Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-01 / 146. szám

*ß i) t L M A t» I AH U RSZA G SserdA Tjt4S„ Julias 1, lési útvonalát ás védelmi berendezé­seit, főleg az Arab-öböltől délre. A tá­­•saáások­ eredményesek voltak. —• A NerybHtaortia elleni harc­­­ban a légierő a keddre virradó éjjel bombákkal árasztotta el Midland ka­tonai berendezéseit és The Wash part­vidékét .­ Brit bombázók június árrára virradó éjjel ismét ellen támadták Brémát és külvárosait, főként, gyújtó­­bombákkal. A polgári lakosságnak volt kisebb vesztesége. Az ellenségnek arra irányuló­ kísérlete, hogy Ham­burg területét elérje, az összpontosí­­tolt légvédelmi tűzben meghiúsult. ** A brit légierő az eddig megál­la­­pított adatok szerint bombázói közül hibát vesztett el. (MTI* Churchill beieientette Ritchie bukását ' Amszterdam­, június 31. A Német TI .jelenti: Churchill kedden ki­je­­len­tette az alsóházban, hogy nem áll szándékában semmiféle nyilat­kozatot tenni arról a solyós Csatá­ról, amely jelenleg Egyiptomban dúl A brfit hírszolgálat jelentése sze­rint Churchill közölte, hogy Ritchie tábornok utódaként Ruehb­leck­ vet­te át a l­hini 8. hadsereg parancs­vokságát, vart) Churchill beszámolt a királynak­ ­ Amszterdam, június 30. A Német fí jelenti: Mint a brit hírszolgálat jelenti, Churchill kedden a fln­­okinbam palotában megjelent a ki­rály előtt és beszámolt neki észak - amerikai látogatásának eredmé­nyeiről. (MTI) Kállay miniszterelnök nyilatkozata a háborúról Két német lapban Berlin, június 30. A Berliner Lo­kalanzeiger „Magyarország háborús részvétele“ címmel budapesti kü­lön­­tudósítójának Kállay Miklós mi­niszterelnökkel folytatott beszélge­tését közli. A miniszterelnök a következőket mondotta: “ A tengely új nagy győzelmei megerősítik, hogy m­indaz, amit ve­lem a Führer főhadiszállásán kö­zöltek, pontról-pontra beteljesedett, vagy útban van a beteljesedés felé. Csaknem matematikai pontossággal bejelentették nekem a szovjet had­színtér eredményeit, de az afrikai harcok kedvező fejleményeit is. Már eddig se meggyőződésem volt, hogy a német hadijelentések a valóságot juttatják kifejezésre. Most Csodá­lattal­ látom, hogy beteljesedik az, amit hetekkel ezelőtt közöltek ve­lem. Meggyőződésem, hogy ez a na­gly győzelmes harcok után tisztázza Európa helyzetét és már ebben az évben megindulhat az új Európa ki­­alakutáása. Az egész magyar nép eb­ben a pontban éppen úgy gondolko­dik, mint én és én egynek érzem magam a magyar néppel. Ezért nyugodtan megállapíthatom, hogy egyetlen magyar sem gondolkozhat másként, aki hazáját szereti. Egyek Vagyunk abban a célban, hogy a német és olasz szövetségeseinkkel leverjük a bolsevizmust és ezt a harcot kötelességünknek tekintjük hazánk és Európa védelme érdeké­ben.­­ A lap az első oldalon közli a nyi­latkozatot a miniszterelnök fényké­­pével. Kállay Miklós miniszterelnöknek ugyanezt a nyilatkozatát közli szin­tén az első oldalon a Völkischer Beobachter is. (MTI) A milliárdos mezőgazdasági javaslat a Képviselőház elölt tárgyalására torkos Budapest, június 30. A képviselő­­ház keddi ülését negyed 11 előtt né­­hány perccel nyitotta meg Tors Ti­bor a­lelnök. Krúdy­ Ferenc a pénz­ügyi és jogügyi bizottság előadója be­nyújtotta a kormánynak adott rendkí­vüli felhatalmazás meghosszabbításá­ról szóló törvényjavaslatra vonatkozó bizottsági jelentést, amire a Ház ki­mondotta a sürgősséget, Horváth Ferenc Bárczay Ferenc ellen benyújtott bizalmalansági indít­ványát visszavonta. Ezután áttértek az országos ügy­­védi gyám- és nyugdíjintézet fedezeti alapjának növeléséről szóló javaslat Béla elvatta ismeretté a javaslatot, rámutatott arra, hogy a javaslat a korpótlék növelését hozza és emeli az özvegyek