Délmagyarország, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

ft Hörnac, ■ 1­4 *IWr«J előirányzatával foglalkozott. Jelentősen növelni kellett — mondotta többek között — ter­melésünk szocialista szektorának forgóeszköz ellátását is. — A megnövekedett kiadá­sok között szerepel az 1950. év márciusában végrehajtott közalkalmazotti, pedagógus, orvos, egészségügyi alkalma­zottak filmtéaének rendezésé­vel kapcsolatos többle­tkkiálán is. Olt miniszter ezután az őszi beiskolázási programmal kap­csolatos végrehajtásról beszélt, ami 100 millió forinttal emelte meg a tényleges kiadásokat. A bankjegyforgalommal kapcsolat­ban megjegyezte, hogy pénzünk értéke az 1950-es évben tovább szilárdul. Pénzügyi bizonytalanság az imperialistáknál Eredményeink még élesebben domborodnak ki, ha összehason­lítást teszünk az imperialista or­szágok gazdasági helyzetével. Amíg nálunk és a Szovjetunió­vezette béketábor országaiban a népgazdaság állandó és hatalmas arányú fejlődése, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvo­nalának szüntelen emelkedése ta­pasztalható, addig az Egyesült Államokban, valamint csatlósai­nál a békés termelőmunka he­lyett lázas fegyverkezés folyik, aminek következtében a dolgo­zók elnyomorodása még nagyobb arányokat ölt és életszínvonaluk katasztrófálisan süllyed. Maguk az amerikai lapok is nyíltan ír­nak arról, hogy az Egyesült Ál­lamok az imperializmus zsoldjá­­ban álló Titóék népelnyomó ha­talma összeomlásának megaka­dályozására kénytelenek élelmi­szerszállítmányokat küldeni Tito hadseregének. Ezek a küldemé­nyek és az imperialisták egyéb mesterkedései azonban csak el­odázhatják, de meg nem akadá­lyozhatják a Tito-banda bukását és a jugoszláv dolgozók felsza­badulását. — Valutánk téren, amíg a tervgazdasági országokban a termelő erők gyors kifejleszté­se még jobban megszilárdítja a pénz stabilitásának alapjait, addig a tőkés országokban, kü­lönösen az Egyesült Államok koreai agresszióját követően még csak fokozódott az amúgy is fennálló nagyfokú pénzügyi bizonytalanság és egyensúly­hiány.­­ Az atombomba őrültjeinek fék­­telen fegyverkezése folytán egyre nicsekvő államháztartási hiányok, valamint a hadiipar profitérdekei­nek szolgálatában álló hitelpoliti­­ka következtében fokozódik a ka­pitalista országok gazdasági Heté­re nehezedő inflatorikus nyomás. A fogyasztási javak előállítása egy­re csökken. Fogadjuk meg Sztálin elvtárs szavait t szüntessük meg a gondtalan gazdálkodást Egyes állami és vállalati funkcionáriusaink nem vetnek eléggé számot a rendelkezésükre álló lehetőségekkel és munkáju­kat úgy végzik, mintha bősége­sen el lennénk látva anyaggal és szerszámmal, gépekkel, építőka­pacitással, munkaerővel. Egyes funkcionáriusok máról-holnapra akarják a szociális és kulturális igényeket a legmagasabb fokon kielégíteni. Sokszor ezeknek a terveknek megvalósításához szükséges anyagot, munkaerőt, népgazdaságunk fejlesztését szolgáló beruházásoktól és ter­melő üzemekből vonják el. — Meg kell fogadnunk Sztálin elvtárs 1981. évben mondott szavait: „Meg kell szüntetni a gondtalan gaz­dálkodást, mozgósítani kell az ipar belső erőforrásait, összes üzemeinkben be kell vezetni és meg kell erősíte­ni a gazdaságos számvetés elvét, rendszeresen csökkente­ni kell az önköltséget kivé­tel nélkül az ipar összes ágai­ban, erősíteni kell az iparon belüli akkumulációt.'' Meg kell szilárdítani vállala­tainknál a gazdaságos számvetés rendszerét is s szilárdítani kell Úgy a vállalati, mint az állami szerveik vonalán a pénzügyi fe­gyelmet ^ Párt és Rákosi elvtárs új győzelemre viszi népünket a munka frontján — ötéves tervünk első évében elért hatalmas eredmények mutat­ják, hogy dolgozó népünk híven követi a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs útmutatásait, fo­kozza munkalendületét és nap-nap után arat győzelmeket a munka frontján. Szocialista építésünk számára felmérhetetlen hatalmas segít­séget jelent az a baráti támo­gatás, amit