Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-01 / 102. szám

I A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának levele­ovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához a Sz Párizs. A ,,1'Human­ité'' közli a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának levelét a Szovjet­­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságához. A levél köszönetel mond a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizot­tságásaik az­­ért a gondos ápolásért, amelyben Maurice Thoren a Szovjetun­ióban részesült. ..Maurice Thorez hazatérését a francia nép mérhetetlen örömmel fogadta — hangzik a levélben — ez az öröm nemcsak pártunk sorait és barátainkat érinti, hanem kiter­jed a dolgozók minden rétegére. A lelkes bizalom és öröm érzé­séhez bensőséges, mély hála járul az önök dicsőséges pártja, annak központi bizottsága, a szovjet­­ l>ir­mány és szeretett tanítónk, a hal­hatatlan Sztálin elvtára iránt, Maurice Thorea irányításával még szilárdabban élére állunk a munkásosztálynak és Franciaor­­szág népének, tovább erősítjük megbonthatat­a,, kapcsolatainkat Lenin és Sztá­ln nagy országával, a Szovjetunió dicsőséges Kom­mu­­nista Pártjával." Nehéz tavasz New­ Yorkban • Krammov cikke a „Pravda"-ban Moszkva. D. Kramimov írja • ..Pravda‘‘-ban: Az idén a tavasz New Yorkban igen szeszélyes. Napos, meleg idő, jár&s csak ritkán szakítja meg a hideg, esős napokat. Az Óceán fö­­lét gyakran erős szó ront rá a vá­rosra. Utcahosszat sodorja az átté­­pett újságlapokat, a szemetet. Az utcákat csak­ ritkán seprik, ezért a szélnek kell elvégeznie ezt a fel­­adatot. Mindamellett a tavasz mégis csak diadalmaskodik. Az arisztokratikus Riverside tisztásai zöldbe borulnak, a Central parkban virágzanak a dísznövények. Jó Weben « newtor­ki lakosok ezrei özönlik el a Broad­­way-t, a Columb­is-terem sűrű so­rokban, sámlikon ülnek. Az egy­szerű amerikaiak, akár egy szabad ég alatti „klubban”” Itt tárgyalják meg családi ügyeiket és a városban kószáló híreket, a helyi és a nem­zetközi problémákat, szidják a rossz időt és a növekvő árakat. Minden,­i­nél jobban foglalkoztatja őket az árak, a lakbérek, a koreai háború, a béke kérdése. Az árakról úgy beszélnek, mint valami csapásról. Nemrég emelték fel néhány centtel a kávé, a ciga­retta, és sok más cikk árát. Ko­­moly fejtörést okoz­ó háziasszo­­nyoknak, hogy honnan teremtsék elő, minek a rovására hozzák ös­­­sze a legszükségesebbeket. Sok min­denről le kell mondani. Felháborodással beszélnek arról, hogy küszöbön áll a lakbérek 1S százalékos emelése. Majdnem mind­­nyájan azon a véleményen vannak, hogy ez a háztulajdonosok szekerét toló politikusok műve. Eddig az egyszerű amerikaiaknak keresetük negyedét-harmadát kellett lakbérre fordítaniuk. A lakbér küszöbéné­ h­ emelése a dolgozók életszínvonalá­­nak igen érzékeny csökkenését je­lenti. Gyakori beszédtéma, hogy küszö­­bön éli a newyorki földalatti és az autóbusz vilegdíjának emelése. A hírek szerint a viteldíjat másfélsze­resére emelik. Ez szintén súlyosan érinti az alacsony fizetésűeket. A beszélgetők arca megélénkül, amikor arra fordul a szó, hogy Ko­­reába­n kicserélik a beteg és sebe­­sü­lt hadifoglyokat. Már kezdenek érkezni Amerikáim a beteg és se­besült hadifoglyok, akiket a kínai és a koreai parancsnokság bocsá­tott szabadon. Nevüket a rádió is közli. Ezeket az