Délmagyarország, 1947. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1947-12-02 / 274. szám

fílág proletárjai egyesültetek ! DELMAGYARORSZAG Falcione mindent beismer Magyar-jugoszláv barátsági és se­gélynyújtási egyezmény készül KéS szegedi To~Tozó 18 400 sorinfot nyeri A. _>1 KOMMUNISTA Pft ft T DELMAGYAROR­SZÁGI NAPILAPJA IV- éyf- 274- sz- ” ~ ARA 49 FILLÉR TM Szeged, 1847 dec. 2. Kedd A keleti és nyugati szocialisták k­ülönszakadását indítványozták Antwerpenben Az antwerpeni nemzetközi szociális­«" értekezleten ko­moly v­é­lem­én­y­k­ülö­n­bsége­k merültek fel :» Áíars’fall-leev­vel kapcsolatban. A keleti és az olasz szocialisták a terv ellen foglalnak állást, míg a nyugati szocialista pártok a terv mellett foglalnak állást. Nyugateurópa és Keleteurópa szocialistái között határozott szakadást ajánlottak a nem­zetközi értekezlet szombati napján, amikor az értekezlet elkezdte a világbéke rende­zésének és gazdasági újjáépí­tésének kérdését tárgyalni. Franciaország igen súlyos órákat él át 36 órás viharos ülés a parlamentben — Százezer ember tüntetett Párizsban — Lángszórókkal, szabotázscselekmények­kel védekeznek a munkások — Amerika nem vonja ki csapatait Olaszországból A francia parlament szombat délelőtti sorsdöntő ülése 36 óráig tartott s vasárnap éjfélkor végződött. Az ülésen viharosabb­nál­ viharosabb jelenetek, vere­kedések játszódtak le s külö­nösen a kommunista képviselők minden lehelő eszközt igény­­be vettek, hogy Sel­imaji nép­es szabadságellenes törvényeit megakadályozzák, illetve azok­nak kimondását akár órákkal­­ is elhalasszák.­­ A gyűlésen vasárnap este 5­­ órakor megjelent a Moszkvából hazatérő Therez, a kommunista párt titkára is, akit kitörő lel­kesedéssel fogadtak. A parlament az emberfeletti kommunista ellenállás miatt szombaton este 0 órakor a Srhciraum­-javaslatnak csak az első szakaszát fogadta el, mely szerint a kormány 80.000 tar­talékost hív be a sztrájkok megfékezésére. Vasárnap éj­féltájban a kormánynak sike­rült még k­ét szakaszt keresz­­tülhajszolni. Ezek szerint a sztrájkolók hat hónapjót öt évig terjedhető MrtSni és a rg­y­vér viselésért pedig ennek dupláját kapnak. A nemzetgyűlés hétfőn foly­tatja ülését, míg — Sehuman kijelentése szerint — minden be nem nyújtott javaslatot le nem tárgyal. A parlament gyűlésének tar­tam­a alatt szombaton elkoboz­ták a Humanité-t és a De Soir-t és ezeknek titkos nyomdában, megjelent második rendkívüli kiadását is. A rendőrség házku­tatást tartott a szerkesztőségben és a nyomdában. A rendőrség fellépése pillanatok alatt köztu­domású lett Parisban és több mint százezer dolgozó vonult az utcákra és Hin írtén az intézkedések ellen és a munkáspárti lapok mellett. Ugyanebben az időpontban ját­szódtak le a Saint­ Etienne kül­városban azok az­ események, amelyekről vasárnapi számunk­ban már h­írt adtunk. A sztrájk változatlanul tart. A sztrájkbizottság kiáltványt bo­csátott ki, amelyben kimond­ja: »folytatni a harcot, eré­lyesen fellépni és a közeli győzelem felé haladni«. " Párizs magasabban fekvő ré­szein megszű­ni a vízszolgálta­tás- a gáz- és villanyszolgál­­­tatás órákon belül megsza­kad. A fé­rfim Párizs három v­i­­lamossági küzpontja