Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-01 / 278. szám

VI. ÉVF. 278. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. Vádirat a hazaáruló Kosztov és bandája ellen CSÜTÖRTÖK, 1949 DECEMBER 1. A békéért, a demokráciáért és a népek nemzeti függetlenségéért A »Pravda«, a Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Pártjának köz­ponti lapja a »Tájékoztató Iroda határozatáról szóló vezércikkében a következőket írja: >A Kommunista és­­ Munkáspár­tok Tájékoztató Irodájának novem­ber 29-én nyilvánosságra hozott ha­tározatai elsőrendű jelentőségűek a kommunista és munkáspártok mű­ködése, a széles dolgozó tömegek létérdekei megvédése szempontjából. A Tájékoztató Iroda értekezlete a következő igen fontos kérdéseket tárgyalta meg és hozott azokkal kapcsolatban egyhangú döntést: 1. A béke védelme és a háborús gyújtogatók elleni harc. 2. A mun­­káÄ<»»”súlu egysége és a kommunis-és moz­ G­áspárto­k feladatai. 3. A Jugoszláv Kommunista Párt gyil­kosok és kémek hatalmában. Az uj háború előkészületeit a kapitalista országokban a reakció őrjöngő hadjárata kíséri a demo­kratikus szabadságjogok, a mun­kásosztály és a dolgozók életszín­vonala ellen. A reakciós körök cél­jaik megvalósítása érdekében min­denekelőtt a munkásosztály szaba­­dítj­a, sorai szétzüllesztését igye­keznek megvalósítani. A burzsoá­zia ezt a bűnös­ és aljas szakadár feladatot a jobboldali szociáldemo­kratákra bízta. Bevin, Attlee, Blum, Guy-Mollet, Schumacher, Renner, Spaak és Saragat,­­ a Deakin, Green, Carey-fajtájú reakciós szak­­szervize­i vehetők napról-napra űzik sötét tevékenységüket, amely a munkásmozgalom sorainak meg­bontására irányul. A jobboldali szo­ciáldemokraták tevékenysége az im­perialisták aljas béke- és demokrá­­ciaellenes összeesküvésének ideoló­giai leleplezését szolgálja. A jobb­oldali szociáldemokraták nem csupán nemzeti burzsoáziájuk, hanem egy­úttal az amerikai imperializmus ügy­nökeiként is fellépnek. Ennélfogva a munkásosztály egységéért folytatott harc megköveteli a jobboldali szo­cialisták fáradhatatlan leleplezését és elszigetelését a tömegektől. Ez­zel együtt fáradhatatlan munkára van szükség­ a szociáldemokrata pár­tok és a katolikus szakszervezetek egyszerű munkás tagjai között. Eze­ket a munkásokat fel kell világosí­tani a reakciós vezetők áruló szere­péről és be kell őket vonni a bé­kéért és létérdekeikért folytatott aktív harcba. Akcióegység lent a tömegek kö­zött — ez a legjobb útja a mun­kások tömörítésének és mozgósítá­sának, függetlenül attól, milyen párthoz, szakszervezethez tartoznak és mi a vallási meggyőződésük. A munkásosztály egységének kérdése még:S??Hlí&ém játszott olyan fontos szerepet, mint napjainkban. Ennél­fogva a kommunisták fáradhatatla­nul dolgoznak ennek a feladatnak a megvalósításán. A Tájékoztató Iroda egyhangúlag megállapította, hogy a Tito-Ran­­kovics-klikk átállt a fasizmus vona­lára és Jugoszlávia nemzeti érde­keit eladta az angol-amerikai im­perialistáknak. A Jugoszláv Kom­munista Párt központi bizottsága és a jugoszláv kormány teljesen az imperialista körök oldalára állt az egész szocialista és demokratikus tábor ellen. A belgrádi felbérelt kémek és gyilkosok klikkje az imperialisták szolgálatában áll és azok kezében eszközül szolgál aljas számításaik és terveik megvalósításában. Az el­múlt idők eseményei és mindenek­előtt a Rajk—Rankovics-per meg­mutatták, hogy a Tito-klikk átál­lása a kapitalista reakció szolgála­tába, nem véletlen, hanem angol és amerikai gazdá­k utasítására tör­tént.