Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

0 £ LMÜGY1RORSZÁ­GVASÁRNAP, 1953. NOVEMBER 1. 2 Az élelmiszerek termelésének kibővítéséről és minőségének fásításáról A Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának határozata A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága tegnap közölt határozatának foly­tatása. Liszt és dara 1954-ben a minőségi liszt és da­ra termelését az 1950. évihez vi­szonyítva a következőképpen kell növelni: a legjobb minőségű liszt termelését 2.8-szeresére, az első­rendű liszt termelését 2.1-szeresé­­re, egyéb lisztfajták termelését 1.6- szeresére. 1956. végére az 1950. évihez vi­szonyítva a következőképpen kell megnövelni a darakészítő ipari vállalatok teljesítőképességét: mal­mok, hántolóüzemek építése, vala­mint a „Glavmuka” (Malomipari Igazgatóság) vállalatainak átszer­vezése és technikai felszerelésének kibővítése útján: a lisztőrlés terén 1.4-szeresére, a darahántolás terén 1.2-szeresére. A malom- és hántolóipar teljesí­tőképességének további növekedé­sét azzal kell biztosítani, hogy 1955- ben megkezdik 25 malom­kombinát, 11 hántolóüzem és hán­tolóműhely építését. Az állami gabona minőségi őr­lését végző vállalatok kapacitásá­nak növelése és az állami mező­­gazdasági lisztőrlő vállalatoknál gabonát őröltető kolhozok és kol­hozparasztok jobb kiszolgálása ér­dekében kötelezzék a szövetséges köztársasági minisztertanácsokat többek között arra, hogy­ irányozzák elő az 1954—1956. évekre szóló tervekben az állami készletgabonát feldolgozó malmok mellett raktárak építését 30 napra elegendő gabonakészlet és 15 napi készárukészlet tárolására; a hengermalmokkal nem rendel­kező vidékeken javítsák meg a gabonának lisztre való becserélésé­vel foglalkozó kirendeltségek meg­lévő hálózatának munkáját. Élelmiszersűrítmények A zöldség-, paradicsom- és gyü­­mölcskonzervek gyártását emelték 1956- ban mintegy 2.500.000.000 do­bozra, vagyis növeljék az 1950. évinek 2,7-szeresére, az összes kon­­zervfajták (hús-, hal-, tej-, zöld­ség-, paradicsom- és gyümölcskon­­zervek) gyártását pedig növeljék 4.150.000.000 dobozra, vagyis az 1950. évinek 2,9-szeresére. Rohamosan növelni kell a gyors­fagyasztott főzelékfélék, gyümöl­csök és bogyósgyümölcsök készíté­sét. Jelentősen fokozni kell a gyer­mekek számára készülő konzervek gyártást. 1954-ben meg kell szer­vezni a csecsemőtápszerek tömeg­­gyártását. A meglévő üzemek kapacitásá­nak növelése mellett 1954—1955- ben hozzá kell fogni élelmiszersű­rítményeket, zab- és kukoricapely­­het, készételeket, mártásokat, körí­téseket és különleges gyermekélel­­m­iszereket gyártó új üzemek épí­téséhez, hogy fokozni lehessen a kész- és félkész élelmiszerek gyár­tását. Sör, gyümölcsszörpök és üdítőitalok 1954—1955-ben jelentősen növelni kell a sör, a gyümölcsszörpök, az ásványvizek és a pézsból készült üdítőital termelését. Ezeknek az italoknak a gyártását a többi kö­zött a következő arányban kell emelni: sőr 1954-ben 2100 millió, 1955-ben 2320 millió liter, tehát 1954- ben az 1950. évihez képest 63 százalékos, 1955-ben pedig 81 szá­zalékos emelkedést érjen el. 1956 végére a Szovjetunió élel­miszeripari minisztériuma az 1950. évihez képest 2.2-szeresére emelte a kvaszelőállító üzemek kapacitá­sát, 3.7 szeresére az ásványvizek, 4.1-szeresére az alkoholmentes ita­lokat gyártó üzemek kapacitását. Bor, pezsgőfélék­, konyakok, likőrök 1954—1955-ben növelni kell a bor- és konyakgyártást a többi kö­zött a következő arányban: bor (10.000 literben) 1954-ben 30.370; 1955- ben 34.480. 