Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-01 / 197. szám

* dél*ágya*partra Leleplezzük dr Widder Sándort, a szegedi fadrágb­ól Fakitermelési engedély birtokában megakadályozta, hogy Szeged dolgozói eleső tűzifához jussanak — Karácsonyi Ferenc elvtárs is Horváth József elv­társ letörik a szegedi „fakirály”1 káros tevékenységét Widder zsidó létére együtt rabolt és harácsolt a német bitangokkal A szegedi rendőrség körözteti Widoer Sándort (Szeged, augusztus 31) Szeged közel­­látá­sának, tekintenek a közeledő télre, legsúlyosabb problémája a tüzelőkér­dés A munkásság, a polgárság legfőbb gondja, honnan és hogyan szerezze be téli tűzifáját. A közellátási hivatal m­­indent elkövet, hogy ezeknek a gon­doknak eloszlatásában a közönség se­gítségére legyen, de kevés eredménnyel. Pedig fa­­ van, ha nem is sok. Valaki azonban meggátolja, hogy ez a fa Sze­ged lakosságának fáspincéjébe, fáskam­­ráj­ iba kerüljön. Ez a valaki: dr. Widder Sándor szabadalmazott fakereskedő. „Szabadalmazott“, mert bizony Widder úr soha életében hozzá sem szagolt­a a f ««szakmához, ellenben valami csodá­latos véletlen folytán valamiképpen fa­­kitermelési koncesszióhoz jutott, még­pedig éppen az állami tulajdonba át­ment csongrádm­egyei Pallavicini-erdők területén, ott, ahonnan Szeged lakossá­g­ának faszükségletét kellene ellátni­a.K­úcsonyi Ferenc elvtárs, Szeged volt főispánja és közellátási kormánybiztosa, kormánybiztosi minőségében még július elején ráírt M­idderre, hogy az általa kitermelt fát az utolsó szálig Szeged közellátási hivatalának adja át a sze­gedi közönséghez való továbbítás végett. Ez azonban annak ellenére, hogy a ki­termelés megkezdődött, nem­ történt meg, ellenben a fa a megengedettnél j­óval magasabb áron, tehát „feketén“ a dváltságosokhoz vánd­orolt. Widder eljárása és egyáltalán az ellen, hogy fakitermelési koncessziót kaphatott és ezzel minden indok nélkül bljos haszonhoz jutott, sok felszólalás hangzott el Szegeden. A közgyűlésen is jóvátették ezt és rendszabályokat kö­veteltek Widder ellen. A város vezető­sége meg is kísérelte, hogy a szabadal­­mttabblt fakitermelőt legalább a főispán­kormánybiztos rendelkezésének betar­tására bírja, ez azonban nem sikerült e­gy­szerűen azért, mert­­ Widder úr eltűnt Szegedről. Nyilván előérzete volt, ugyanis közben olyan dolgok derültek k­i róla, amik miatt a rendőrség is ör­­eklődni kezdett utána. Widder úr jelentkezik Éppen ezért kissé meglepő is volt, h­ogy Widder tegnap ismét jelentkezett. Nem személyesen, hanem megbízottja útján. A megbízott érintkezésbe lépett a város vezetőségével és közölte, hogy Widder Sándor hajlandó kikapcsolódni a szegedi fakitermelésből és lemond koncessziójáról, ha a város minden ki­termelt fa mázsája után 50 pengőt fi­zet neki. Az ajánlat enyhén szólva, felháboro­dást váltott ki a városnál. Mert nem egyebet jelentene ennek az ajánlatnak az elfogadása, mint azt, hogy a fa, amellyel az a céljuk az illetékeseknek, hogy minél olcsóbban kerüljön a vá­ros­ nélkülöző dolgozóihoz, lényegesen megdrágulna. De nemcsak ez, hanem egy­általán az ajánlat erkölcstelen és szemérmetlen volta kihívja az illetékes hatóságok, a közönség felháborodását Csütörtökön délelőtt, éppen