Délmagyarország, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-02 / 75. szám

2 Az iparban helyezik el a B-listás tisztviselőket (Budapest, április 1) A B-listára került tisztviselőket a Szakszervezeti Tanács fogja elhelyezni. Az elv az lesz, hogy minden dolgozó arra a helyre kerüljön, ahová való. A Szakszervezeti Tanács munkaalkalmat fog nyújtani azoknak a tisztviselőknek, akik a demokrácia és a szakszerűség szempontjából megfelelnek a követelményeknek, míg a többieket meg­felelő átképzés után az iparban és egyéb munkahelyeken helyezik el. Ui pártszervezetek alakulásáról és a taglétszám növekedéséről számoltak be pártunk nagyszegedi választmányi ülésén Tombácz Imre elvtárs kül- és belpolitikai, Komócsin Zoltán elvtárs szervezeti beszámolót tartott (Szeged, április 1.) A Magyar Kom­munista Párt nagyszegedi választ­mánya vasárnap tartotta ülését. Már a reggeli órákban megérkeztek a vá­lasztmány tagjai. A választmány a legnagyobb üzemek, a kerület és fa­lusi pártszervezetek vezetőiből tevődik össze, ünnepélyesen feldiszitett te­remben Trischler Ferenc elnök nyi­totta meg az ülést, utána Tombácz Imre elvtárs, nemzetgyűlési képviselő, a nagyszegedi pártbizottság titkára tartotta meg politikai beszámolóját. Külpolitikai fejtegetései során­­ szem­­beszállt azzal a téves felfogással, mintha a világpolitikai erőviszonyok alakulását egyrészről az angolszász hatalmak, másrészről a Szovjetunió állásfoglalása­­ jellemezné. Tévedés »angolszász« hatalmakról beszélni, miután Anglia­­ és Amerika között egy ősien fontos nagy kérdésben sincs tálib­i megegyzés. Dacára a fennforgó ellentéteknek: — fejtegette tovább Tombácz elvtárs —, amelyek a nagy­hatalmak között fenn­állanak, minden fontos kérdésben sikerül megegyezést létrehozni. A magyar külpolitika útja a Szovjetunióval és a szomszédokkal való barátság szorosabbra füzése és ■ ennek érdekében határozta el pártunk központi vezetősége a szomszéd ál­lamok kommunista pártjaival az érintkezés felvételét . A belpolitikai helyzetre rátérve le­szögezte a Kommunista Párt állás­pontját, hogy a munkásegység és a nemzeti összefogás szilárd talaján áll­va további káb­elh:tetlen harcot foly­tatunk a reakció ellen annak végleges megsemmissítéséig. Ez jelen pillanat­ban különösen a föld megvédéséért és a közigazgatás meg­tisztításáért folyó harcokban jut kifejezésre. A politikai beszámoló után Komó­csin Zoltán elvtárs a szervezeti kérdésről tartott beszámolót. Megálla­pította Komócsin elvtárs, hogy a párt politikai befolyásának és népszerűsé­gének növekedése szervezeti téren is jelentkezik, amennyiben újabb pártc­­szervezedeink alakultak és taglétszá­munk 10 százalékkal megnövekedet­t az utóbbi hónapban. Igen fontos vív­mánynak tartja, hogy szegedi vi­szonylatban, de a környező falvakban is sikerült a pártokhoz egymáshoz való viszonyát megjavítani. A Kis­gazdapárt szegedi szervezetével egyes reakciós egyéneknek a vezetőségből való eltávolítása után normális vi­szonyt tudunk fenntartani. Pártok kö­zötti jó viszonyt legjobban az jellemzi, hogy a B-lista kérdésében is egyön­tetű álláspont alakult ki. Az egyes szervezeteink munkájára áttérve beszélt a hibákról és eredmé­nyekről. Kiemelte a rókusi és újso­­mogyit­elepi pártszervezetek munkáját, amelyek