Délmagyarország, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-01 / 122. szám

§Hág proletárjai egyesüljetek! Ma: egész heti rádióműsor Szeged, 1947 június 1, vasárnap, IV. M. 122. sz. fis. 40.HBfK­ IMMMIVMIQR.Szftfi A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉLM­AG­YARORSZÁGI NAPILAPJA Köszönet Szeged kisiparosságának Irta: Komócsin Zoltán M­a délelőtt ünnepélyes keretek kö­zött­ nyitják meg a méreteiben, változatosságában. az eddigiekben leg­sikeresebbnek ígérkező szegedi ipari vásárt Hosszú hetek előkészületei után ma diadalmasan nyilvánul meg nemzetünk egyik legfontosabb félé­vének, a kisiparosságnak élni akarása, életrevalósága. A kiállított, eladásra szánt tárgyakon keresztül kicsiben példáját látjuk a hősi erőfeszítés eredményeinek. Minden darab kiállí­tott tárgy bizonysága a nemzeti erők alkotó­készségének. A vásáron részt­vevő kisiparosok munkájukkal csa­ládjuknak kenyeret, nemzetüknek anyagi és kulturális felemelkedést akarnak bztosítani. A legkézzelfog­hatóbb, legkifejezőbb módon adják tanúbizonyságát annak, hogy érdemes hinni és bi­rni saját erőnkben. Szem­léltető­­ példájuk egyben a nemzeti gondolat, a magyar nép szabadságá­nak és önállóságának védelmét is je­lenti. Aurál is inkább öröm és hála tölt el bennünket Szeged kisiparos­sága iránt a vásár ünnepi megnyitója alkalmával, mert tudjuk, honnan in­dultak el, mivel kezdték a műhely, a családi vagyon, a nemzeti újjáépí­tést. N­em lesz haszontalan emlékezet­ben néhány hónapot visszafutni időbért és felidézni a­­ szegedi kis­iparosá­g küzdelmeit. Valamikor szer­szám és nyersanyag nélkül dolgozta­k­ szinte csakis a két kezükre, a saját erejükre utalva. Ezzel nem azt akar­juk­ mondani, mintha m­a már kitűnő helyzete lenne a kisiparosságnak, de tagadhatatlanul nagy, örvendetes vál­tozáson, javuláson mentünk keresztül két esztendő alatt. Ez a változás első­sorban magának a kisiparosságnak kö­szönhető A háborúból a békés vi­szonyok köré majdnem teljesen k­i­­fosztva, vagyo­ni helyzetében meg­ingott, majdnem kizárólag erkölcsi erejére, munkába vetett hitére utalva került. Az infláció tőkéjének meg­maradt töredékét morzsolta fel. Nem anyagi tők, a bizalom, hit saját erejében, alkotókészségében segítet­ték hozzá, hogy most ehh­ez az újabb állomáshoz az ipari vásárhoz elér­kezzünk. Talán nem egészen véletlen, hogy az erőfeszítések nyomán létrejött al­kotás, kisipari m­lunka bemutatása olyan időpontra esik, amikor az or­szág­­ belső politikájában újra válság van. Egyik­ oldalon a szegedi ipari vásáron kiállított termékeken keresz­tül látjuk a nemzet lelkiismeretes dol­gozóit, akik múmiájukkal a jobb, bol­dogabb magyar jövendőt szolgálják. Velük szemben a belpolitikai válság mutatja az árulók, a nemzetet piacra dobni szándékozók klikkjét a­­ volt miniszterelnö­kkel az élen. A jelen­­ két különböző képe ez. Egyesek nagy hangosan döngették mellüket, így bu­­­zionygatva haza­fiságu­kat és közben a föld alatt összeesküdtek annak meg­döntésére, amit kisiparos, munkás, értelmiségi, parasztkmok keservével, hősi önmegtagadással teremtett a há­ború romjaiból. Legtelsősorban mint magyar hazafiak és csak másodszor mint haladó demokraták, szenvedélye­sen utasítjuk vissza az idegen hatal­mak ügynök­évé szegődött hazaárulók kísérleteit. Egynek érezzük azonban magunkat azokkal, akiknek haza­fisága oly" ékesei­­ nyilvánul meg tettekben a szegedi ipa­ri vásáron. A kisiparosságnak nagy országos jelentőségű erkölcsi győzelme a ma megnyitó vásár, úgy tekintjük, mint egy korszak lezárását és új kezdetét. Eddig a munka, az erőfeszítés azért folyt, hogy a létfenntartáshoz szük­séges anyagiakat előteremtsék. A ki­állított tárgyak mögött az anyagi fel­­emelkedés eddig elért eredményei mellett meg kell látnunk azt is, amit az