adásokat olyanok is nagy érdeklődéssel hallgatják, akiknek senkijük sincs sem. Koreá­­ban, sem a hadseregben. Az egy­­szerű amerikaiak bíznak abban, hogy a beteg és sebesült hadifog­lyok sza­badonbocsátása után sor kerül Koreában a fegyverszünetre és „fiaikr” hamarosan hazatérnek. Az egyszerű amerikai bízik, hogy hamarosan béke lesz. Minden vá­gya « tartós, szilárd béke. Ezért a Szovjetunió kormányának minden lépése, amely e cél elérésére irá­­nyul, élénk visszhangra talál itt. Hiába he­lyezi ferde megvilágításba az amerikai sajtó a szovjet kor­mány békeszerető lépéseit, az egy­­szerű amerikaiak ezekben a lépé­­sekben az őszinte béketf­­ekvés ki­fejezését látják. A külpolitika hívei Párizs (MTI). Az „AFP" jelenti, hogy az új libanoni kormány meg­­alakítására Sznob Szalam kapott megbízást. London (MTI). A londoni rádió washingtoni jelentése szerint Murphyt, az Egyesült Államok to­kiói nagykövetét politikai tanács­adóvá nevezték ki Mark dark tá­bornok, a koreai „ENSZ-csapatok”” főparancsnoka mellé. Mint a lon­­doni rádió megjegyzi, Murphy új feladata az lesz, hogy „politikai szakvéleményt mondjon a fegyver­­szü­neti tárgyalásokkal kapcsolat­ban“. Róma (TASZSZ): Amint a ,,l’ Unitá“ közli, az olasz villa­mos- ipari dolgozók bérharca eredmén­­nyel járt. A villamosipari dolgozók szakszervezetének és a községi vil­lamosipari vállalatoknak a képvi­selői új munkaszerződést kötöttek, amely a munkabérek jelentős eme­lését írja elő. A községi vállalatok kötelezték magukat arra, hogy biztosítják al­kalmazottaik állandó foglalkozta­­t­otts­ágát. NEMZETKÖZI SZEMLE A Francia K­ommunista Párt nagy Ryonlin’! Franciaországban már hosszú he­tekkel a községtanácsi választások előtt megindult a lázas választási hadjárat. A burzsoá­ pártok, ame­lyek képviselői csupán önző politi­kai célokra használják fel az önkor­mányzati szervekben való részvéte­­lüket, igyekeztek kisebbíteni a vá­lasztások politikai jelöltségét. Mi­vel — szemben a kommunista ve­zetés alatt álló község­tanácsok eredményes, a dolgozók jogait védő munkájával és intézkedéseivel — nem tudtak működésükről eredmé­nyeket felmutatni, szívesen hang­súlyozták, hogy a választások „po­litikamentesek 11 és kizárólag csak „közigazgatási“ jelentőségűek. A választások során bebizonyoso­dott, hogy az ilyen politika, amely háttérbe szorítja a bel­ ég külpoli­tika legégetőbb kérdéseit, nem ve­szi számításba a dolgozókat, nem orvosolja azok sérelmeit, hiába használ nagy szavakat, különböző választási fogásokat és listakapcso­­lásokat, nem számíthat a nép támo­gatására. A Francia Kommunista Párt nem titkolta el a nép elől a valóságot. Leleplezte a francia kormány aljas mesterkedéseit és annak következmé­nyeit. Felhívásában rámutatott, hogy a fokozott fegyverkezés az államgépezet fasizálása, az, hogy az ország amerikai támaszponttá válik, a kormány reakciós politiká­jának eredménye. Bizonyítékok sorát tárta a nép elé, amelyek mind arról tanúskod­nak, hogy a kormány és az őt tá­mogató pártok juttatták Francia­­országot a munkanélküliség, a nyomor és a fokozott elszegényedés útjára. A Francia Kommunista Párt felemelte szavát a vietnámi háború megszüntetéséért, követelte, a Schu­­man-terv, a bonni és párizsi szer­ződések elutasítását, gazdasági, ke­reskedelmi és kulturális kapcsolato­kat a Szovjetunióval és a népi de­mokráciákkal, követelte az öt