Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-01 / 150. szám

2­­ ^i­­ TTTm­BWiniWMMiT^wwnMmWMiiww 1 a mni— «mi—mm bhitTm hiúsítsátok meg amerikai IMPERIALISTÁK PROVOKÁCIÓIT Mao-Ce-Tung elvtárs nyilatkozata Truman beavatkozásáról a távolkeleti ügyekbe A kínai központi népi kor­mány ülésén Mao-Ce-Tung elv­társ a következő nyilatkozatot tette: — A kínai nép már bebizonyí­totta, hogy a világ különböző né­peinek maguknak kell eldönte­ni­ük azokat a kérdéseket, ame­­lyek országaikat érintik és Ázsia ügyeivel maguknak Ázsia népei­nek kell foglalkozniuk, nem pe­dig az Egyesült Államoknak. Az Egyesült Államok ázsiai agressziója csupán széleskö­rű és határozott ellenállást kelt Ázsia népeiben. Ez év január 5-én Truman ki­­jelentette, hogy az amerikaiak tartózkodnak a beavatkozástól Formoza ügyeibe. Most maga Truman bizonyítja be, hogy ki­jelentése hazug volt: Truman papírronggyá szaggatott minden nemzetközi egyezményt, amely arról szól, hogy az Egyesült Ál­lamok nem avatkozik be Kína belü­­gyeibe.­­ Az, hogy az Egyesült Álla­mok nyi­lv­an leleplezte valódi im­­perialista arculatát, hasznos a kínai nép és Ázsia népei számá­ra. Semmi sem indokolja az ame­rikai beavatkozást Korea, a Fülöp-szigetek, Vietnám és más országok belügyeibe. Egész Kína népének rokon­s­zenve ugyanúgy, mint az egész világ széles néptömegeinek rokonszen­­ve az agresszió áldozatai mel­lett van, nem pedig az amerikai imperializmus mellett. Az ame­rikai imperializmusnak nem si­kerül sem megvásárolnia, sem félrevezetnie a világ néptöme­geit. Az imperializmus kifelé erős, de belül gyenge, mert nem élvezi a nép támogatását. — Kína népe és a világ népei, fogjatok össze és legyetek ké­­szek, hogy meghiúsítsátok az amerika­i imperializmus minden­nemű provokácóját! Csu-En-Laj elvtárs nyilatkozata a kínai népi kormány nevében Tajvannal kapcsolatban Csu-En-Laj elvtárs, a Kínai Nép­­köztársaság külügyminisztere június 28-án nyilatkozatot tett arra vonat­kozóan, hogy Truman parancsára a 7. amerikai flottát Tajvan (Formo­­za) partjai felé irányították. Csu­ En-Laj elvtárs, a Kínai Nép­­köztársaság központi népi kormá­nyának nevében kijelenti, hogy ez fegyveres agressziót jelenít Kína te­rülete ellen és nyíltan megsérti az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát. Az Egyesült Álla­mok kormányának ezek az erősza­kos rabló cselekedetei fokozzák a kínai nép felháborodását. A kínai nép tudja, hogy az amerikai impe­rializmus összeesküvő tervei Kína megtámadására és Ázsia erőszakos annektálására irányulnak. Li­ Szin-Man bábkormányának a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság ellen intézet­t támadása, ame­lyet az Egyesült Államok utasítá­sára hajtott végre, valójában az Egyesült Államok előre megfontolt lépése, amelynek célja, hogy ür­ügyet teremtsen az Egyesült Álla­mok betörésére Tajvanba, Koreába, Vietnámba és a Fülöp szigetekre. A Kínai Népköztársaság központi kormányának nevében kijelentem — mondotta Csu-En-Laj elvtárs —, h­ogy bármiféle akadályt támaszta­nak is az amerikai imperialisták, Tajvan Kína része és örökre az is marad. A kínai nép, amely szétver­te a japán imperialistáknak ezeket a bérenceit — feltétlenül győzelmet fog aratni az amerikai agresszorok elleni küzdelemben Tajvan és az összes többi Kínához tartozó terü­letek visszaszerzéséért. A kínai nép együttérzését és meg­becsülését fejezi ki Korea, Vietnám, a Fülöp-szigetek és Japán népei iránt, amelyek szintén az amerikai agresszió áldozatai és szin­tén küz­denek ez ellen. A kínai nép szilár­dan hiszi, hogy Kelet minden elnyo­­mott országa és népe a nemzeti