Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)
1949-12-01 / 278. szám
VI. ÉVF. 278. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. Vádirat a hazaáruló Kosztov és bandája ellen CSÜTÖRTÖK, 1949 DECEMBER 1. A békéért, a demokráciáért és a népek nemzeti függetlenségéért A »Pravda«, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának központi lapja a »Tájékoztató Iroda határozatáról szóló vezércikkében a következőket írja: >A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának november 29-én nyilvánosságra hozott határozatai elsőrendű jelentőségűek a kommunista és munkáspártok működése, a széles dolgozó tömegek létérdekei megvédése szempontjából. A Tájékoztató Iroda értekezlete a következő igen fontos kérdéseket tárgyalta meg és hozott azokkal kapcsolatban egyhangú döntést: 1. A béke védelme és a háborús gyújtogatók elleni harc. 2. A munkáÄ<»»”súlu egysége és a kommunis-és moz Gáspártok feladatai. 3. A Jugoszláv Kommunista Párt gyilkosok és kémek hatalmában. Az uj háború előkészületeit a kapitalista országokban a reakció őrjöngő hadjárata kíséri a demokratikus szabadságjogok, a munkásosztály és a dolgozók életszínvonala ellen. A reakciós körök céljaik megvalósítása érdekében mindenekelőtt a munkásosztály szabadítja, sorai szétzüllesztését igyekeznek megvalósítani. A burzsoázia ezt a bűnös és aljas szakadár feladatot a jobboldali szociáldemokratákra bízta. Bevin, Attlee, Blum, Guy-Mollet, Schumacher, Renner, Spaak és Saragat, a Deakin, Green, Carey-fajtájú reakciós szakszervizei vehetők napról-napra űzik sötét tevékenységüket, amely a munkásmozgalom sorainak megbontására irányul. A jobboldali szociáldemokraták tevékenysége az imperialisták aljas béke- és demokráciaellenes összeesküvésének ideológiai leleplezését szolgálja. A jobboldali szociáldemokraták nem csupán nemzeti burzsoáziájuk, hanem egyúttal az amerikai imperializmus ügynökeiként is fellépnek. Ennélfogva a munkásosztály egységéért folytatott harc megköveteli a jobboldali szocialisták fáradhatatlan leleplezését és elszigetelését a tömegektől. Ezzel együtt fáradhatatlan munkára van szükség a szociáldemokrata pártok és a katolikus szakszervezetek egyszerű munkás tagjai között. Ezeket a munkásokat fel kell világosítani a reakciós vezetők áruló szerepéről és be kell őket vonni a békéért és létérdekeikért folytatott aktív harcba. Akcióegység lent a tömegek között — ez a legjobb útja a munkások tömörítésének és mozgósításának, függetlenül attól, milyen párthoz, szakszervezethez tartoznak és mi a vallási meggyőződésük. A munkásosztály egységének kérdése még:S??Hlí&ém játszott olyan fontos szerepet, mint napjainkban. Ennélfogva a kommunisták fáradhatatlanul dolgoznak ennek a feladatnak a megvalósításán. A Tájékoztató Iroda egyhangúlag megállapította, hogy a Tito-Rankovics-klikk átállt a fasizmus vonalára és Jugoszlávia nemzeti érdekeit eladta az angol-amerikai imperialistáknak. A Jugoszláv Kommunista Párt központi bizottsága és a jugoszláv kormány teljesen az imperialista körök oldalára állt az egész szocialista és demokratikus tábor ellen. A belgrádi felbérelt kémek és gyilkosok klikkje az imperialisták szolgálatában áll és azok kezében eszközül szolgál aljas számításaik és terveik megvalósításában. Az elmúlt idők eseményei és mindenekelőtt a Rajk—Rankovics-per megmutatták, hogy a Tito-klikk átállása a kapitalista reakció szolgálatába, nem véletlen, hanem angol és amerikai gazdák utasítására történt. A Tájékoztató Iroda értekezlete akkor folyt le, amikor az USA monopolkörei által vezetett imperialista reakciós erők folytatják az új háború előkészületeit és hajszát folytatnak a demokrácia, a dolgozók létérdekei és sok ország nemzeti függetlensége ellen. A Tájékoztató Iroda értekezlete Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagy tanítása alapján mély