érem másik oldala mutat, a kis­iparosság szegénységét, törekvéseit. A következő vásárok akkor jelentenek nagyobb sikert, fejlődést, ha a kis-­ iparosság anyagi erősödését, gazda­godását fokozot­tabb mér­ték­ben bizto­sítjuk. A hároméves terv, a bankok Tildy Zoltán, a magyar köztár­saság elnöke meghallgatván a nem­zetgyűlés politikai bizottságának az alkotmányban lefektetett ajánlását, miniszterelnökké nevezte ki Din­­­nyés Lajos volt honvédelmi mi­nisztert. Szombaton este fél 8 óra­kor Dinnyés Lajos dezignált mi­niszterelnök megjelent Tildy Zol­­tán köztársasági elnöknél s ugyan­csak megjelentek a kabinetben részvételre felkért miniszterek­­hogy a hivatali esküt a köztárs­a­­sági elnök kezébe letegyék. Az es­kütétel ünnepélyes keretek között folyt le és­ először Dinnyés Lajos miniszterelnök tette le a hivatali esküt. Az eskütétel után az új mi­niszterelnök előterjesztést­­ tett kor­mányának megalakítására. Kérte a köztársaság elnökét, hogy Rákosi Mátyást és Szakosíts Árpádot mi­­nisztereln­ökhelyettes államminisz­terré, Dobi Istvánt államminiszter­­ré, Rajk Lászlót belügyminiszterré, Nyárádi Miklóst pénzügyminiszter­ré, Bán Antalt iparügyi minisz­terré, Rónai Sándort kereskedelem és­­ szövetkezetügyi miniszterré, Ge­rő Ernőt közlekedésügyi minisz­terré, dr. Bárányos­­ Károlyt föld­művelésügyi miniszterré, dr. Or­­tutay Gyulát vallás- és közoktatás­ügyi miniszterré, dr. Ries Istvánt igazságügyminiszterré, dr. Molnár Eriket népjóléti miniszterré, dr. Erőss Jánost közellátásügyi mi­niszterré, Veres Pétert építés- és közmunkaügyi miniszterré, dr. Mihályffy Ernőt pedig tájékozta­tásügyi miniszterré kinevezze. Kér­te továbbá, hogy mint miniszter­­elnököt a honvédelmi miniszté­rium további vezetésével,­­Mihályf­fy Ernő tájékoztatásügyi minisz­tert pedig a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével bízza meg. Tildy Zoltán köztársasági elnök Dinnyés Lajos miniszterelnök elő­terjesztését elfogadta és a kabi­net tagjait kinevezte. A kineve­zés megtörténte után a kabinet­ tag­jai letették az esküt, illetve foga­dalmat. Úgy az eskümintát, mint a fogadalom szövegét Jékely László miniszter olvasta fel. Nagy Ferenc bűnös Nagy Ferenc ellen súlyos­ vádak vetődtek fel, amelyeknek minden részlete még nem került a nyil­vánosság elé. Minden­esetre az biz­tos, hogy Nagy Ferenc, a magyar köztársaság miniszterelnöke el­árulta a magyar demokráciát. A kormány, amikor hazahívta, tulaj­donképpen első kérdését tette fel számára, hogy váljon bűnösnek ér­­zi-e magát. A felelet megjött és ami eddig gyanú volt, most bizo­­nyítékká vált. Nagy Ferenc meg­államosítása azt is kell eredményezze, hogy­ a kisiparosok vagyontulajdona fokozatosan nő, a gazdagodás útján biztosan haladnak előre. Ha váro­sunkat, az­ országot munkájuk­ ilyen szép eredményével örvendeztetik meg, joggal várják el a saját, egyéni tulaj­donuk megerősítését. Általános, nem­zeti szempontból is fontos, hogy a kormány politikája, a pártok erőfeszí­tése odairányuljon, hogy nagyobb tagadta az azonnali hazatérést kor­mányának, saját pártjának, az egész dolgozó magyar népnek. Le­mondása kibújás a felelősségválla­lás alól és­ egyértelmű a bűnösség teljes beismerésével. A demokratikus Magyarország leküzdhetetlen erejét bizonyítja az a­ tény, hogy a legmagasabb polc­ról, a miniszterelnöki székből is eltávolította az összeesküvők, az ellentétek szitáinak cinkosát. A pár­tok békéjéért, a nyugodt terme­lő öinikáért kell a továbbiakban dolgoznunk, mert csak így való­sulhat meg a hároméves terv, a dolgozók életszínvonalának emelé­se. Ebben a kérdésben megbont­­ha­tatlanul nyilvánul meg minde­nütt a munkásegység hatalmas ere­­je. Bízunk benne, hogy ezután a vezetőiben m­egújhodott Kisgazda­párttal őszinte és szoros barátság­­ban haladhatunk előre a magyar nép jövőjéért. Hisszük, hogy eb­ben az esetben a magyar koalíciót nem a válságból­ válságba bukdá­csolás, hanem a feladatok sikeres, gyors megoldása jellemzi majd.