járulékát a a nyugdíjjáru­léket, akinek nagyobb jö­vedelme van, az többet fizet be az újonnan létesítendő gyám- és nyugdíj­alapba. Vitéz Váczy G­yörgy megállapí­totta, hogy a magyar ügyvédi kama­rák többségének kívánsága volt ennek a javaslatnak benyú­jtása. N­a­g­y János, Bariba Ignác, vi­téz Váradi László, vitéz Tég­los­sy Béla felszólalás* után P,­s do­cs­ay Pistié is a­­ sásügyminiszzter emelkedett szólásra. Ismételten kifeje­zésre juttatta a saját és a kormány álláspontját abban a tekintetben, hogy teljesen tudatában vannak a magyar ügyvédség rendkívül komoly, nagyje­lentőségű jogszolgáltatási és társa­dalmi munkájának. Az a kérdés, ame­lyet ez a kis javaslat rendezni kíván, csupán szektora az egész ügyvédkér­désnek. Teljességében kell rendezni az ü­gyvédkérdést. Megnyugtatásul be is jelentette, hogy az erről szóló tör­vényjavaslat tervezete már el is ké­szült, tárgyalás alatt áll. A kormány az államháztartás helyzetéhez képest lényegesen támogatja az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetet. A képviselőház élénk helyesléssel és tapssal fogadta a miniszter beszé­dét és a javaslatot általánosságban elfogadta. Ezután áttért a Ház a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló törvényjavas­lat tárgyalására. Frick­e Valér elő­adó ismertette a javaslatot. Bámula­ton arra, hogy ez a legnagyobb je­lentőségű javaslat, amely az u­tóbbi években előtérbe került és amelyre a mezőgazdaság már évtizedek óta vár Ezután részletesen ismertette a fs­­vasfoliót és kérte elfogadását. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló javaslat vitáját szerdán délelőtt 16 óra­ kezdettel folytatják. A keddi lirát, 3 óra ema órá Tárat. Szlobon­yi István országmozgósitási kormánybiztos az u­szitókról és a honholghinlőhrai rön­dközpont is megbíz­­ta a he i állatvásart arldst Ingat (A Dólm­agyarország munkatársá­tól) Felsőközpont, derék és szorgal­mas gazdanépének régi kivánsága ment teljesedésbe vasárnap. Régen óhajtják már, hogy ők is, ugyan­úgy, mint az alsók kizpontiak, heti állatvásártartási jogot kapjanak. Vasárnap­ istentisztelet után kap­ták meg a jó hírt. Az arra legilleté­kesebb fórum részéről. Dr. Tukats Sándor főispán dr. Széchenyi Ist­ván és Peták Nándor országgyűlési képviselő társaságában kilátogatott Fels­őközpontra és rögtönzött nép­­gyűlésen személyesen közölte a t­a­­nyavilágból összesereglett nagyszá­­­mfl hallgatóságával az örvendetes hírt. Dr. Tukats Sándor főispán felol­vasta a kereskedelmi miniszternek az állatvásártartás engedélyezésé­ről szóló levelét és közölte, hogy a Csütörtöki nap lesz a hetivásár napja, amelyre minden zárlat alatt nem lévő haszonállat felhajtható. A népgyülés igen nagyszámú kö­zönsége lelkes örmmel vette tudo­másul a főispán közlését. Ezután dr. Széchenyi István or­­szágmozgósítási kormánybiztos emelkedett szólásra. — Magyar testvéreim! — kezdte beszédét, a kormánybiztos. — Nem mint pártomkor, nem mint egy bi­zonyos pártnak az exponense jöt­tem közétek, hanem mint magyar ember. Nyíltan, egyenesen, őszin­tén kívánok szólani hozzátok, ma­gyar a magyarhoz. Szükségét látom önnek, mert elszomorodva, sőt meg­döbbenve tapasztalom, hogy van­nak, akik nem ezzel az egymás iránti köteles nyíltsággal, egyenes­séggel és őszintességgel beszélnek veletek, hanem hamissággal, álnok­sággal közelednek felétek. Isten tudja, miféle szándékkal, de félre­vezetnek benneteket. Mint magyar ember, kötelességemnek érzem, hogy felemeljem a szavamat es el­len a soraitokban suttogva folyta­tott hajtogatás is Uszítás ellen. Meg kell, hogy mondjam nyíltan: d hazaárulás! — Sajnos, az emberi természet olyan, hogy könnyebben hiszi el a rosszat, mint A jóf. Erre építenek a konkolyhintók, a