Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-01 / 101. szám
Éljen május 1 — a békéért harcoló népek seregszemléje, a proletár nemzetköziség nagy ünnepe! AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. VIII. ÉVF. 101. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1952. MÁJUS 1. ÁRA 50 FILLÉR A BÉKE EGYSÉGES SZTÁLINI FRONTJÁN ! 1889-ben a szocialisták párizsi kongresszusán a nemzetközi proletáriátus elhatározta május 1-nek, mint a munka ünnepének megünneplését. Hatvanhárom esztendeje ennek. Hatvanháromszor olvadt el a hó és virágoztak a májusi fák. Azóta egyetlen május 1 nem volt, hogy a munkásosztály ne ünnepelte volna meg a munkának e harci ünnepét. Nem jámbor kirándulások, nem majálisok, vagy söröződélutánok voltak a régi május elsejék, hanem a munkás zászlóaljak, munkás hadosztályok tüntető felvonulása a tőke ellen. Az ünnep jelentőségét, a munkás hadsereg erejét mérhetetlenül megnövelte az, hogy ezen a napon Moszkvától Washingtonig, New Yorktól Sanghajig, a jeges Északtól a nap perzselte déli sivatagokig, mindenütt vörös zászlók alatt, pirosló arccal csatasorba álltak az elnyomottak, a szabadságért. „Mind nagyobb területeket önt el a munkásmozgalom óceánja: újabb országokat és államokat áraszt el Európától és Amerikától Ázsiáig, Afrikáig és Ausztráliáig", — írta Sztálin elvtárs egy emberöltővel ezelőtt. A sztálini szavak azóta valósággá váltak. A munkásmozgalom óceánja, mint hömpölygő áradat, elárasztotta az egész világot és ellenállhatatlan erejével magához vonzotta mindazokat a dolgozókat, akik becsületesek, öntudatosak és bátrak, akik az emberiség érdekében harcba szállnak a szolgaság ellen. Harci tüntetések voltak a régi május elsejék az egész világon, nálunk, Magyarországon is. Kürstner Jakab elvtárs, az első magyarországi május 1-én a munkások nyomorúságáról és harcáról ezekkel a szavakkal beszélt: „... a hetenkénti egy napi pihenőt sem akarják a munkásnak megadni. Hát annyira jutottunk e civilizációban és a humanitásban előrehaladott korunkban, hogy a tőke, a magánspekuláció érdekében a munkás életereje, egészsége és családi élete mint értéktelen, hitvány rongy védtelenül legyen kiszolgáltatva? Ki adhat erre jogot?! Nem kérdik, hanem jogukká teszik, mert nem akadályozza őket senki és a munkás mindezzel szemben védtelen maradjon továbbra is?! Nem maradhat! Ha védtelenül akarják hagyni, ne engedje“ A földművelő munkások megbízotta, Vági György és Kun István innen a Viharsarokból, így számoltak be a Népszavában a földmunkásnép sanyarúságáról „Vannak ott<t családok (a Viharsarokban, szerk.) hol a kenyér is hiányzik és ehelyett pattogatott kukoricát esznek." Az első május elsejék után a burzsoázia vad rémületének az akkori újságok is hangot adtak. A Budapesti Hirlap például ezt írja: „A tőzsdéket remegés fogta el, mert az iparos vállalatok részvényei bizonytalanokká váltak, hiszen nem tudhatja senki, milyen veszteséget fognak szenvedni a társulatok, ha kiüt a sztrájk, ha nem teljesítik kötelességeiket, ha a munkabérek felemeltetnek és a munkaidő leszállíthatik, szóval a termelés kevesebb lesz és drágább". A Pesti Hirlap továbbfejti a burzsoázia rémületét: „Ha a munkásosztály elérné a napi nyolc órai munkaidőt (s hozzá még hetenként egyvégben 36 órai pihenést), ez a gyárakban, bányákban és iparvállalatokban fekvő tőkék legtöbbjére halálos csapást mérne". A tőkések rémületét követte a tőkések kegyetlenkedése. Csendőralak dübörgött, sortűz dörrent, lovasrendőrök gázoltak a tüntető munkások közé, s az eltiltott vörös zászlók helyett, a munkások kiömlő vére festette pirosra a május