anyagban, gépek­ben, munkaeszközökben, szak­­emberek, szovjet mérnökök, sztahanovisták idejövetelében A pénzügyminiszter az 1951. évi költségvetést ismertette, amely 29 milliárd 623 millió forint bevételt, 29 milliárd 516 millió forint ki­adást irányoz elő, az 1951 évi költ­ségvetés 107 millió forint felesle­get mutat ki. Ezután az új költségvetésnek az elmúlt évivel szembeni alapvető szerkezeti változásait ismertette: — A tanácsok megalakulása je­lentős változást hoz a helyi költ­ségvetések bevételi fedezete tekin­tetében is. A tanácsok részesedése az általuk beszedett adókból terv­szerű felmérés alapján kerül meg­állapításra. A tanácsok bevételeik biztosí­tásáról maguk gondoskodnak és így messzemenően érdekel­­té válnak a területükről befo­lyó bevételek biztosításában. A tanácsok rendszerének kiépíté­se jelentős mértékben hozzájárul majd a központi szervekben még feltalálható bü­rokra­tikus maradvá­nyok leépítésének meggyorsításá­hoz.­­Idén a társadalombiztosítás és az egészségügy vonalán végrehajtott átszervezés fontos lépést jelent étt előre a szocialista egészségügyi el­látás megvalósítása felé: biztosít a nagy Szovjetunió és a magyar nép nagy barátja, szeretett tanítónk, Sztálin elv­­társ.­­ Mindez azonban arra kötelez bennünket, hogy ötéves tervünk má­sodik évében még jobban fokozzuk erőfeszítéseinket, még jobban hasz­náljuk fel a megvalósult szocializ­­mus országának mérhetetlenül gaz­­dag tapasztalatait és még szoro­sabbá kovácsoljuk a magyar és szovjet nép barátságát ötéves tervünk egyik fő feladata — mondotta —, hogy országunkat gyors ütemben iparosítsuk.­­ Rövid néhány év alatt 263 új gyár és üzem létesül hazánk­ban. Költségvetésünkben hatalmas ös­­­szegeket irányoztunk elő a tudo­mányos kínálás előmozdítására. A nehézipar kutatóintézeteinél 29 millióval megemelve a folyó évi előirányzatot, 85 millió forintot, a könnyűipar kutató­intézeteinél pe­dig 14 millió forintot irányoztunk elő tudományos kutatásokra. Mintegy 100 millió forintot fordítunk ipari tanusú szaki ­kul ék fenntartására, 75 millió forintot pedig a tanműhelyek fenntartására. A tanulóotthonok számát 40-ről Dolgozó népünk szociális élet­színvonalának fejlesztésére fordított kiadások teljes egé­­szükben szerepelnek az 1951. évi állami költségvetésben. — ’A­z 1951. évi költségvetésünk összeállítása során arra töreked­tünk, hogy az állami költségvetést mint a népgazdasági terv legfon­tosabb pénzügyi tervét — a legszo­rosabban összehangoljuk a népgaz­dasági­­ tervvel. A költségvetés el­készítését első ízben előzték meg a költségvetési előtervek, amelyek már az ötéves népgazdasági terv fejlesztési számaiból indultak ki. — 1951. évi költségvetésünk kiadási előirányzata 29.516 millió forint, kereken 9 és fél­­milliárd forinttal több, mint a folyó évi előirányzat. A kiadások emelkedése döntő rész­ben azokkal a hatalmas feladatok­kal kapcsolatos, amelyeket ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósí­tása ró ránk. Ezért emeltük meg az 1951. évi költségvetésben hatalmas mértékben a népgazdaság fejleszté­sére szolgáló kiadásokat. Az 1951. évi költségvetésben — az 1950-es évvel szemben — a be­ruházások előirányzata 61 száza­lékkal magasabb: 11.700 millió fo­rint. 133-ra, az otthonokban elhelyezett tanulók számá­t pedig 4000-ről 16 ezerre emeljük. 62 millió forintot irányoztunk elő az ipari tanulók ruhaellátására és az idei hatezer helyett tizenötezer tanuló számára biztosíjuk jövőre az üdültetést. — ötéves tervünk másik fő fel­­adata: mezőgazdaságunk elma­radottságának felszámolása. Mezőgazdasági jellegű beruházása­ink hatalmas összege mellett a föld­művelésügyi minisztérium költség­vetésében többek között 80 millió forintot irányoztunk elő állami gaz­daságaink, termelőszövetkeze­teink és dolgozó parasztságunk minőségi vetőmagvakkal, kedvezményes áru műtrágyával és öntözővízzel való ellátására. Közel 40 millió forul­ot fordítunk állattenyésztésünk fej­lesztése céljából tenyészállatok vá­»órlására. A mezőgazdasági tudó­­s hiányos kutatás előmozdítására 34 milliót, a mezőgazdasági szakokta­tásra pedig 112,5 millió forintot irányoztak elő. Dolgozó népünk kulturális fel­emelésére az 1950. évi 1154 millióval szemben 1511 millió forint a kulturális jellegű ki­adások előirányzata. Költségvetésünk 173 millió forin­tot biztosít diákszociális célokra, ösztöndíjakra, kollégiumokra, men­zai ellátásra.