füg­­getlenségért folytatott küzdelem so­rán kétségtelenül egyszersmind­en­­korra végezhet a gonosz és gyűlölt amerikai imperialista háborús uszí­­tókkal. Ügyeljünk a gabona asztagbarakására A Csongrádmegyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága felhívja a gabona­termelő dolgozó parasztok figyel­­m­ét, hogy a learatott gabona asz­tagbarakására minél nagyobb gon­dot fordítsanak. Az asztagban a gabona további utóérésen megy keresztül, ami a mag minőségét megjavítja. Ezért fo­kozottan figyeljenek arra, hogy ned­ves kévéket ne rakjanak össze. Az osztagok aljára — hogy a gabona ne közvetlenül a földre kerüljön ter~ <27am­vÁ­­ixnal* * A kévéket minél szorosabbra rakják egymás mellé, hogy megakadályozzák ezál­tal is az osztag beroskadását vagy annak beázását. *A­z asztag általában 6—8 méter hosszú legyen. Tetejét meredeken rakjuk, hogy az esővíz gyorsan le­csorogjon róla. A töltéleket jó erő­sen kötözzük le. Lehetőleg köri’-­ szerűbe hordjuk a gabonát, mert ott könnyebben megszervezhető a tüzőrség és gondosabban őrizhetik a gabonát az időjárás viszontagsá­gaitól és a kártevő elemektől. szombat, imp. jtjliujs t. Rí 5- A Magyar Művészeti Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Színház- és Filmmovás­zati spa kiáltv­ánya A Magyar Művészeti Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Szín­ház és Filmművészeti Szövetség a következő kiáltvánnyal fordult a világ filmdolgozóihoz: ,Viág filmszakmabeli dolgozói! A Szakszervezeti Világszövetség­nek hazánkban lezajlott értekezlete is megállapította, hogy az angol­­amerikai imperialisták új világhá­borúra készülődnek. Ugyancsak meg­állapította a kongresszus, hogy a dolgozók szerte a világon — élükön a szocialista Szovjetunióval — bé­két akarnak. A művészi alkotások és ezen be­lül a film, hatalmas fegyvert jelent­het ebben a küzdelemben a béke erői számára. A szovjet film a békés építőmunkának valósághű ábrázolá­sával a népek szabad együttműkö­désének hirdetésével, a béke ellensé­geinek leleplezésével harcol az em­beriség boldog jövőjéért. Az impe­rialista országok filmjei a dolgozók öntudatának elködösítésével, nyílt háborús uszítással akarják az egyre növekvő béketábor erejét gyengíteni. A kapitalista film­ és moziipar dol­gozóinak látniuk kell, hogy az új háború előkészítésében munkájukkal ők is részt vesznek. Felhívjuk a világ valamennyi be­­csületesen gondolkodó, békét akaró filmipari dolgozóját, hogy munkájá­val ne támogassa a háborús előké­születeket, amelyek az egész embe­riség elpusztítására irányulnak. Mozgósítsák minam társukat, a film, szakma minden dolgozóját a béké­ért Való aktiv harcra, a békei­eg aláírásira, a háborús uiszítók filmjei elleni küzdelemre." A kiáltványt a Magyar Művészeti Dolgozók Szakszervezetének és a Magyar Színház és Filmművészeti Szövetségnek vezetői s a filmművé­­szeti szakma több kiválósága írta alá. ­Nyolc szigetből álló szigetcsoportot szabadított fel a kínai néphadsereg Csekiang partvidékénél Június elején a Csusan szi­geteket elfoglaló felszabadító néphadsereg egységei újabb nyolc szigetiből álló csoportot foglaltak el Csekiang partvidék­et­ten. A szigetre menekült Kuomintang-csapatokat bekerí­tették és felszámolták. Az elfoglalt szigetek közül kettő a Hangcsou öbölben, Csu­san - szigetcsoporttól nyugatra fekszik, míg a többi Csekiang keleti partvidéke előtt terül el, Dél-Korea felszabadított területein a lakosság felszámolja­­ a fasiszta­ rendszer maradványait és megkezdte a földreform végrehajtását pél .Korea városaiban és fai­parban a lakosság lelkesen üd­vözli felszabadítóját, a néphad­­s­ereget és a védelmi alakulato­­k­at, amelyek megsemmisítő csa­pásokat mérnek a Li-Szin-Man seregekre és rendőrségre. Több városban népes gyűléseket tar­tottak, amelyeken a lakosság n­épi­, bizottságok ujjáalakításá­­val és­ a földreform előkészíté­­sével kapcsolatos kérdéseket vi­tatja m­es­ Dél-Korán­.