Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-01 / 125. szám

MEGVÁLASZTOTTA VEZETŐSÉGÉT A SZENTMIHÁLYTELEKI EGYÉNILEG DOLGOZÓK SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMELŐK CSOPORTJA ÚJ ORVOSI RENDELŐT AVATTAK AZ UJSZEGEDI KEN­DERSZÖV­ŐGY­ÁRBAN AZ­ MDP CSONGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK L­APJA VII. ÉVE. 125. SZÁM, PÉNTEK, 1951. JÚNIUS 1. Szilárd munkafegyelmet a termelőcsoportokban, állami gazdaságokban! — Fel kell számolni a mezőgaz­daság elmaradott­ság­át — mondotta ki határozatában az MDP II. kon­­gresszusa. Az elmaradottság fel­számolásának eszköze: a többterme­­lés. Termelőszövetkezeti csoport­­jaink, állami gazdaságaink dolgo­zói — akikre különösen nagy fel­­adat hárul a mezőgazdaság szocia­­lista átszervezésében — a termés,­hozam növelésének kérdésében egyetértenek — legalább is elvileg. A gyakorlat azonban nem mindig bizonyítja ezt. Súlyos mulasztáso­kat találunk még mindig a munka­­fegyelem betartása területén. A munkafegyelem megszegése annyit jelent, hogy nincs közös akarat. Az akarategység hiánya pe­dig megossza az erőt. Csak közös akarat, közös lelkesedés hoz a ter­melőszövetkezeti csoportokban,­­ ál­­lami gazdaságokban eredményt. Sztálin elvtárs erről a következő­­két írta: „Amikor pedig a dolgozók milliói egyemberként egyesülnek és követik osztályuk legjobbjait — a győzelem bizonyos." Győzni csak akkor lehet, csak akkor lehet emel­ni a munka termelékenységét, a ter­­méshozamot, ha egyemberként, szi­lárd vasfegyelemmel küzdünk érte. A magas termésátlag előfeltétele most a gondosan végzett növény­­ápolási munka. A fegyelem betar­tása most, a növényápolás idején, jövőnk megszilárdításának kérdése. A fegyelem megőrzése, megszi­lárdítása mindenütt a pártszerve­­zetek feladata. De őrködjék felette minden dolgozó a tszcsben, az álla­mi gazdaságban, a gépállomáson! Az, hogy valaki a tszcsben vagy az állami gazdaságban dolgozik, az még nem jelenti azt, hogy átala­kult közösségi emberré. Azzá kell nevelnünk! Lépten,nyomon meg kell magyaráznunk, hogy a közös­ség vagyona nem „Csáki szalmája”. Munka végeztével nem hagyhatók a­ földeken, szétszórtan a munka­­eszközök. Rá kell nevelni minden egyes dolgozót arra, hogy személyi felelősséget vállaljon munkaeszkö­zéért és a rábízott munka elvégzé­séért. Legyen felelős minden egyes sor cukorrépatermésért, amit meg­­kapál. Az állami gazdaság, a tszcs dolgozói feleljenek személy szerint és egyetemlegesen a termésered­ményért. Több helyen tapasztaljuk még, hogy a tszcsk, állami gazda­­ságok vezetői amellett, hogy napon­ként beszélnek a munkafegyelem­­ről, nem tesznek semmit a munka­­fegyelem megszilárdításáért. Nem lépnek fel kellő szigorral a munka­­fegyelem megszegői ellen. A cson­­grádi „Petőfi”­termelőszövetkezeti csoportban a vezetőség eltűri, hogy a tszcs.tagoknak csak 25 százaléka dolgozzék a késedelmet nem tűrő növényápolási munkálatokban. Az igadi­ úti állami gazdaságban min­den bejelentés nélkül — a munka­­idő letelte előtt — hagyják ott a dolgozók munkahelyüket Még sú­lyosabb az eset a maroslelei terme­­lőcsoportban, ahol az elnök felesé­­gét és leányát napszámba küldi dol­­gozn­i, amikor a termelőcsoport el­maradt a növényápolási munkás­tokkal. Sőt még olyan esetek is elő­­fordulnak az állami gazdaságok­ban és termelőcsoportokban, hogy a munkacsapatok a reggeli órákban sem tudják, hol dolgoznak aznap a munka helytelen megszervezése kö­­vetkeztében A felsorolt és fel nem sorolt ese­­tek mind a munkafegyelem