jellemzését adta a nemzetközi helyzetnek és rámutatott, hogy a nemzetközi küzdőtéren az erők kölcsönös viszonya a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora javára változott meg. A Tájékoztató Iroda határozatai hangsúlyozzák: egyfelől az imperialista tábor agresszivitása fokozódik, ugyanakkor másfelől az imperializmus és a háború elleni harcban kinőttek és megerősödtek a béke, a demokrácia és a szocializmus erői, amelyek élén a hatalmas szovjet állam halad. A Tájékoztató Iroda határozatában megállapítja: „Hibás és káros volna lebecsülni az új háború veszedelmét, amelyet az imperialista hatalmak készítenek elő, élükön az Egyesült Államokkal és Angliával. A béke védelme és a háborús gyújtogatók elleni harc elsőrendű létfontosságú kérdés a földgolyó minden népe számára. Ez a kérdés foglalkoztatja a munkások és parasztok, az értelmiség, a dolgozó nép széles tömegeit. A Tájékoztató Iroda értekezlete megállapítja: »Az új háború növekvő veszedelmének körülményei közepette nagy történelmi felelősség hárul a kommunista és munkáspártokra. A harc a szilárd és tartós békéért, a béke erőinek szervezéséért és tömörítéséért a háború erői ellen, — ez álljon ma a kommunista pártok és demokratikus pártok egész tevékenységének központjában.« Az értekezlet határozatai a béke megvédése és a háborús gyújtogatók elleni harc programjának konkrét intézkedéseit adják. Ez a program a legszélesebb néptömegek mozgósítása a béke megvédéséért folytatott aktív harcra, amely képes arra, hogy az agresszorok terveit meghiúsítsa. A kommunista pártok feladata, hogy a béke minden kivét tömörítsék tekintet nélkül arra, hogy milyen politikai párthoz, vagy szakszervezethez tartozik és mi a vallási meggyőződése. Mindenkinek, aki számára drága a béke, aki nem akar belekerülni a pusztító rombolás örvényébe és nem akarja magát és családját a maroknyi amerikai és angol tőkemágnás önző érdekei irt pusztulásra kárhoztatni — a tartós béke védelmének széles népi frontjába kell tömörülnie. A béke és a demokrácia, a dolgozók létérdekei és a népek nemzeti függetlenségének megvédése ügyében az amerikai és más imperialistákkal szemben a legnagyobbb szerepet a munkásosztály tömörítése, a munkásosztály sorainak egysége játssza. Ennek a bandának tagjai már régóta az imperialista kémszervezetek fizetett ügynökei. A jugoszláv árulók az ENSZ ülésein támogatják az imperialista agressziót, az imperialista agresszorokkal kötött nyílt és titkos megegyezések alapján elküldik kémeiket a népi demokratikus országokba és aljas aknamunkát folytatnak a háborús gyújtogatók egyes uszításai alapján. A Tájékoztató Iroda határozata rámutat, hogy a Jugoszlávia Kommunista Pártja« jelenlegi összetételében, mivel a nép ellenségei, gyilkosok és kémek kezébe került, elvesztette azt a jogát, hogy kommunista pártnak nevezze magát és nem más, mint a Tito—Kardelj— Rankovics—Gyilasz-klikk kémfeadatainak végrehajtó gépezete. De ez ellen a klikk ellen egyre erősödik a becsületes és a szocializmus ügye iránt odaadó emberek mozgalma Jugoszláviában. A Tájékoztatóiroda határozata segítséget nyújt az igazi jugoszláv hazafiaknak és harcosoknak Jugoszlávia sokat szenvedett népeinek felszabadításában. A Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája kijelentette, hogy »A harc a Tito-klikk ellen — a felbérelt kémek és gyilkosok ellen — valamennyi kommunista és munkáspárt nemzetközi kötelessége.