­­ A Tájékoztató Iroda értekezlete akkor folyt le, amik­or az USA mo­nopolkörei által vezetett imperia­lista reakciós erők folytatják az új háború előkészületeit és hajszát folytatnak a demokrácia, a dolgo­zók létérdekei és sok ország nemzeti függetlensége ellen. A Tájékoztató Iroda értekezlete Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagy tanítása alapján mély jellem­zését adta a nemzetközi helyzet­nek és rámutatott, hogy a nemzet­közi küzdőtéren az erők kölcsönös viszonya a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora javára vál­tozott meg. A Tájékoztató Iroda határozatai hangsúlyozzák: egyfe­lől az imperialista tábor agresszi­vitása fokozódik, ugyanakkor más­felől az imperializmus és a háború elleni harcban kinőttek és megerő­södtek a béke, a demokrácia és a szocializmus erői, amelyek élén a hatalmas szovjet állam halad. A Tájékoztató Iroda határozatában megállapítja: „Hibás és káros vol­na lebecsülni az új háború vesze­delmét, amelyet az imperialista ha­talmak készítenek elő, élükön az Egyesült Államokkal és Angliával. A bé­­ke védelme és a háborús gyújtogatók elleni harc elsőrendű létfontosságú kérdés a földgolyó minden népe számára. Ez a kérdés foglalkoztatja a munkások és pa­rasztok, az értelmiség, a dolgozó nép széles tömegeit. A Tájékoztató Iroda értekezlete megállapítja: »Az új háború növekvő veszedelmének körülményei közepette nagy törté­nelmi felelősség hárul a kommunis­ta és munkáspártokra. A harc a szilárd és tartós békéért, a béke erőinek szervezéséért és tömörítésé­ért a háború erői ellen, — ez álljon ma a kommunista pártok és demo­kratikus pártok egész tevékenysé­gének központjában.« Az értekezlet határozatai a béke megvédése és a háborús gyújtoga­­tók elleni harc programjának kon­krét intézkedéseit adják. Ez a pro­gram a legszélesebb néptöm­egek mozgósítása a béke megvédéséért folytatott aktív harcra, amely képes arra, hogy az agresszorok terveit meghiúsítsa. A kommunista pártok feladata, hogy a béke minden kivét tömörítsék tekintet nélkül arra, hogy milyen politikai párthoz, vagy szak­­szervezethez tartozik és mi a val­lási meggyőződése. Mindenkinek, aki számára drága a béke, aki nem akar belekerülni a pusztító rombo­lás örvényébe és nem akarja ma­gát és családját a maroknyi ame­rikai és angol tőkemágnás önző érdekei irt pusztulásra kárhoztatni — a tartós béke védelmének széles népi frontjába kell tömörülnie. A béke és a demokrácia, a dolgozók létérdekei és a népek nemzeti füg­getlenségének megvédése ügyében az amerikai és más imperialistákkal szemben a legnagyobbb szerepet a munkásosztály tömörítése, a mun­kásosztály sorainak egysége játssza­. Ennek a bandának tagjai már régóta az imperialista kémszerve­zetek fizetett ügynökei. A jugoszláv árulók az ENSZ ülésein támogat­ják az imperialista agressziót, az imperialista agresszorokkal kötött nyílt és titkos megegyezések alap­­ján elküldik kémeiket a népi de­mokratikus országokba és aljas ak­namunkát folytatnak a háborús gyújtogatók egyes uszításai alap­ján. A Tájékoztató Iroda határozata rámutat, hogy a Jugoszlávia Kom­munista Pártja« jelenlegi összeté­telében, mivel a nép ellenségei, gyilkosok és kémek kezébe került, elvesztette azt a jogát, hogy kom­munista pártnak nevezze magát és nem más, mint a Tito—Kardelj— Rankovics—Gyilasz-klikk kémfe­ada­­tainak végrehajtó gépezete. De ez ellen a klikk ellen egyre erősödik a becsületes és a szocializmus ügye iránt odaadó emberek mozgalma Jugoszláviában. A Tájékoztatóiro­da határozata segítséget nyújt az igazi jugoszláv hazafiaknak és har­cosoknak Jugoszlávia sokat szen­vedett népeinek felszabadításában. A Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája kijelentette, hogy »A harc a Tito-klikk ellen — a felbérelt ké­mek és gyilkosok ellen — vala­­mennyi kommunista é­s munkás­­párt nemzetközi kötelessége.