meg­sértésének következményei. A mun­­kafegyelem sorozatos megsértése végül is oda vezet, hogy felborul a rend az állami gazdaságban, a ter­melőcsoportban. Ha nincs rend, ha nincs fegyelem, ha mindenki önké­­nyesen, a maga érdekének megfe­lelően cselekszik, az végül is a munkában késedelmet, a tervek be nem tartását eredményezi. A mun­ka késedelme, a tervek be nem tar­­tása pedig most azt jelenti, hogy gazos a cukorrépaföld, elburjánzik a gaz a kukoricában, az acat a ga­bonában, ezzel veszélyeztetjük a jó termést, veszélyeztetjük a pártkon­­gresszus határozatának végrehajtá­­sát. Ezekben az esetekben a több­termelésért folytatott harc csak üres fecsegés, frázis marad. A munkafegyelem kérdése elvá­­laszthatatlan a többtermelés kér­désétől. Éppen ezért minden olyan elkövetett hiba, ami gátolja a több­ termelést, a munkafegyelem meg­szegésével kapcsolatos. A termésho­zam növelésének egyik eszköze a dolgozók egymás közötti versenye. A versenyekben azonban még sok a hiba. Egyes munkacsapatveze­­tők, brigádvezetők nem írják be rendszeresen egy-egy dolgozó telje­­sítményét. Ezért tartunk még mindig csak ott, hogy a legjobb esetben csak eredményekről tudunk beszámolni, de nem tudjuk megmondani, hogy a tszcsben, az állami gazdaságban, vagy a gépállomáson ki a legjobb dolgozó Mivel nem vezetik, érté­kelik rendszeresen a verseny ered­­ményeit, nem adnak ösztönző erőt sem a dolgozóknak teljesítményük növelésére, holott a teljesítmények tovább növelése, a versenymozgalom további fejlesztése minden tszcsben, mint állami gazdaságban jelentős többlet termésben gyümölcsözik. A versenymozgalom további szélesíté­­sével megakadályoznánk az olyan eseteket, hogy a tszcsnek, vagy az állami gazdaságnak nem futja ideje egy-egy növényféleség gondos ápo­­lási munkájára. Bizonyítja ezt a makói „Ú­ttörő”­termelőszövetkezet példája. — Nem ért váratlanul bennünket a földművelésügyi miniszter felhí­vása a növényápolás meggyorsítá­sáról, a takarmány betakarításáról — mondották —, mert nálunk jól megszerveztük a versenyt, ná­lunk fegyelmezettek a dolgozók s nekünk időnk bőven jut minden munkára. Kik járjanának élen a munkafe­gyelem megszilárdításában? — A kommunisták! A pártkongresszus határozatában kötelességgé teszi minden kommunista dolgozóra „a kommunista vasfegyelem érvénye­sítését, a kommunista kötelesség teljesítését, a példamutatást, az ál­dozatvállalást. Ezzel szemben m­ég mindig fordulnak elő olyan esetek, hogy a pártonkívüli dolgozók egy­általán nem követhetik a munká­­ban a párttagokat, mert azok egye­­nesen felelőtlen, hanyag munkát végeznek. „A csongrádi „Zója"­termelőszö­vetkezeti csoportban — írja levele­­zőnk, Barna János tszcs.elnök — Szabó György tehenész, üzemi párt­­titkár elvtárs, munkaidő alatt a la­kásában tartózkodik Ez volt az oka annak, hogy a múltkor a borjúk valamennyi tehén tejét kiszopták.’’ Az­ ilyen és ehhez hasonló esetek­­ben nem lehet szó munkafegyelem­ről; az ilyen kommunisták vizet prédikálnak és bort isznak, aminek folytán a munkafegyelmet nem kö­vetelhetik meg. A munkafegyelem betartása te­hát elsősorban a kommunisták kö­­telessége. Maga az üzemi pártszer­­vezet legyen a legfőbb őre a mun­kafegyelem betartásának. A mun­kacsapatokba, brigádokba beosztott népnevelők pedig helyes felvilágo­sító munkával győzzék meg a dol­gozókat a munkafegyelem­ betartá­sának országépítő jelentőségéről. A helyszínen lépjenek fel azonnal a munkafegyelem megszegői ellen. _Ne felejtsük el: békés termelőmunkánk harcot jelent