nagy­hatalom közötti békeegyezmény meg­kötését. Ezek, a népet legmélyeb­ben és leginkább érintő kérdések, mély visszhangra találtak a nép kö­rében. A francia községtanácsi választo*­tok bebizonyították, hogy a nép tö­retlenül bízik a Francia Kommu­nista Párt politikájában. Hiába jó­solta meg néhány nappal a válasz­tások előtt Bruce belügyminiszter a kommunisták vereségét, a kommu­nisták nem elveszítették, hanem megerősítették állásaikat Párizsban, a nagy ipari központokban és má­sutt is emelkedett a Kommunista Pártra leadott szavazatok száma. Mindenütt nagy többséggel válasz­tották meg a kormány által letar­tóztatott és üldözött kommunista és szakszervezeti vezetőket a község­tanácsba. Az elmúlt években a kommunista vezetés alatt álló községtanácsok a nehéz viszonyok között is értek el eredményeket és munkájukkal nagy népszerűségre tettek szert. A nép Az imperialistáknak a nyugat­német szövetségi köztársaság létre­hozásával kettős céljuk volt: politi­kai bázist és katona) támaszpontot biztosítani Európa szívében minden haladó erő, és minden ország ellen, beleértve „szövetségeseit** is és ,,be­vehetetlen“ erődöt építeni a német egység útjába­ Céljaik megvalósítá­sához a régi, bevált burzsoá mód­szert alkalmazták: „kegyes keresz­tény" politikusok hétpróbás nemzet- és munkásárulók. ..érdemdús, fa­siszta csirkefogók kezébe tették le a hatalmat. Ezek után nem csoda, hogy Adenauerék gyakran bizony­gatták: a nyugatnémet kormányzat széles alapokon áll. A német nép már számtalan ta­nújelét adta, hogy szemben ál az imperialisták Adenauer által veze­tett „egységfrontjával”. Egymást érik a tiltakozások a bonni és pá­rizsi háborús szerződések ellen, szé­les népi tömegakciók adnak Aden­­auerék né­ve: Ion­es intézkedéseinek útjában, magasan leng a xnunker­­egység, a proletárszolidaritás harci lobogója. A nép minden rétegére kiterjedő szolidaritás ragyogó bizonyítéka a brémai sztrájk. Brémában és Bre­­menhavenben napok óta áll az élet. A hajógyári és kikötőmunkások bérköveteléseik alátámasztására sztrájkot indítottak. A szociáldemo­érdekében kifejtett munka most meghozta gyümölcsét. A Francia Kommunista Pártnak a győzelem­mel kapcsolatban kiadott közlemé­nye erről így ír: „Pártunk továbbra is első pártja Franciaországnak. A községtanácsi választásokkal nagy­szerű választ adott a francia mun­kásosztály, a francia nép az áru­lás és a háború politikájára, ame­lyet a burzsoázia vezetőkörei foly­tatnak. Válasz ez az öt éve tartó kommunistaellenes rágalmakra és provokációkra. A francia férfiak és a francia nők, amikor a Francia Kommunista Párt listáira adták le szavazataikat, hitet tettek­ egy új politika mellett és a nemzeti füg­getlenség és a béke, a szociális ha­ladás és a szabadság politikája mellett “ krata, kommunista és pártonkívü­i munkások sztrájkja, nemcsak a magasabb bérekért folyó harc, ha­nem harc a jobboldali szakszerve­zeti vezetők ellen, harc a demo­kratikus jogokért. A hajógyári és kikötőmunkások sztrájkjához csat­lakoztak a tisztviselők, mesterek, mérnökök is. Már 17.000 ember sztrájkol a teljes egység jegyében Brémában. A szakszervezetek jobboldali ve­­zetősége „központi“ sztrájkvezető­­­séget állított fel,de a dolgozók nem ismerik el őket képviselőiknek. So­raikból választanak sztrájkőrséget és a szociáldemokrata demagógia ellen egyre inkább hangoztatják. ..Németország Kommunista