­ Kovács Béla vallomása A M Magyar T­ávirati Iroda illeté­kes helyről közli a szovjet Hatósá­gok által Kovács Béla ügyével­ kap­csolatban felvett és a kihallgatot­­tak által saját kezüleg aláírt jegyző­könyvek egy részét. Kovács Béla letartóztatott kihall­gatása alkalmával a következőket vallotta: A Kisgazdapárt vezetősége, töb­bek között én, Nagy Ferenc, Var­ga Béla hibásak és felelősek azért, megbecsülést, több lehetőséget kapja­nak a vagyonosodáshoz azok a kis­iparosok, akik munkájukkal az egye­temes nemzeti felemelkedés, önállósá­gunk és a függetlenségünk egyik leg­­fontosabb támaszai. A szegedi ipari­ vásár résztvevői jelentősen megjavították Szeged jóhír­­nevét az újjáépítés erőfeszítésében­­ élő országunkban. Köszönet Szeged kisiparosságának, hogy a mi pártunkból kerültek ki a köztársaságellenes összeesküvés szellemi vezetői. Az, hogy a Kis­gazdapárt a reakciós erők sorako­­zásának központja és a köztársa­ságellenes összeesküvés tagjainak fészke lett, a párt elitélendő és meg nem engedhető politikai eszközei­nek tudható be. A pártvezér Nagy Ferenc 1916-ban a párt propagan­da osztályának kezelője, Gyulay László révén részletesen tájékozva­ volt Raffay Sándor bűnös tevé­kenységéről. Ennek ellenére nem tett lépéseket Raffay Sándor bű­nös tevékenységének megszünteté­sére. A Kisgazdapárt vezetősége az én személyemben, Varga Béla, Nagy Ferenc és mások személyé­ben hibás és felelős azért,, hogy a pártközpont apparátusába,, vezető állásokba összeesküvőket állított. Nagy Ferenc velem együtt felelős azért, h­ogy azután, miután tudo­­mást szerzett Raffay bűnös tevé­kenységéről és a magyar köztár­saság elleni káros, illegális tevé­kenységről, nem tette meg a szük­séges ellenintézkedéseket. Én és Nagy Ferenc működésünkben meg­engedtük magunknak a szoros ba­rátságot a köztársaságellenes ös­­­szeeskü­vés vezetőivel, mint például Szentiványi Domokossal,­ Arany Bálinttal, Saláta Kálmánnal. Ezekkel a személyekkel együtt részt vettünk n­em hivatalos megbe­széléseken magánlakásokon,­­ahol bel- és külpolitikai kérdéseket, Magyarország helyzetét beszéltük meg és olyan kérdéseket, amelyek nem képeztek volna legális meg­beszélés tárgyát. Megalakult az új kormány Dinnyés Lajos miniszterelnök és kormánya tagjai letették az esküt Szombaton 1700 magyar hadifogoly érkezett Focsaniba A népjóléti minisztérium által Foc­­san­iba kiküldött bizottság szombaton újabb értesítést küldött a miniszté­riumnak. Ebben közüik, hogy Focsa­­niba 1700 magyar hadifogoly érke­zett, útban Magyarország felé. Köz­üik ezenkívül azt is, hogy a hadi­foglyok szállítása ügyében a román hatóságokkal folytatott tárgyalások a legkedvezőbben haladnak előre. A pártközi értekezlet jóváhagyta a hároméves tervet (Budapest, május 31. A három­éves gazdasági terv kidolgozására ki­küldött­­ pártközi értekezlet május 30-án délután ülést tartott. Az érte­kezlet végleges megállapodásra jutott a hároméves terv keretén belül tör­ténő beruházások összege és annak felosztása tekintetében. Megállapo­dott ezenkívül az értekezlet a terv­­gazdálkodást irányító állam­i szervezet tárgyában. A határozat értelmében, tervgazdasági tanácsot és tervgazda­sági hivatalt kell felállítani. Pártközi megállapodás jött létre a tervgazda­sági hivatal és tanács szervezetére nézve is. A pártközi értekezlet külön bizottságot küldött ki, amelynek fel­adata a hároméves terv végleges for­mában való megszövegezése és a terv végrehajtásához szükséges jogszabá­lyok előkészítése. A szerkesztőbizott­ság munkájának eredményét júniusi 9-én fogja a pártközi értekezlet elé terjeszteni. . j

Next