a márciusi munkat­ervét a legjobban hajtották végre. Az értelmi­ségi és a kiskereskedő, kisiparos­csoportjainak a megalakulása már­­is eredményeket hozott. Az ifjúsági munka­­ eredményéből ki-KORZÓ MOZI Teeam­: Ma beuiusato ! A legújab­b vid m magyar film ! Kacagás, szerelem, bonyodalom ! Somlay — Bulstykay Emmi Várkonyi és Makláry együttes főszereplésével emelte azt a fontos tényt, hogy egy száztagú szénbányász rohambrigáddá alakult Sazegeden. Nem rajtunk múlik, hogy egyelőre nem bírnak elindulni a szénbányába. Az oktatás terén olyan tömegekhez is eljutottak, amelyek eddig nélkülöz­ték a kultúra áldásait. A beszámolókat vita követte, amely­nek során Krajkó An­drás a földműves szövetkezetek jelentőségéről , az Új­gazdák és Földhözjuttatottak Orszá­gos Szövetsége megalakításának a szükségességéről beszélt. Dénes Leó elvtárs Nagyszeged közigazgatásának megalakulásáról és fontosságáról szólt. A továbbiak során Keve, Bodor, Lakó, Berar, Nagygyörgy, Tóth, Hozók*, Agócsi­, Nagy, Dongó, Simon és Gomb­kötő elvtársak szóltak hozzá a jelen­­ttéshez. A vita lezárása után a vá­lasztmány határozati javaslatot fo­gadott el. A határozati javaslat tel­jes szövegét lapunk legközelebbi szá­mában közöljük.­­ Trischler Ferenc elnök zárószavai­­val ért véget a nagyszegedi választ­mányi ülés. Kétszer kettő Előad­sok kezdete: 3, 5 és 7 órakor. J>aHMAD ¥ ABüB3ZAU Veszprémi főhadnagy, az ukrajnai hóhér és hat társa i­s a népbíróság előtt Nevetgélve és mindent tagadva tette meg vallomását a mun­kaszolgálatosokat megtizedeltetek volt musz.-parancsnok (Szeged, április 1.) Zsúfolásig meg­telt tárgyalóterem mellett kezdte tár­gyalni a népbíróság Bozsó-tanácsa hétfőn Veszprémi Dezső volt főhad­nagy és hat társának háborús és nép­ellenes bűnügyét. Veszprémi a 105/11. számú munkaszolgálatos századnak a parancsnoka volt Oroszországban, ahol a század keretlegényei, név sze­­rint Veréb János, Kánás József, Hege­dűs Mihály, Börcsök József, Bör­csök Imre és Fü­löp András segítségére vol­tak a büntettek elkövetésében. Ami­kor Veszprémi a századot átvette, 210 munkaszolgálatos volt a létszámban, ezekből csak négyen kerültek haza Ukrajnából. A vádirat ismertetése után regény­írót is megszégyenítő fantáziával fej­tegette,az elsőrendű vádlott Veszpré­mi, hogy a kere­tlegénységet nem biz­tatta a munkaszolgálatosok kínzására, a gyengélkedőket nem hajtatta ki munkára és nem küldte őket az akna­mezőre. Haltak ugyan meg — ismerte be—, de ezekről jegyzőkönyvet készít­tetett és felterjesztette felettes pa­rancsnokainak. Tagadta, hogy elren­delte volna kétizben a század megti­­zedeltetését. Beismerte viszont, hogy a század november elejére már csak 145 munkaszolgálatosból állott. A vádlott a tárgyalás elején még vi­dáman nevetgélt, de társainak kihall­gatása során fokról-fokra homorult el az arca. Kihallgatása után társaira került sor. A hallgatóság soraiban nem egyszer fenyegető moraj zúgott fel, amikor hallották, hogy miként igyekeznek egymást menteni a vád­lottak. Mindegyikük csak azt állította a másik társáról, amit már az előző­leg beismert és a súlyos cselekménye­ket a távollevő, még kézre nem került korai legények nyakába igyekeztek varrni. Nem egy közülük butaságot miméit és igy igyekezett maga mellett