Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-01 / 51. szám
EREDM£SYílNK KISPIDHSTaUlM FORMS« A hős szovjet harcosok vívták ki Szabadságunkat Lehetővé tettük, hogy rálépjünk a szocializmus építésének útjára. Azóta is a baráti szovjet nép állandóan segítő kezét nyújtja építő munkánkhoz. Épülhetne-e a Sztálin Vasmű, Komló, Kazincbarcika, November 7. Erőmű, a Földalatti Gyorsvasút a Szovjetunió segítése, útmutatása nélkül ? Nem érhettünk volna el ilyen eredményeket és ezért hálásak a magyar dolgozók a baráti szovjet népnek. A két nép barátságát ez a segítés és hála köti egyre szorosabbá, eltéphetetlenné.A szovjet emberek rendelkezésünkre bocsájtották a gyakorlati tapasztalattal teli, mérhetetlen gazdag kincsestárukat, az élenjáró szovjet munkamódszereket, szakkönyveket és személyesen is ellátogattak hazánkba, felkeresték az építkezéseket, a bányákat, a kohókat, a textilgyárakat és segítettek, átadták munkamódszerüket a magyar dolgozóknak. Nincs Szegeden egyetlen olyan üzem sem, ahol naponta százféle módon ne éreznék a szovjet nép baráti támogatását. Jól emlékszünk még Szeged büszkeségének, Közép- Európa egyik legmodernebb üzemének, a Szegedi Textilművek építésére, ahol Makszimeníko elvtárs útmutatása nyomán már alkalmazták a gyorsfalazás szovjet módszerét A szovjet segítség végig kísérte az üzem egész eddigi életét. A szovjet gépek beszerelését Andrej Akkezandrovics Padomov szovjet mérnök és két szovjet főszerelő irányította. Altucov elvtárs többször meglátogatta az üzemet, tanácsaival, útmutatásaival segítette elő a Textilművek dolgozóinak murakját. A nyersanyag kihasználására, a gépek helyes karbantartására mutatott rá, elhozta az ivanovi textilgyár sztahánov.komplex tervének leírását és azóta is állandóan segítséget nyújt a gyár dolgozóinak. A szovjet tapasztalatok felhasználásával jelentősen csökkentették a szálszakadásokat, amely a 27-es fonalnál 38 százalékkal, a 34-es fonalnál pedig 16 százalékkal csökkent. Hosszan lehetne felsorolni, hogyan döntötték meg a szegedi üzemek dolgozói is munkájuk során az elavult régit, bekapcsolódva a kiváló szovjet szakemberek által kezdeményezett szocialista mozgalmakba A Szegedi Kenderfonógyárban például — és ez jellemző valamennyi üzemünkre . 1951-ben 49 sztahanovista volt, az elmúlt esztendőben pedig már 75-re emelkedett a termelés élenjáróinak a száma. Kibontakozott az újító mozgalom is. Míg 1951-ben 178 volt az elfogadott újíások száma, addig 1952-ben a szovjet Szakkönyvek tanulmányozása folytán már 275 újítást fogadtak el és vezettek be a termelés fokozása érdekében. A Vorosin-mozgalmat Szegeden a Szegedi Kenderfonógyárban vezették be először, melynek nyomán igen komoly eredményeik születtek. A Koval.iovmozgalom is nagyban segít az üzem , meg dolgozóit a terv túlteljesítésében. A Iuzinszkij-mozgalom bevezetése a Ruhagyárban és igen sok helyen az irodai dolgozók munkáját könnyítette meg. A szovjet szakemberek végtelen idegisége a magyar munkásokat is olyan kezdeményezésekre serkenhette, amelyek ma már országos hirűvé váltak és a termelés szocialista mozgalmai közé tartoznak. t Röder, Deák, Gazda és Loy elvi társak kezdeményezései és még több magyar munkás által javasolt új munkamódszerek mind-mind úgy születhettek meg, hogy rendíthetetlenül nyomon követjük a Szovjetunió példáját, baráti segítségét felhasználjuk. A nagyszerű 11 szovjet példák ösztönzik a magyar dolgozókat is arra, hogy fokozzák termelésüket, javítsák a minőséget és még nagyobb, sokkal nagyobb gondot fordítanak az eddiginél az anyagtakarékosságra. Nemcsak a szovjet elvtársak 14 . fogattak el hozzánk és adták át a szocializmus felépítésében a kommunizmus építésében szerzett tapasztalataikat, hanem magyar munkások is, egyetemi tanárok, mérsnökök, igazgatók mentek el a s Szovjetunióba, hogy onnan gazdag tapasztalatokkal térjenek vissza, amelyeket átadnak dolgozó■ társaiknak. Kuti Fülöp elvtárs, a Szegedi Ruhagyár igazgatója is ■ a Szovjetunióban három hónapon át tanulmányozta az élenjáró ruházati konfekcióipart és az ott ■ szerzett tapasztalatait már alkalmazzák az üzemben. A Szovjetunió