* a néphadsereg által fel is­zabadított, több körzetében ism­ét megalakul­tak a népi bizottságok és felszámolták a fábsiszta Li- Szin-Man uralom­­ m­aradvá­­nyait. A Koreai Népi Dem­­okratikus Köztársaság néphadserege ve­zérkarának közlése sze­rint a néphadsereg egységei, amelyek június 28-án felszabadították Szpult és üldözik a szétvert el­lenséget, Incson és Taidzhn irá­nyában folytatják előnyomulá­sukat. Az előnyomulás­­ során az egyik egység junius 28-íán elfog­lalta Kimpo repülőter­ét. A nép­hadsereg egységre­, melyek Csuncson és Pocsson körzetében törnek előre, juri­ius 28-án dél­után felszabadították Nanthen városát és folytatták előnyomu­lásukat. Június 27-én haditenge­részeti egységek­, partraszálltak a Sárga-tengerben fekvő Pia­ttendo szigetein és heves harcok eredményeképpen felszabadítot­ták a szigetet. A négynapos harc után a néphadsereg az egész arc­vonalon 70—100 kilométert vonult előre, felszabad­­otta Szöult, a köztársaság fővá­rosát, valamint Kaeszong, Idenpu, Csuncson, Nannin, Ongjín, Hon­csen, Enan, Pjakcsen és Dondu­­csen városát, több más város­, valamint több mint ötezer kisebb lakott helyet. Öszesen 20 000 négyzetkilométernyi terület sza­badult fel. Csütörtökön 17 óra 30 perckor huszonhét ,,B 29 é‘-es amerikai bombavető banditatámadást in­tézett Fengjang ellen. A gépek a város különböző részeire kü­lönböző űrméretű bombákat dobtak. A bombázás eredménye­képpen sok lakóépület elpusz­tult. A város polgári lakossága között jelentékeny számú az ál­dozat. A szovjet­ sajtó idézi az „Uni­ted Press“ tudósítójának jelen­tését arról, hogy amerikai katonai repülőgé­pek széleskörű támadást kezdtek, elkeseredett kísér­letükben.. hr"" Tneowontsék Szuvon repülőtámaszpontot és megakadályozzák a délko­­reai hadsereg szétbombázá­­sát. Az ,.Associated Press“ tokiói tudósítása szerint Mac­Arthur Dél-Koreából visszaérkezett To­kióba. A tudósító rámutat, hov ez valószínűleg arról tanúskodik hogy a koreai fronton a helyzet rosszabbodott. Eeredetileg ugyan­is Mac Arthur néhány napig Dél-Koreában akart maradni. Mac­Arthur parancsot adott az amerikai bombázóknak, hogy pusztítsanak el három hidat a Han folyó körzetében, amelyek­nek stratégiai jelentőségük van. A Reuter newyorki tudósítója jelenti Szuvonból, hogy Dél-Ko­­reából nyert értesülés szerint a Han folyó egyik hídját olyan hirtelen robbantották fel a dél­koreai hadügyminisztérium pa­rancsára, hogy éppen többszáz délkoreai katona tartózkodott rajta a robbanás pillanatában. Ezek jelentős része elpusztult- iW*» Rendeletben szabályozták a szálastakarmány árát Az Országos Tervhivatal ren­deletben szabályozta a szálasta­karmány árát. A rendelet értel­mében az 1­950—51. évi termény­­beadás teljesítésére vételi jegy ellenében, laza állapotban beadott szálastakarmányok ter­melői ára 100 kg-ként a követ­kező: I. rendű lucernaszéna 27 Ft, I. rendű lóhereszéna 27 Ft, I. rendű baltacím-szén­a 27 Ft, I. rendű zabosbükköny-széna 20 Ft, I. rendű édes réti széna 19 Ft, II. rendű édes réti széna és I. rendű félédes réti széna 15 Ft, II. rendű rendű félédes réti szé­na és savanyú réti széna 13 Ft. A megállapított árak egészsé­ges, száraz, penész- és iszapmen­­tes szokványminőségű árura vo­natkoznak. Ha terménybeadás teljesítésére beadott szálasta­karmány a megszabott minősé­­g . <+-’ - - gi.