Délmagyarország, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-20 / 113. szám

P É­r. V­A ü­v­4 R­O­R­S­z­A­fi Szerda, 1942. május 20. Csak akkor lesz szép a lakása, mm bútorát nálunk vásárolja ! ASZTALOSMESTEREN CSARNOKA Szendrány! nén u Tárul Sieved, OuoMiot.ttr iL r*l@fanMám i H-S8. a szegedi egyetem jövő évi rektora, Frőbiich Pál CA Délmagyar­ország munkat­ár­­sától) Jelentettük legutóbb, hogy a szegedi egyetemen megkezdődtek az előkészületek a rektorválasztásra, amely minden egyetem autonómiá­jának egyik legfontosabb tényke­dése, mert hivatva van kiválasztani azt a professzort, aki a következő tanévben vezetni fogja az egyetem egész életét. A karok megválasztot­ták az elektorokat és az elektorok kedden délben ültek össze rektorvá­lasztó ülésre. Az első ülésen kellő előkészítés után kialakult az elekto­rok álláspontja és így mindjárt ezen az ülésen sorra is kerülhetett a jövő évi rector magnificus megvá­lasztása. A szegedi Horthy Miklós tudományegyetem — egyelőre még mindig Csonkán, jogi kar nélkül — jövő évi rektorának Fröhlich Pál professzort a matematik­ai és termé­szettudományi kar tanárát válasz­tották meg. Fröhlich Pál a Horthy Miklós­­egyetem harmadik rektora. Első rektort az orvosi kar adott, amikor a tiobeldi.iai Szent-Györgyi Albertet tüntette ki a rektori lánccal, míg tavaly a bölcsészkar adott rektort dr. Kogutowicz Károly professzor személyében. így került sor, hogy harmadízben a matematikai és ter­mészettudományi kar professzorai sorából kerüljön ki az egyetemi au­tonómia jövő évi vezetője. Fröhlich Pál az egyetem egyik kiváló tudós professzora került a rektori székbe. Az új rektor a kísérleti fizika ta­nára, a fizikai intézet igazgatója, 1926. óta nyilvános rendes egyetemi tanár. Tudományos működését az egész tudományos világ ismeri és ér­tékeli, ennek elismeréseképpen a Tudományos Akadémia levelező tag­jává választotta. Már igen korán feltűnést keltett tudományos ered­ményeivel és több nagyjelentőségű tanulmányával, korán elnyerte a Rockef­eller-alapí­tvá­n­y ösztön­d­í­já­t, amelynek fellowjaként több külföldi tudományos intézetben is dolgozott. Rendes tagja a Matematikai és Fizi­kai Társulatnak, alelnöke a szegedi középiskolai tanárvizsgáló bizottság­nak, a középiskolai és polgári isko­lai tanárképző főiskola igazgatóta­nácsának tagja. Először a budapesti egyetemen működött, mint a kísér­leti és elméleti fénytan magántaná­ra, innen került a szegedi egyetem­re nyilvános rendes tanárnak. Mun­katársa több fizikai folyóiratnak. A világháború alatt hosszú ideig front­­szolgálatot teljesített, mint tartalé­kos főhadnagy szerelt le, tulajdono­sa az első osztályú ezüst­ vitézségi éremnek, a sebesülési éremnek és a Károly-csapatkeresztnek. Tanári működését a budapesti református főgimnáziumban kezdte, innen vo­nult be katonának. Három ízben volt a matematikai kar dékánja míg most az elektorok bizalma a rektori méltóságra választotta meg a kiváló tudóst és tudományos neve­lőt. Fröhlich Pál a rektori széket a jövő évi tanév megnyitásakor fog­lalja el hivatalosan, a rektori lánc átadásáig természetesen az idén to­vábbra is Kogutowicz Károly idei rektor vezeti az egyetem ügyeit. Ugyanekkor döntenek az egyes karok a jövő évi dékánok megvá­lasztásáról. Értesülésünk szerint két karon már meg is történt a dékán­választás. A bölcsészeti kar a jövő tanévre Koltay-Kasztner Jenő pro­fesszort, az olasz nyelv- és irodalom tanárát választotta meg, aki 1928. óta egyetemi nyilvános rendes ta­nár, míg Szegedre nem került, a pécsi egyetemen működött, közben 