hangulatot kelteni. A tárgyalást a népbiróság elnapolta. Folytatására va­lószínűleg a hét­­ végén kerül sor. Tagad és „érdemeire“ hivatkozik a népbíróság* előtt Tóth Béla volt helyettes polgármester (Szeged, április 1) A népbíróság Mar­giti-tanácsa hétfőn kezdte meg tárgyalni Tóth Béla, Szeged volt helyettes polgár­mesterének ügyét. A polgármester ügyé­ben egyizben már volt tárgyalás a köz­­kórházban, de az a vádlott súlyos beteg­sége miatt félbeszakadt. Mivel a népbírák személyében azóta változás történt, a tár­gyalást most elölről kellett kezdeni. Nagy késéssel vezetik elő a vádlottat Margita tanácselnök telefonsü­getésére. A várható nagy érdeklődés ezen a tárgyalá­son elmaradt, mert az oroszországi tö­meggyilkos Veszpr­ém és társainak ugyanez­­nap sorra kerülő tárgyalása elindította a hallgatóságot. A tanácselnök ismertette a vádat, mely­ben dr. Tóth Bélát többrendbeli háborús­­­s népellenes bűntettel vádolja a népügyész­­ség. Többek között a vádlott a híres Ba­y féle zsidó emdelet alapján a Szegeden lé­tesített gett t uey jelölte ki, hogy az ab­ban elhelyezettek sorsa az álla­mval volt egyenlő­­­elmezésükről és tisztálkodási lehetőség­ől nm­ gondoskodott. A kivéte­lezettek jogait nem védte meg. Tu^atsvot főispán fasisztab mát mo­ndásét teljes ere­­j­bő- támogatta és 1945 mi us 5 én *py gyűlésen azt a kijelentést tette, hogy a leghelyesebb megoldás az lenne, hogy „ki a zsidót az országból, de ezt ma még nem lehet megcsinálni". Tóth Béla, aki nemrég még súlyos be­teg volt, ma tnor­abb erőben van Ugyan úgy viselkedik, mi­t a többi hasonló vád lőtt’ köntörfa­azik, felsőbb utasításokra hivatkozik és váltig állítja, hogy ő volt a­egtöbb ember az elnyomottakkal szemben és cselekede ei mindig odairányultak, hogy segjtsen rajtuk. A t nác elnök arra a kér­désére, hogy b­in­­nen érzi-e magát, hatá­rozott nemmel válaszolt és ártatlanságát hangoztatja. Hosszú és zavaros okfejté­sekben bizo­nyt­a, hogy semmiről sem tehet. Mindent Kemenesy Tibor tanács­nokra hárít, mert azt bízta meg a gettó ügyek rendezésével. Természete­en Keme­nesy ho­léte ismeretlen. A továbbiak során érdemeire hivatkozik. ________ Mint mondja, szabotálta a rendeleteket, mindig szálka volt Tukats, majd Magyari- Kossa imi­dista főispán szemében. Csak azért maradt a helyén, mert félt, hogy az áséból szégye­teli»s kő ü­mények között távolink el. Meg is fenyegették, hogy Az összes kerületi MKP szervezetek 3-án, szerdán délután 6 órakor a ”11-t tartanak. Tárgy: 1. Politikai és szervezeti I Si ^ y IXI © S Í beszámoló. 2. A munkaterv megtárgyalása. 1946 április 2 he nem marad a helyén, akkor átadják a Getapónak. Dr. Polónyi Jenő népügyész kérdéseire válaszolva ellentmondásokba keveredik, de s­indenre van magyarázata. Még tart a kihallgatás, amikor a hall­gatóság soraiban levő feleségét megjegy­zései miatt előállították a politikai rend­őrsége, de mint értesültünk, onnan rövi­desen elengedték. Sügősségi oknál fogva a vádlott ki­­hallgata a népbíróság Havas Gyula gé­­r>észmérnököt. Havas a kivé­elezettek közé tartó díes a Kelemen­ utcai lá­gacsillagos ház latója volt Vallomásában előadja, hogy a beosztott őrök, akik a városi tiszt­viselők kerültek ki, miként rabolták el a éd­eleiek értéktárgyait. A téglagyári vi­szonyosa