Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1948-01-01 / 1. szám
¥ 3% proletárját egyesültetek N(*yu Sk. Beteljesült sí/ kis jósolatja: egy nyáj, egy akol. Egy vallás van a földön: szabadság! Ail mást vall, rettentően lakai. (Petőfi: 18«) 0k MAGYAR KOMMUNISTA PÁHI DELMIlSTItBQ HUP LAPJM .ff. évf. i. Siam. 4BA « FILLÉR Szegjed, 11148 Jan. 1. CsaffirtBfcl 1 SZfiZsiDIK (IJESZTENDŐ ' '\ magyar nemzet legdi '•esőbb korszakához, az '4818?'49-es eseményekhez veszi vissza a mai évforduló. A kormány nagyon helyesen «ilatkozta, hogy a beköszöntő uj esztendői, az 1948-asi, a magyar szabadságharc és forradalom emlékének szenteli. A történelem ajándéka, hogy a centenáris esztendőt olyan körülmények között ünnepelhetjük, amikor a valóság tiszta fényében vizsgálhatjuk a lő év előtti eseményeket, amikor azt mondhatjuk, h jrty elfogadtuk és hűen folytatjuk a nagy forradalmi évek igazi hagyományait. Ez az újévi beköszöntő nem alkalmas arra, hogy apróbíros.'in elemezze az l> IS -19-es fiafohlényeket és megtisztítsa attól a salaktól, amit majdnem száz év lefolyása alatt az ellentétes szellemű történélmi felfogás reáhalmozott, äte már ma — mielőtt a cenitenáris évben minden valószitóság szerint megjelenő cikkek és könyvek tömege alaposan megvilágítja a kérdést — néhány ma sem mellőzhető nagy tanulságról légiéi és kell beszélni .Elsősorban és mindenek előtt a szabadságért síró bitor kiállás az, ami emlékezetessé és követendővé teszi számunkra 1818-at. 1848- ban 300 éves Habsburg önkényuralomnak és gyarmati artnyomásnak akart vegetálni a magyarság olyan körülmények közett, amelyek távolról sem mondhatók kedvezőknek. A szabadságharcok •£ A népi forradalmak Európában már mind elbuktak, a •Szentszövetség, amelynek élén az osztrák császár állott, hatalma teljében volt. Bent az országban sem volt sokkal kedvezőbb a helyzet Az arisztokrácia egy része a császári udvarral tartott, a döntő politikai tényező, a köznemesség kiváltságaihoz ragaszkodva, csak felemás módon tudta megoldani a jobbágyfelszabadítást, magyar t>olgárság ak" volt, a parasztság szabadságharcos lendületét fékezték s jobbágyfelszabadítás körül tapasztalt visszássúrjok. Kossuth Lajos és Petőfi Sándor géniusza egyesítette a nemzetet a nagy tettre, a szabadság kiharcolására. Az elmúlt háború során a magyar nemzet nem volt képes arra az erőfeszítésre, amelyet 1948-ban oly nagyszerű formában kifejtett. A húsz éves fasiszta uralom megbénította a nemzet haladó erőit, félrevezette tömegeit. Három év demokratikus fejlődése azonban elég volt, hogy a nemzet zöme, a dolgozó osztályok magukra találjanak. Az ország erélyesen visszautasította az amerikai imperializmus beavatkozási kísérletét, amely többek között arra törekszik, hogy az ősi ellenségünket, a németet állítsa ismét csatasorba a szabadságszerető népek ellen. 1848 -49 hibáiból is tanulttrtk Kossuth nem volt képes a szomszéd népeket, a szerbeket, horvátokat, románokat, szlovákokat tömöriteni a közös ellenség, az osztrák elnyomó hatalom ellen s csak jóval Világos után, az emigrációban jött rá arra, hogy a dianavölgyi népek együttes kiállása biztosíthatja a Duna—Tisza táján a szabadságot és függetlenséget. A népi demokratikus Magyarország a torinói bölcs utasítása nyomán megteremti a baráti jóviszonyt szomszédainkkal és végképpen felszámolja Kossuth Lajos ellenfeleinek, a 07-eseknek, a Horthyknak s Szálasiaknak németbarát reakciós politikáját A népi demokratikus Magyarország tudatosan követi Petőfit, ki szolidaritást vállalt a misldrai rabszolganéppel, amely lármát megunva síkra lép, pirosló arccal és piros zászlókkal és a zászlókon éspe szent jelszóval: világszabadság! ! A második nagy tanulsága , 1 1848-nak: a nemzeti függetlenség ügye csak akkor győzhet, a nemzet csak akkor képes nagy tettekre, ha a népre támaszkodik. A magyar