­­A­ főiskolai ösztöndí­jasok száma 4500-ról 10.800-ra emelkedik. Mintegy 9000, elsősor­ban munkás és szegényparaszt szár­mazású főiskolai hallgató számára biztosítjuk a kollégiumi elhelyezést. Főiskolai menzáinkon 7800 diák kap ellátást. — Szocialista kiadásaink az 1950. évi 2.780 millióról 3.465 millió forintra emelkednek. A fejlesztés az egészségügyi és szociális ellátás vonalán egyaránt jelentős. Az állami kórházak vona­lán 58 millióval, a gyermekvédelmi intézményeknél 14 millió forinttal fordítunk nagyobb összeget, mint a folyó esztendőben. 1951. évi költségvetésük kiadási adataiban tükröződik népünknek az a szilárd elhatározása, hogy békés építő munkánk, államunk bizton­ságának védelme érdekében min­dent megtesz, de dolgozó népünk azt is világosan látja, hogy békés építő munkánk védelmére a dol­gozó nép legjobb fiaiból álló, jól felszerelt néphadseregre is szükség van. Ezért az 1951. évi költségve­tésünkben — a békeszerződés által adott kereteken belül — a folyó évinél jelentékenyen nagyobb ös­­­szeget biztosítunk néphadseregünk és államvédelmi szervezetük szá­mára. A növekvő imperialista agres­­­szió szükségessé teszi, hogy néphadseregünk fejlesztésével is bizonyíthassuk: el vagyunk szánva, ha kell fegyverrel is megvédeni békés építő mun­kánkat. Szemünk előtt nő fel, izmosodik fiatal néphadseregünk, amelyet dol­gozó népünk odaadó szeretete övez s amelyre népünk szilárdan tá­maszkodik. Métám «menő takarékeleág Olt Károly elvtárs ezután az ál­lami apparátus létszámalakulásáról beszélt, majd áttért az 1951. évi költségvetés bevételi részének is­mertetésére. Forgalmi adóbevételünk ha­talmas emelkedésében kifeje­zésre jut mindenekelőtt terme­lésünk 1951-re tervezett nagy­mértékű felfutása. Kifejezésre jut az is, hogy nem­csak sokkal többet fogunk termel­ni, hanem olcsóbban is kell ter­melnünk. Számolunk azzal is, hogy ötéves tervünk második évének tel­jesítése érdekében hatalmasan elő­relendül országunkban munkásosz­tályunk szocialista öntudatának nö­vekedése következtében a munka­verseny és annak magasabb for­mája, a Sztahánov-mozgalom. Törekednünk kell arra, hogy a munkaverseny ne csak a több­­termelésre, ne csak a minőség javítására, hanem az önkölt­ség csökkentésére, az anyaggal, az energiával való messzemenő takarékosságra is irányuljon. Mindez előfeltétele annak, hogy az 1951. évre előirányzott önköltség­­csökkentési tervünket teljesítsük és a szocialista akkumuláció főcsa­tornáján, a forgalmi adóbevétellel kiadásaink fedezésére szükséges összeget biztosítsuk. Hogy ezt az önköltségcsökken­­tési tervet maradéktalanul vég­rehajtsuk, annak előfeltétele, hogy vállalataink vezetői a ki­adott tervet feltétlenül me­gva­­lósítandó tervfeladatnak tekint­sék és messzemenően támasz­kodjanak a széles­­ tömegek taka­rékosságára és kezdeményezésé­re és elő is segítsék azt. — Költségvetésünk bevételi oldalának szocialista irány­ban való szerkezeti átalaku­­­­lását jelzi, hogy összes be­vételeinknek már mintegy háromnegyed részét a szo­cialista szektor szolgáltatja.