teáit, úgyhogy minden forgalom­­ szünetel. Moch, a munkásőruló szocialista belügyminiszter folytatja erő­szakos fellépéseit. Több gyárat a csendőrség fegyveresen raga­dott volna ki a sztrájkőrök ke­zéből, de a munkások minde­nütt visszaverték­­ a támadáso­kat. Egy fürgó gyárban lángszórót használtak a katonaság ellen. A kormány sztrájktörőkkel próbálja­ megindittatni a vasuta­kat. Ennek is meg van a meg­felelő reakciója. Szombat éj­szaka kisiklott a berni gyorsvo­nat s ígegszünt minden össze­köttetés Svájccal. A munkásság könyörtelenül tovább harcol a sztrájkjogér­t. Hétfőn délelőtt a lyon-bomngi vonat siklott ki, a mozdony egy szakadék mélyére zuhant. A szerencsétlenséget a felszedett sínek okozták. Az ország különböző részei­ben összeütközések voltak. Egyes helyeken harckocsik vonultak fel,­ másutt sortüzek dördültek és fcemiggi­nbombákat használ­tak. A kikötősztrájk változattflnak­ tart és blokád alatt van Francia­­ország. A Szajnát bárkák, hajó­­bárrifeádok zárják el, nehogy a haditengerészet egységei keresz­tül törjén­ek a sztrájkolók gyűrű­jén. A francia krízisben nagyon figyelemre méltó a szocialista párt állásfoglalása. Modi szo­cialista belügyminiszter és frak­ciója minden eszközt felhasznál a sztrájkolók és­ a munkástöme­­gek ellen. De tegnap több szo­cialista lap felvetette a kér­dést: ilyen helyzetben érde­mese bennmaradni a Scimman­­k­ormányban. A szombattól hétfőig tartó események világosan megmu­tatták, hogy Amerika mennyire Schuman kormánya mögött áll. A parlament tárgyalásai alatt hír érkezett Frankfurtból, mely­ szerint a németországi amerikai zó­na tírparancsnok­sága hivata­losan kijelentette, hogy ha » Schuman-kom­ány sí munkás­ság ellen fel kívánná hasz­nálni a sz állító zónában levő csapatait, aást'g srz íi anerikai csapatok ott átveszik sí meg­szállást. A ligasartó hitek szerint az Olaszorsz­ágban marad! ame­­ril­­»’ csapatok hátralevő ré­szének kivonását felfü­ggesz­­tették. Ez a*. Intézkedés - mint közölték - a franc­ia és olasz eseményeikel van kap­­csolatb­an. Lapzártakor érkezett jelentése szerint e hírt megcáfolták. Felzárkózunk Tír« marsall a jugoszláv-bol-Efr* kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásával­­ kapcsolat­ban sajtónyilatkozatában a ro­mán és magyar nép új berende­lését úgy jell­emez­te,­ hogy az fl­szláv é­s nemszláv népek közti minden ellentétet kizár, s hangsúlyozta, hogy a két nép hí­­rtra tér. ’Ottó bulgáriai nyilatkozata ’.elismerése a magyar demokrá­­­cia’ jól végzett munkájának. Ma­gyarország hosszú ideig a kö­zé­peurópai népi demokráciák rendszerében a leggyengébb támaszban volt. A reakció a fel­­­szabadulás óta hihetetlen szí­­vóssággal igyekezett Magyaror­­szágot 'elszakítani a népi "demo­kratikus országokba fejlődő ke­leteurópai államoktól, s mindent megtett, hogy Magyarországból középeurópai tűzfészek, második polgárháljón is Görögország le­gyen, — közvetlenül a Szov­jetunió mellett. Az angolszász imperialisták helyi politikai bé­­rencei — Nagy Ferenctől Pe­­­yerig — készségesen kiszolgál­ták ezt a politikát s nem rajtuk múlott a sikertelenség. Magyar­­ország azonban önálló, függet­len ország maradt, — távoltar­­tot­ta’ ismét a polgárháborút és