« A Kommunista Pártok Tájékoz­tató Irodája rámutatott, hogy a kommunista- és munkáspártok szer­vezetei, ideológiai és politikai meg­erősítése a marxizmus-leninizmus el­vei alapján a legfontosabb feltétele a békéért, a nemzeti függetlenség­ért, a demokráciáért és a szocial­iz­musért folytatott harcnak. A mai feltételek között különösen élesen merül fel az a feladat, hogy kímé­letlen harcot folytassanak az oppor­ j­tunizmus me­gn­y­il­vánulásának min­­­­den fajtája, a burzsoá-nacionalis­­ta elemek és a Párt soraiba befu­rakodott ellenséges ügynökök el­len. A Tájékoztató Iroda első érte­kezlete meghatározta a nemzetközi küzdőtér erőviszonyait a második világháború után, megállapította, hogy két tábor áll fenn, az impe­rialista és az imperialistaellenes tá­bor. A második értekezlet 1998- ban felfedte a Jugoszláv Kommu­nista Párt burzsoá­ nacionalizmusát és a kellő időben leleplezte a Tilo­­klikket, mint a demokrácia és a szocializmus ügyének árulóját. A most Magyarországon lefolyt érte­kezlet határozatai a legszélesebb néptömegek mozgósítását célozzák az új háború veszedelme ellen. Ezek a határozatok felfegyverzik a kom­munistákat, a munkásosztályt és a dolgozókat a békéért, a demokrá­ciáért, a népek nemzeti független­ségéért és a dolgozók létérdekei­­ér folytatandó harcra. Felfedik a kapitalista rendszer gyógyíthatatlan betegségét és rámutatnak az im­perializmus egyre fokozódó gyen­gülésére. A Kommunista Pártok Tá­jékoztató Irodájának határozatai erősítik a munkásosztály hitét ügye biztos győzelmében, rámutatnak a demokratikus tábor erőinek növek­vő hatalmára, amely tábort a nagy Sztálin lelkesíti a békéért, a de­mokráciáért és a szocializmusért folytatott harcában. az emberi erők, ha összefognak, ki tudják küszöbölni a háború veszélyét - hangoztatta Visinszkij elvtárs az ENSz első bizottságában Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője az EN­Sz közgyűlése első bizottságában válaszolt azokra az ellenveté­sekre, amelyeket az ellen a szovjet javaslat ellen írtak fel, amely indítványozza, hogy ítéljék el az új háború előké­születeit és az öt nagVhatal­lom kössön egymással szerző­dést a béke megszilárdítására. — Általánosságban szólva — mondotta Visinszkij — telje­sen világos, hogy a küldöttsé­gek egy része határozott tak­tikai célt követ, hogy azokat a gyakorlati javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió a bé­ke megszilárdítására tett, el­vont elméleti vitákba igyekez­nek fojtani. Visinszkij a venezuelai kül­dött beszédére válaszolva ki­jelentette: " A venezuelai küldött vé­leménye szerint az öt nagy­hatalom szerződése a béke . A chilei küldött arról be­szélt, hogy a béke megvédése érdekében szükséges „az álla­mi szuverenitás elvének elis­merése“. De akkor miért vé­delmezi az angol-amerikai ja­vaslatot, amely nagyon keve­set hagy meg az állami szuve­renitásból? Hogy áll a hely­zet magának Chilének a szu­­verenitásával, amelyről a chi­lei küldött ékesszóló beszéde­ket mondott? Ha nem csaló­dom, a rézkitermelés tekinte­tében Chile a második helyen áll a világon. Chile rézkincse egy fillér jövedelmet sem biz­tosít az országnak, miután az egész rézlé­ncs két amerikai —~ A lila cin­Oiii küldött azt mondta — jegyezte meg Vi­­sinszkij —, hogy a kommuniz­mus filozófiája a háború és a forradalom. Ez a kommu­nizmus teljes és durva elfer­dítése. A kommunizmus filo­zófiája — ha már be­szélünk erről­­—, a béke fenntartása, a háború meg­semmisítése, háborúk ke­letkezése lehetőségének meg­semmisítése. Aki elolvassa Le­nin kiváló munkáit és cikkeit, az előtt feltétlenül világos, ho­ a kommunizmusban a fődolog nem az erőszak, noha egyetlen új társadalom szü­letése sem­ történik erőszak nélkül. A fődolog, mint a nagy Lenin tanítja: „A tár­sadalom gazdasági és termelő viszonyainak megszervezése a kapitalista társadalom szerve­zeténél magasabb technikai és tudományos alapon­“ megszilárdítására egyáltalán nem küszöbölné ki a nagyha­talmak közötti ellentéteket. A venezuelai küldött érvei kö­rül nincs minden rendben. Természetes, hogy vannak né­zeteltérések. Ezek a nézetelté­rések esetleg különböző viták­ra és háborús összeütközések­re vezethetnek. Ennélfogva annak, aki valóban igyekszik az összeütközéseket elkerülni, mindenféle eszközzel arra kell törekednie ■— és ilyen eszköz többek között az öt hatalom szerződésének megkötése