Délmagyarország, 1942. július (18. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-01 / 146. szám
Lossonczy István az új közellátási miniszter Budapest, június 30. A hivatalos lap szerdai száma közli, hogy a kormányzó úr Györffy-Bengyel Sándor elárvult örökébe Lossonczy István államtitkárt nevezi ki közellátási miniszterré. Lossonczy István 1936-ban kezdte politikai pályafutását, az abádszallóki kerület képviselője lett és különösen az öntözési problémák megoldásánál tűnt fel kitűnő felkészültségével és szervezési tehetségével. 1938-ban Debrecen és Hunyadmegyed főispánjává nevezték ki, majd a háborús helyzet beálltával közellátási kormánybiztosi teendőket is rábízták. Lossonczy István a közellátást kerületében olyan mintaszerűen szervezte meg, hogy sok berendezését az ország többi részében is átvették. Kitűnő szervezőképességével működési területén a legnehezebb viszonyok között biztosította a közellátás rendjét és nyugalmát. 1941 szeptemberében az újonnan szervezett Közellátási Hivatal politikai államtitkárává nevezték ki, hogy a közellátás terén szerzett értékes és gazdag tapasztalatait országos viszonylatban is érvényesíthesse. Működése kezdetén páratlan erélyességgel véget vetett az élelmezésben mutatkozó zavaroknak. Személyes tapasztalatokat szerzett, a legsürgősebb esetekben azonnal intézkedett minden adminisztáció nélkül. Györffy-Bengyel Sándor legbelsőbb munkatársa és tanácsadója, közellátási igazgatás megteremtője, a közellátással kapcsolatos kérdések legalaposabb ismerője. Évtizedes saját tapasztalatai alapján kiváló ismerője a gazda gondolatnak. Államtitkári működése alatt állandóan ellenőrizte a vidéket, bejárta mindazokat a helyeket, ahol zavarok voltak és a helyszínen rendelkezésekkel szüntette meg a bajokat. Többizben vett részt külföldi tárgyalásokon és nagy segítségére volt, hogy négy világnyelven beszél. Lossonczy Istvánt államtitkári állásában érte a legfelsőbb megbízatás. Személyében olyan ember került a miniszteri pozícióba, aki válságos időkben legalkalmasabb a nagy fontosságú hely betöltésére. legszebben dekorált tisztje —igaz,daember, aki évtizedeken át saját birtokán dolgozott. Eddigi működése alapján mindenki a legnagyobb bizalommal tekint jövendő munkássága elé, mert személye biztosítéka a közellátási katona volt — a világháború egyik1 érdekek szakszerű megoldásának. Belvárosi Mozi M& szerdán utoljára HARRY BAUR KERRE BLANCHAR grandiózus alakításával: Bűn és bűnhődés Dostojevszkij világhírű regényt HTRA R ft ft- 7 ' Legközelebb a filmgyártás n agy szenzációja; a Fehér hajó Korzóban Ma utoljára a francia vígjáték újdonság! Dalol az éjszaka (MOULIN ROUGE) uEtiiaot « n>> i> • - ni-Szerda, 1943. j u 1 i u g 1. -Csak akkor lesz szép a lakása, ha bútorát nálunk vásárolja! ASZTALOSMESIERE# M CSARNOKA Telefonasára : 19 S2. Siendrényl 04» és T4r«»f Sieged, Ougonioe-tér II. Meleg szeretettel ünnepelte Szeged közönsége honvedeteket a szegedi Honvédnapon Színes honvédvilág a Szécheny MCren (A Délmagyarország munkatársától) A magyar honvéd napja volt a június 28-i vasárnap, a honvédek ünnepe, foglalta imájába ezen napon az ország népe, amely hálás szívvel emlékezett meg arról, hogy a magyar katona már több mint ezer éve vigyáz erre az országra, annak lakóira. Hálás szívvel gondolt rá az ország, hogy a magyar honvéd, Árpád honfoglaló lovasnépének, Mátyás király legendás fekete seregének, Rákóczi kurucainak, Kossuth honvédeinek utóda most is azért harcol távoli csatamezőkön, amiért elődei, hogy Európa népeinek meglegyen a nyugalma, biztonsága, kultúrája, kenyere s a magyar haza határai között megőrizhesse magyarságát, egységét Szent István országának népe. A honvédnek áldozott ezen a napon a közönség nemcsak hálával, elismeréssel, hanem azzzal is kimutatta szeretetét, hogy ölszámra hordta a könyvet, dobozszámra a cigarettát s egyéb zohány nemit a gyűjtőhelyekre. Az egész ország a honvédekre gondolt ezen a napon, összeforrt, összeölelkezett vele testvéri ölelésben, adományaival igyekezve kimutatni iránta érzett szeretetét. Az országos Honvédnap keretében Szegeden is megrendezték a honvédség ünnepét, mégpedig a szegedi hadtest vitéz katonáinak híréhez-nevéhez méltó keretek és méretek között. A szegedi honvédünnep még szombaton este kezdődött, amikor katonzenekar járta be a város utcáit és zenés takaródóval hívta fel a figyelmét, hogy vasárnap a honvédség ünnepe következik. Vasárnap reggel ugyancsak zeneszó ébresztette a várost a nem mindennapi eseményre. S mire a lakosság felébredt éjszakai álmából és elindult a zeneszó irányában a város főtere felé, ott valóságos katonavilág fogadta. Honvéd táborrá alakult át erre a délelőttre a Széchenyi tér, a szegedi helyőrség külömböző alakulatai táboroztak le a tér széles útvonalain, hogy