Délmagyarország, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)
1946-02-01 / 27. szám
Világ pr&bcávj&i egyesüljetek! Szagét*, 1846, február 1, péntek HUfeife 27. sz. — frra ^OQQJP Párt délmagyarorsági napilap!A Magyar Komumundta Éljen a magyar köztársaság! Írta: Gárdos Sándor A nyomorúság mélypontján ünnepel a nemfizet.. kívülről a fagy marcangolja, belülről az éhség marja ezt a népet, amely talán sohasem szenvedett annyit mint most, ezen a kemény télen országa üszkös s véráztatta romjain. És mégis, a szétdult ország szenvedő népe fagyoskodva, éhezve is ünnepet ül: a harmadik magyar köztársaság megalakulását ünnepik Ünnepel, mert tudja, hogy az új államforma egyúttal a belső felszabadulást is jelenti számára. A Vörös Hadsereg ereje egy évvel ezelőtt fegyverrel szabadította fel Magyarországot a német imperializmus gyilkos, rabló hordáinak járma alól és most a magyar nép önként, minden kívülről jött nyomás nélkül, önmagát szabadítja fel a négyszáz esztendős szolgaság alól, hogy a német gyarmat lealazó sorsát lerázva, végre önálló és demokratikus nemzeti életet kezdhessen. A királynélküli királyság torz államformájának felszámolása és a demokratikus köztársaság kikiáltása tehát egyrészt teljes szakítást jelent a germán társzalagon egyik tragédiából a másikba vonszolt magyar múlttal, másrészt keretet épít ki a kialakulandó népi demokrácia számára. A Magyar Kommunista Párt nem kerget illúziókat és nem is akarja tömegeit délibábos képekkel áltatni. A ma kikiáltott harmadik magyar köztársaságot már születése pillanatában nevén nevezzük: üres keretnek tartjuk csupán, amelyet a munkásság és parasztság alulról kiépített népi uralmának kell majd megtölteni. Ez a reális szemléleten alapuló megállapítás nem jelenti azt, mintha lebecsülnék a köztársaság kikiáltásának valóban nagy jelentőségét. Jól tudjuk, hogy ez a mai nap újabb súlyos veresége a legitimista tógában agitáló reakciónak, a Habsburg-restauráció grófi és hercegprímási szószólóinak, akik mindent elkövettek, hogy ezt a mai napot ne ünnepelhesse a felszabadult magyar nép. Tudjuk azt is, hogy a magyar köztársaság kiküldöttei nagyobb biztonsággal ülhetnek majd a béketárgyalások asztalához, mert az államformaváltozással is kifejezésre juttattuk, hogy a magyar nemzet végkép szakított a közelmúlt bűnös és ostoba politikájával. Pártunk kezdettől fogva a leghatározottabb álláspontot foglalta el a köztársasági államforma mellett. Együtt ünnepelünk tehát az ünneplőkkel, lelkesen éltetjük a harmadik magyar köztársaságot, mint a vajúdó népi demokrácia szilárd, de — ismételjük — még üres keretét. A történelem során láttunk ám olyan köztársaságokat is, amelyeknek semmi közük sem volt a demokráciához Voltak és vannak olyan köztársaságok, amelyekben a dolgozó nép éppúgy szenved az elnyomás s a kizsákmányolás korbácsától, mint a legzsarnokibb királyságban. Elvégre Franco Spanyolországa és Salazar Portugáliája se királyság, viszont a román királyság mostani demokráciája vetekszik bármely nyugateurópai köztársaság népi uralmával. Nyilvánvaló tehát, hogy nem kizárólag az államforma határozza meg valamely nemzet életközösségének népuralmi jellegét, hanem azok a feltételek, amelyek szerint a keretek között levő népek a maguk békés, fejlődő s egyre tökéletesedő életét berendezik. Vigyáznunk kell: a reakció nagyon régi és erős itt Magyarországon, a demokrácia viszont fiatal és — valljuk be őszintén — nem elég erélyes Számolni kell azzal a veszéllyel, hogy a ?erős, tapasztalt s céljai elérése érdekében eszközökben egyáltalán nem válogatós reakció beözönlik a harmadik lagyar köztársaság friss keretei közé is kiszorítja onnan az új államforma lényegét — a demokráciát. Fel kell készülnünk tehát az új honfoglalásra, arra, hogy mi, a dolgozó munkásság, a parasztság, a haladó értelmiség töltsük ki tartalommal az uj államforma kereteit. Vigyük be oda magunkkal fegyvernek és bástyának a fiatal