Délmagyarország, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-01 / 172. szám

Belvárosi Mozi Va­sárnaptól keddig ! Csak felnőtteknek! mm , SZIMFÓNIÁM Róma örök nes filmen. Ufa híradó szépségei szi- A legf­ris­sei­ ASSZONY az Örvényben nagyszabású társadalmi drá­ma. A francia filmgyártás csúcsfilmje. Főszereplők: Jeanne Boitel ót Jan Galland Vasárnap fél S, 4, 1 és 8. höznap 4, 8, 8 órakor A Kereskedelmi Hivatalhoz fordult a város a szegedi gyümölcs exportja érdekében Természetbeni szolgáltatásokra kötelezik a városi földek új bérlőit • Fontos városi ügyek a kisgyülés előtt G (A Délmagyan­orság munkatársá­­b­ól) A­ törvényhatóság kisgyülése <szombat délelőtt 10 órai kezdettel dr. T­u­k­­á­t­s Sándor főispán elnök­­ özéves ülést tartott a városházán. >Az ülést tekintettel a nagy meleg­re, nem a szokásos helyen, a vá­rosháza bizottsági termében, ha­nem a közgyűlési teremben tartot­ták meg. ’Az ülés megnyitása után Wag­ner Gyula napirend előtti felszó­lalásában a szegedi gyümölcsérté­kesítés ügyét tette szóvá. Hivatko­zott arra, hogy az idén jó és nagy termésük van a szegedi gyümöl­csösöknek, a szegedi gyümölcs azonban lényegesen olcsóbban érté­kesíthető, mint például a kecské­imét­. Ugyanakkor, amikor a sze­­­ge­di barack kilójáért legfeljebb 1 iPengő 30 fillért érhetnek el a ter­melők". Kecskeméten az exportba­rack ára 1 pengő 60 fillér. Ennek okát abban látja, hogy az exportcé­gek közvetlenül Szegedről nem szál­lítanak". T­u­k­a­t­s Sándor főispán: Meg­történt a mutban az is, hogy Sze­gedről vitték Kecskemétre a gyü­mölcsöt s onnan exportálták. Wagner Gyula arra kérte a vá­­ro­s hatóságát, hogy keresse meg a kereskedelmi hivatalt ebben az ügyben s kérje, hogy ide is irányít­sanak exportőröket.­­A továbbiakban arról beszélt, hogy a réti széna be­szolgáltatására vonatkozó rendelet, amely szerint Holdanként két mázsa szénát kell beszolgáltatni, súlyos terhet jelent az állattenyésztésre, mert a gazdáknak­ nem marad ele­gendő szénájuk saját állataik eteté­sére. Helytelennek tartja az általá­nosítást s az egyes területeken fenn­álló viszonyok figyelembevételével kellene megállapítani a beszolgálta­tandó szénamennyiséget. A vágó­marhák igénybevételével kapcsolat­ban felállított alaphoz való 30 pen­gős hozzájárulást sokallja és kéri, hogy a befizetendő díjat 20 pengőre mérsékeljék. Végül arról beszélt, hogy az aszályosra forduló időjá­rás nagy­ veszéllyel fenyegeti a ku­koricatermést. Hért nem keresik­ az exportőrök a szegedi gyümölcsöt Dr. P­á­l­f­y József polgármester a gyümölcsexport kérdéseiről szól­va közölte, hogy a város hatósága érintkezésbe lép a kereskedelmi hi­vatallal. — Teljesen érthetetlen a hely­zet — mondotta a polgármester - ha figyelembe vesszük, hogy az el­múlt évben elsőrendű gyümölcs csomagolókat építtetett a kormány szegedi területen nagy költséggel és ezeknek a csomagolóknak ma a tá­jára se megy senki. Elfogultság nél­kül meg lehet állapítani, Hogy gyü­mölcsünk, különösképpen a barac­kunk", jobb mint a kecskeméti, még­is hátrányban van azzal szemben. Azt hiszem. hogy a magyarázat ab­ban keresendő, hogy megfelelő nagy mennyiségeket nem tudunk produkálni. Meg fogunk tenni min­dent ebben az ügyben s személye­sen lépünk érintkezésbe a kereske­delmi hivatallal. "Ami a szénabeszolgáltatást illeti, megállapította a polgármester, hogy a rendelet súlyosan érinti a gazdá­kat, mert a szénatermés egyébként is gyenge s ha ezt is elviszik", nem marad semmi a gazdáknak s tönk­remegy az állatállomány.