a termésátlag fokozá­sán keresztül a mezőgazdaság fej­lesztéséért és ebben a harcban olyan hadseregre van szükségünk, amelyet szilárd vasfegyelem tart össze. Megérkezett a magyar SzövOSz-küldöttség Moszkvába Moszkva (TASzSz). A Centro­­szojuz igazgatóságának meghívásá­ra szerdán magyar szövetkezeti küldöttség érkezett Moszkvába, Dé­­gen Imrének, a SZÖVOSZ elnöké­nek vezetésével. A vendégeket a Kiev.pályaudvaron a Centroszojuz képviselői, úgyszintén Szkladán Ágoston, a Magyar Népköztársaság nagykövete fogadta. A küldöttség a szovjet fogyasztási szövetkezetek tevékenységét tanulmányozza. ÁRA 50 PILLÉR Közel másfél millió kilogram vasat gyűjtöttek össze Csongrád megyében A megyei üzemek fémgyűjtési versenyében legjobb eredményt a­­ Nagylaki Kender­gyár és a Szegedi Kender fonógyár dolgozói értek el az egész országban, így a mi me­gyénkben is május 15-től fémgyűjtő hetet rendeztünk. A fémgyűjtő hét célja az volt, hogy összegyűjtsük és iparunk rendelkezésére bocsássuk azt a hatalmas mennyiségű ócska­vasat, fémet és különböző hasznos hulladékot, ami eddig dolgozóink házatáján, üzemekben, gazdaságok­ban, közületeknél szerte­szét hevert. A fémgyűjtés munkáját mindenütt támogatták a pártszervezetek s a népnevelők munkájuk során meg­­magyarázták a dolgozóknak, milyen jelentősége van annak, ha a háztá­jukon hasznosí­thatatlan ócskava­sat, hulladékanyagot iparunk ren­delkezésére bocsátjuk. A fémgyűjtő hét sikere érdekében általában mindenütt jól alkalmazták a szem­léltető agitációs módszereket. Sze­­geden például DISZ­ sátrat állítot­tak fel, melyben a dolgozók meg­győződhettek arról, mennyi hasznos iparcikk készül az eldobott, ha­­szontalannak vélt ócskavasból, hul­ladékanyagokból. Jellemző, hogy ennél a munkánál is milyen hasznosnak bizonyult a szem­léltető agitáció módszere, mert a sátorban lévő könyvbe igen sokan beírták, hogy a gyűjtők keressék fel őket, mert át akar­ják nekik adni az otthon fel­lelhető hulladékokat. A Párt és a DISZ irányítása mellett bekapcsolódtak ebbe a mun­­kába a tömegszervezetek is: a Sza­badságharcos Szövetség, az MSZT, a földművesszövetkezetek s igen fon­­tos szervező és irányító feladatot töltöttek be a helyi tanácsok. Külön ki kell emelni az úttö­rők lelkes, jó munkáját, mely­­l­yel nagymértékben hozzásegí­tették a Melléktermék és Hul­­ladékgyűjtő Vállalatot a mun­ka sikeréhez. A jól megszervezett munka ered­­ményeképpen Csongrád megye te­rületén 1,386.860 kiló vas gyűlt össze. Fémből a megye területén 1,8.538 kilót gyűjtöttünk össze, míg papírból 73.572 kiló a gyűjtés ered­ménye. A megye dolgozói tetemes mennyiségű rongyot: 1,7,538 kiló, gumit, 5193 kiló és 1005 kiló tö­rött gramofonlemezt adtak be a gyűjtőhelyekre. A megyei jó eredményekhez nagymértékben hozzájárult Szeged. Ebben a városban 509.200 kiló vas, 27.100 kiló fém, 39.700 kiló papír, 12.100 kiló rongy, 3876 kiló gumi és 168 kiló törött gramofonlemez gyűlt össze. A csongrádm­egyei üzemek között is nagy versengés indult meg, me­lyik üzem tud a fémgyűj­tésben leg­­nagyobb eredményt elérni. Az üze­mek dolgozóit serkentette az a tu­­dat, hogy talán éppen az ő üze­mük kap új gépeket az ötéves terv során abból a vasból, melyet ne­hézipari üzemeink ismét új anyag­gá dolgoznak fel. A vasgyűjtésben három megyei üzem szinte fej-fej mellett haladt és eredményeik kö­zött is alig van különbség. Legjobb eredményt a Nagylaki Kendergyár dolgozói értek el, akik 48.728 kiló vasat gyűjtöt­tek össze. Csupán 6 kilóval maradt mögöttük a Nagyfai