világit rá a továbbiakban, meg­jegyezve hogy ezekre dr. Tóth Béla so­hasem volt kiváncsi. Ezutfal a vádlott még ismertetni akarja emberrajzi cselekedeteit melyeket a zsi­dóság érdekében elkövetett, de erre már nem kerül sor, mert a tanácselnök a tár­gyalást lerekesz­i és a folytatás időpont­jául kedd délelőtt 9 órára tűzi ki. A görög választás: komédia (Athén, április 1) A görög választások végeredményét hivatalos közlés szerint csak éjfél uán hozzák nyilvánosságra. Ev­vel kapcsolaban a moszkvai rádi­ó hírma­gyarázója modja: Az angol csapatok be­avat­ozása a görög belpolitikába könnyen polgárháborúa vezethet. A most lefolyt botrányos válsztári komédia, amelyet a­­ török nép akarata és érdeke ellen erősza­koltak ki, nem vezethet az elmérgesített helyzet tisztázására. Ui városi üzemek létesítésről tanácskozott az „agytröszt” (Szeged, áprili 1) A város gazdasági ü­gyeinek irányításra alakított gazdaság­­fejlesztő tanács ht­főn délelőtt Dénes Leó elvtárs, polgármeter elnöklésével ülést tartott. A megbecszélésen részt vett Róna Béla elvt­árs, prozüpi tanácsnok és Antalffy György helyettes polgármester is. A városi „aavtr#<?zt“ a várost és a ma­­gánháztartásokat érisklő problémákról tár­gyalt. Elhatározták, hogy programot dol­goznak ki új vállalaok létesítése érdekében. l­egelső feladat a váos állandóan inga­dozó költségvetését egyensulyba hozni Ezt uj városi üzemek lecsl­ésé­vel próbálják majd elérni. A gazdaságfejlesztő tanács uj városi üzemek felállitására tesz javaslatot a város vezetőségének Münkak«7özsé gi alapon rendbehozzák a vá ősi partfürdőt (Szeged, április )­ Közeledik a nyár, nemsoká itt a strandszizon, használható strandfürdő­je azonban sincs a városnak, mert a háború pusztítja tönkre ette a a tiszai úszóházakat és a városi partfürdőt. Dénes Leó elvtárs, nopármester elha­tározta, hogy rendbehozsija az újszegedi városi partfürdő egykilométeres parti szegélyét és újjáépítteti az egész strandot. Mivel ehhez az óriási munkához megfe­lelő munkaerő és anyagi fedezet nem* áll rendelkezésre, munkaköz­isségi alapon végzik el az ujjáépi­ést. A poFármester felszóltja az egyesü­leteket, közü­leteket, gyáraka, akik a strand­fürdő* tagjaik, munkásaik r­szére igénybe akarják venni, hogy jelents­e be az ujji­­éritésben való részvételi szándékukat. A­­ jelentéseket a gazdasági ügyosztá­vnál kell megtenni Az ujjáépitéshez a város adja az építőanyagot, amely már rendel­­kezésre is áll. Megvan a f anyag a ka­binok felépítéséhez és cemen is van az ép­letek alapozásához. A po­$rmester re­méli, hogy május­ a készen­let: az uj­áépi­­tett városi partfürdő. Hazaárulók és népelenet bűnösök a népbiróság előtt (Budapest, április 1) Hétfőn tárgyalta a népbiróság a hírhedt Ferenczi -sendőral­­ezredes bűnügyét. Ferenczi Érdre László pr békje volt és a deportálás rendelkezé­seket vérszomjas kegyetlenséggel hajtotta végre. A tárgyalást folytatják. * IS­I Antal István bűnügyében a há ői tár­gyalásra Esterházy Móric és Arnolhi Jungerth Antal­­«Iván törtető m­intatart­sá­­ról vallanak és szemébe mondjál a vád­lot­nak, hogy a bombázást ő is öszefüg­­gésbe hozta a deportálással és addig nem vo­t hajlandó enyhi­eni az sik­ertelen kínzásokon, amíg a bombázást nem szün­tetik be. Antal tagad.

Next