elsejét. így volt ez nálunk. S így van ez még ma is a rab országokban. Azokban az országokban, ahol még a töke járma alatt nyög a munkások sokmilliós hadserege. Ott még mindig „vadul ölet az úrhad". Ott az elnyomott népek számára a májusi még a jövendő reménység záloga. A vér, amelyik ezen a napon folyik Koreában, Vietnámban, Malájföldön, vagy a francia csendőrök szuronyától kiömlő francia munkás vére, a munkásosztály nemzetközi szolidaritását pecsételi meg. i Mi, magyarok, a testvéri szovjet fegyverek segítségével, testvérproletárok hős áldozatával szabadok vagyunk. Szabadok, s hazánk új tavaszán diadalmasan leng már a májusi vörös zászló. De feltétlenül emlékeznünk kell e vidám május elsején a hősökre, akiknek vére itt folyt el néhány évvel ezelőtt, a vásárhelyi, makói, szegedi, szentesi földek porába. Emlékeznünk kell, hogy míg mi a szabaddá tett nemzet újonnan felavatott gyárakkal, csecsemőotthonokkal és új iskolák ezreivel ünnepeljük május elsejét, addig a világ másik részén még él az a fenevad, amely nem is olyan régen bennünket is nyomorban tartott: a kapitalizmus. Nem feledhetjük el, hogy míg mi építünk az emberért, ők, az imperialisták a pusztulásra ítéltek hazárd rémületével új háborúra szítanak. Hatvanhárom év telt el a legelső május elseje óta. A kapitalizmus régebben egységes és mindent átfogó rendszere megszakadt. Harminc évvel ezelőtt a szocializmus győztes forradalma a cári Oroszországban az egész világ proletárjai előtt megvilágította az utat. S ma már a forradalom győztes népének, a Szovjetuniónak segítségével nyolcszáz millió ember járja a béke, a szocializmus útját Sztálin vezetésével. A második világháború után LengyelNagy célt tűztek maguk elé három hónappal ezelőtt az Újszegedi Kenderszövőgyár dolgozói. Amikor egymásután kétszer elnyerték a büszke élüzem kitüntetést, megfogadták: úgy dolgoznak, hogy ez a kitüntetés harmadszor is az övék legyen, úgy végzik munkájukat, hogy mindörökre birtokukban maradjon a jó munkát hirdető vörösselyem lobogó. Nagy öröm érte két nappal ezelőtt az üzem dolgozóit. Ekkor tudták meg,hogy fogadalmukat sikerrel valóra váltották, egymás után háromszor elnyerték az élüzem kitüntetést, ami azt jelenti, hogy a legjobbak jutalma, a könnyűipari minisztérium zászlója örökké a tulajdonukban marad. Nagy ünnepünk, a nyolcadik szabad május 1 előestéjén gyűltek össze a dolgozók az üzem kultúrtermében, hogy átvegyék kitüntetésüket, ünnepelhessék azt, hogy ők a len-kender szakma legjobb üzeme. Ezt hirdette a kultúrműsor, melynek keretében a Szegedi Nemzeti Színház élvonalbeli művészei, Szabadi István, Kollár Lívia, Olgyad Magda, Ambrus Edit, Surányi Magda és Köles Zoltán, valamint az üzem népi tánccsoportja szórakoztatták a dolgozókat. Legméltóbban készültek májusi megünneplésére Lent az üzemrészekben még a május 1-i versenyszakasz minél nagyobb eredményeiért küzdöttek a dolgozók, amikor a mikrofon elé lépett Garai Ernő elvtárs igazgató és megnyitotta az Újszegedi Kenderszövő dolgozói számára örökké felejthetetlen ünnepséget. Elsőnek Biczó György elvtárs, a Szegedi Pártbizottság küldötte üdvözölte a győztes üzem dolgozóit, s Csongrád megye valamennyi kommunistája nevében kívánt további sikereket, jó munkát. Az Újszegedi Kenderszövőgyár dolgozói a legméltóbban készültek fel a nyolcadik szabad május 1 méltó megünneplésére — mondotta beszédében . Bebizonyították, hogy jól állanak őrt hazánk déli határán, közvetlenül a pár kilométerre acsarkodó, titóiszta gyilkosok szomszédságában. Biczó elvtárs beszélt azokról az eredményekről, melyek lehetővé tették ennek a kitüntetésnek