át Adjunk hálát az Istennek, hogy az ország határaitól több mint ezer­­négyszáz kilométerre vívhatjuk ezt a védelmi harcunkat . Erre a nemzetre a cselekvés időszaka következik, s nekem meg­győződésem, hogy a Cselekvés idő­szakában, mint a nemzet életének­ minden sorsdöntő fordulatában egy­ségben fog összecsendülni a magyar szív a magyar szívvel, a magyar lé­­lek a magyar lélekkel. A miniszterelnök szavait lelkes taps követte. Az értekezlet vitéz Lu­kács Béla zárószavaival ért véget.

Next