­­ — A lakosság által fizetett­­ adók vonalán csak kisebb mér­­­­tékű emelkedés jelentkezik. An­­­­nak ellenére, hogy pénzgazdálko­­dásunk mai rendszerében a la­kosság által fizetett adók már csak kis hányadát adják költ­ségvetési bevételeinknek; ezek­nek jobb kimunkálására és be­hajtásuk maradéktalan biztosítá­sára az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítanunk. — Bevételeink között 750 mil­lió forint előirányzattal szerepel a Békekölcsön 1951. évben be­folyó hányada. Az a lelkesedés, amellyel dolgozó népünk már a kibocsátást követő 36 óra alatt a kölcsönt túljegyezte és a jegy­zés befejeztével 1061 millió fo­rintot bocsátott szocialista építésünk, a békénk, védelmére, kormányunk rendelkezésére; ismét megmutatta népünk ha­tártalan ragaszkodását Pártunk, Rákosi elvtárs és a kormány iránt, szilárd elhatározását és áldozatkészségét ötéves tervünk megvalósí­tására. A pénzügyminiszter ezután a tőkés országok költségvetései­nek eddig nyilvánosságra hozott folyó évi részleteredményeinek súlyos deficitjéről beszélt Olt Károly elvtárs ezután a pénzügyi fegyelem terén meg­mutatkozó lazaságokról beszélt majd Így folytatta: —• Az ilyen lazaságok mö­gött nem egyszer az ellenség hú­zódik meg, amely politikai téren elszenvedett döntő vereségei után támadásának súlypontját a nép­gazdaság különböző területeire helyezte át, ahol minden laza­ság, a fegyelem legkisebb meg­sértése rést hagy az ellenség aknamunkájának folytatására. Ezért minden dolgozónak meg kell értenie, hogy ha minél gaz­daságosabban termelünk, mi­nél takarékosabban bánunk a nép vagyonával, minél na­gyobb mértékben hajtjuk vég­re az önköltségcsökkentési tervet, minél nagyobb száza­­lékkal emeljük a munka ter­melékenységét, minél jobban szélesítjük ki a Sztahánov­­mozgalmat, minél szilárdabb alapra helyezzük a pénzügyi fegyelmet, annál nagyobb csapást mérünk belföldi és külföldi ellenségeinkre, annál gyorsabban haladunk a szocializmus útján, valósítjuk meg ötéves tervünket, teremtjük Az Egyesült Állam­ok 1981­­ —52. évi budge­tjéről — mondotta — még világos ké­pet nem lehet alkotni. An­­­nyi azonban már bizonyos, hogy minden eddigit felül­múló hiány várható és így elkerülhetetlennek látszik az infláció fokozódása az Egye­sült Államokban. Majd így folytatta beszédét: Az 1951-es költségvetésből ha­talmas munkaprogram bontako­zik ki. Dolgozó népünk milliói­nak lelkes, áldozatkész munkájá­ra van szükség, hogy terme­lésünk előirányzott felfutása, az önköltségcsökkentés bekövet­kezzék. Meg kell tanulnunk, hogy az eddiginél­­ takaréko­sabban gazdálkodjunk. mag népünk boldogabb jövőjét Ezután az egyéni takarékosság kérdéseivel foglalkozott, majd így fejezte be beszédét: Dolgozó né­pünknek, munkásosztályunknak, pa­rasztságunknak, a néphez hű­ értel­miségnek, népünk millióinak áldo­zatkészségén, szocialista öntudatán felépülő lendületes munkájára van szükség, hogy tervünket végrehajt­hassuk Nem kétséges, hogy népünk valóra váltja az eléje tűzött min­den eddiginél hatalmasabb felada­tokat, mert 1951. évi költségveté­sünk olyan terv, amely mögé biza­lommal sorakoznak fel a dolgozó milliók abban a tudatban, hogy en­nek végrehajtásával elősegítik nagy­ ügyünket, az erős, boldog, szocia­lista Magyarország felépítését, hí­ven követve szeretett Pártunk és nagy tanítónk, Rákosi Mátyás elv­társ útmutatásait. Olt Károly elvtárs beszédét az országgyűlés tagjai hosszantartó lelkes tapssal fogadták. Hosszú perceken át tapssal kö­szöntötték a nép képviselői a magyar nép szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat. Ezután Drahos Lajos elvtárs ja­vaslatot tett a megüresedett bizott­sági helyek betöltésére és a követ­kező ülés napirendjére. Az országgyűlés következő ülését december 1-én, pénteken 10 órakor tartja. Napirendjén a miniszterta­nács elnökének beszámolója szere­pel a minisztertanács működéséről. Az 1991. évi költségvetésünk feleslege: 107 millió forint Iparosítjuk az országot, fejlesztjük a mező­­gazdaságot, fokozzuk a tudományos kutatásokat Hatalmas munkaprogram A lazaságok mögött az ellenség hasódik meg A szovjet és magyar mezőgazdasági szakirodalom összes újdonságai kaphatók a KÖNYVESBOLT KISKERESKEDELMI VÁLLALAT és a SZIKRA könyvesboltjaiban A könyvesboltokban. útbaigazítás, díjmentes könyvbemutató Ideológiai, szépirodalmi, tudományos, ifjúsági, ismeretterjesztő és szakköny­veket vásároljon a KÖ­NYVESBOLT KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Szeged, Lenin-utca 16. Klauzál-tér 5. Kölcsey-utca 1­sz. X alatti könyves boltjaiban.

Next