­xtainCLOiaisuejs. nienx fejel meg, a megállapított árát a minőségi hiányosság arányában csökken­­teni kell. A minőségi vita ese­tén a DÉFOSZ helyi teervének­ véleménye alapján a­­ községi jegyző (polgármester) dönt. A terménybeadás teljesíté felül forgalomba hozott szálas­takarmányt a belkereskedelmi miniszter által megbízott álla­mi terménygyűjtő „C“ vételi jegy ellenében az Országos Terv­hivatal által közölt irányáron vásárolja meg. A HAJNALI HARMAT ORSZÁGÁBAN Utijegyzetek Koreából Vaszilij Kornyilov és Irina Volk, az Agonyok című szovjet folyóirat munkatársai megláto­gatták az Északkoreai Népi De­mokratikus Köztársaságot. Út­­jukról „A hajnali harmat orszá­­gában" című cikksorozatukban számoltak be. Alább az úti­­napló befejező részét közöljük. III. A Virágok Hegyén Mint valami csodálatosan szép élő emlékmű, magasodik Föngjang felett a Móránkén­t a Virágok Hegye. A hegy lábánál emelkednek a Kim-Ir- Szen-ről elnevezett első koreai egyetem nemrég felépített tömbjei. 10 több mint 2000 munkás- és parasztfiatal tanul. A Virágok Hegyének tetején hatalmas oszlopokkal díszített élj épület. Még feljebb — már szinte érinti a habfehér felhő­ket — óriási, háromszínű zászló­ lobog: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság zászlaja. Az oszlopos házban ma sok ember gyűlt össze. Az egész termet piros szalag övezi k­o­reai betűk fehér jeleivel, ame­lyek h­ieroglifákhoz hasonlíta­az egységes, demo Korea­ en a napokban Korea ősi neve szimbolikusan hang­zik- Az országra frissebb haj­nal köszöntött, mint a tengeri szél. A hegyeken és a sziklá­kon, a szakadékokon és a tüs­kés dróton át minden nap em­beráradat hömpölyög. Ezek délről északra mennek — oda, ahol felkelt Korea új napja. Az oszlopos házban az emel­vényen különféle emberek je­lennek meg. A hegyes, tenger­parti ország legkülönbözőbb részeiből jöttek ide. A lakos­ság minden rétegét képviselik, különböző politikai nézetű em­berek. Egy fiatal délkoreai partizánlányt, Ku-Csan-Szu-t követően buddista pap, Li Szek-Tu lép a dobogóra, utána pedig egy déli bányamunkás, Pak-Pan-Szu, majd, Li-Tha Gyun ismert koreai író, utána Mjan Don-Ha földműves és a Dél, meg az Észak párt- és társadalmi szervezeteinek szá­mos más képviselője. Lelkes, szenvedélyes beszé­dek visszhangzanak az elcsen­desült teremben. Az emberek mesterségesen kettészakított hazájukról és annak sorsáról beszélnek. Az egész koreai nép nevében szólalnak fel Korea Egységes Demokratikus Nemzeti Front­ja alapító kongresszusának résztvevői. Követelik, hogy az országot békés, egységes, de­mokratikus állammá, egyesít­sék, létesítsenek egyetlen nép demokratikus kormányt, álta­lán­os népi választások alapja, és hajtsanak végre demokra­tikus reformot Dél-Koreában A teremben jelmondatkén hangzik egy fiatal partizán leány csengő kijelentése: — A népet nem lehet vissza­tartani, mint ahogy nem lehe megfékezni a tengert, ha ki­csap a partra és összetöri sziklákat! A színpad mélyében lámpák vannak elhelyezve Minden oldalról megvilágítják az egységes Korea dombor­művű térképet, amelyről hi­ányzik a gyűlölt választóvo­nal. A térkép felett fiatal mű­vészek festette címer díszli­k a jövendő egységes Kore címere. Ez a címer millió­­ millió északi és déli korén dolgozó óhaját testesíti meg. Odalent pedig a fényese kivilágított városi utcákon hangszóró körül gyűlnek össz a fönajangiak. Szomjasan is­­szák Genzan, Kanho, Szejszh lakén a hangszóró szavai Szöul munkásai és Csemulp halászai földalatti rá­dióve­rs­két szerelnek fel. Egész Koré hallgatja, hogyan döntik e küldötteik a szabadságszereti ország sorsát...

Next