Gazdaság, ahol 48.722 kiló vas gyűlt össze. A megye ü­ze­­mei közül harmadik helyen az Új­­szegedi Kenderszövőgyár végzett, melynek dolgozói 47.017 kiló vasat gyűjtöttek össze. Fémgyűjtésben a megye üzemei közül két szegedi üzem került az élre. Legjobb eredményt a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói értek el, akik 1636 kiló fémet gyűj­töttek össze. Az üzemek fémgyűjtési versenyé­ben második a Szegedi Magasépí­tési Vállalat lett, melynek dolgozói 1466 kiló fémet szállítottak be a gyűjtőhelyekre. A megye különböző városainak, községeinek fémgyűjtési eredmé­nyeiről még nem készült el a vég­leges összesítés, úgyszintén nem nyerhetünk még teljes képet azok­nak a munkájáról, akik legtevéke­nyebben vették ki a részüket a fém­­gyűjtő hét sikeréből: az iskolák s az úttörők munkájáról. Legjobb eredményt elért gyűj­tők között már kiosztották a gyűjtésben legjobb eredményt elérők részére előirányzott ju­talmak egy részét. A többi jutalmak kiosztására azon­ban csak a végleges kiértékelés után — előreláthatólag a közeli napokban — kerül sor. Szegedi viszonylatban már az üzemek eredményein túlmenően is tudunk képet alkotni, hogyan folyt a munka a fémgyűjtő hét sikeréért. Láthattuk, nap, mint nap, hogyan szállták meg az utcákat a kis vö­­rösnyakkendős úttörők s fáradtsá­got nem ismerve, mint a méhecs­kék — gyűjtötték a népgazdasá­gunk számára értékes hulladék­­anyagokat. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Szegeden az úttörők jelentet­ték a fémgyűjtés­ hét lelkét s a kis pajtások eredményeikkel is messze maguk mögött hagy­ták a DISZ-fiatalokat. A pajtások brigádokat alakítottak, hogy könnyebben menjen a szá­mukra bizony fizikailag is nehéz­­ munka. Eredményeiken azonban­­ nem látszik meg a munka nehéz­sége. A Földműves-utcai fiúiskola út­törői például 19.90« kiló va­sat, 215 kiló rezet, 63 kiló ól­mot és 96 kiló papírt gyűjtöt­tek össze. Nem sokkal maradtak mögöttük a Madách­ utcai iskola úttörői sem, akik 19.600 kiló vasat, 199 kiló rezet, 150 kiló ólmot, 27 kiló pa­pírt és 66 kiló rongyot szállítottak be a gyűjtőhelyre, igen jó ered­ményt értek el a Mérey-utcai isko­la úttörői is. A pajtások közül sze­mély szerint is kiemelkedtek mun­kájukkal Adok Vince, a rókusi is­kola tanulója, aki 3017 kiló vasat gyűjtött, Görög András, aki 750 kiló réz összegyűjtésével tette erő­sebbé népgazdaságunkat. Pénzes Ferenc, a Földműves-utcai iskola tanulója 1800 kiló vasat, Simon Ferenc, a Földműves­ úti iskola tanulója 1554 kiló vasat, Radocz János, a Dózsa György-iskolából 1540 kiló vasat, Korpás Ibi, a Margit-utcai iskolából 1400 kiló vasat, Csordás Csaba, a móraváro­­si iskola tanulója szintén 1400 kiló vasat, Palócz Lajos, a Madách-ut­­cai iskola tanulója pedig 1303 kiló vasat gyűjtött. A szegedi általános iskolák ös­­­szesítelt gyűjtésének eredménye a következő: 182.200 kiló vas, 2500 kiló réz, 900 kiló ólom, 800 kiló papír, 1000 kiló rongy és 150 kiló aluminium. A középiskolák között a leg­­jobb eredményt érték el: a Fém­ipari gimnázium tanulói 16.000 kiló vas, a Gépipari gimnázium tanulói 17.600 kiló vas, a Móra-gimnázium tanulói 2600 kiló vas, 110 kiló néz és 65 kiló ólom begyűjtésével. Szegeden a legjobb eredményt el­érő gyűjtőket előreláthatólag va­sárnap jutalmazzák meg ünnepé­lyes keretek között. Szeged dolgo­zói büszkén tekintenek­ majd azok­ra, akik a gyönyörű, értékes ju­talmakat megkapják, mert munká­jukkal segítették a szocializmus építését. Általában elmondhatjuk, hogy si­kerrel zárult