elnyerését, lehetővé tették azt, hogy az Újszegedi Kenderszövőgyár háromszor egymásután és ily módon véglegesen elnyerje az é’üzemnek kijáró zászlót, melyet méltán visznek büszkeséggel a ország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Bulgária és Albánia dolgozói a sztálini segítséggel és támogatással győzelmesen építik a szocializmust. Felegyenesedett a nagy kínai nép, lerázta magáról az amerikai imperialisták s a belső reakció bilincseit. A Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban és Kínában a dolgozók állandóan emelik az ipari és mezőgazdasági termelés színvonalát, emelik a nép jólétét. Hatvanhárom évvel ezelőtt a kapitalizmus sötét éjszakája feküdt rá a világra mindenütt. Ma a föld kétmilliárdnyi lakosa közül nyolcszázmillió építi szabad, békés hazáját, példát mutatva ezzel a még elnyomott népek dolgozóinak. A kommunisták nagy pártjának, Lenin- Sztálin pártjának vezetésével a szovjet dolgozók sikeresen valósítják meg a kommunizmus építésének sztálini programmját. A Volgánál, a Donnál, a Dnyeper és az Amu- Darja mellett épülnek a világ legnagyobb vízierőművei. Épül a Volga-Dcai csatorna, a Turkmen főcsatorna, a délukrajnai és az északkrimi csatorna. Átalakul a sztyeppék és sivatagok természete. A sivó homokon, ahol tegnap még sakál üvöltött, holnap majd narancsligetek pompáznak. Kínában, ahol évente milliószámra szedte halálos áldozatait a tüdővész és az éhség, egymás után emelkednek a munkásszanatóriumok, mai harcos seregszemle alkalmával a menetben az üzem dolgozói. 107.& százalékra teljesítették tervüket Garai Ernő elvtárs igazgató vázolta ezután ezt az utjat, melyet megtettek addig, amíg ennek a kitüntetésnek háromszoros tulajdonosai lehettek. — Eredményeinket a verseny tette lehetővé — mondotta. — A verseny, amely olyan méretekben lángolt fel üzemünkben, mint az ötéves terv döntő évében, mint eddig még soha. Jelentős mértékben túlteljesítettük, mind március 9., mind április 4., valamint május 1. tiszteletére tett fogadalmainkat, s első negyedévi tervünket 107,3 százalékra teljesítettük, ami országos viszonylatban a legjobb eredmény a mi iparágunkon belül. „Ne pihenjünk meg babérainkon I. Garai elviére részletesen elemezte az eredmény összetevőit. Míg az év elején 62 sztahánovistája volt az üzemnek, addig ma már 80-ra emelkedett a sztahánovisták száma. Nagy problémát jelentettek négy hónappal ezelőtt a száz százalékon alul teljesítő dolgozók. A Rőder-mozgalom eredményeképpen a száz százalékon alul teljesítő dolgozók száma az előbbi sokkal magasabb számról márciusban 23 százalékkal csökkent. — Nem szabad tehát megpihenni babérainkon — hívta fel a dolgozók figyelmét befejezésképpen az igazgató —, hanem arra kell törekednünk, hogy a jövőben még a mostaninál is nagyobb eredményeket érjünk el, s az élüzemavattó ünnepség állandósuljon háromhavonkint üzemünkben. Átadják örökös tulajdonul az élüsem-zászlót Farkas Károly elvtárs a könnyűipari minisztérium len kender főosztálya nevében köszöntötte az Újszegedi Kenderszövő dolgozóit, Báli Ferenc elvtárs pedig a Textilszakszervezet nevében mondott köszönetet a jó munkáért. Ezután adták át örökös tulajdonul a könnyűipari minisztérium vándorzászlaját. Leírhatatlan lelkesedéssel köszöntötték a dolgozók ezt az ünnepélyes pillanatot, s mikor kibomlott a lobogó selyme, a percekig tartó taps arról beszélt, hogy az Újszegedi Kenderszövő dolgozói a jövőben ismétCsupán Északkelet-Kínában, ahol a felszabadulás előtt egyetlen munkásszanatórium sem működött, 24 munkásszanatórium szolgálja a dolgozók egészségét. Az elmúlt év alatt több mint 200 millió felnőttet