Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-01 / 76. szám
f VASÁRNAP, 1*51. ÁPRILIS 1. Április 4-én méltóképpen ünnepeljük meg a felszabadulás 6. évfordulóját •A magyar dolgozó nép április 4-én ünnepli hazánk felszabadulásának 6-ik évfordulóját. Hat éve annak, hogy új korszak nyílt meg a magyar nép történetében és a munkásosztály vezetésével új élet kialakításához kezdhetett hozzá. Szeged dolgozói is, jelentőségeihez mérten, méltón ünnepli meg a nagy napot. Az ünnepség már előző estén megkezdődik. Ekkor osztják ki ünnepélyes külsőségek között Szeged új sztahanovistáinak a jelvényeket és okleveleket. Április 4-én délelőtt 10 órai kezdettel koszorúzási ünnepségen róják le a Széchenyi téri szovjet emlékműveknél a város dolgozói szeretetüket és hálájukat felszabadítóink, a Szovjet Hadsereg hős katonái iránt. Délben 12 órai kezdettel a Tamácsi háza közgyűlési termében a Városi Tanács díszközgyűlésre ül össze, ahol Tombácz Imre elvtárs, a Szegedi Függetlenségi Népfront elnöke mond ünnepi beszédet. Este a Szegedi Nemzeti Színházban ünnepi díszelőadás fejezi be felszabadulásunk ünnepét. A „Dohányon vett kapitány“ című szovjet operetett adják elő e.alkalommal- Az előadás előtt Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke mond ünnepi beszédet. Magyar írók és művészek békegyűlése Pénteken a Művészeti Szövetségek Házában békegyűlésre jöttek össze költőink, íróink, a zene, és képzőművészet, a színház és film dolgozói, hogy megvitassák azokat a feladatokat, amelyeket a Béke Világtanácsának a világ népeihez intézett felhívása állít minden becsületes ember, minden tiszta lelkiismeretű író és művész elé. A gyűlést Kodály Zoltán nyitotta meg, elsőnek Veres Péter, Ros.suth-díjas iró szólalt fel.„ Mi dolgozni és építeni akarunk — mondotta. Mi, írók, művészek is azt akarjuk, hogy munkánkban elmélyülhessünk. Ehhez pedig béke kell — mondotta — és az építő, dolgozó néppel való mindennapi szabad érintkezés. Az író és a művész, nem lehet kozmopolita, hiszen mindennapi munkájával népe életéhez, népe munkájához tapad. Legtisztább példa erre Petőfi, aki a hazája szeretetével és minden népek hazájának és szabadságának a tiszteletével vonult be az emberiség közös pantheonjába. Feladatunk: végrehajtani a Béke Világtanács berlini határozatait, követelni az öt nagyhatalom békeegyezményét — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét. Utána Bernáth Aurél, Kossuthdíjas festőművész, majd Szabolcsi Bence, Kossuth-díjas zenetörténész beszélt a magyar művészek nevében. Tolnay Klári Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze szólalt fel: — Érzem, hogy gyermeke vagyok a hazának, amely munkában és békességben akar virágozni: magyar vagyok. Mint magyar ember, tanúja és részese voltam annak a hatéves küzdelemnek, amely során eltűntek a régi igazságtalanságok, hogy a munka kötelessége és a dolgozó ember joga együtt jelenjék meg. Tolnay Klári után Parragi György Kossuth-díjas újságíró emelkedett szólásra. — Elől kell járnunk abban a felvilágosító munkában, amely népünknek megmutatja, hogy a berlini békefelhívás aláírása a legszentebb ügy, az egész nemzet ügye, az egész emberiség ügye — mondotta. Zelk Zoltán Kossuth-díjas költő, a „Párbeszéd” című versét szavalta el. Mészáros Ági Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze után sorban emelkedtek szólásra a jelenlévő művészek. Sándor Kálmán író arról beszélt, hogy az amerikai imperialisták hogyan torzítják el és gyalázzák meg az irodalmat, a művészetet. Szabó István szobrász, a Képzőművész Szövetség főtitkára így beszélt: — Megtisztelő feladat ma