kiváló szakembereinek közvetlen segítségén kívüli munkánkban gazdagon tudjuk kamatoztatni a szovjet műszaki könyveket. A sztahanovisták, az élenjáró dolgozók, az újítók és minden olyan fizikai és műszaki dolgozó, aki azt akarja, hogy termelése növekedjék és szakmailag is előre haladjon a munkában, ezeket a gondosan megszerkesztett és kiváló gyakorlati tapasztalatokat tartalmazó könyveket alaposan tanulmányozza, felhasználja a mindennapi munkában. Csonka István a Szegedi MÁV Műhely színháno jvista kocsivizsgálója Scsebljikin 1 elvtárs munkamódszerét vette át és valósította meg a gyakorlatban. A szovjet elvtárs útmutatása segítsége nyomán ,,az ország legjobb kocsivizsgálója“ címet nyerte el. A szovjet szakkönyvek alapján szervezték meg a munkát a Szegedi Falemezgyárban. Szmirgnov: ,,Fumirgyártás" című könyve alapján teljesen új alapokra helyezték a gyártást. A művezetői és a mérnöki továbbképző anyagát is szovjet szakkönyvekből állították össze. A Szegedi Egyetem Fizikai-Kémiai Intézete szovjet útmutatásokra támaszkodva végezte a korróziós kutatásokat a szegedi üzemekben. Sem elmondani, sem leírni nem lehet azt a felbecsülhetetlen segítséget, amelyet a szocializmus építéséhez kapunk a Szovjetuniótól. Elmaradott agrárországból ipari országgá lettünk! Hála és szeretet száll a magyar dolgozók szívéből a szovjet nép, a nagy Sztálin felé és köszönjük a pártnak, Rákosi elvtársnak, hogy biztos kézzel, szüntelenül a Szovjetunió segítségére támaszkodva vezet bennünket az egyre boldogabb jövő felé. Itt a déli határ mentén Szeged munkásai is élni tudtak a Szovjetunió adta szabadsággal, keményen harcolnak a tervek túlteljesítéséért. Szeretik a Szovjetuniót, mert szeretik a magyar népet, drága hazánkat. Sikereket értünk el a termelésben, mert felhasználjuk a baráti Szovjetunió segítését, amiért adósak vagyunk. Igaz adósságunkból már törlesztettünk, de még jócskán hátralékban vagyunk. Hogy ezt az adósságot hogyan tudjuk törleszteni, erről Révai József elvtárs, a Magyar-Szovjet Társaság II. kongresszusán ezeket mondotta: „Tanulj a Szovjetunió példájából, vedd át és alkalmazd a szovjet építés tapasztalatait, légy ugyanolyan szilárd és állhatatos, kitartó és bátor, mint a sszovjet nép! . Tanuld meg ugyanúgy leküzdeni a szocialista építés apróbb-nagyobb nehézségeit, mint a szovjet dolgozó, tanulj meg ugyanúgy harcolni és helytállani, mint a szovet nép, ezzel törleszted a magyar adósságot a Szovjetuniónak." j Tanácsnokok értekezlete Szombaton Budapesten a belügyminisztériumban értekezletet tartottak a budapesti városi tanács és a megyei tanácsok végrehajtóbizottságainak elnökei részére. Az értekezleten megjelent Rákosi Mátyás el várt, a minisztertanács elnöke. Részt vett az értekezleten Házi Árpád, a minisztertanács elnökhelyettese, Győre József belügyminiszter, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter. Az értekezleten Győre József belügyminiszter mondott beszédet a bürokrácia és az elhajlások elleni harc kérdéséről. Hazánk felszabadulása ünnepének tiszteletére március 20-tól április 4-ig „Felszabadulási Hetet tartunk A Szakszervezetek XVIII. Kongresszusán Claus Alajos Kossuth-díjas főmérnök jelentette be a Sztálin Vasmű dolgozóinak elhatározását A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusán Kristóf István elvtárs referátuma és Gerő Ernő elvtárs beszéde után Pavel Etanov, a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsa elnökségének tagja, a kohászati dolgozók szakszervezetének elnöke, a szovjet szakszervezeti küldöttség vezetője szólalt fel és tolmácsolta a kongresszusnak a szovjet dolgozók millióinak testvéri üdvözletét. Efanov elvtárs ezután ismertette azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a Szovjetunió a kommunizmus építése során már elért és vázolta azokat a távlatokat, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa az egész nép előtt feltárt. — A szovjet állam a béke és a népek közötti barátság következetes politikáját folytatta és folytatja. A háborús propaganda bármely formája — mondotta a többi között Efanov elvtárs — hazánkban a legsúlyosabb vétségnek számít