is, melyek magának a venezue­lai küldöttnek a beismerése szerint is a fő felelősséget vise­lik a béke fenntartása, vagy megsértése ügyében — és ez az öt hatalom a Biztonsági Tanács öt állandó tagja,­­ hogy kiküszöböljék a ve­szélyt, megkönnyítsék né­zeteltérések megoldását és megteremtsék a megegyezés létrejöttének lehetőségét. konszern, az Anaconda és a Braden Cooper Company ke­zében van. Ezek a vállalatok az amerikai szenátus védnök­sége alatt számukra kedvező vámtételeket állapítanak meg és kíméletlenül kizsákmányol­ják Chilét. Az ilyen tények láttán és az olyan amerikai trösztök láttán, mint a fent­­említettek, nevetséges még hallani is, hogy a chilei kül­dött itt komoly arccal a szu­verenitásról értekezik, ame­lyet tiszteletben kell tartani, stb., noha a chilei kormány már eladta ezt a szuverenitást az amerikai monopolistáknak. — Visinszkij rámutatott, mi­lyen ártalmasak azok a mesék, amelyek szerint a Szovjetunió­nak tervei volnának, hogy vi­lágforradalmat csináljon a ka­pitalista országokban. Az eféle állítások ostobaságát már 13 év­vel ezelőtt leleplezték, amikor Sztálin generalisszimusz Ho­ward kérdéseire válaszolt. — Howardnak erre a kérdésé­re: „Nem gondolja-e ön, hogy a kapitális a országokban indo­kolt aggodalom uralkodhatik, váljon a Szovjetunió nem hatá­rozza-e el, hogy erőszakkal rá­kényszeríti politikai elméletét más népekre?“. Sztálin ezt vá­laszolta: „Az ilyenfaj­a aggo­dalmakra nincs semmiféle ok. Ha ön azt gondolja, hogy a szovjet emberek maguk és még­hozzá erőszakkal ak­arják meg­változtatni a környező államok arculatát, akkor Ön súlyosan téved. A szovjet emberek ter­mészetesen kívánják, hogy a környező államok arculata meg­változzék, ez azonban maguk­­nak a könnöző államoknak a dolga­. Ezerszeresen igaza volt Sztálinnak, a szovjet kormány vezetőjének, amikor azt mond­ta, hogy mi, szovjet emberek természetesen kívánják, hogy a Szovjetuniót környező államok arculata megváltozzék, de az maguknak ezeknek az államok­nak a dolga. — Sztálin 1936-ban az egész világ előtt kijelentette, hogy nincsenek olyan terveink és szándékaink, hogy valamilyen világforradalmat hajtsunk vég­re a többi országban. Howard azonban még egy kérdést tett fel: „Úgy tűnik élet­em, Mr. Sztálin, hogy hosszú idők fo­lyamán az egész világon más be­nyomás alakult ki.“ Ekkor Sztá­lin megmagyarázta Howard­­nak, hogy ez „félreértés ered­ménye“ és Howardnak arra a kérdésére, hogy „tragikus fél­reértés-e?“ ezt felelte: „Nem, komikus, vagy ha te­szik, tra­gikomikus.“ A libanoni küldött egész beszéde ebben a vonatko­zásban szintén komikus félreér­tés, vagy ha tetszik, tragiko­mikus félreértés volt, amen­­­nyiben egyes tragikus kérdése­ket érintett és főként komikus választ adott rájuk. — Az angol-amerikai tömb­nek szüksége van bebizonyítani — jegyezte meg a továbbiakban Visinszkij — hogy a kommuniz­mus koncepciója a háború kon­cepciója. A kísérlet kudarccal végződött, mert a kommuniz­mus koncepciója valójában a háborúk megsemmisítésének a koncepciója. ■— Beszédem gondolatmenete röviden újra, meg újra egy a­lapvető tételben foglalható össze: Bármilyenek is az impe­rialista hatalmak mai világá­nak törvényei, az imperialista hatalmak, gyarma ok utáni haj­sza, a verseny a világ újrafel­osztásáért, a világuralomért, bármilyenek is ezek a törvé­nyek és hatásuk, az emberi erők, ha­jóra irányulnak és összefognak, át tudják lépni ezt az akadályt, meg tudják szilárdítani a békét és ki tud­ják küszöbölni a háború veszé­lyét, noha mi nagyon jól tud­juk, hogy a háborút teljesen kiküszöbölni nem lehet, amíg k­apitalista viszonyok léteznek. Minél inkább egybehangoljuk ebben a vonatkozásban cseleke­deteinket, minél jobban össze­fognak erőink, természetesen annál gyorsabban tudjuk majd elérni a nemes és magasztos cél , a háborús veszedelem ki­küszöbölését. Chile kormánya eladta a nép függetlenségét A libanoni küldött komikus félreértései

Next