művésznek lenni, mert a népnek alkotunk, de ha le akarják rombolni népünk s magunk művét, akkor nagy elődeink, Zrínyi, Balassi, Petőfi példáját követjük, akik tollal és karddal védték a hazát. A gyűlésen még számos felszólalás hangzott el. Valamennyien izzó szavakkal, fora lelkesedéssel jutatták kifejezésre azt, ami minden magyar művész, minden hazáját szerető magyar dolgozó szívében ott él: az alkotó munka biztositékának, a békének akarását, a béke védelmének harcos elszántságát. EGY NAP országokon át A Német Demokratikus Köztársaságról úgy beszél a német nép, mint olyan országról, amelynek munkalendülete és alkotó ereje a Szovjetunió módszereivel és segítségével csodálatos teljesítményeket ért el. Berlin keleti részében egész házsorok épültek fel. Idei tervét 109 százalékban teljesítette, kereskedelme a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal élénk és egészséges. A mezőgazdaság terén is kiemelkedő eredményről számolhat be és míg Nyugat-Németországban ijesztően növekszik a munkanélküliek száma, a Német Demokratikus Köztársaság területén senki sincsen munka nélkül. A foglalkoztatottak száma az idén eddig 260 ezerrel emelkedett. ★ A tőkés országok dolgozói, ha van is munkájuk, olyan nyomorban élnek, hogy a legnagyobb terror ellenére is kénytelenek sztrájkba menni, hogy éhbérük valamelyes javítását érhessék el. Franciaország a különböző rendőri megtorlások után tömegével bocsátja ki a katonai behívásokat, hogy ezzel törje le a sztrájkmozgalmat. A dőlgőzök azonban nem tesznek eleget a behívásoknak, ami kellemetlen helyzetbe hozza a függetlenségétől megfosztott francia kormányt, amelyről kiderült, hogy nemcsak kül-, hanem belpolitikáiig is Washingtonból kap minden utasítást. Ezt maga Schuman külügyminiszter vallotta be, amikor kijelentette, hogy a franciaországi választások időpontját Acheson amerikai külügyminiszterrel kell megbeszélnie. Schuman meggondolatlan elszólására a De Soir című francia lap megállapította, hogy példa nélkül álló eset az ország történelmében idegen külügyminiszterrel megvitatni a választások ügyét, amihez joga egyedül a francia nemzetgyűlésnek volna. Az angol kiuzsorázó tőkések először tengeri erőt kértek, újabban pedig szárazföldi csapatokat az iráni olajforrások területén kiütött sztrájk lelörésére. Attlee kormánya, amely nem tudná elviselni, hogy a legkisebb mértékben is csökkenjen a kizsákmányolók profitja, nyomban teljesítette a kapitalisták kívánságát. ★ Miközben az imperialista országok dolgozói éhezve, csendőrszuronyok között kényszerülnek dolgozni, hogy máról holnapra tengessék életüket, Csehszlovákiából érkezett jelentések szerint a szénbányászok bejelentették, hogy ciklusos festéssel dolgozva, fejenként és műszakonként 4 tonnát meghaladó átlagtermelést értek el. Hozzátették, hogy ezt a többletet is, amit a szovjet módszerekkel értek el , tovább fokozzák. Töretlen munkakedvükkel elért termelési sikereik révén olyan keresetet biztosítottak maguknak, amilyenre a tőkések országaiban még nem volt példa. . ★ A fasiszta tőke embertelenségére elég megemlíteni, hogy Spanyolországban a hivatalos beismerés szerint a havi bérek állaga 30 kiló szabad kenyér árával egyenlő.A piaci árak a háború előtti értékéhez viszonyítva harmincnyolcszoros szintet értek el, a bérek viszont alig három és félszeresre emelkedtek. Egy spanyol szakmunkásnak 3 óra és 40 percet kell dolgozni egy kiló kenyérért. Hasonló a helyzet Tito Jugoszláviájában, ahol a nép minden tartalékát felélte már. Csak a terrorista csoportok és az amerikai tisztek asztalára kerül bő teríték, akiket a nép annyira