Pártja az egyetlen párt, amelyben bízni lehet". A sztrájkoló munkások igazságos harcát sokan támogatják. Április 29-én szolidaritási bizottság alakult a munkások segítsége céljából. A bizottság felhívással fordult a dol­gozókhoz, a fogyasztási szövetke­zetekhez és kereskedőkhöz: bonta­koztassanak ki széleskörű szolidari­tási mozgalmat a sztrájk támoga­tására­ Bréma lakossága egységesen veszi fel a harcot Adenauer népei, nyomó, munkásnyúzú politikája el­len. Bréma példája is bizonyítja, hogy a német nép minden rétege kész egységesen harcolni a nép el­nyomói ellen. A­ brémai saik­ájk: a sizolidaritás ragyogó bizonyíték­a PÉNTEK, 1953. MÁJUS I. A béke, a munka, a jólét, a felemelkedés Programmj­a ..Az új országgyűlés feladata lesz a magyar népgazdaság 1955—1959. második ötéves tervének törvénybeiktatása. A második ötéves tervvel fel akarjuk építeni hazánkban a szocializmust." (A Ma­gyar Függetlenségi Népfront felhívásából.) A vas, az acél­ a gépek országa lesz hazánk Az 1949-es országgyűlési választáskor azt vállalta a népfront, hogy acéltermelésünket az első ötéves terv folyamán 800,000 tonnáról 1,5 millió tonnára emeljük. A vállalást hirtel­enítettük: acéltermelé­­sü­nk már az ötéves terv harmadik esztendejében elérte az 1,5 millió tonnát. Az első ötéves terv hátralévő éveiben — a Sztálin Vasmű felépítése mellett — újjáalakítjuk a ler­in Kohászati Művek­et, ame­lyek egymagukban több acélt fognak adni, mint amennyit a régi Magyarország összes kohászati üzemei valaha is termeltek. A második ötéves terv folyamán viszont az a célunk, hogy mintegy két és félszeresére, 3,5—4 millió tonnára növekedjék hazánk évi acéltermelése. Az egy főre jutó gabonatermés — tegnap és holnap A múlt rend­szerben Magyaror­szágon átlag 200 kiló kenyérgabona jutott egy főre. Ebből természete­sen le kell szá­mítani a vetőma­­got és ügy­elem­b­e kell venni, hogy az eloszlás m­ély­­ségesen igazságta­lan volt, hiszen amíg a maroknyi gazdag népség dús­­kálkodott minden földi jóban, addig a szegények mil­lióinak betevő fa­latjuk alig volt. A népfront felhí­vása célul tűzi ki, hogy a második ikéves tervbjén • kenyérgabona ter­mést 35—10 mll- 116 m­étermázsára kell növelni, — azaz minden fa­hazánkban nagy küzdelem folyik a széntermelés növeléséért . Már 1052 végén — ötéves tervünk har­madik esztendejében — mögöttünk hagytuk az első ötéves terv célki­tűzését és széntermelésünk meg­haladta a 18 millió tonnát. 1955— 1950 között, a­ második ötéves terv­ben széntermelésünket mintegy 40—50 millió tonnára növeljük. Ha­zánk nemcsak a fejlődés üteme te­kintetében, hanem a fejenkénti fo­gyasztás szempontjából is messze maga mögött hagyja a fejlett tőkés országok egész sorát. kosza országunkban 400 kiló kenyérgabona jut egy esztendőben. Gyors ütemben növeljük a széntermelést , iparunk kenyerét A tápéi népi együttes Szegeden bemutatja teljes műsorát Május 2-án délután 4 órakor az újszegedi szabadtéri színpadon be­­mutatja műsorát a 216 tagból álló országos hírű tápéi együttes. Az együttes eddigi szereplései mindig nagy érdeklődést keltettek Szeged dolgozói körében. Az együttes tagjai nagy lelkese­déssel és szorgalommal készülnek a bemutatóra Műsorukban összefog­­lalva bemutatják az együttesnek, a népi kultúra fejlesztése terén eddig elért eredményeit, mely egyben to­­vábbi fejlődésük alapját is szol­­gá­ja.

Next