és gyermeket oltottak be Kínában a fertőző megbetegedések ellen. A csecsemőhalandóságot jelentős mértékben csökkentették. Eddig több mint egymillió gyermek kapott BCG oltást. Vietnámiban, ahol Ho Si Min vezetésével hősi harcot folytat a nép a francia imperialisták ellen, ugyanakkor harcot folytatnak az írástudatlanság ellen is. Harcol és tanul a nép Vietnámban. Lia Van Ku 14 éves fiú az iskolapadból jelentkezett összekötőnek egy partizánkülönítményhez. Sok csatában vett részt. S nemrégiben —16 éves korában — ,,a harcosok példaképe" megtiszteltető elnevezést kapta. Ezzel szemben ,,a büszke Angliában" nemrégiben tartották a brit tanítók országos szövetségének konferenciáját, ahol T. R. Gibson annyit kért alázatosan a kormánytól, hogy legalább a fegyverekre és az iskolákra fordított összegek közötti eddigi arány fenntartását hagyják meg. Ez az angol tanító rámutatott arra, hogy Angliában egy év alatt 161 millió font-sterlinget költöttek hadicélú építkezésekre (csak építkezésekre), ezzel szemben 1947 és 51 között csupán 94 millió font-sterlingettók akarnak maradni ehhez a kitüntetéshez. Még jobb munkával készülünk Június 1-re, a megyei béketalálkozó napjára Ezt az akaratot pár perc múlva a dolgozók egyenként is szavakba foglalták, amikor Garai elvtárs kiosztotta a legjobbaknak a jutalmat. Négy dolgozó kapta meg a sztahanovista jelvényt. Az egyik sztahanovista jelvénnyel kitüntetett dolgozó Császár Imréné szövőnő, a jutalom átvételekor lelkes szavakkal fogadta meg, hogy június elseje, a megyei béketalálkozó tiszteletére 172 százalékra fokozza a teljesítményét. Ugyancsak a megyei béketalálkozó tiszteletére tett felajánlást Tóth Margit sztahánovista oklevéllel kitüntetett szövőnő is, aki megfogadta, hogy termelési eredményét 140 százalékra fokozza. Ezután szinte valamennyi kitüntetett és megjutalmazott dolgozó felajánlást tett a megyei béketalálkozó tiszteletére, sőt olyanok is akadtak, akik még távolabb, augusztus 20-ig tekintettek. — Jobb munkával akarunk készülni a megyei béketalálkozóra — mondotta Kenderesi Erzsébet sztahánovista oklevéllel kitüntetett szövőnő és megfogadta, hogy két gyengébb teljesítményt elérő dolgozótársát fokozottan segíti június 1-ig, s a minőségi munkáját 100 százalékra fokozza. A 6-os szövőparti 3000 forinttal jutalmazott dolgozói úgy akarják méltóképpen ünnepelni a béketalálkozót, hogy harcba indulnak a sztahánovista csoport címért, s augusztus 20-ig el is érik ezt az eredményt. „Kövessétek példánkat !” Az Újszegedi Kenderszövő dolgozói a béke melletti impozáns tüntetéssé változtatták tehát győzelmi ünnepüket. Elindították Szegeden azt a mozgalmat, melynek célja, még jobb eredményekkel, a második tervnegyedév sikerre vitelével köszönteni június elsejét, a béketalálkozó napját. Az Újszegedi Kenderszövő dolgozóinak célkitűzése az, hogy június elsejéig bebiztosítják a második negyedévi terv sikerét. Ennek a célkitűzésnek a követésére szólítják fel Szeged, de az egész megye valamennyi dolgozóját és a célkitűzés sikerrevitelével bizonyítják: nem méltatlanul lettek örökös tulajdonosai az élüzent-zászlónak, fordítottak iskolák létesítésére. Ez az angol tanító felszólalásában kifejtette, hogy egyetlen repülőgépanyahajó árán 30 középiskolát lehetne építeni, 18.000 gyermek tanulhatna. Egy torpedóromboló építési költségeiből harminc, egyenként 500 tanulót befogadó elemi iskolát lehetne építeni. Egy golyószóró árából 30 iskolás gyermeket el lehetne látni tankönyvekkel. Ezzel szemben a fegyverkező s a háborúra készülő Angliában ma több mint hatezer tanár munka nélkül van, ugyanakkor 40 ezer tanítóra