1935-től 1940-ig a római magyar inté­zet igazgatója volt és a római egye­tem cseretanára. Ugyancsak döntött a matematikai és természettudomá­nyi kar is, amely jövő évi dékánnak értesülésünk szerint Farkas Béla professzort, az állatrendszertan ta­nárát választotta meg, aki 1927. óta nyilvános rendes tanár. Farkas pro­fesszor nevét jól ismerik a nemzet­közi tudományos világban, leg­utóbb többek között a halak hallá­sának kérdésében végzett kutatásai és eredményei arattak nagy elis­­merést. Az orvostudományi kar a legközelebbi napokban választja meg jövő évi dékánját Belvárosi Mozi Ma utoljára játszuk a legnagyszerűbb francia filmet: 7 (Egy pétervári éjszaka története) GABY MORLEY és VICTOR FRANCEN 5, 7. 9 rXINKOSDRE a BELVÁROSI MOZI ősbemutató keretében ünnepi nagy magyar filmmel lepi meg a közönséget. Éjfélre kiderül Barabás Pál «Esküvő után» c. köz­ismert regényének filmváltozatával. Az első magyar film, ahol a legki­sebb szerepekben is nagy színészek játszanak. BULLA ELMA, TIMOR, TFHOTAY, CSORTOS, etb. Szeged vezető szerepe Magyarország Balkán-politikájában Dr. Kállay Tibor, báró Villani Lajos, dr. Drucker György, Csuka Zoltán és dr. Szabó Pál Zoltán előadása a Balkán-Bizottság szegedi ünnepi ü­ésén (A Délmagyarország munkatársától) Kedden délután 6 órai kezdettel tar­totta a Magyar Külügyi Társaság Bal­kán-Bizottsága szegedi bemutatkozó ülését a Horthy Miklós­ tudományegye­­tem aulájában. Az ünnepi ülésre a Kü­lügyi Társaság számos tagja leuta­zott Budapestről, köztük dr. Kállay Tibor ny. miniszter, a Magyar Külügyi Társaság Balkán-Bizottságának elnö­ke, báró Villani Lajos rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, egye­temi tanár, dr. Drucker György mi­niszteri titkár, a Külügyi Szemle fele­lős szerkesztője, Csuka Zoltán író, a »Láthatár« kisebbségpolitikai szem­le főszerkesztője és még többen. A termet megtöltő előkelő közönség soraiban ott láttuk dr. Tukats Sán­dor főispánt, dr. Pálfy József pol­gármestert, dr. R­a­s­k­ó Sándor püs­pöki helynököt és egy tiszti küldöttség élén vitéz Fekete­hal­m­­y-C­z­e­­­d­­ner Ferenc altábornagy-hadtestpa­­rancsnokot, valamint gróf S­tprom Marcell vezérőrnagy, dandárparancs­nokot, továbbá a tudomé­nyegyete­m tanári karának számos tagját. Dr. Kogutowicz Károly egye­temi rektor a közönség üdvözlése után a Balkán-Bizottság célkitűzéseiről be­szélt. A magyar egzisztenciát rá kell vezetni arra az útra — mondotta —, amely az új Magyarország felé vezet. A Balkán problémái minket legközvet­lenebbül érintenek, kell, hogy a közön­ség legszélesebb rétegeinek figyelme forduljon ezeknek a kérdéseknek a tisztázása felé. Dr. Kállay Tibor ny. miniszter, a Magyar Külügyi Társaság Balkán- Bizottságának elnöke a magyar Bal­kán-kutatás folytatásának jelentőségé­ről beszélt. A Balkán intézményeinek tanulmányozása rávezet sok közös vo­násra, a magyar történelem is állandó kölcsönhatása mutat a Balkán törté­netével. Ismernünk kell a ma felvető­dő politikai problémák balkáni vonatko­zásait, gazdasági helyzetünk is ráutal a Balkán tanulmányozására, mi kell, hogy vezetői legyünk a Balkán agrár­­életének és általában a mi hivatásunk a nyugati kultúrát a Balkán felé köz­vetíteni. Báró Villani Lajos rk. követ és meghatalmazott miniszter, egyetemi tanár tartott ezután előadást Albániáról. — Albánia számunkra új nemzet­­fogalom — mondotta —, holott a nép maga régi és előkelő származású. A X. században Bizánc lett a mai Albánia ura, de Velencének is nagy befolyása volt, ezt később a nápolyi befolyás váltotta fel. A hűbériség rendszerének kialakulását a török uralom követi. — Albánia a XX. század elején a nagyhatalmak politikai törekvéseinek került ütközőpontjába. Az első világ­háború előtt Olaszország és az osz­trák-magyar monarchia vetélkedésé­nek szintézise, a világháború alatt had­színtér. A háború végén Albánia sor­sát a londoni vaktum­ pecsételi meg, megfosztva a kis országot az önálló­ságtól. A háború utáni Itália gyönge volt arra, hogy hegemóniáját érvénye­sítse. 