Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-01 / 98. szám

Antal István nemzetvédelmi propaganda miniszter nagy beszéde az egyenlő teh­er­­viselésről és a kötelességteljesítésről Budapest, április 30. Dr.­­Antal István nemzetvédelmi propaganda­­miniszter meglátogatta választóke­rületének székhelyét, Jászberényt. Látogatását a város közönsége fel­használta arra, hogy képviselőjét miniszterré történt kinevezése al­kalmából üdvözölte. Az üdvözlés a városháza közgyűlési termében folyt le. Antal István az üdvözlésre hosszabb beszédben válaszolt. Rámutatott azokra az erőfeszíté­sekre és megpróbáltatásokra, ame­lyeknek a nemzet az elkövetkező hónapokban eléje néz és amelyet a nemzet azzal a kitartással és el­szántsággal küzd majd­­ le, mint amilyen elszánt sáppal, és kitartással telejsítik­ kötelességüket a honvédek a fronton. A magyar nemzet soha nem kapott a sorstól semmit — hangoztatta. — Mindenért keményen kellett harcolni. Amit győzelmes háborútól és a győzelem nyomán ki­alakuló új Európától joggal elvár­hatunk, azt csak akkor érhetjük el, ha meghozzuk a magunk áldozatát, ha teljesítjük, kötelességünket, ha az újjáépítést kiformáló erőket ér­vényesítjük. Utalt arra, hogy ha áldozatokat és nélkülözéseket kell a jövőben az országon belül elviselni, ezek­ még mindig csak elenyésző tö­redékét jelenti azoknak az áldoza­toknak, amelyet az egyszerű hon­véd naponta, meghoz értünk, a mi biztonságunkért és jövőnkért. Mindannyian kövessük a ma­gunk posztján a magyar honvéd kötel­ességteljesítésének példáját,­ mert a sok kis helytállás összhang­za­tos együttműködéséből alakul ki a nemzet millióinak átütő ereje és egységes történelmi helytállása. Ezeknek a tulajdonságoknak a bir­tokában nemcsak hogy el tudjuk hárítani a bennünket fenyegető kül­ső veszedelmeket, hanem nagy lé­pést teszünk előre, az új Európában, hogy Magyarország elfoglalhassa méltó helyét. alsóvárosi és mátravárosi elemi isko­lák, valamint a szatymazi mezőgaz­dasági népiskola javítási és kibővítési munkáit Korom Mihály ácsmesternek, Farkas Imrének, Takács Istvánnak, Zsivics Mátyásnak és Solymosi Já­nosnak javasolja vállalatba adni. A tenyészállatok beszerzésére a kisgyű­lés utólagos hozzájárulását kéri 5090 pengős vásári hitel igénybevételéhez. R­ó­t­h Dezső tanácsnok a Szege­di Lemezgyár és Faipari Rt. cég által új munkaterem és munkásházak építési céljára igényelt 7 és fél katasztrális holdat a dorozsmai út melletti ró­­kusi legelőből 3 pengős négyszögölen­­kinti kedvezményes áron javasolja át­engedni. A kedvezményes árat az in­dokolja, hogy a cég építkezése révén egy többszáz munkást foglalkoztató gyár­üzemmel gyarapodnék a város gazdasági élete. A Kőbányai Polgári Serfőző és a Szent István Tápszermű­vek Rt. bérleti szerződésének további 6 évre szóló meghosszabbítását java­solja, majd Rack Lajos aljegyző a Magyar Cserkészszövetség V. kerülete részére átengendett vizicserkésztelep bérletének további tíz évre való meg­élel. M­AG v A BM H sz A­r, M Péntek, 1942. május L . hosszabbítását ajánlja, ördögh tanács. nők utcai illemhelyek kijavításának és áthelyezésének kötelezettségével hozza kapcsolatba a László Ferenc­­féle céggel fennálló szerződésnek to­vábbi 12 évre való meghosszabbítását. A főispán az összes tárgysorozati pontokra vonatkozólag név szerinti szavazást rendel el, ennek eredménye­képpen a kisgyűlés az összes előter­jesztéseket egyhangúlag elfogadja. A 99 éves házhelyek bérösszegeinek ú­j megállapítása a Böth tanácsnok ál­tal előterjesztett javaslat szerint az eddigi bérleti összegeket változatlanul hagyja, a kisgyűlés ehhez is hozzájá­rul. Dr. Pálfy polgármester beje­lenti ezzel kapcsolatban, hogy foglal­kozik azzal a kérdéssel, hogy az örök­bérletes házhelyek megváltásának ügyét is előkészítsék. Apróbb