és tanárra lenne szükség az angol iskolákban. Erre viszont az angol költségvetésnek nincs fedezete". „Nincs fedezete" az amerikai költségvetésnek sem, ahol az összes iskolaépületek fele alkalmatlan tanításra. Amerikában, a világ leggazdagabb tökeg államában „nem telik“ iskolaépítésre. Hogy is tenne, ha költségvetésének 70 százalékát fegyverkezésre, az új háború előkészítésére fordítja? Évszázados elnyomatás, az ember, lelen szolgaság és kizsákmányolás világából nyolcszázmillió ember kirábolt, köztük, a mi felszabadított magyar népünk is. Balázs János,at és fél holdas mindszenti dolgozó paraszt a Viharsaroknak írott levelében így írt a múltról, a régi május 1-ről: „Egy héten, ha két pengőt megkerestem és volt olyan időszak, hogy feleségem, nem tudta a gyerekeket beíratni az iskolába, mert három gyerek után három pengő beíratási díjat követeltek. Volt olyan időszak is, hogy hetekig dolgoztunk és mikor például a lillafüredi útépítéstől elbocsátottak bennünket, 12 pengőt még követeltek tőlünk. Ez a keserves múlt arra tanított meg engem, hogy még jobban megszeressem, még jobban megbecsüljem a jelent és minden erőmmel azon igyekeztem, hogy elősegítsem a még jobb, még boldogabb jövő építését. Hat és fél hold földemen úgy gazdálkodom, hogy a többtermelést szolgálom Orosz Imre, a levelényi állami gazdaság dolgozója arról ír, hogy már 1921-ben a bányászok között akarta ünnepelni május 1-ét. ,,Én is közöttük voltam — írja levelében —, azonban nemigen tehettünk még néhány lépést sem, amikor már kivonult a csendőrség, katonaság. Körülfogott bennünket, nem engedték megtartani az ünnepet, sőt sokat közülünk letartóztattak". A megye dolgozói, ipari munkások és dolgozó parasztok nem felejtik a régi május elsejéket és tudják, hogy a mi békés májusi ünnepünk is harc. Harc, része a világ eddig ismert legnagyobb méretű szervezett küzdelmének a békéért. Felszabadult munkások, magyar, csehszlovák és kínai dolgozók építve, alkotva védik a békét. Soprontól Sanghajig tudósok, mérnökök, orvosok, munkások százmilliói dolgoznak az ember boldogságáért. S a világnak másik részén egy maroknyi kapitalista, néhány bankár, a tudomány néhány árulója visszájára fordít mindent, amit az emberiség több mint kétezredéves tudományos fejlődése során elért. A kolera-baktérium tudományos felfedezését az ellene való védekezés hehelyett a kolera tudatos elterjesztésére használják fel. Az amerikai gyárosoknál törvénybe iktatták az emberek módszeres irtását. De e GS> május elseje a legelsőtől abban különbözik, hogy a világ békét akaró, szabadságot vágyó emberei együttesen elég erősek ahhoz, hogy kiharcolják a békét. Elég erősek és öntudatosak ahhoz, hogy a világ minden részén, így a mi hazánkban is leleplezzék a baktériumháború, az imperializmus ügynökeit. Ezen a napon az egész világ becsületes emberei egy emberként kiáltják: jaj annak, aki a békére emeli kezét. Sok milliónyi május elsejei tüntető erősíti meg Sztálin elvtársnak az amerikai lapszerkesztők kérdésére tett kijelentését: „Kérdés: Közelebb van-e most a harmadik világháború, mint két vagy három évvel ezelőtt? Válasz: Nem, nincs közelebb" — válaszolta Sztálin elvtárs. „És nem is akarjuk, hogy közelebb legyen" rúgják rá a világ népmilliói. Az elnyomott népek fegyverrel, sztrájkkal, a szabad országok boldog népei pedig a munka új győzelmeivel erősítik a népek egységes, sztálini honiját. Munkahőstettekkel avatjuk győzelmi ünneppé június 1-ét, a megyei béketalálkozó napját! — fogadták meg élüzemavató ünnepségükön az Újszegedi Kenderszövő dolgozói, akik örökös tulajdonosai lettek az élüzemzászlónak