gyűlöl, hogy a katonai gyakorlatokra érkezett jenki jampecek már nem mernek egyenruhában nappal az utcán mutatkozni. Orgiáikat éjjel rendezik meg a katonaházakban, amelyeket erős készültség őriz a nép haragjától. Zomborban megtörtént, hogy gyerekek leköpték az amerikai tiszteket az utcán. A jugoszláv politikai emigránsok lapja, a Nova Borba részletesen beszámol arról a fékevesztett fasiszta terrorról, amelyet félelmében rendelt el a Titó-klikk és amelynek célja bebörtönözni mindenkit, aki a Tájékoztató Iroda híve. A letartóztatottak száma ijesztően nagy, de a nép állja a súlyos megpróbáltatásokat, mert hittel hiszi, hogy hamarosan jön a felszabadulás órája. A Párt és Rákosi elvtárs fordulatot vár a szombaton megkezdődött szabadságharcos szövetség kongresszusától Szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között kezdődött meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség II. országos kongreszszusa a MEMOSZ-székházban. A kongresszus megnyitásán megjelentek: Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Nagy Imre elvtárs, élelmezési miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Nógrádi Sándor elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Szabadságharcos Szövetség elnöke, Drahos Lajos elvu társ, az országgyűlés elnöke és mások. A kongresszus küldöttei között helyet foglalnak a Szabadságharcos Szövetség budapesti és vidéki szervezeteinek képviselői, azok a dolgozók, akik a termelésben és a szabadságharcos munkában élenjárnak. Nógrádi Sándor elvtárs, a szövetség elnöke nyitotta meg a kongresszust, tolmácsolta a Párt Központi Vezetősége és Rákosi Mátyás elvtárs üdvözletét. Megnyitó szavaiban mondotta: a Párt és Rákosi elvtárs elvárja a kongresszustól, hogy fordulatot jelentsen szövetségünk életében, s hogy a kongresszus után szövetségünk hatalmas, a nép által szeretett és támogatott sok százezer dolgozót magába foglaló tömegszervezetté válik. A díszelnökség megválasztása után Kenéz István, a Magyar Szabadsági]arcas Szövetség főtitkára tartotta meg beszámolóját, majd vázolta a szövetség soron lévő feladatait: — Kongresszusunk jelentsen minden téren fordulatot. A mi feladatunk az, hogy erősítsük azt a hatalmas, egész világot átfogó béketábort, amelynek élén a világbéke őre, a mi drága Sztálin elvtársunk áll. A bizottságok megválasztása után, számos hozzászólás hangzott el. A LENGYEL rádió április 2. és 8-a között magyar zenei hetet rendez. 3 lobogódíszben ünnepelje Szeged a felszabadulást A Városi Tanács végrehajtó biztottsága felhívja a város dolgozóinak figyelmét, hogy április 4.én, hazánk felszabadulásának évfordulóján a házakat mindenütt lobogózzák fel. Ezé! is fejezze ki a város minden lakosa háláját és szeretetét dicsőséges felszabadítónk és a béketábor hatalmas vezetőereje, nagy barátunk: a Szovjetunió iránt. Lelkesítse a hazaszeretet még jobb tavaszi munkára dolgozó parasztságunkat ’.A haza nemcsak azt jelenti, hogy itt születtünk, nevelkedtünk, itt élünk, dolgozunk. Ennél többet jelent. A haza jelenti számunkra a békét, a szabadságot, a függetlenséget, azt, amiért évszázadokon keresztül hi iába harcoltunk, amit a szovjet seregek hoztak el nekünk. Hatalmat jelent, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát. Petőfi egy évszázad előtt „sehonnai bitang ember“-nek nevezte azt, aki nem védelmezi hazáját életre-halálra. Ezek a szavak most igazabbak az igazságnál; nem magyar és nem hazafi az, aki nem törődik a hazával, amely most már az övé visszavonhatatlanul. Hogyan törődj a hazával? Minden hazafi jelszava a szocializmus építésében: erősítsd, fejleszd, tedd