zavart kelteni akarók machinációkkal, amikor olyan hazugságokat akarnak elhi­tetni Veletek, amikkel nyugtalansá­got,­ elégedetlenséget kelthetnek Mz­­­ptek. — A ti erős magyar jellemeteken, hazaszereteteken azonban tudom, hogy megtörik minden ilyen alatto­mos kísérlet. Ti nemcsak szigetek­ben hordjátok a­ hazaszeretetét, de gyakoroljátok is az életetekkel, mert tudjátok, hogy a haza ezekben a sorsdöntő időkben tőletek is, mind­annyiunk tói áldozatokat követel. Ezeket­ az áldozatokat a jövőért, Magyarország jövendő felvirágzá­sáért hozzuk. Nem szabad meginog­nunk egy pillanatra sem, nem sza­bad, hogy hitünk és bizodalmu­nk ére kemény szilárdságát bármiféle törekvés meglágyíthassa. Ki kell küszöbölnünk magunk közül azo­kat­ a zavar­t keli őket, akik egyszer már majdnem vé?­p:tsztulátik. SO* iorták ezt az országot! — Ismertek engem hósíüö­ttek. «Kiszedek óte, Ezért bíztok ngy bsn­, nem és ezért közlitek velem azokat a furcsa, olykor megdöbbentő érte­süléseket, amiket itt-ott hallotok és amelyet ugyan kétkedve fogad­tak, mert hiszen a természetes jó­zan ész azt súgja belülről, hogy nem lehet igaz az a hír, amit nem nyíltan hangos szóval mondanak csak suttogva mernek közölni. — Ezekből az értesülésekből tu­dom, hogy hol itt, hol amott, pró­bálkoznak hajtogatni, uszítani Ute­két és képtelenebbnél képtelenebb hi­resztelésekkel elégedetlenséget, el­keseredést­ kelteni. — Nem Magyarország az egyetlen hely, ahol ilyesmivel próbálkoznak. Megkísérel­ték ezt már szövetsége­seinknél is. Németországban és Olaszországban drákói szigorúságú intézkedéseket hoztak ezek ellen a társadalomellenes lények ellen, akikkel úgy bánnak el, ahogyan ér­demlik: egyszerűen kiközösítik Aft emberi társadalomból, kivonják őket, hogy ne folytathassák kútmér­­gező munkájukat. — Kijelenthetem, hogy ezeket a bujtogatókat is el fogja érni méltó sorsuk. A magyar államhatalomnak meg­van az ereje és megvannak a törvényes eszközei arra, hogy a búj­­fogatokat ártalmatlanná tegye és a törvény teljes szigorával sújtson le azokra, akik nem átadják ezek­ben a sorsdöntő időkben megbonta­ni a nemzet egységes összefogását. Ez azonban nem fog sikerülni. — Kijelenthetem, mint a belső frontnak a háborúval kapcsolatos teendői ellátására, mint az ország­­mozgósítással kapcsolatos teendők itteni Irányítására ideállított kormánybiztos, hogy én minden kö­rülmények között a helyemen ma­radok a háborút Végéig. őrhelyemet el nem hagyom és m­int eddig, úgy ezután­­ éberen fogok őrködni tel­ketek nyugalmán és azon, hogy lel­ketlen izgaték ezen a földön, ame­lyen a­­ verejtéket munkátok test évről-évre termővé, senki zavart is kelthessen. — Kijelentem: bárki, bármiféle ember is lesz, aki megpróbálkozik na izgatással és uszítással, azzal az­­ eséllyel fogok fellépni vele szem­­b­­en, bárminő társadalmi osztályhoz, s tartozzék is, amivel fellépni a hava i iránti kötelességem! Tudom, hogy sem nem nadrágok, sem nem kör­letek való az a típus, aki bujtogat, én ismerem ezt a típust és minden esetleg előforduló esetben és alka­­lomm­al alkalmaztatni fogom azokat a törvényes rendelkezéseket, a me­lyek kivonják ezeket a kártékony, asszociális lényeket a dolgozók tár­sadalmából. Titeket meg arra kér­lek, maradjatok továbbra » Olyan magyarok, amilyeneknek hosszú idők óta ismerlek benneteket, tart­satok ki, fogjatok össze, hogy min­den külső és belső ellenség ellen megvédhessük és fölemelhessük ré­gi dicsőségének fényébe szeretett hazánkat! Dr. Széchenyi István országmez­­gótlási kormánybiztos nagyhatású beszéde végén viharos éljenzés vá­gott fel és ez a lelkes hangulat affliclyes szavai kiváltottak, mutat­ta * legjobban, h&gy * t*ay*v*ág népe félkilig teljesen "qj$K&Á a felszólalóval.

Next