nemhogy a reakció keleteuró­­p>ai bázisává vált volna, de fel­zárkózott az imperialista-ellenes fronthoz, s óriási léptekkel in­dult el a népi demokrácia mi­­előbbi megva­lósítása felé ve­zető úton! Magyarország esete is azt pél­dázza,­ hogy a nemzetközi im­poraalista erők gyengülnek, míg a demokrácia erői fejlődő ten­denciát mutatnak. A háborús »sziták szája nemcsak azért lett kisebb, mert Molotov a Szov­jetunió fennállásának 30. évfor­dulóján lejelentette, hogy: «Az atomfegyver titka nem ” titok többé»!, — hanem mert egyre inkább érzik, hogy egy esetleges , Szovjetel­lenes háború kirobban­tása végleg megpecsételné a k­a­­­­pitalizmus imperialista korá­nak sorsát! " A 9 kommun­is­a párt varsói konferenciájának záróközlemé­nye megállapítja: óriása a tá­volság az imperialisták h­ábo­­rútárs kívánsága és egy esetle­ges háború kitörésének lehető­sége között. A Szovjetunió eddig is elv­­anottra nyugvó békepolitikát folytatott, s most úgy látjuk, hogy a nemzetközi reakció is kém gondolkozni azon -- érde­mes-e háborús politikát foly­tatni. Marshall és Bevin min­denesetre a­ londoni külügymi­niszteri konferencián m­­ár­ egé­szen más húrokat pengetnek, mint eddig. Marsinal1 szerint: «.. a béke hő vágya az egész amerikai népnek .. A varsói értekezleten elhatá­rozott aktív imperial­istaellenes Pollikénak megvannak tehát a gyakorlati eredményei! Nem hiába, állapította meg a varsói konferencia: «A béke pártján álló erők annyira jelentősek és hatalmasak, hogyh­a ezek az erők a béke védelmében szilár­dak és kemények lesznek, ha áll halálossá­got és hajl­hatatlan­­fanságot tanúsítanak, akkor az afgresszorok tervei teljes, csőd­del fognak végződni.« Az aktív békepolitika győ­­­­zött a háború veszély chmril. A demokrácia erői világszerte megerősödtek. Megerősödtek M Magyarország­on is. Nem­csak visszavertük a magyar és kül­földi reakció támadásait, de el­len­tá­mad­á­sunk teljes sikerrel járt! •Kikerült a magyarországi neo- Pasizmust, a Pfeiffer pártot tel­jesen felszámolni és a koalíciót megerősíteni. A magyar koalí­ció ma már homogénebb, mint fennállása óta bármikor, s a felszabadulás óta az építő mun­kát veszélyeztető permanens koncán a válság ideje máig a limitté kitt az­ ideje annak, hogy a kormány valóra váltsa ígé­reteit ! Az országgyűlés nemcsak el­fogadta az" MRP kormán­«pro­gramtervezetét, hanem az elfo­gadott kormányprogram megva­lósításához is­­ hozzáfogott. Ma már törvény ,a bankok államo­sítása s a munkásbíróságok fel­állítása egyaránt! A bankállamosítással a ma­gyar ipar 41,1 százalékának ál­lami irányítása válik lehetővé, s ez nemcsak demokráciánk gazdasági erősödését jelenti, de mutatja a fejlődés további útját is: az irányított gazdálkodás ki­­szélesítését, fokozottabb terv­­gazdálkodást! A munkásbíróságok felállítása nemcsak a Nlorthy-féle b­írásko­­dás­­ teljes csődjét mutatja, de egyben a felszabadulás óta el­ért legnagyobb politikai sike­reink egyike is! A magyar de­mokrácia­ komoly politikai si­kerei után most m­ár lehetőség nyílik gazdasági életünk rend­­behozására i­s. Ennek első ko­moly alapja már meg­van: 70 év óta harmadszor lesz­ defi­­citmentes a magyar költségvetés 1948-ban, az ami Horthy érék­ünk