erőssé az országot. Mi fejleszti, mi teszi erőssé a hazát? Szocialista építőmunkánknak mai szakaszában így határozzuk meg: erős ipar, fejlett mezőgazdaság. Országunk ipara kétmérföldes léptekkel halad előre. Mezőgazdaságunk — mint ahogyan a pártkongresszus megállapította — nem tartott lépést az iparral. Csongrád megye döntően mezőgazdasági jellegű megye, tehát ezen a területen sok még a tennivaló... Éppen ezért a csongrád megyei mezőgazdasági dolgozók ígéretet tettek: fokozzák a munka termelékenységet, a termésátlagot, a tavaszi munkában túlszárnyalják a kongresszusi eredményeket. Termelőszövetkezeti csoportjaink dolgozói fogadták: a tavaszi munkák határidő előtti elvégzésével szilárdítják meg, fejlesztik csoportjukat, elmélyítik az egyénileg dolgozó parasztok vonzalmát a termelőcsoportok felé. De az állami gazdaságok, gépállomások, a dolgozó parasztok is mind készülnek, hogy bebizonyítsák hazafiasságukat az április 4. munkafőajánlások teljesítésével. A hazafiság fokmérője most az: ki hány nappal hamarabb fejezi be a határidőnél a vetést; ki hány mázsa több terménnyel járul a szocialista ország építéséhez. A felszabadulási évforduló előestéjén vessünk számot: hogyan tartottuk be szavunkat, milyen erővel állunk a tavaszi munkálatok nagy csatájában? Oláh András, a sándorfalvi gépállomás traktoristája bátran előállhat és jelentheti: a tavaszi tervét több mint 81 százaléka teljesítette. Csongrád város és a többi élenjáró község jelentheti: lefejeztük a zab és az árpa vetését.Apátfalva dolgozó pasztjai jóval a határidő, április 20. előtt befejezték a burgonya vetését. Elmondhatják-e ezt mindenütt? Nem! Ki mer-e állni például a szentesi gépállomás alig több mint háromszázalékos tavaszi tervteljesítésével vagy Klárafalva dolgozó parasztsága a tavaszi ütemterv 9 százalék körüli teljesítésével? A mi országunk, a mi hazánk a szocializmus építésének nagy csatáját vívja a Szovjetunió tapasztalatai alapján.A győzelem példamutató munkát, áldozatkészséget, magasabbrendű munkaerkölcsöt követel. A győzelmet hiúsítja meg, a jövőnket és önmagát csonkítja meg az, aki elmarad, aki letörik a harcban. S a harc színtere most Csongrád megyében döntően a tavaszi mezőgzadasági munka! Nem vitás, hogy vannak eredményeink. Rosszul indult be a tavaszi munka a megyében, de megembereltük magunkat, hibáink nagy részét kijavítottuk és az élvonalba értünk. De jelentve ez azt, hogy most már megpihenhetünk? Semmi esetre sem jelentheti. Aki megpihen , az elmarad. Csongrád megye pedig nem maradhat el! Ezt kívánja a tisztesség és a becsület. Mit kell tennünk, hogy megszilárdítsuk a kezdeti eredményeket és felhasználjuk a további, még jelentősebb eredmények elérésére? Azt, hogy még keményebb kritikával és önkritikával vessük fel munkánk hiányosságait és kíméletlenül irtsuk ki azokat. Melyek azok a hibák, amelyeket haladéktalanul fel kell számolnunk? Sürgősen kijavításra szorul a gépállomásokon a normák körül tapasztalható zűrzavar. Az új norma jó, nemcsak teljesíthető, hanem túl is teljesíthető. A deszki gépállomáson Ugri János traktorista már az első héten 200 százalékra teljesítette normáját. Miből adódik hát a hiba? Abból, hogy nem minden gépi állomásunkon ismerik az új normákat, nem ismertették azokat a dolgozókkal. Sok helyen rosszul értelmezik a politikai és a szakmai oktatást. Időhiányra panaszkodnak, így nyilatkozott a sövényházi gépállomáson Szili elvtárs is, a gépállomás politikai helyettese. Jól jegyezzük meg: azokon a gépállomásokon, ahol nem fordítanak kellő gondot az oktatásra, ahol a dolgozók nem ismerik a normát, nem alakulhat ki