amikor Widder ajánlata megérkezett, Szegeden tartózkodott Karácsonyi Ferenc, Szeged volt és Hódmezővásárhely, meg Cson­­grád megye jelenlegi főispánja. Kará­csonyi főispán értesülve W­idder aján­latáról a következőket mondotta: “ W­idder bekapcsolása a szegedi fa­kitermelésbe egyáltalán elhibázott do­log volt és valószínűleg megtévesztés eredménye. Holnap Budapestre utazom és felvilágosítom Nagy Imre földmű­velésügyi miniszter elvtársunkat, hogy milyen illetéktelen kezekbe került a szegedi közönség faellátásának ügye. Javasolni fogom, hogy vonja meg a ki­termelési koncessziót Widdertől. Kicsoda Widder, aki nemzeti ajándékot kapott a demokr­atikus Magyarorságon ? Semmi kétségünk arra vonatkozóan, hogy a főispán akciója sikerrel jár, mert W’iddert nemcsak eddigi szegedi „működése“, hanem múltja is méltat­lanná teszi arra, hogy olyan „nemzeti ajándékban“ részesüljön a demokratikus Magyarországon, mint egy nagykiterje­­désű alföldi erdőterület kiter­melése. Horváth József elvtársnak, a közellátási hivatal főosztálya vezetőjé­nek birtokában van egy levél, amelyet egyik nagy ipari városunk egyik tekin­télyes demokratikus pártjának vezető­ségi tagja írt Szegedre a W­idder-ügy­­ben. A levélíró nem­ kevesebbet állít, hogy Widder körülbelül két év óta, a nyitás rezsim alatt vállalatok kijárója volt és Stirling György altábornagy környezetéhez tartozott. Stirling része­sedett a Widder-féle kijárási üzletek hasznában.­­ A levél második vádpontja, hogy Widder személyes jó viszonyban volt Weesenmayer német követtel és gyakran autózott vele a Dunántúlon. Barátnőjé­nek, Ellen de Pinedo színésznőnek a bátyja a budapesti Gestapónál teljesí­tett szolgálatot, nála és általa intézte el Widder kijárási üzleteit. A továbbiak­ban elmondja a levélíró, hogy Widder, zsidó létére, a náci éra alatt állandóan tevékenykedett, »magas* összeköttetései voltak, lei­járásokat csinált, rabolt, rabot­­látott, bűncselekmények halmazát követte el. A győri Keffel Ede viaszosvászon gyárigazgatójával,//et­*re W’illiamm i\ a nácik győri Stutzpunktreiterével, aki a háború a bűnösök listáján szerepel, a legjobb barátságot tartotta fenn és ál­landó üzleti összeköttetésben volt vele. Legvégül megemlíti a levélíró, hogy Widder alaposan gyanúsítható azzal is, hogy a Kerfel-cégtől 500. 00 pengőt sik­kasztott. Keresik Widdert A levél másolatát Horváth elvtárs átadta az államrendőrség szegedi ka­pitányságának, hogy tegye meg az in­tézkedéseket Widder előkérdésére és ügye tisztázására. A rendőrség megin­dította a nyomozást W­idder után és mindent elkövet, hogy előkerílse a sza­badalmazott fakitermelőt. Nem kétsé­ges ugyanis, hogy ilyen vádakkal és gyanúsításokkal terhelten nemcsak hogy egy nagy hasznot hajtó vállalkozás tu­lajdonosa nem lehet, hanem, egyáltalán tisztáznia kell magát előéletére nézve, vagy pedig népbíróság elé kell kerülnie. Remélhetőleg a rendőrség munkájénak rövidesen meglesz a kívánt eredménye, a szegedi közönségnek pedig Widder előkerülése után — esetleg hamarabb — a fája. (ss. f.) átszervezik a termelési bizottságokat és vármegyei termelési miniszteri biztosokat neveznek ki Nagy Imre földművelésügyi minisz­ter elvtárs, a nemzeti kormány megala­kulása