és törvény üldözi. A szovjet nap azért harcol a békéért, mert békés alkotó munkával, a természetnek az emberi haladás és jólét szolgálatába állításával akar foglalkozni, fel akarja építeni a kommunista társadalmat, békében és barátságban kar élni más országok népeivel. — Napról-napra nő és erősödik a békemozgalom — mondotta a továbbiakban. — Sztálin elvtárs bölcs szavai, hogy ,,a béke lenn marad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét és végig kitartanak mellette" — mélyen behatoltak a föld minden részén a becsületes emberek millióinak tudatába, zászlójukká váltak a békéért, a haladásért és a demokráciáért vívott harcban. A szovjet szakszervezetek teljes mértékben támogatják a szovjet kormány békeszerető politikáját, segítenek neki a béke megvédésében az egész világon. A szovjet szakszervezetek a nemzetköziség elveihez híven, a szovjet dolgozókat a béke és a mének közötti barátság szellemében nevelik. Szakadatlanul erősítik nemzetközi kapcsolataikat, aktívan részt vesznek a Szakszervezeti Világszövetség munkájában. — A szovjet nép nagy örömmel figyeli a szocializmust építő népi demokratikus országok sikereit. Ezek az országok a Szovjetunióval együtt alkotják a hatalmas, békeszerető, demokratikus tábort. Mi önökkel együtt örülünk annak, hogy a magyar nép — miután felszabadult a hazai és idegen kizsákmányolók elnyomása alól .— új, boldog életet épít. A magyar nép sikerei az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra területén őszinte örömmel törik el a szovjet embereket. Végül Efanov elvtárs átadta a kongresszusnak a Szovjet Szakszervezetek Tanácsa megbízásából azt a díszdoboz, amelynek fedőlapján Sztálin elvtárs képmása van, a háttérben a Kremllel. A kongresszus résztvevői hosszantartó tapssal ünnepelték Sztálin is Rákosi elvtársat és a magyar is a szovjet nép barátságát. A Szakszervezeti Világszövetség képviseletében Borus Bransen alelnök köszöntötte a kongresszust is állapította meg, hogy a magyar zakszervezei mozgalom nagy segítséget nyújt a nemzetközi" munmamozgalomnak azzal, hogy tevékenyen részt vesz a Szak 1 szervezeti Világszövetség nemzetközi szakmai tagozatának 5 munkájában, erősíti a nemzetközi szolidaritást és segíti a kapitalista és gyarmati országok s munkásainak harcát a kizsákmányolók és elnyomók ellen. Szólt arról is, hogy a holland munkásság milyen erőt merít a magyar dolgozók eredményeiből mindennapi küzdelmükhöz. Lelkes taps köszöntötte a kínai szakszervezetek képviselőjének, Csín Cu.ming felszólalását, aki a magyar nép internacionalizmusát emelte ki, amelyről tanúbizonyságot tett, amikor erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott az amerikai imperialista agresszió ellen hősiesen harcoló koreai népnek és nagy mértékben lelkesítette a kínai népet is az amerikai agresszióval szembeni ellenállásra és Korea megsegítésére. A kongresszus első napján többek között felszólalt Németh János, a SZOT ellenőrző bizottságának elnöke. Elmondotta, hogy a XVII. kongresszus óta a tagdíjbevétel 84 százalékkal, a SZOT és a szakszervezetek költségvetési kerete 75 százalékkal növekedett. Az 1953. évi költségvetésben kulturális célra előirányzott összeg közel háromszorosa az 1949 évinek. Az elmúlt években többmillió forinttal járultak hozzá a szakszervezetek az állami költségvetésből létesített üzemi kultúrintézmények fejlesztéséhez. Az egyes Szakszervezetek több területi és 12 jól berendezett központi kultúroitthonnal rendelkeznek. A SZOT területi kultúrotthonokat létesített Miskolcon, Pécsett, Győrött, Veszprémben, Kecskeméten, Egerben és Nyíregyházán. 