« A Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája rámutatott, hogy a kommunista- és munkáspártok szervezetei, ideológiai és politikai megerősítése a marxizmus-leninizmus elvei alapján a legfontosabb feltétele a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcnak. A mai feltételek között különösen élesen merül fel az a feladat, hogy kíméletlen harcot folytassanak az oppor jtunizmus megnyilvánulásának minden fajtája, a burzsoá-nacionalista elemek és a Párt soraiba befurakodott ellenséges ügynökök ellen. A Tájékoztató Iroda első értekezlete meghatározta a nemzetközi küzdőtér erőviszonyait a második világháború után, megállapította, hogy két tábor áll fenn, az imperialista és az imperialistaellenes tábor. A második értekezlet 1998- ban felfedte a Jugoszláv Kommunista Párt burzsoá nacionalizmusát és a kellő időben leleplezte a Tiloklikket, mint a demokrácia és a szocializmus ügyének árulóját. A most Magyarországon lefolyt értekezlet határozatai a legszélesebb néptömegek mozgósítását célozzák az új háború veszedelme ellen. Ezek a határozatok felfegyverzik a kommunistákat, a munkásosztályt és a dolgozókat a békéért, a demokráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért és a dolgozók létérdekeiér folytatandó harcra. Felfedik a kapitalista rendszer gyógyíthatatlan betegségét és rámutatnak az imperializmus egyre fokozódó gyengülésére. A Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának határozatai erősítik a munkásosztály hitét ügye biztos győzelmében, rámutatnak a demokratikus tábor erőinek növekvő hatalmára, amely tábort a nagy Sztálin lelkesíti a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcában. az emberi erők, ha összefognak, ki tudják küszöbölni a háború veszélyét - hangoztatta Visinszkij elvtárs az ENSz első bizottságában Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője az ENSz közgyűlése első bizottságában válaszolt azokra az ellenvetésekre, amelyeket az ellen a szovjet javaslat ellen írtak fel, amely indítványozza, hogy ítéljék el az új háború előkészületeit és az öt nagVhatallom kössön egymással szerződést a béke megszilárdítására. — Általánosságban szólva — mondotta Visinszkij — teljesen világos, hogy a küldöttségek egy része határozott taktikai célt követ, hogy azokat a gyakorlati javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió a béke megszilárdítására tett, elvont elméleti vitákba igyekeznek fojtani. Visinszkij a venezuelai küldött beszédére válaszolva kijelentette: " A venezuelai küldött véleménye szerint az öt nagyhatalom szerződése a béke . A chilei küldött arról beszélt, hogy a béke megvédése érdekében szükséges „az állami szuverenitás elvének elismerése“. De akkor miért védelmezi az angol-amerikai javaslatot, amely nagyon keveset hagy meg az állami szuverenitásból? Hogy áll a helyzet magának Chilének a szuverenitásával, amelyről a chilei küldött ékesszóló beszédeket mondott? Ha nem csalódom, a rézkitermelés tekintetében Chile a második helyen áll a világon. Chile rézkincse egy fillér jövedelmet sem biztosít az országnak, miután az egész rézléncs két amerikai —~ A lila cinOiii küldött azt mondta — jegyezte meg Visinszkij —, hogy a kommunizmus filozófiája a háború és a forradalom. Ez a kommunizmus teljes és durva elferdítése. A kommunizmus filozófiája — ha már beszélünk erről—, a béke fenntartása, a háború megsemmisítése, háborúk keletkezése lehetőségének megsemmisítése. Aki elolvassa Lenin kiváló munkáit és cikkeit, az előtt feltétlenül világos, ho a kommunizmusban a fődolog nem az erőszak, noha egyetlen új társadalom születése sem történik erőszak nélkül. A fődolog, mint a nagy Lenin tanítja: „A társadalom gazdasági és termelő viszonyainak megszervezése a kapitalista társadalom szervezeténél magasabb technikai és tudományos alapon“ megszilárdítására egyáltalán nem küszöbölné ki a nagyhatalmak közötti ellentéteket. A venezuelai küldött érvei körül nincs minden rendben. Természetes, hogy vannak nézeteltérések. Ezek a nézeteltérések esetleg különböző vitákra és háborús összeütközésekre vezethetnek. Ennélfogva annak, aki valóban igyekszik az összeütközéseket elkerülni, mindenféle eszközzel arra kell törekednie ■— és ilyen eszköz többek között az öt hatalom szerződésének megkötése is, melyek