1020-ban a tiranai egyezményben megszabott és megerősített határokat a monarchisztikus államformára való áttérésekor Ahmed Zogu trónralépése után is megtartotta. Az országban azonban nem volt meg a nemzeti önál­lóságra való képesség. Jugoszlávia és Olaszország között támadt ekkor ver­sengés, 1939-ben azonban az ismert események eredményeképpen Albánia a savoyai ház védelme alá helyezte magát és egyesült Olaszországgal. Vlaga Dioklevics jugoszláv író sze­rint az albán nem nemzet, az olasz írók szerint viszont kel­lő politikai ne­velés mellett, Olaszország uralma alatt, amelynek alapja Róma igazsága és a keresztényi szeretet, Albánia nem fog elveszni, hanem megizmosodva, a kultúrában megerősödve építheti to­vább jövőjét. Dr. Drucker György miniszteri titkár a magyar—bolgár kulturális együttműködés jelentőségét ismertette. — 1941 februárjában kötötte meg Flóman Bálint kultuszminiszter a magyar—bolgár kultúregyezményt, amely a két állam egyetemi és főisko­lai hallgatóinak tudományos és tanul­mányi cseremozgalmát teszi lehetővé, a könyvtári és levéltári anyag­csere, a tudományos kutatások, a színház, ze­­n­e, film, testnevelés terén egészséges kölcsönhatásnak veti meg az egészsé­ges alapját. Az évszázados múltú c­ a­gyar—bolgár kulturkapcsolatok elmé­lyítését célozza ez az egyezmény. Fe­hér Géza egyetemi tanár, Gombócz. Zoltán, Melisch Gyula és kívülük a tudósok hosszú sora, munkálkodik ki­építésén. Irodalmi téren Petőfi, Her­­czeg Ferenc, Madách, a színpadiroda­­lom terén főként az újabb írók mun­káit fordították bolgár nyelvre. Zené­ben főként Lehár művei hódítanak te­ret. 1941-ben 45 magyar filmet expor­táltunk A dobridzsai bevonulást ma­gyar vállalat vette filmre. Budapesten bolgár, Szófiában magyar egyetemi tanszéket állítottak fel. A tudományos művek fordításai folynak. Nyirő Jó­zsef, Szabó Lőrinc, Zilahy Lajos, Csu­ka Zoltán, Hankiss János jártak leg­utóbb a magyar szépirodalom képvisele­tében Bulgáriában. A bolgár főiskolá­sok szép számmal vannak képiselve a budapesti főiskolákon. Csuka Zoltán, a »Láthatár« főszerkesztője a szerb irodalomban fellelhető magyar hatá­sokról beszélt. Dr. Szabó Pál Zal­áfi egyetemi magántanár Szeged és a Bal­kán kapcsolatáról beszélt. — Magyarországnak természe­ts fekvésénél fogva­­ mondotta — leg­fontosabb hivatása északnyugat és dél­kelet összekapcsolása. Az út a Balká­non át vezet, amely három világrész érintkezési felülete. Délkelet és a Bal­kán felé a magyar városok közül fek­vésénél fogva Szegedé a legfontosabb szerep. Kolozsvár Románia felé, Pécs Horvátország irányában vállalhat sze­repet, Szeged ellenben az egész Balkán szempontjából centrális helyet foglal el. Ha Szeged felismeri e szerepet, la­kosságát megsokszorozhatja és gazda­sági életét fellendítheti. Szeged már keletkezésekor is annak köszönhette helymo £?választását, hogy Buda író- KORZÓBAN Ma utoljáral STEL 0 DSBISGEL Hajmeresztő kalandok Dél-Amerika és rengetegeiben a vadon millió veszélye között. Széchenyi Mozi Ma 5, 7, 9 órakor 9 három testőr vígjáték a 3 RITZ BROTHERS főszereplésével JÖN! JÖN! A leghatalmasabb műsor, US, Richard

Next