Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-01 / 254. szám

2 Kedd, 1949 november 1. „Jogosan lehetünk büszkék és jogosan mondhatjuk boldognak magunkat, mert a földkerekség egyik sarlójén velünk sikerült először megdönteni a kapitalizmust, azt a vadállatot, amely vérbeboritotta a lóidét, éhségbe és eleédultságba vitte az emberi tagot és amily sikerü­lhe tétlenül és rövidesen elpusztul, bármily szörnyen áltak­atok is halála előlti ds ki ásáséi." Lenin 1^_____s A görög kérdést meg lehet oldani a szovjet javaslatok segítségével Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Politikai Bi­zottsága folytatta a görög kérdés tárgyalását. — Az egyeztető bizottság előtt két fontos kérdés áll — mondotta Vrainszkij elvtárs. — Ezeknek megoldása annyi­ra nagy jelentőségű, hogy el­­m­ondhatjuk, az egész görög kérdés meg­­­­oldásának kulcsa ezeknek a­­ kérdéseknek a megoldásában­­ rejlik. Az egyik a területi kérdés, a másik pedig a gö­p 1946-ban a párisi békekon­ferencián Caldaris, az akkori g­örög kormány feje, kijelen­tette, hogy Görögország és Albánia között hadiállapot vom. Persze, kitalálás, hogy 1946-ban Albánia és Görög­ország között hadiállapot volt, m a görög kormány kedvelt vesszőparipája maradt. jk görög kormány akkoriban azt mondotta: az Albánia és Görögország között fennálló hadiállapotnak azzal a ter­és­szetes és igazságos lépéssel kell befejeződnie, hogy Észak rögországi belső helyzet kér Sása Visniazkij elvtárs emlékez­tetett arra, hogy az ENSZ közgyűlésének párisi üléssza­­kán is már a határkérdés volt a Görögország és északi szomszédai között kötendő megegyezés fő akadálya. Mi­ért jelent ez a kérdés oly nagy akadályt? Az imperia­listák azt mondják: az aka­dály Albániától származik, te­hát a felelősség is Albániára hárul. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. Epyrust átadják Görögor­szágnak. — Mi egyéb ez, mint ide­gen terület követelése? Úgy állítják be, hogy nem lehet béke addig, amíg Éiszak-Epy­­rust át nem adják Görögor­szágnak. Természetesen nem véletlen, hogy Caldaris ebben a beszédében az Egye­sült Államok szenátusának határozatára hivatkozott. Ez a határozat ugyanis aján­lotta, hogy Észak-Epyrust csatolják Görögországhoz. Az Egyesült Államok tehát tá­mogatja ezeket a hódító tö­rekvéseket. L.­oo­vább megy, pedig Görögor­szág mostanában külföldi vé­delmezőinek játékszere. Na­gyon is világos, hogy a görög kormány ebben az esetben nem a saját maga ér­dekében cselekszik. — Nincs azon semmi meglepő hogy a Szovjetunió Albánia vé­delmében sík rászáll. A Szovjet­unió továbbra is védelmezni fogja Albániát, hogy ha Albániá­nak igaza van. Védelmezni fog bármely kis államot, me­lyet szomszédai, erősebb ál­lamok kívánságai­ teljesítve, megsértenek. I felelfőség­eMsírban az U3l-ra házul — A felelősség — hangoztatta Visinszkij elvtárs — a görög ügyben elsősorban az Egyesült Államokra hárul. —­ A második kérdés­t foly­tatta Visinszkij elvtárs — Gö­rögország belső helyzetének kérdése. Itt is komoly nézetel­térések vannak. A Szovjetunió több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy a görögországi helyzet lénye­ge: harc a görög nép és azok között a demokráciaellenes erők között, amelyek az Egyesült Államok és Nagy­­britannia által támogatott gö­rög kormány körül tömöröl­tek. A kivezető út: a szovjet javasatok elfogadása . A tények önmagukért be­szélnek arról, hogy milyen jelen­tősége van Görögország belső helyzetének az úgynevezett bal­kán-kérdés megoldásában. És eb­ből rögtön a feladat is követke­zik: rendelkezni kell Görögország belső helyzetét. Görögország belső helyzetének rendezését meg lehet oldani a szovjet javaslatok segítségével. E javaslatok elfogadása lehetővé teszi az úgynevezett görög kér­dés végleges megoldását. Az USA támogatja Görögország hódító törekvéseit Az akadály: a görög monarchofasiszta kormány hódító tervei ■— Az egyeztető bizottság­ területi igényeit Albániával­ban a megállapodás egyik legfontosabb akadályát a gö­rög kormánynak ezek az esze­veszett hódító tervei jelentik. — Mit ajánl a Szovjetunió?A Szovjetunió kormánya azt vasolt­a, hogy a megegye­zés második pontját ilyen formában szerkesszék meg, szemben. A probléma lénye­ge az, hogy megszüntessük a nyugtalansá­got, a feszültséget és jószom­szédi, békés kapcsolatokat lé­tesítünk. Azonban a görög kormány nem kíván valódi megegye­zést.