egészséges versenyszellem Ahol pedig lanyha a verseny, a munkában nincs lendület, nem is lehet jó a teljesítés. Termelőszövetkezeti csoportjainknak is van mit söpörniük a házuk elől. Sokkal jobb eredményt tudnának elérni, ha még a tavaszi munkálatok megkezdése előtt gondot fordítottak volna a brigádok helyes megszervezésére.A makói „Úttörő" termelőszövetkezetben például szovjet módszer szerint minden egyes brigád számára kijelölték a területet, amelyen a brigád egész évben dolgozik. A brigád felelős a számára kijelölt területért és felelősséget vállal az idei terméseredményért is. Így dolgozik, arra törekszik, hogy a legtöbbet adja az országnak. A brigádokba, a munkacsapatokba beosztott népnevelők naponkint kiviszik a Párt szavát a tagokhoz A Párt szava így anyagi erővé válik a teljesítmények fokozásában, a tavaszi munkálatok határidő előtti elvégzésében. Ezt a példát kövesse minden termelőcsoport a megyében, hogy eleget tegyen a pártkongresszus határozatának, amely a szocialista mezőgazdaság fejlesztése érdekében a termelőszövetkezeti csoportok fokozott megszilárdítását írja elő. Az ország valamennyi megyéje minden erejét latba veti, hogy elsőnek jelenthesse a tavaszi munkálatok befejezését. Mi is erre törekszünk, Csongrád megye is erre tart igényt. De a csatában is az a hadsereg győz, amelyik helyesen tud számot vetni az ellenség erejével. Ezért mi sem eshetünk óvatlanságba. Éberségre, forradalmi éberségre van szükségünk! Nem szabad egy pillanatig se lebecsülnünk az ellenség erejét. Megyénkben is számos eset tanúskodik az ellenség nyílt vagy burkolt támadásairól. Kübekházán Horváth Pál kulák még egyetlen egy szem tavaszit sem vetett el. Ujszentivánon Huszta Lajosné és Huzsin Bogulya 40 holdas kulákok 40 holdjukból mindössze 1 — 1 holdat vetettek be, Hódmezővásárhelyen Csáki Dániel 28 holdas kulák szabotálja a vetést, de szabotálnak mindenütt a megyében, akkor és ott, ahol a dolgozó parasztság lelkesen végzi a tavaszi munkát. A kulákság fondorlatos támadását látjuk a megyében a vetőmag körül is. Vetőmag van a megyében elegendő. Mégis igen sokan hajlamosak arra, hogy a kulákság uszályába esve, vetőmaghiánnyal magyarázzák késlekedésük okát. Hódmezővásárhelyen is a vetőmag hiányával magyarázták eleinte a késést De amikor a cukorrépa.vetőmag kiosztási jegyzéket átvizsgálták, rájöttek: a város cukorrépa-vetőmagszükségletének kielégítésére beérkezett vetőmagmennyiségnek még csak a felét vitték ki. Demeter Balázs, Hegedűs Sándor, Gajdár Mihály és a lobbi elszabotálta a cukorrépa-vetőmag átvételét, hogy késleltesse a vetést. Minden községben van még kint tartalékban elegendő vetőmag. Ezeket a készleteket kell feltárni, mert nem késlekedhet egy talpalatnyi földön sem a vetés a megyében. Hazánkhoz, népünkhöz való hűségünk megköveteli, hogy lelkesen, becsülettel álljunk helyt abban a munkában, amelynek célja az ország erősítése, fejlesztése. A tavaszi mezőgazdasági munkálatok frontján továbbra sem tűrhetünk meg semmiféle lazaságot. Még bátrabban kell forgatni a mezőgazdasági munkaverseny fegyverét: a szemléltető agitáció. a verseny során naponkint hirdesse a versenytábla azoknak a neveit, akik lelkes munkájukkal a legtöbbet tettek az országért, a tavaszi munkákban elért kiváló eredményeikkel bizonyították be hazafiasságukat. Felszabadulásunk évfordulóján ne legyen egyetlen egy olyan mezőgazdasági dolgozó sem a megyében, aki ne válthatná tiszta szívvel, hogy a Szovjetuniótól kapott szabadságot jó munkájával védelmezi. Az eredmények szüntelen növelése, az idei bő termés biztosítása — ez most a legtisztább hazafiasság!