ügyek, személyes kérelmek, szabadságolások és nym­díjazások le­­tárgyalása után a kisgyűlés kevéssel fél hat után véget is ért. A téli vadkárok miatt a város revízió alá veszi a vadászati szerződéseket (A Délmagyarország munkatársától) Csütörtökön délután 4 órakor tartotta Szeged törvényhatósága április havi kisgyű­lését, amelyen dr. Tu­k­a­t­s Sándor főispán elnökölt, aki a kisgyű­­lés határozatképességének megállapí­tása és a megjelentek üdvözlése után kegyeletes szavakkal parentálta el a kisgyűlés elhunyt tagját, Hunyadi-Vas Gergelyt, majd bejelentette, hogy Papp József bizottsági tagot a föld­művelésügyi miniszter gazdasági ta­nácsossá nevezte ki. A kinevezési ok­mányt május 3-án délelőtt adja át a főispán Papp Józsefnek. Napirend előtt Körmendy Má­tyás szólalt fel. Rámutatott arra, mek­kora jelentősége van annak, hogy a város a maga erdejéből az idei rend­kívül kemény télen is nagymennyiségű tüzelőfát tudott juttatni a város kö­zönségének. Igen fontos feladatnak látja a fakitermeléssel kapcsolatban az utánpótlást, amit az erdősítési tör­vény is előír. Megállapítja, hogy ko­moly veszély fenyegeti az utánpótlást, mert a város erdejének tízholdas fe­­rtőcsemete-tenyészetében a vadak az idei télen igen súlyos és helyrehozha­tatlan károkat okoztak, aminek követ­keztében öt—tízéves kieséssel is lehet számolni. Tény, hogy a vadak túlsá­gosan elszaporodtak, így például a szakiskola 6(X) holdas erdejében több, mint 120 ezet tartanak nyilván. Kéri, hogy a polgármester a vadászati szer­ződésekbe a jövőben foglalja bele azt ■ a spiififpit í, hogy a túlságosan el­szaporodott vadállományt vadászaink kötelesek legyenek megfelelő mérték­ben apasztani. Pálfy polgármester válaszában el­ismerte, hogy az idei magas hó követ­keztében a vadkárok igen súlyosak voltak. A javaslat teljesen indokolt, azonban körültekintően kell eljárni, mert semmiféle fennálló törvénnyel nem kerülhetnek összeütközésbe. A mezőgazdasági termesztés és az or­szág vadállományának védelme nem könnyen egyeztethető össze, de meg­­­ígéri, hogy a város azok között a ke­retek között, amelyekre a törvény mó­dot ad, revízió alá fogja venni a va­dászati szerződéseket. Bejelenti egyéb­­ként, hogy a legutóbbi közigazgatási bizottsági ülés hasonló tárgyú határo­zatát már eljuttatták a földművelés­ügyi miniszter elé és tudomása van róla, hogy a minisztérium illetékes ügyosztálya a legnagyobb megértéssel foglalkozik a kérdéssel. Ördögh Lajos tb. tanácsnok ter­jesztette ezután elő a városi intézmé­nyek részére az 1942. év második ne­gyedében szükséges élelmi cikkek szál­lításának vállalatba adására vonatkozó polgármesteri javaslatot. Eszerint a beérkezett ajánlatok alapján Danner Péter fűszerest és Ungvári Ferenc pékmestert javasolja a szállítással megbízni. A­jánlja, hogy a Horthy Mik­­lós-laktanyában végzendő tatarozási munkákkal kapcsolatban Kiss és Stein 18T­6 pengő, Dobor János 5127 pengő értékbe­n kapjanak munkamegbízást. ez Mindennek egyszer végének kell lenni! 14-ik nap játszok, utolsó napok következnek 1 BELVÁROSI MOZI Telefon 12-58 Via is S, 7, 1t 5-ös számú őrház BULLA, JÁVOR, BIHART PÁDER ANTAL óriásfilmje Dr. Kovács István M* Korzóban Egy év alatt megháromszorozódott a szegedi ítélőtábla forgalma (A Délmagyarország munkatársá­tól) Két év előtt a szegedi ítélőtábla volt a csonka ország legkisebb és legcsonkább fellebbviteli bírósága, mindössze két törvényszék tartozott illetékessége alá, a szegedi és a gyu­lai. A legutóbbi évben — egyelőre — négy törvényszék területével bővült ki a szegedi tábla területe. Először idecsatolták a bajai törvényszéket, majd a Bácska visszatérésével auto­matikusan a szegedi tábla hatásköré­be került ismét a szabadkai, a zom­­bori és az újvidéki törvényszék. Ez a fejlődés, illetve a szegedi