történelmi tragédiáknak, így elsősorban Mohácsnak, amely a levert Dózsa-lázadás után következett, az volt az oka, hogy az uralkodó osztály a nép lelkes támogatása nélkül nem tudta megvédeni az országot, a végzetes kimenetelű első és második világháborúba is azért léptünk be, mert a népnek csak elenyészően kevés beleszólása volt az országi ügyeinek vezetésébe. Az 1848-as forradalom egyik fő hibája volt a felemás jobbágyfelszabadítás, de még ez is olyan lelkesedésre bírta a magyar parasztságot — legjobb példa erre Szeged, a nagy mezőváros —, hogy’ a magyar honvédhadsereg felszerelés és kiképzés nélkül is, nagy túlerővel szemben győzelmeket tudott aratni és külföldi segítséget kellett igénybe vennie az osztrák császárnak, hogy a szabadságharcot elfojtsa. Az új magyar köztársaság a népi erők felhasználásának tekintetében is levonta negyvennyolc tanulságait. A felszabadulás után kialakult magyar demokrácia a népre támaszkodott és fejlődése során egyre inkább kiszélesíti ezt a népi talpazatot. Belpolitikai életünk legújabb eseményei, a választások, melyben “a Magyar Kommunista Párt lett a legerősebb párt, a nagybankok államosítása a munkásbíráskodás bevezetése azt jelentik, hogy úgy politikai, mint gazdasági téren átléptük az elhalasztó vonalat a polgári és népi demokrácia között. A fejlődés iránya arra mutat, hogy a jövőben még fokozottabban fog támaszkodni, mint eddig, a népi erőikre, a munkásságra, a parasztságra és a szellemi dolgozókra. Amikor hároméves demokratikus fejlődésünknek ezt a nagy eredményét leszögezzük, nem mondhatjuk azt, hogy már nincsenek nagy hiányok ebben a tekintetben is. Amennyiben hiba volt 1848-ban a jobbágyfelszabadításnál a nagybirtok meghagyása, a jobbágytelkek megcsonkítása és a földesúri hatalom egyéb rekvizitumainak megtörése, éppoly hiba lenne most, ha meghagynánk mai állapotukban közigazgatásunkat, az oktatásunkat s nem fejlesztenénk tovább demokráciánkat politikai és gazdasági síkon. Az uj esztendőben arra kell törekednünk, hogy ne csak ajkainkon hangozzanak a 18-as ívek, hanem a mai időknek megfelelően meg is valósítsuk azokat. F. L. Valóra váltjuk Kossutht Petőfi, Táncsics eszményeit: a szabad, erős, virágzó Magyarországot Váktori elvtárs újévi nyilatkozata A Szabad Nép munkatársa felkereste Rákosi Mátyás elvtársat, hogy áttekintést kérjen tőle az elmúlt év politikai és gazdasági kérdéseiről és a jövő év kilátásairól. Rákosi Mátyás elvtárs a kérdésekre elmondotta, hogy gazdasági életünk minden terén egészséges fejlődés tapasztalható. Egyre inkább csökken a régi Rrreunheilmzé tőkések hrfolyása demokráciánk gazdasági és partita életében. Politikai téren is alapvetői változás állott be. Mi az ország legnagyobb pártja, a Magyar Kommunista Párt, amely a reakció elleni harcban olyan politikai erélyt, tudást és éberséget mutatott, amely lehetővé tette a válságot, gyors és megrázkódtatás nélküli elintézését. Ezekben a harcokban megnőtt a magyar demokrácia öntudata, önbizalma és ereje«. Reményteljesebb a szlovákiai magyarság sorsa »Azok a csapások, amelyeket a magyar demokrácia ellenségedre mért, gyökeresen megváltoztatták hazánk nemzetközi jelentőségét is. A magyar demokrácia belső megerősödésével egycsapásra megszűnt a nemzetközi elszigeteltség.* Rámutatott Rákosi elvtárs a Jugoszláviával és Romániával kötött szerződésekre, amelyekhez hasonlót szeretnénk létrehozni többi szomszédainkkal is. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a magyar demokrácia erősödése hálássá tesz a szlovákiai magyarság sorsára is. Ha a múltban a Dunamedence tűzfészek volt, úgy a népi demokráciák a béke bástyájává változtatták. A magyar demokráciával párhuzamosan megerősödött az európai demokrácia is. Az amerikai imperialistákkal szemben ott áll, élén a Szovjetunióval a népek szabadságát, függetlenségét és a demokráciát védelmező erők bíbora és ebben a harcban •hatalmas új erőforrást jelent a kilenc európai kommunista párt összefogása. Nő a munkásegység híveinek tábora A munkásegység kérdéséről Rákosi elvtárs elmondta, hogy“ a magyar munkásosztályra mélyhatást gyakoroltak a francia, olasz és görög események, továbbá a reakció elleni harcunkban elért sikerek. Peyer és társainak a szégyenletes szerepe, továbbá az ismeretes memorandumot benyújtó szociáldemokrata jobbszárny fellépése is sok munkásnak felnyitotta a szemét. Mindezek következtében nyugodtan el lehet mondani, hogy a munkásegy és Ulveinek túljár» ma nagyobb és szélesebb mint bármikor az utolsó két esztendőben. Ma már minden öntudatos munkás megérti, hogy a demokrácia erőinek felmérhetetlen növekedését jelentené, ha a munkásságnak nem két egymással versenyző, hanem egyetlen egységes pártja lenne. Azt is megértik, hogy a történelmi fejlődés elkerülhetetlenül az egységes párt felé visz. Ez a felismerés természetesen erősíti a munkásegységet. A jövő év teendőit Rákosi elvtárs a következőkben foglalta össze: El kell mélyíteni a termelési versenyt, ami meg fogja erősíteni a munkafegyelmet is. Az államosítást végre kell hajtani és gondoskodni kell arról, hogy megszűnjék az államosított üzelmek deficitje. Az 1948-as évben a szövetkezetek fejlesztésének kérdése előtérbe kerül. Különösen a földművesszövetkezetek fejlesztésére kell nagy gondot fordítani. A jövő évben bizonyosan erősödni fog a munkásegység és a függetlenségi front pártjainak együttműködése. Erre szükség is van, mert a demokrácia erősödött ugyan, de ellenségei még nem adták fel a harcot. A belső fronton vereséget szenvedtek, de a nemzetközi reakciótól segítséget remélnek és ezért tovább, szövik ellenséges terveiket Rámutatott Rákosi elvtárs arra, hogy a magyar külpolitika tovább fogja járni a szomszédokkal való megbékélés és együttműködés útját. Pártunk feladatai Végül a Magyar Kommunista Párt helyzetéről és feladatairól beszélt: Az elmúlt évben pártunk tekintélye, súlya, ereje, befolyása, önbizalma megnőtt Bebizonyítottuk, hogy érdemesek vagyunk a magyar nép bizalmára. A párt nemzetközi jelentősége is megnőtt. Ezt mutatja az, hogy ott voltunk a kilenc kommunista párt konferenciáján. Mindez arra kötelez bennünket, hogy még többet dolgozzunk a nemzet javára, még több áldozattal, fegyelemmel, önkritikával építsük és erősítsük a magyar demokráciát és benne pártunkat. Még többet kell tanulnunk, még többet kell szolgálnunk a magyar népet és még következetesebb ’ szívóssággá«, kell harcolnunk a reakciót a régi uri rend maradványaival, szemben. Az 1848-as crilen.k’hnin»? péti: ‹ használjuk fel ‘Arra, hogy lettekkel ifj izáljuk, a magyar demokrácián belül mi v igyunk a/.ok, akik legküvetkezetesebben és sem eredményesesetben váljunk valóra Kossuth, Petői, Táncsics eszményeit és vágyait: a szaftod,, erős, virágzó, népi ^fanyarország m< ‘íirreíntését. , Szeged üdvözli a román népköztársaságot Román Kommunista Párt temes megyei bizottsága, Udesen elvitt rsnak Timisoara Abból av. alkalomból, hogy Románia népi köztársasággá alakult, fogadja a Magyar Kommunista Párt nagyszeged 15 szervezeteinek jókívánságait, egyben bolfog njesztendőt kívánunk, éljen a román-magyar barátság. II. Zöld Sándor tikár, országgyűlési képviselő Dr. Titus lonescu prelectul Jud Timis-Toronlal Timisoara A román nép nagy történelmi jelentőségű eseménye, a demokratikus népi köztársaság megalakulása alkalmából Szeged város közönsége és a magam nevében fogadd őszinte jókívánságainkat. Dénes Leó, Szeged város polgármestere. Dr. Titus Ioncséu prefectul Jud Tlmis-Toronlal Timisoara A román nép előre halad a fejlődés utján. A népi köztársaság megalakulása nagy örömmel tölt el. Ebből az alkalomból jókívánságaimat küldöm. (Iyáni Imre, Szeged város főispánja.