magyar demokrácia eddigi vívmányait s eredményeit: a földreformot, amely (Budapest, január 31) A nemzetgyűlés szerdai ülésén Sulyok Dezső ismertette az államformáról szóló törvényjavaslatot. Bevezetőben ezt mondotta : “ Hogy valóban deneferácia vagyunk és akarunk tenni, azt nem elég szavakkal erősíteni, hanem tttekkel kell bebizonyítani. A javaslat részletes ismertetése után vázolta azt a több évszázados küzdelmet, ami ezt a javaslatot megelőzte. Bejelentette, hogy a független kisgazdapárt döntött a köztársasági elnök személyéről. A munkáspártok — mondotta — teljes megértéssel és barátságos érzéssel csatlakoznak a többségi párt döntéséhez. Ezután Erős János a Független Kisgazdapárt részéről, majd Saps László elvtárs a Kommunista Párt részéről szólalt fel. A köztársasági államforma - mondotta -legjobban megfelel a magyar nép demokratikus hagyományainak és nemzeti sajátosságainak. A Kommunista Párt rajta lesz, hogy a köztársaság ne a nagybirtokosok és a magas klérus köztársasága legyen, hanem a munkásságé,a parasztságé és a haladó értelmiségé. Kéthly Anna'' elvtársnő,a Szociáldemokrata Párt szónoka kijelentette, hogy" a köztársasági államformában meg fogjuk valósítani az igazi szocialista államot a néptől kapott felhatalmazás alapján. Darvas József a Nemzeti Parasztpárt részéről, a Polgári Demokrata Párt nevében pedig Szentiványi Sándor fogadta el a javaslatot. Eckhard Sándor, a Demokrata Néppárt szónokának a köztársasági törvényjavaslathoz csak annyi megjegyzése volt, hogy arranézve a pártjától nem kapott megbízást, milyen álláspontot képviseljen. A bejelentést felháborodással fogadták a képviselőházban. A parlamentarizmus történetében szinte példátlan, hogy egy demokratának és néppártnak nevezett párt »elfelejt« megbízást adni hivatalos szónokának, akkor, amikor a magyarság sorsdöntő életformájáról tárgyalnak. A nemzetgyűlés csütörtöki ülését fél 10 órakor nyitotta meg Nagy Ferenc elnök. Folytatták a köztársasági államformáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az első felszólaló Schlachta Margit, a Polgári Demokrata Párt szónoka volt. Szerinte a királyság és a köztársaság nem képezheti ellentét tárgyát, mert lehető az egyik is és a másik is. Azt fejtegeti, hogy a magyar királyság vallási alapon állott. Slachta Margit kifogásolta, hogy a köztársasági javaslat a Szent Koronáról nem tesz említést. (Felkiáltások: Múzeumba tesszük!) Kiemeli, hogy nők sérthetetlenségét foggal-körömmel is megvédjük, a munkásság hősi lendülettel elért újjáépítési eredményeit, amelyeken tovább épülhet majd a köztársaság, vigyük magunkkal a dolgozók erős várát, a szakszervezeteket, végül pedig költöztessük át az új keretek közé a munkásság és parasztság harcos és megbonthatatlan egységét, amelyen megtörik majd a reakció minden mesterkedése. Mi, magyar kommunisták a demokráciáért vívott harcban, áldozat vállamilyen értékes a magyar korona. Koronázó nemzet vagyunk — mondja Slachta Margit. (Közbekiáltás: Voltunk.) Magyarország a Szent Korona országa. (Közbekiáltások : Kossuth országa. Azt kéri, hogy koronázzuk meg a köztársasági elnököt ?) Javasolom, hogy halasszuk el az alkotmányprogram megváltoztatásának ügyét a békekötésig A Ház a javaslatot egyhangúlag elvetette. A részletes vita első szónoka Parragi György, a Független Kisgazdapárt részéről, aki általános éljenzés közben arra mutatott rá, hogy ezzel a törvényjavaslattal a demokratikus pártok és a nemzet szabad képviselői minden polgár számára biztosítják éppen azokat a jogokat, amelyek hijján őket az elmúlt rendszer meghurcolta. Parragi György tapssal fogadott lásban mindig a népi erők élén jártunk és nem kis részünk van az uj államforma kiküzdésébe.. Foglaljuk el tehát harci állásainkéta még üres keretek között, építsük ki erődítményeinket, ahonnan éberen s újabb küzdelmekre készen ügyelhetünk arra, hogy ez a ma született köztársaság valóban népi és demokratikus tartalommal telített államforma legyen. Éljen a baribadik, erős és fejlődésképes népi magyar köztársaság! Budapest,január 31. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Csütörtökön délelőtt terjesztette be az igazságügyminiszter a nemzetgyűlés elé a demokrácia és a köztársaság megvédéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslat 14 szakaszra a§zik. Az első szakasz kimondja, hogy a demokrácia megtámadásának bűntettét követi el, aki a demokratikus államrendszer megbontására, megdöntésére, a köztársasági államforma jogieilettesen való megváltoztatására irányuló cselekményt követ el, ilyen szervezkedés kezdeményezését vezeti. Erre a bűncselekményre halál vagy életfogytiglan tartó kényszermunka, fegyház szabható ki. Ugyanezt a bűncselekményt követi el az is, aki ilyen szervezkedésben tevékenyen részt vesz vagy előmozdítja azt. Ebben az esetben a büntetés 5—15 évig terjedhető kényszermunka* vagy fegyház. A második szakasz szerint a köztársasági elnök megtámadásának bűntettét követi el, aki a köztársasági elnököt életétől, testi épségétől, személyes szabadságától vagy alkotmányos hatalmától megfosztja. Ebben az esetben is a büntetés halál vagy életfogytiglan tartó kényszermunka vagy fegyház. Aki e két bűncselekmény elkövetésére izgat, felajánlkozik, annak büntetése 5—15 évig terjedhető kényszermunka’ vagy fegyház. Bűntettet követ el az is, aki a köztársasági elnököt tettleg bántalmazza, rágalmazza vagy becsületében megsérti. Ezért 5—15 évig terjedhető beszéde után Szabó Imre elvtárs (MKP) hangoztatta, hogy a magyar nép sorsa mostoha volt ebben a hazában, de mégis szerette ezt a földet. De nem szerethetjük azt a királyt, aki legtöbbször idegen volt a magyar néptől, két kézzel osztotta a magyar földet azoknak, akik hűen kiszolgálták a moparekiét és 10.000 számra gyilkoltatták a magyar parasztságot. A reakciós időkben 20 millió magyarról szónokoltak, de semmi szavuk nem volt az ellen, hogy másfélmillió magyar kivándoroljon Amerikába. Kisházi Ödön (SzDP) az ipari munkásság nevében köszöntötte a javaslatot. A felszólalásokra Hegyesy János Nemzeti Parasztpárt, Drézdy Győző Kisgazda, dr. Faragó László elvtárs Szoc.dem. és Révai József elvtárs MKP válaszoltak. kényszermunkával sújtható vagy 2—8 évig terjedhető börtönnel. Bűntettet követ el, aki a demokratikus államrendszer megbontására, megdöntésére, a köztársasági államrendszer megbontására, megdöntésére, a köztársasági államforma jogellenes módon való megváltdktatására, a demokratikus államrendszer vagy annak alapintézményei ellen gyűlöletre izgat vagy aki valamely személy vagy nép ellen izgat, annak itt trokratikus köztársasági meggyőződése miatt, továbbá az állampolití jogegyenlőség érvényesítése ellen, nemzetiségi, faji, felekezeti gyűlöletre ágaz, »Belve annak felkeltésére alkalmas más cselekményt követ el Ezekre a bűncselekményekre a büntetés 2—5 évig terjedhető börtön. Bünteti a törvény azt is, aki háborús vagy népellenes bűncselekményt vagy annak elkövetőjét dicséri, illetve aki olyan valótlan tényt állít, híreszt el, amely alkalmas a demokratikus állami rendszer vagy a köztársaság iránti megvetés felkeltésére vagy a nemzetközi megbecsülés csorbítására. Megbüntetik azt is, aki az első két szakaszban meghatározott szervezkedésről nem tesz jelentést a hatóságnak. Ezekben az esetekben a büntetés 2—5 évig terjedhető börtön. Kimondja a törvényjavaslat, hogy ezeknek a bűncselekményeinek elbírálása a népbíróságok hatáskörébe tartozik. Végül arról intézkedik, hogy a Büntető Törvénykönyvnek a királyság intézményeivel kapcsolatos rendelkezései hatályukat vesztik. A nemzetgyűlés — amennyiben a mai napon befejezik a köztársasági javaslat vitáját — holnap elnökválasztó ülést tart. Ezután »ajtifé le a Kos- A magyar parlament történelmi napjai Beterjesztették a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslatot Halál vár arra, aki a köztársasági államforma .Heti bűnt követ el