­­A város kérni fogja a minisztert, hogy a spe­ciális viszonyokra való tekintettel tekintsen el a rendelet szegedi al­kalmazásától, amennyiben mégis be kellene szolgáltatni valamennyi szé­nát, azt a katonaság saját maga szállítsa el. Az igénybevételi alap­hoz való hozzájárulásként fizeten­dő 30 pengőt maga is soknak tart­ja, figyelembe kell azonban venni, mondotta, hogy másutt még többet fizetnek. A befizetést illetőleg a fő­ispán úgy intézkedett, hogy három hónap alatt havi 10 pengős részle­tekben is be lehet fizetni. Ezután dr. T­u­k­a­t­s Sándor fő­ispán reflektált a szóba került kér­désekre. Mint a gyümölcstermelők elnöke néhány nappal ezelőtt érint­kezésbe lépett az export ügyében a kereskedelmi hivatal alelnökével, aki a megkeresésre levélben közöl­te, hogy a szegedi nyári alma ér­tékesítése céljából a Hivatal Sze­gedre irányít exportőröket A szállí­tás Németországba 45 birodalmi márkás áron nyomban kezdetét ve­szi. Ettől függetlenül azonban ma­ga is szükségesnek tartja, hogy az export jobb megszervezése érdeké­ben a város hatósága megkeresést intézzen a kereskedemi hivatalhoz. A széna beszolgáltatásával kapcso­latban közölte, hogy Szegednek 375 vagont kellene beszolgáltatnia, de valószínű, hogy ezt a mennyiséget 150 vagonra csökkentik. Az igény­­bevételi alapnak az a célja, hogy bi­zonyos tartalékokat teremtsenek, az alapból megmaradó összegeket azonban vissza fogják téríteni a gazdáknak. Ezután kezdődött meg a napi­renden szereplő ügyek tárgyalása, aminek­ során a város részére szük­­séges különböző beszerzéseket, szál­lításokat és munkákat adta válla­latba a kisgyűlés. A Dugonics An­drás gimnázium udvari homlokza­tának helyreállítási munkálataival kapcsolatban dr. Széchenyi István szóvátette, hogy az utóbbi időkbpp tapasztalható helytelen el­járást, hogy az átalakításoknál vagy javításoknál elrontják a régi és szép patinás homlokzatokat. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy ezeket az értékes építészeti formákat feltétle­nül meg kell őrizni. Breinovics Vilmos műszaki tanácsos, a mér­nöki hivatal helyettes vezetője ki­jelentette, hogy a mérnökség súlyt helyez a régi épületek szépségének megőrzésére. A főispán felhívta a mérnöki hivatalt, hogy állapítsák meg, mi történt a Dugonics András gimnázium javítási munkálatainál? A továbbiakban különböző Ha­szonbérletátruházási ügyek kerültek a kisgyűlés elé­ nagy számmal. Ezeknek a tárgyalása során dr. Széhenyi István azt a feltűnő jelenséget tette szóvá, hogy milyen gyakori lett az utóbbi időkben a haszonbérletek átruházása. Meg le­het állapítani, hogy a szegedi föl­dek bérletét úgy vásárolják, mint az örök földet. Különösen a felső­tanyai területen tapasztalható ez, ahol