magának a venezuelai küldöttnek a beismerése szerint is a fő felelősséget viselik a béke fenntartása, vagy megsértése ügyében — és ez az öt hatalom a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, hogy kiküszöböljék a veszélyt, megkönnyítsék nézeteltérések megoldását és megteremtsék a megegyezés létrejöttének lehetőségét. konszern, az Anaconda és a Braden Cooper Company kezében van. Ezek a vállalatok az amerikai szenátus védnöksége alatt számukra kedvező vámtételeket állapítanak meg és kíméletlenül kizsákmányolják Chilét. Az ilyen tények láttán és az olyan amerikai trösztök láttán, mint a fentemlítettek, nevetséges még hallani is, hogy a chilei küldött itt komoly arccal a szuverenitásról értekezik, amelyet tiszteletben kell tartani, stb., noha a chilei kormány már eladta ezt a szuverenitást az amerikai monopolistáknak. — Visinszkij rámutatott, milyen ártalmasak azok a mesék, amelyek szerint a Szovjetuniónak tervei volnának, hogy világforradalmat csináljon a kapitalista országokban. Az eféle állítások ostobaságát már 13 évvel ezelőtt leleplezték, amikor Sztálin generalisszimusz Howard kérdéseire válaszolt. — Howardnak erre a kérdésére: „Nem gondolja-e ön, hogy a kapitális a országokban indokolt aggodalom uralkodhatik, váljon a Szovjetunió nem határozza-e el, hogy erőszakkal rákényszeríti politikai elméletét más népekre?“. Sztálin ezt válaszolta: „Az ilyenfaja aggodalmakra nincs semmiféle ok. Ha ön azt gondolja, hogy a szovjet emberek maguk és méghozzá erőszakkal akarják megváltoztatni a környező államok arculatát, akkor Ön súlyosan téved. A szovjet emberek természetesen kívánják, hogy a környező államok arculata megváltozzék, ez azonban maguknak a könnöző államoknak a dolga. Ezerszeresen igaza volt Sztálinnak, a szovjet kormány vezetőjének, amikor azt mondta, hogy mi, szovjet emberek természetesen kívánják, hogy a Szovjetuniót környező államok arculata megváltozzék, de az maguknak ezeknek az államoknak a dolga. — Sztálin 1936-ban az egész világ előtt kijelentette, hogy nincsenek olyan terveink és szándékaink, hogy valamilyen világforradalmat hajtsunk végre a többi országban. Howard azonban még egy kérdést tett fel: „Úgy tűnik életem, Mr. Sztálin, hogy hosszú idők folyamán az egész világon más benyomás alakult ki.“ Ekkor Sztálin megmagyarázta Howardnak, hogy ez „félreértés eredménye“ és Howardnak arra a kérdésére, hogy „tragikus félreértés-e?“ ezt felelte: „Nem, komikus, vagy ha teszik, tragikomikus.“ A libanoni küldött egész beszéde ebben a vonatkozásban szintén komikus félreértés, vagy ha tetszik, tragikomikus félreértés volt, amennyiben egyes tragikus kérdéseket érintett és főként komikus választ adott rájuk. — Az angol-amerikai tömbnek szüksége van bebizonyítani — jegyezte meg a továbbiakban Visinszkij — hogy a kommunizmus koncepciója a háború koncepciója. A kísérlet kudarccal végződött, mert a kommunizmus koncepciója valójában a háborúk megsemmisítésének a koncepciója. ■— Beszédem gondolatmenete röviden újra, meg újra egy alapvető tételben foglalható össze: Bármilyenek is az imperialista hatalmak mai világának törvényei, az imperialista hatalmak, gyarma ok utáni hajsza, a verseny a világ újrafelosztásáért, a világuralomért, bármilyenek is ezek a törvények és hatásuk, az emberi erők, hajóra irányulnak és összefognak, át tudják lépni ezt az akadályt, meg tudják szilárdítani a békét és ki tudják küszöbölni a háború veszélyét, noha mi nagyon jól tudjuk, hogy a háborút teljesen kiküszöbölni nem lehet, amíg kapitalista viszonyok léteznek. Minél inkább egybehangoljuk ebben a vonatkozásban cselekedeteinket, minél jobban összefognak erőink, természetesen annál gyorsabban tudjuk majd elérni a nemes és magasztos cél , a háborús veszedelem kiküszöbölését. Chile kormánya eladta a nép függetlenségét A libanoni küldött komikus félreértései