­­ Fel kell hívni a figyel­met még egy mozzanatra. Anglia már a párisi üléssza­kon sem titkolta, hogy Gö­rögországban stratégiai ér­deke­ vannak. Ez a nyílt beismerés még Gö­rögország kívánságainál is to. Lenin és Sztálin, az Októberi Forradalom vezetői és szervezői 1917 elején Lenin emigráció­ban volt, S­tálin pedig szám­fizetésben a távoli Turuhánban. Sztálin március 12-én tért vis­­­sza Pétervárra és azt tűzte ki feladatul a párt elé, hogy erő­sítse meg a szovjeteket, mint a nép forradalmi szerveit és vi­gye előbbre a forradalmat. Le­nin április 3-án érkezett Petro­­grádra és a forradalmi munká­sok előtt tartott beszédében ki­adta a jelszót: »Ellen a szoci­alista forradalom.“ Lenin híres áprilisi téziseiben nagyszerű ha­ditervvel fegyverezte fel a bolsevikokat abban a harcban, amelynek célja a burzsoá de­mokratikus forradalomról a szo­cialista forradalomra való át­térés volt Lenin és Sztálin vezetésével a bolsevikok megteremtették a forradalmi erők egységét és megsemmisítő csapást mértek az eszerek, a mensevikek kis­polgári pártjaira. A leninizmus ellenségei, az opportunista mun­kásárulók igyekeztek aláásni a forradalom ügyét. Azt hangoz­tatták, hogy a szovjet hatalom egyedül Oroszországban nem állhat meg a kapitalizmus vi­­lágfrontjával szemben. Lenin és Sztálin szétzúzták ezt az el­lenséges elméletet és döntő, győzelmes harcra vitték Orosz­ország dolgozó tömegeit. Lenin és Sztálin közvetlen szervezői voltak az októberi fegyveres felkelésnek. Sztálin részlegesen kidolgozta az októ­beri felvonulás tervét, amelyet Lenin is jóváhagyott. A Köz­ponti Bizottság Sztálint bízta meg a felkelés vezetésével. A Téli Palotát és a petrográdi kormány egyéb támaszpon­jait ostromló munkásokat, katoná­kat és tengerészeket Sztálin személyesen vezette. Sztálin irányítása alatt, az ő tervei alapján valósult meg a­ Szovjetunió szociaista iparosítá­sa, a mezőgazdaság koll­ektivi­zálása. Sztálin irányításával és zseniális stratégiája alapján zúz­ta szét a szovjet nép a fasisz­ták támadását Sztálin vez­té­sével építi a szovjet munkás­­osztály, parasztság és értelmi­ség a dolgozók kommunista társadalmát. Az Októberi Forradalom és annak nagy vezetői, az egész világ dolgozóinak utat mutat­tak a szocializmus győzelmes megvalósítása felé. »Albánia és Görögország kor­mánya Albánia és Görögor­szág jelenlegi határát végle­­tesnek ismeri el‘A pL. görög kormány és védel­mezői azonban éppen ezt nem akarják bevenni a szövegbe. A görög kormány fenntartja • Pantyelejev esztergályos, mint gyermek, Narvában Élt édesanyjával, egy posztó­gyár szövőmunkásnőjével. ö, Aki a családban a legkisebb volt, 13 éves korában élte át az Októberi Forradalmat. Tisztán vissz­a­eml­ék­szik azokra a napokra, amikor 32 évvel ezelőtt viharként zú­gott át az orosz földön a for­radalom, mely elsöpörte a ré­gi, nyomorral teli világot. Azit­em felejtette el, amikor nem sokkal később megjelentek a Város kapui előtt a fehérgár­disták. A Pan­tyelejev-csal­ád a biz­tos halal elől Petrográd­ba menekült. Pjotr és családja akkor kint laktak a külvá­rosban. De a szovjet hatalom le­győzte a fehérgárdistákat és a külföldi behatolókat is. Az­óta a kis mellékutca nagyon megváltozott. Ahol a forra­dalom előtt a munkásnegyed homályos ab­lakú házai és piszkos viskói roskadoztak, ma tá £as, rendezett úton mo­dern, nagy lakóházak sora­koznak. Ez a változás és fejlődés párhuzamos volt Pjotr Pan­­tyelejev életének kialakulá­sával. Az „Elektroszila“ gyár híres esztergályosa az el­múlt három évtized alatt ugyancsak nagy utat tett meg és amint ő maga mondja, életének minden szépségét és örömét az Októberi