után első feladatának tekintette, hogy a termelés folytonosságának biz­tosítása érdekében decentralizált igaz­gatási szervezetet hívjon életre. Ezért rendelte el annak idején, hogy minden községben termelési bizottságokat kell alakítani. A rendelet kiadásakor az or­szágnak még csak egyik része szabadult fel és a felszabadult részeken is, teljes mértékben meg volt bénulva az élet. A közigazgatás még nem működött, köz­lekedési lehetőségek nem álltak rendel­kezésre, postai és távbeszélő érintke­zésre egyáltalában nem volt lehetőség, vagyis szó sem lehetett a mezőgazdaság központi szervezéséről és irányításáról. Ezért arra kellett törekedni, hogy a termelési bizottságok a­ saját maguk erejéből, vagyis önmaguk oldják meg a jelentkező problémákat. Az elkövet­kező gazdasági évben azonban m­ár az egész országot átfogó termelési terv ke­retében kell gazdálkodnunk. Olyan szer­vezetre van tehát szükség, amely rész­ben a saját hatáskörében megoldja a területén jelentkező felad­atokat, más­részt biztosítja a kormányzat által fel­állított termelési politika gyakorlati megvalósítását. Ennek érdekében Nagy Imre föld­művelésügyi miniszter elvtárs, a ter­melés folytonosságát szolgáló szervezet kiépítését határozta el és rendeletet adott ki a termelési bizottságok szé­­lesebb körű kiépítésére Az új rendelet szerint minden községben, járásban is vármegyében községi, járási, illetve megyei termelési bizottságot kell alakí­tani. Ahol eddig is működtek községi termelési bizottságok, ott azokat nem kell újjáalakítani. A termelési bizottsá­­gok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült 4 politikai párt, a helyi Nemzeti Bizottság és a Földmun­kások és Kisbirtokosok Országos Szö­vetsége által kiküldött, földműveléssel hivatásszerűen foglalkozó tagokból ala­kul. A rendelet olyan széleskörű felha­talmazást biztosít a termelési bizottsá­gok részére, hogy azok minden olyan intézkedést megtehetnek, amely a­­ ter­melés folytonosságát biztosíthatja. A termelés egységes irányítása, va­lamint a termelési bizottságok egyöntetű munkájának biztosítása és ellenőrzése érdekében a földművelésügyi miniszter vármegyénként megyei termelési mi­niszteri biztosokat nevez ki. Ezek felett egy-egy országrészre kiterjedő hatás­körrel, kerületi termelési miniszteri biztosok állanak. Mandarin narancs-, citrom-, málnaizü­lidítő italok in EftEDAI-nál Cserző Mihály utca 3. — Kárász­ utca IC.| Ez is megtörténhetik ? Egy olvasónk beszélte el a követ­kezőket a Délmagyarország szerkesz­tőségében: A Rózsa-malom mellett a Rókusi feketeföldek 170. sz. alatti ház kertjéből egy hadifogoly ellopott egy sárgarépát. Erre a telek tulajdo­nosa, Nagy Lajos és felesége megtá­madta a foglyot és úgy össze-vissza­­»érték, hogy a környék lakossága alig tudta kiszabadítani kezükből. Mint­tólag kiderült, a hadifogoly nem beszámítható és annál nagyobb felháborodást keltett a környéken Nagy Lajos és feleségének brutális viselkedésű. Egyelőre mellőzték a villany­­fényt az üzletek­­ kirakataiban Egy olvasónk írja: „Ugyanakkor, amikor álltak a villa­mosok és nem tudtak dolgozni a gyá­rak az áramszolgáltatás korlátozása miatt, amikor mindenkinek kötelessége lett volna takarékoskodni a