1953-ban a szakszervezetek közel négyszer annyit irányoztak elő sportcélokra, mint 1949-ben. Az építők, vasutasok, a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók szakszervezete és a többi szakszervezetek tízezrek számára teremtettek sportolási lehetőséget új létesítmények építésével, vagy a meglévők fejlesztésével. A szakszervezetek a tagsági díjakból 1952-ben közel 22 millió forintot fizettek ki segélyezésre — folytatta. Az üdültetésre felhasznált összeg több, mint kétszeresére emelkedett, beszélt. Claus méltatta a Sztálin Vasmű jelentőségét, hangsúlyozta, hogy ötéves tervünk ipari beruházásai közül is kiemelkedik jelentőségében a Sztálin Vasmű. Amikor az elmúlt év végén Gerő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén kijelölte a népgazdaság fejlesztése terén elöttünk álló feladatokat — mondotta —. Külön kiemelte, hogy mindenekelőtt gyorsan üzembe kell helyeznünk terveinknek megfelelően a Sztálin Vasművet. Gerő elvtárs szavai a párt álláspontját fejezték ki és Sztálnváros dolgozói magukévá teszik mindenkor a párt iránymutatását. Ezért mi, a nagyolvasztó építői elhatároztuk, hogy hazánk felszabadulása ünnepének tiszteletére március 20-tól április 4-ig „Felszabadulási hetet1” tartunk, amelynek keretében újabb termelési győzelmekkel bizonyítjuk be a felszabadító Szovjetunió iránt, Sztálin elvtárs iránt érzett hálánkat és forró szeretetünket. A felszabadulási hét megtartását élenjáróink kezdeményezése nyomán magukévá tették a kohómű összes dolgozói, a tervek teljesítéséért érzett felelősségüket bizonyítva többezer sztálinvárosi dolgozó csatlakozott már eddig is kezdeményezésünkhöz. Végül megállapította: a munkás osztály országos és nemzetközi egysége fontos záloga a béke megvédésének. Bármily lázasan is készülődjék a háborúra az Egyesült Államok vezette imperializmus, szilárd meggyőződésünk, hogy a végső győzelem a világ munkásosztályáé, a dolgozóké. Csin Cu-ming a küldöttek viharos tapsa közben átadta a kínai szervezett dolgozók ajándékát, Rákosi elvtárs aranykeretbe foglalt arcképét és egy hímzett vörös selyemzászlót, amelynek feljárat a magyar nyelven:rhin<j és Magyarország munkásai! Fűzzétek szorosra egységteket hazátok építéséért és a világbéke megvédéséért folytatott harcotokban!" Ezután pénzügyi gazdálkodás terén tapasztalható hiányosságokról beszélt, majd felhívta a figyelmet a takarékosság minden téren való érvényesítésére. Gazda Géza Kossuth-díjas megállapította, hogy a javaslata nyomán megindult takarékossági mozgalom egyedül a Rákosi Művekben egy év alatt körülbelül 25 millió forint megtakarítást eredményezett. Az Ózdi Kohászat dolgozói 21 millió forint megtakarításról számolnak be. A Gazda-mozgalom mindezen eredmények ellenére nem vált valóságos tömegmozgalommá. Nem hozta felszínre mindazokat a lehetőségeket, amelyek az anyagtakarékosság terén feltárhatók. — A Gazda-mozgalom elterjedését elsősorban a bürokrácia akadályozza. A javaslatokat igen hosszú ideig elfektetik, nem adnak a dolgozóknak választ és ezért hosszú aktatologatás kezdődik. A szakszervezetek sokat segítenek azzal, ha széles körben elterjesztik az egyes gyárak tapasztalatait az anyagmegtakarítás terén és népszerűsítik azokat a dolgozókat, akik javaslataikkal nagyobb összegű értékes anyagot takarítanak meg. Ezután A „Felszabadulási hét“ keretében április 4-ig a Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat dolgozói vállalják, hogy munkájuk jobb megszervezésén keresztül a nagyolvasztó léghevítő falazásánál átlagban tíz nap előnyt érnek el. A Cső- és Erőműszerelő Vállalat dolgozói a gáz- és levegővezetékek szerelésénél 8 napos üzemnyereséget biztosítanak. A Mélyépítő Vállalat dolgozói a nagyolvasztó építkezéseinél fennálló átlag másfélhónapos lemaradásukból tíz napot behoznak A MÁVAG kohószerelési csoportjának dolgozói vállalják, hogy a nagyolvasztó és léghevítő padszerkezetének szerelősínéi átlagban 8 napos előnyt biztosítanak. A vállalások maradékatlan teljesítésének biztosítására a nagyolvasztó építésénél dolgozó műszaki vezetők vállalják, hogy tökéletes tervfelbontásstl. sz előfeltételek biztosításával megszervezik és kordinálják az építkezési munkálatokat. — Kedves Elvtársak! Az Országnak adott szavunkat meg akarjuk és meg is fogjuk tartani. Célkitűzésink megvalósításának reális feltételei biztosítva vannak. j Dolgozóink akarnak versenyezni, de megkívánják a szakszervezeti és műszaki vezetőktől és kérik a pártszervezektől, hogy komoly segítséget ad ip’ak a munkához. (Folytass a 2. oldalon) Németh János, a SZOT ellenőrző bizottsága elnökének jelentése Glaus Alajos, a Sztálin Vasmű Kossuth-díjas főmérnöke