soha nem sikerült — min­den külföldi kölcsön dacára­­ a magyar demokrácia harmadik évében már valóság lett! Számtalan súlyos probléma vár még azonban sürgős megol­dásra. Mezőgazdaságunk aszály­kára közel 5 milliárd, s eddig m­ég csak 2,5 millió h­old a be­vetett terület, holott legalább 5,5 millió holdat kellene le­vélnünk, ha zökkenőmentessé kívánjuk tenni gazdaság életün­ket.Ipari termelésünk rengeteget fejlődőtt, textilből kétszeresét, lábbeliből ötszörösét termeljük a tavalyinak. Széni­­&nyászátmác októberben elérte a békebelit! Tovább kell azonban racio­nalizálnunk az­­ ipari termelést, erősíteni a munkafegyelmet, növelni a­ normákat! Mező­ga­zda­sá­gunknak komoly Az UNO utolsó ülésén dön­töttek Palesztina kérdésében. Egy arab és zsidó­­ államra osztják, Jeruzsálem nemzet­közi város lesz. Az angolok május 14 kivonulása után nemzetközi bizottság igazgat­ja Palesztinát. Anglia kijelen­tette, hogy a kettéosztás vég­rehajtásában nem vesz részt. Ennek súlyos következményei lesznek. Az arab­ok máris kijelentet­­ték, hogy a döntést nem fo­gadják el és szent háborút hirdetnek. Az arabok imaga­tartására zsidó köröt: mozgó­sítást rendeltek el. 59.090 em­bert hívnak fegyverbe. lökés! községek ,id. hogy újévig ,a sváb kivételével minden fööldhöz juttatott meg­nyita a te­lekkönyvi kivonatot! Statjuk tehát, hogy a demo­krácia erői nálunk is gyara­podtak. Rendet teremtettünk saját portánkon. A magyar-jugoszláv, magyar­bolgár és magyar-román kultu­rális egyezményekkel s az eze­ket nyomonkövető barátsági és kölcsönös segélynyújtási szer­ződésekkel pedig­­ a magyar de­mokrácia Keleten répa demo­kráciáinak békefrontjában ko­moly helyet foglal el. Az ország a miénk: érdemes érte dolgoznunk. A béke meg­védése biztosítja országunk fej­lődését: ezt mark­álni teh­é­t köteles­ségünk' Ml. / Marosán elv­társ Nincs harmadik tíz és nem szociáli­sröl az, Gktel &. ftiSRió elleni l-eszél A Szociáldemokrata Párt tatabányai szervezete előtt vasárnap Marosán György elv­t­árs nagy beszédet mondott. A kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatta hallga­tóságát Marosán elvtárs és eközben igen fontos feljelentése­ket tett. — Két nagy kérdés van most előtérben — mondotta —, a v­ilágbéke ügye és a szocializmus ügy­e, illetve a mun­kásosztály felszabadítása. A világítóké ügyét a szocialista munkásság élén a Szovjetunió képviseli. Ezzel a nemzetközi proletariátusnak kimondhata­lan szolgálatokat tesz. Ha úgy látjuk a kérdést —i­s csak így láthatjuk — helyünk kétség­telenül a Szovjet mellett van. — Elég volt a szavakból és üres határozatok hozata­léb­ól, tettek kellenek! Nem szabad és nem lehet kettősar­­cú, opportunista politikát folytatni. Csak két út van: A­ kapi­­talizm­us egyeduralmának helyre áll’Utja, az imperializmus és uj fasizmus restaurálása. A másik út: a nemzetközi pro­letariátus útja, mely a szoccializm­us felé vezet. — A tanulság számunkra — ne keressük a harmadik utak — Nem lehet olyan politikát csinálni, hogy a kommen­­dis­ták­at ellenségnek tekintjük. Aki azt mondja, hogy »fú­zió soha«, vagy nem lesz fúzió , az szerintem nem szo­cialista, az Marx egész politikáját és szellemét megtagadná ^fi a zsidó és arab állam

Next