Forrada­lom teremtette meg. Olyankor, ha végighalad az egykori Balkán-utcán, — amelyet ma Nemzetközi­ út­­nak neveznek — mindig arra gondol, hogy soha nem fog megöregedni. Pantyelejev sze­rint minél jobban szaporodik évei száma, annál több újat lát az életben. Ez a sok új és nagyszerű az, ami fiata­lon tartja. A nagy épületekben, ame­lyekben iskolák, technikumok, tudományos intézetek, polikli­­nikák, bölcsődék, műtermek kaptak helyet, a tucatjával futó autóbuszok és trollerbu­­szok, személy- és teherautók százai, a szépen rendezett te­rek, füstmentes, üde gyártöm­bök, áruházak, mind az el­múlt három évtized eredmé­nyei. „Semmi ilyesmi nem volt azelőtt itt, most pedig ez mind az enyém, a gyermekei­mé. A dolog így már rend­ben van“ — mondogatja a híres esztergályos. Pamtyelejevnek minden oka megvan arra, hogy boldog le­gyen. Az „Elektroszila“ gyár 67 lakásos házában három­szobás, tágas, világos lakás­ban él feleségével, 17 éves lányával és két kisfiával. La­kása minden kényelemmel el van látva. . Mint magas kategóriába sorolt gyorsvágó esztergá­­lypaoak munkabére havi 3000 —3200 rubel. Ez­ az összeg lehetővé teszi, hogy kitűnően éljen, jól öltözzön és szóra­kozzon. Gyakran látogatja a A bolsevik agitáció nagy je­lentőségét szemléltetően mu­tatja be a „Karl Marx“ kol­hoz példája. A kolhoz agitá­ciós közösségébe 24 agitátor tartozik. A népnevelők a párt­­szervezet útmutatása és támo­gatása alapján végzik mun­kájukat. Minthogy a parasz­tok körében élnek és dolgoz­nak, jól ismerik kívánságai­kat és kérdéseikre nyomban megadják a választ: színházakat, előadótermeket, érdeklődési köre kiterjed a technikára, politikára, művé­szetekre. Mint sokmillió szovjet munkás, az új munkásosztály képviselője. Gazdája gyárá­nak, országának, azzá tette őt az Októberi Forradalom. Ez a tény jellemzi magas szellemi színvonalát, terme­lői és társadalmi tevékenysé­gét. Számára a szocialista haza, a gyár érdekei állnak első helyen. Tudja, hogy ha­zájának jóléte — az ő jóléte. Élmunkás, átlagos munkatel­jesítménye 320—360 százalék. A híres leningrádi esztergá­lyos azok közé a szovjet dol­gozók közé tartozik, akik már az 1952-es évi termelési terv­re dolgoznak. Pantyelejev, — aki a leg­magasabb kitüntetést, a Le­­nin-rendjelet kapta meg, — minden­ erejével arra törek­szik, hogy munkatapasztala­tait átadja a fiatal m­unká­­­­soknak ! AZ EGYSZERŰ SZOVJET EMBERRŐL I Korovin jó munkát végzett Pártunk hatalmas győzel­me után, az ezévi választások kiértékelések­or Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy nép­nevelőink a választások során első ízben közelítették meg példaképünk, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Párt­­jának agitációs módszereit. Hogyan dolgoznak a Bolsevik Párt népnevelői? Erre mutat példát Korovin szovjet agi­tátor. Az ő munkája is példaképül állhat népnevelőink előtt. A legeredményesebben dol­gozó agitátor, Korovin leg­utóbb is nagy sikert ért el az egyik földműves-brigádnál. Beszélt a szór alis»a munkaverseny jelentőségéről. Ezután ki­­emelte azokat a kolhoz parasz­tokat, akik a verseny első so­­raiban haladnak. , — Ezekkel a nagyszerű em­­­berekkel — mondotta Koro­vin — a téli fagyban csakúgy mint a nyári hőségben — ta­lálkozhattok a földeken, ők valóban nem kímélik erejüket, ha a közjóról van szó. Kor­ovin azért érhetett el sikert agitációjában, mert a párt irányítása se­m dolgozott. Az agitációs kö­zösség munkáját ugyanis az alapfokú pártszervezet irá­­nyítja. Az agitáció nagy mi­­vészet. A népnevelőtől meg­követeli, hogy egyszerűen­ magyarázza el a nemzetközi helyzetet és az ország belső életének bonyolult kérdéseit. Senki sem születik népne­­előnek. Az agitációra való képességet, munka és tanu­lás közben lehet megszerezni. A pártszervezet fáradhatat­lanul gondoskodik arról, hogy az agitátorok valóban elsajá­­títsák a népnevelés művésze­tét. A harcos szellemű bolsevik agitáció olyan erő, amellyel a falu kommunistái sikeresen oldják meg az előttük álló feladatokat

Next