bemutassák a város közönségének, milyen pompásan felépített szervezet a magyar honvédség, milyen jól felszerelt, kitünően képzett katonája ennek a hatalmas szervezetnek a magyar honvéd. A bemutató teljes mértékben sikerült és elérte célját. A közönség elvegyülve a különböző alakulatok soraiban barátkozott a magyar bakával, érezhette, láthatta, hogy a magyar honvéd, aki belőlünk, közülünk való, érettünk van és minden csepp vérével, minden gondolatával a mienk. Egész közelről láthatta a közönség azokat a félelmetes fegyvereket, amelyek engedelmes eszközei a magyar katona tudásának, akaratának és megnyugodva gondolhatott arra a látottak, hallottak után, hogy ezek a fegyverek jó kezekben vannak. * A közönség már a kora reggeli órákban nagy tömegekben özönlötte el a Széchenyi-teret, fogta körül a sátrakat, állta körül a könyveket s más különböző harci eszközöket. Valóságos tolongás volt a tér déli oldalán felállított hírsátrak előtt Mindenki be akart jutni ezekbe a sátrakba, ahol híradó-katonák felügyelete és irányítása mellett beszélni lehetett a tér másik oldalán felállított egy hatalmas rádió-autóban levő központtal. Az egyik sátorban telefonállomás állott a közönség rendelkezésére, a másikban Siemens-féle írógépes távírógép közvetítette az üzeneteket, a harmadikban rádió útján lehetett beszélgetni az autóban levő központtal, ismét a negyedikben, meg az ötödikben különböző elmés szerkezetek mutatták be, hogyan állította be a magyar hadvezetés a technika legmodernebb vívmányait a hadviselés szolgálatába. A hitsátrak elmés készülékeit különösen a leánynépség „tanulmányozta“ előszeretettel s egy-egy csinos fiatal lány félóráig elbeszélgetett a tábori távbeszélőn a drót másik végén levő honvéddel . Nagy nézőközönségük volt a virágpiacon felállított lövegeknek is. Különböző kaliberű ágyuk, könnyű és nehéz géppuskák, golyószórók, majd odébb,, a városi bérház előtt páncéltörők, gyalogsági ágyuk, repülőbombák voltak kiállítva pár kilóstól kezdve egész a legnagyobb méretekig. A városháza erkélyéről ejtőernyő lógott lefelé, mintha csak felakadt volna leszállás közben az erkélyen. A kiállításnak ezt a részét főleg az ifjúság özönlötte el. Egész fiatal gyerekek tömegesen álltak körül egy-egy ágyút és csodálattal hallgatták a beosztott tűzmester előadását annak szerkezetéről, hatásáról. Aztán érdeklődéssel próbálták maguk is működésbe hozni a komplikált szerkezeteket, amelyek jóindulatúan engedelmeskedtek a jövendőbeli magyar tüzérek akaratának. Nagy népszerűségnek örvendtek a gyerekek körében a vonatoszlop fogatai is, mert ezen a napon szabad volt a kocsik elé fogott lovak nyergeibe felmászni és beleképzelni magukat abba a világba, amelyben minden gyermek él, és vágyakozik; a katonák, a hősök világába. Itt lehetett látni egy egészségügyi oszlop legmodernebb felszerelésű egységeit, a többi között egy mozgó gőzfertőtlenítőt, amely méltán keltette fel a közönség csodálatát. • A Zsótér-ház előtt külön elkerített helyen az utászok-árkászok nagyszerű bemutatkozása bizonyította, hogy az utászok ás árkászok, ezek a derék, szélesvállú, szépszál legények a magyar hadseregben a legelsők közt vannak. Itt láthatott a közönség egy érdekes fúrószerkezetet, amely pillanatok alatt vágta szét, mállasztotta szélt a legvastagabb kőtömbököket is. Itt volt kiállítva a modern háború egyik legfélelmetesebb eszköze, a lángszóró és itt építettek fel egy mintegy 30 méter hosszú hadihidat, nemkülönben kisebb átkelésre alkalmas gyaloghidat. Hatalmas ponton is bemutatásra került és egy rohamcsónak, orrában golyószóróval. * A sok más érdekes látnivaló mellett ott voltak felállítva a gyűjtőhelyek, ahova a közönsg a honvédeknek szánt adományokat: cigarettát, egyéb dohányneműeket és könyveket hordta. A tábori konyhák felől étvágygerjesztő illatot hordott szerteszét a szél, annak a jóízü ételnek az illatát, amelyet a Honvédnap alkalmával osztottak a város szegényei között. Az ebédet a szegedi helyőrség legénységi állományának ételmegtakarításából főzték a szegényeknek. Reggeltől délig hullámzott a tömeg a Széchenyi tér utain a látványosságban gazdag katonatáborban, ahol egész idő alatt a katonazenekar is szórakoztatta a sétálókat. A látogatók sorában természetesen ott volt a város számos vezetőegyénisége és megjelent honvédei között vitéz Feketehalmy- Czeydner Ferenc altábornagy is, aki megelégedéssel szemlélhette a jól sikerült bemutatást. A bemutatást katonás pontossággal déli harangssókor fújták le. Pontosan 12 órakor az alakulatok bevonultak a Széchenyi-térről, egy szép és tanulságos délelőtt emlékét hagyva a város közönségének. Széchenyi Mozi Ma utoljára 8, 7, 9 órakor léén vagy nem ragyogó kiállítású vígjáték Főszereplők: MURÁTT, SZÖRÉNYI, VASZARY KISS MANYI, JÁVOR, TAGER Azonkívül: H TR A HŐ