megyénkben a fém­gyűjtő hét, jó eredményeket ér­tünk el, jelentős mértékben segí­tettük egyre fejlődő szocialista ipa­runk anyagellátását. A vas-, fém- és hulladékgyűjtés azonban ezzel nem állt meg, hanem minden dol­gozónak továbbra is arra kell tö­rekedni, hogy a még fellelhető hul­ladékokat minél előbb adja át a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalatnak Ez az állandó munka mely erősíti népgazdaságunkat, nyersanyagellátásunknak egyáltalán nem jelentéktelen forrása. A növényápolási verseny megyei vándorzászlaját Ferencszállás nyerte jó munkájával A kedvező időjárás következté­ben megyénk területén is szépen fejlődnek a szántóföldi növények. A rozs sokfelé már két méteres, de a búza is hányja buja, kövér ka­lászait. A haszonnövények rohamos fejlődése mellett nagymértékben elburjánzottak a gyomok is. Ter­mészetesen csak ott, ahol nem vég­zik megfelelő mértékben a nö­vény­ápolási munkákat. A kapásnö­vények sorai most mutatják, hogy ki a jó, vagy ki a rossz gazda. Csongrád megye dolgozó parasztsá­ga jó gazda akar lenni és ezért minden erejével kiveszi részét a növényápolás munkájából. Vannak már községeink, járá­sok, tizesk és állami gazdasá­gok, ahol 80—100 százalékra elvégezték a növényápolási munkákat. A jól és példásan dolgozókat eredményeikért megjutalmazták. Legszebbek, legtisztábbak a ter­melőszövetkezeti csoportok és az állami gazdaságok földjei. Nehéz volt eldönteni, hogy melyik tszcs­nek ítéljék a vándorzászlót. A versenybizottság a csórva­ Kiss Imre-tszcst találta a me­gye területén a legjobbnak, mert a tagság nemcsak a cso­porton belül végezte el kiváló­an a növényápolási munkát, hanem segített a szomszédos termelőszövetkezetnek is. Az állami gazdaságok vándorzász­­laját az újvárosi állami gaz­daságnak ítélte a megyei ver­seny­bizottság. A határidős nö­vényápolási munkákat a gaz­daság 94 százalékig elvégezte. A gépállomások közötti verseny­­b­en a kiskundorozsmai gépállomás lett az első. A gépállomás dolgo­zói a termelőszövetkezeteknek is legodaadóbban segítettek a nö­vényápolási munkában. Példásan teljesítette feladatát a székkutasi gépállomás is. Ha eredményeit to­vább fokozza, könnyen elnyerheti a vándorzászlót. A járások közöl a szegedi já­rás kapta meg a járási ván­dorzászlót. Az elmúlt heti ér­tékelés szerint a növényápolási versenyben az első, Csongrád városok közötti ver­senyben elért legjobb eredményért nyerte a városok részére felajánlott vándorzászlót Csongrád dolgozó parasztsága a kukorica első kapá­lását 90 százalékig, a cukorrépa, a napraforgó és burgonya másodszo­­­­ri kapálását teljes egészében elvé­gezte. A községek közötti verseny győztese F­erencszállás. A ha­táridős­­ növényápolási munká­latokat 100 százalékig befejez­te, a kukorica második kapá­lásában a 70 százaléknál tart. A növényápolási munkák továb­bi meggy­orsí­tása érdekében a já­rások még külön is vándorzász­ó­­val tüntették ki a járás legjobb községét. A szegedi járásban a leg­jobb eredményt Szőreg szövetkeze­ti község érte el, mert 100 százalé­kosan teljesítette a növényápolási munkákat. A makói járás legjobb községe Klárafalva. Jó eredményt ért el Kövegy is. A csongrádi já­rásban Tömörkény az első, Baks dolgozó parasztsága is jó munkát végzett és veszélyes versenytársa Tömörkénynek. A szentesi járás legjobb községe Kiskirályság A község dolgozó parasztsága példát vesz az Ifjú Gárda-term­előszövet­­kezettől és kiválóan végzi a nö­vényápolási munkákat. Megérde­melte a szentesi járás vándorzász­­laját.

Next