villannyal egy Kárász­ utcai kereskedő még este 9 órakor is kivilágított kirakatban hívja fel ízlésesen elhelyezett áraira a kö­­zöség figyelmét. Lehet hirdetéssel is reklámozni, lehet olcsó árakkal is hat­ni a közönségre, nemcsak villanyfén­­­nyel, különösen nem akkor, amikor a közön Bai mindenkit áldozathozatalra kényszeríti* i«4l t­tpfemM I így dolgozik a gázgyári munkát! Szénhiány miatt A múlt hetekben sokat nélkülözött a város lakossága, de különösen az üzemek a korlátozott áramszolgáltatás miatt. Még ma is so­kan vannak Szegeden, akik nem sejtik, hogy a gázgyári munkásság mit tett azért, hogy korlátozva ugyan, de adott áramot addig, amíg a szénszállítmány Szegedre nem érkezett. Jött két ünnep és szén nem volt A város segítségével kapott a gázgyár 100 tonna szenet és a gázgyári mun­kásság nem törődve az ünnepekkel, ta­­licskázta a messze levő szenet a vago­nokba csak azért, hogy legyen világos­ság a városban az ünnepek alatt. Jött a másik szünnap, szombaton már jelezték, hogy befut a szén, a gáz­gyári munkásság újra lemondott a pi­henésről csak azért, hogy teljes áramot tudjon szolgáltatni és így már vasár­nap vígan csilingeltek a város utcáin a villamosok, mert a gázgyár roham­munkásai lemondva minden kényelem­ről és pihenésről, teljesítették a köte­­lességüket­ az újjáépítésért. Vasárnap még valami történt, ami minden munkásnak és polgárnak di­csőségére válna, ha ugyan nem volna elemi kötelessége mindenkinek. A gáz­gyári munkásság odaadta az egészrutpl élelmét a hazatérő véreinknek, a hadi­foglyainknak és éhesen dolgozva még­­ elvégezték munkájukat azért, hogy az élet ne álljon meg és a munka folyjék tovább és legyen világosság. így dolgozik a gázgyári munkás az ország újjáépítéséért Kmetykó Lajos gázgyári munkás. M4RH4HUS-ból készült olcsó és ízletes táp-húsleves­­konzervek minden fűszeresnél. Veséjük, étternek részére kitin ffits Isi bsm­­ bcted- SZEREDAI, ÁRUSÍTÓI Cserzy Mihály-u. 3. — Kárász-o. IQj Mozik motorat Kerné Mezt Ma és mindennap az újszerű művészt orosz filmbemutató! Uciskal­a üld. Azonkívül: A molnár, a Hi éa a számár. Saceheayl Maci Ma és mindennap bemutatásra kerül a nagy magyar író Zilahy Lajos örök* szép regénye. Valamit visz a viz 4 nagysikerű film főszereplői a magyar színjátszás két büszkesége: Karadi Katalin és Jávor Pál. Azonkívül: Csaj­­kovszky-koncert. A világhírű orosz zeneszerző nagy művét játsza a világ leghíresebb zenekara. Jön, szeptember .’Hát, hétfőtől: Z a fekete lova« és Z a kerbacie« ember­­ egy műsorban! Z­efvárosi Mail Ma pénteken utoljára a francia film« gyártás kimagasló alkotása: Orvény. Drámai játék.Főszereplők: Jeanne Bot­iéi és Jean Galland. Ezt megelőzi : Pa­­luevirig. Énekes kis film Főszereplők: Tolnay, Mály. stb BEL­VÁROSI MOZI szombaton és a következő napokon CSORTOS GYULA az európai hírű legkiválóbb vígjátéki színész emlékére teljesen új példányban bemutatja Hyppolit a lakáj című minden idők legsikerültebb vígjátékát. Főszereplők : Cserfes Gyula Kabea, Jáver, Gézen Ezt megelőzi: ZENEI HÁROMSZÖG szemet lelket gyönyörködtető zenéa kisfilm Ai előadások g. háromnegyed 5 én tél 7 órakor kezdődnek. légy »tóvét­ J d. » d­-IJ 6r«k­­ét »7 etőada j kezdete »lő« lél órául.

Next