tábla te­rületének fokozatos visszatérése a há­ború előtti, békebeli nagy magyaror­szági keretekhez, nyilvánvalóan még tovább tart, amíg helyreáll majd a szegedi fellebbviteli bíróság eredeti kerete, hiszen hiányzik még a tábla illetékessége alól többek között a becskereki törvényszék is. Az a tény pedig, hogy egyelőre négy törvényszék területével kibővült az Ítélőtábla hatásköre, természetesen együttjárt a tábla forgalmának igen jelentékeny megnövekedésével oly­annyira, hogy egyre világosabban lát­szik, hogy a csonka időkben megfe­lelőnek bizonyult Tisza Lajos­ körúti ideiglenes iskolaépület nem alkalmas arra, hogy ez a nagyjelentőségű­ és nagy­ kiterjedésű felsőbíróság annak szűk keretei között működjön. Az ed­digi statisztikák szerint átlagosan vé­ve az adatokat, azt lehet mondani, hogy egy év alatt megháromszoroso­­dott a tábla forgalma. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy míg az elmúlt év végéig m­integy tíz00 ügydarabbal dol­gozott az ítélőtábla, addig az idén már az első negyedévben, most ápri­­lisig elérte az 1600-as ügyiratszámot az Ítélőtábla forgalma. De ha telje­sen kialakul az igazságszolgáltatás menete, még további emelkedésre is lehet számítani. Míg azonban a háromszoros ügy­­szaporodás már most látható, addig nemcsak a régi ideiglenes és szűk he­lyiségekben mű­ködik még ma is, egy évvel a Bácska visszatérése után az Ítélőtábla, de nem változott sem a bí­rák, sem a személyzet létszáma. Ez pedig annyit jelent, hogy az egész bí­­rói, fogalmazási és kezelési személy­zet a legnagyobb túlterheltséggel kénytelen dolgozni, napirenden van, hogy késő estig világosak a hivatalok­­ ablakai, hogy legalább a legszűk­é­­l­gesebb és legsürgősebb ügyeket elin­tézzék. Ez a helyzet sokáig nem tart­ható fent, az ügyintézés kellő tem­pója és eredménye megköveteli, hogy a négy törvényszékkel kibővült, meg­­háromszorosodott ügyforgalmú Ítélő­tábla megfelelő létszámú bírói, fogal­mazási és kezelői karral láthassa el kötelességét. Jelenleg az a helyzet, hogy a meg­­háromszorosodott ügyforgalom mel­lett, de változatlanul a csonka keret­ben jóformán csak a sürgős és soron­­kívüli ügydarabokat lehet elintézni a késő esti órákig meghosszabbított munkaidő mellett. Nagymértékben megnövelte az Ítélőtábla munkáját az is, hogy a természetszerűen visszacsa­tolt bácskai törvényszékek mellett, je­lentős részben a szegedi táblára bíz­ták az újvidéki volt semmitőszék ügyeinek nagy részét is. Külön munkát igényel természetesen ezeknek a pe­reknek és bűnügyeknek nyelvi része is, hiszen a jugoszláv megszállás ide­jén folyamatban volt ügyeket mind szerb nyelven kezdték meg és ezeket most mind szerb tolmácsolás segít­ségével érdemi elintézés előtt ma­gyarra kell átültetni. Az Ítélőtábla személyzete nem ma­radhat sokáig csonkán a meghárom­­szorosodott forgalom mellett. De ugyanakkor egyre sürgetőbben jelent­kezik annak szüksége, hogy az Ítélő­táblának vissza kell kapnia eredeti szék­épületét, mert a csonka időkre kölcsönkapott ideiglenes iskolaépület alkalmatlan a megszaporodott munka ellátására. Nem maradhat csak a tábla személyzetének létszáma és ide­iglenes épülete csonka, amikor az első jelentős lépéseket már mentettük a keretek integritása felé. Viszont csak akkor lehet gondolni a régi szék­épület újra való birtokba vételére, ha az egyetem központi intézményei szá­mára megfelelő épület áll majd ren­delkezésére. Éppen ezért a legsürgő­sebb feladat: megkezdeni a szegedi Horthy Miklós-egyetem központi épü­letének építését, amelyet halogatni le­het, de hosszú ideig elodázni lehetet­len. Széchényi Mozi Még egy napra meghosszabbítva, jr ma utoljára! 5, % 8 és­­ 10 órakor g DAPHNE DU MAUR­IRR világhírű regénye! A,NANDERLEY HÁZ ASSZONYA Főszereplők: Laurence Olivier, .Tonn Fontain#. I

Next