igen sok környékbeli szerzett már földet. Az örökföldek átruházása meg van szigorítva s bizottságok vizsgálják meg előző­leg a kérdést főleg abból a szem­pontból, hogy helybeli-e vagy vidé­ki az illető. Ki kellene ezt terjesz­teni a földbérletek kiadására is, mert az utóbbi időkben sok ilyen­irányú panasz hangzott el. Javasol­ta, hogy a földbérletek átruházásá­nál is szedjék a másfél százalékos ingatlanátruházási illetéket, ami a városnak tekintélyes jövedelmet hozna. A­­ spekulációt is le lehetne szorítani, ha a város arra az elvi álláspontra helyezkedne, hogy csak szegedi igénylőknek juttattat föld­bérletet. R­ót­h Dezső tanácsnok: Ezek va­lamennyien szegedi bérlők. Az át­ruházási díjat a közgyűlés már megállapította s ez egyenlő a félévi haszonbérlet összegével. Széchenyi István: A­ mai vi­­­szony mellett ez rendkívül kevés. Tudjuk, hogy 3—4 ezer pengős le­­lépési díjakat fizetnek egy-egy bér­letért s valósággal seftelnek a bér­földekkel. A városnak komoly jö­vedelmet lehetne biztosítani ezen a téren. Tóth Béla helyettes polgár­­mester: A legközelebbi közgyűlés elé javaslatot hozunk ebben az ügy­­bentí * . IOA**ATO.a«V.CZAJA>JAMO»Hí­rvl HA CZA JAJAMOS. MA vasárnap előadás 3, 5, fél 8 órakor Haszonbérét átruházási járvány Jegyelővétel: d. e.­­10—1 óráig és délután 3 órától a cirkusz pénztá­ránál. Telefonm­egrendelés 30-2­5. Róth Dezső: Az átruházás egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a bérhátralékot egyösszegben ki kell fizetni. Ilyen módon tetemes hátra­lékok folynak be. Tukats Sándor: Mennyi jelen­­­leg a földbérhátralék? D­é­k­á­n­y Sándor számvevőségi főnök: 5—600.000 pengő. De volt már 700.000-nél is több. A főispán ezután azt a javasla­tot tette, hogy az új földbérleti szerződésekbe vegyenek fel egy olyan kikötést is, hogy a bérlő kö­teles bizonyos mennyiségű tojást és szárnyas aprójószágot szállítani a városnak a megállapított áron. Ezeket a juttatásokat a kórház, a klinikák és közintézmények ellátá­sára fordít­ják. A kisgyűlés elfogad­ta a főispán javaslatát. Elhatározta a kisgyűlés, hogy a bérlői Somogyi-könyvtárban szervezett , a miniszter által már jóváhagyott I. osztályú könyvtári segédőri állás betöltésére kiírja a pályázatot. Több kisebb ügy letárgyalása után a kisgyülés kevéssel 12 óra előtt véget ért. K­o­r­z­ó­ba­n PÁGER ANTAL izig-vérig magyar filmjét Dr. Kovács István Előadások vasárnap is 4—15—8-kor Rén­dtől Három csendfi Jávor, Tolnay, Turay, Máty-valm Ma utoljára adjuk Serédi hercegprímás távirata a Szentatyához Róma, július 31. Az Osservatore Romano beszámol azokról a táv­iratokról, amelyeket a Szentatyához intéztek Róma bombázásával kap­csolatban. A lap az európai állam­férfiak közül elsőnek Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímásnak ebből az alkalomból kelt táviratát, amelyet a magyar papság és a ma­gyar katolikusság nevében intézett k Szentatyához. (MTI) 3»zéc­sen­yi mozi Ma­j­d 3, 4,6, 8, holnap, hétfőn utoljára 4, 6, 8 órakor Halálos csók romantikus szerelmi történet. Szereplők: Szarády Katalin NAGY ISTVÁN, RAJNAY GÁBOR PERÉN­YI LÁSZLÓ, GREGUSS, SOMLAY

Next