1954-ben (száza­lékban) az 1950. évihez viszonyít­va: 2.1-szeresére; 1955-ben (száza­lékban) 1950-hez viszonyítva 2.4- szeresére. Új borászati üzemek építése és a meglévő üzemek átalakítása és kibővítése révén 1956 végére 1950- hez viszonyítva meg kell növelni a borászati ipar kapacitását 2.7-sze­­resre, a pezsgők készítésének kapa­citását 2.5-szeresre, a konyak­gyártás kapacitását pedig 4,6-sze­­resre. A hűtő­echnika megjavítása az élelmiszeriparban Az élelmiszerek minőségének megjavítása céljából, a hús-, a hal-, az állati zsiradékfélék és az egyéb élelmiszerek hűtőházi kezelési tech­nikájának megjavítása céljából, valamint ezen árucikkek megfelelő tárolásának biztosítása céljából je­lentős mértékben meg kell növelni a hűtőházak befogadóképességét és a fagyasztóberendezések teljesítő­­képességét. A Szovjetunió élelmiszeripari mi­nisztériumának kötelességévé kell tenni, hogy új hűtőházak építésé­vel, a meglévő hűtőházak átalakí­tásával és technikai felszerelésük kibővítésével 1954—1956. folyamán 205.000 tonna befogadóképességű tárolótérrel növelje meg a hűtőhá­zak kapacitását és 1956 végére ezt a befogadóképességet emelje 709 ezer tonnára, szemben az 1953. év elején rendelkezésre álló 460.000 tonna befogadóképességgel. 1954—1956 között a hűtőházak­ban napi 10.000 tonnával növelte a fagyasztó berendezések teljesítőké­pességét hús-, halfélék és egyéb élelmiszerek fagyasztása céljából. Dohányáruk, illatszerek és kozmetikai cikkek * A cigaretta- és szopókás cigaret­ta-gyártást 1954-ben kétszázmilliárd darabra, vagyis 1950-hez képest 1,6-szeresére, 1955-ben pedig 215 milliárd darabra, vagyis 1950-hez képest 1,7-szeresére kell emelni. Új dohányipari vállalatok épí­tésével és a már működők újjáala­kításával, valamint műszaki be­rendezésének kibővítésével a do­hányipari vállalatok és a dohány­­fermentáló üzemek­ teljesítőképes­ségét a cigaretta és szopókás ciga­rettagyártás terén 1956 végére 1950-hez képest 1.8-szeresére, a­­ do­­hányfermentálás terén 1.4-sz­eresé­­re kell emelni. Biztosítani kell 1954-ben a lakos­ság mosdószappan szükségletének teljes kielégítését a kellő válasz­tékban, különös figyelmet fordítva a mosdószappan minőségének, illa­tának és kiállításának megjavítá­sára. Biztosítani kell a lakosság kö­rében fokozott keresletnek örven­dő, kiváló minőségű parfümök és kölnik termelésének a következő arányú növelését: 1953-hoz képest 1954-ben kétszeresére és 1955-ben 2,5-szeresére. Meg kell javítani a mosdószap­panok, az illatszerek és kozmetikai cikkek kiállítását, ízléses bronz- és alumíniumlemezből készült új cím­kéket kell bevezetni. Az élelmiszeripar anyagi műszaki ellátásáról és az élelmiszeripari beruházásokról jelentősen növelni kell a nagy­teljesítményű gépek és automaták termelését az élelmiszeripari cik­kek termelésével kapcsolatos fo­lyamatok gyors gépesítésének és automatizálásának biztosítása cél­jából. Kötelezni kell a gépipari minisz­tériumot, hogy 1954-ben 530 millió, 1955-ben pedig 800 millió rubel ér­tékű technológiai felszerelést gyárt­son és szállítson a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának és 1956 elejére az élelmiszeripari gépgyártó üzemek kapacitását az élelmiszeripar számára szükséges felszerelések gyártása terén 11 mil­liárd rubelre emelje. Hogy biztosítva legyen azoknak az intézkedéseknek végrehajtása, amelyek az élelmiszerek minőségé­nek és választékának javítására, a jó és ízléses csomagolásban forga­lomba hozott élelmiszerek mennyi­ségének jelentős növelésére, va­lamint a kereskedelem kultúrájá­nak emelésére irányulnak, többi között jelentős mértékben fokozni kell a különleges papír- és karton­félék gyártását. A termelőkapacitások növelésé­nek biztosítása céljából az élelmi­­szeripari minisztérium számára a beruházások összegét­ 1954-ben 8,5 milliárd rubelben kell megállapí­tani (beleértve a hántoló- és ma­lomipar, valamint a takarmányke­verék-előállító ipart) az 1953. évi előrelátható 4,8 milliárd rubel be­ruházással szemben. Jelentősen emelni kell az élelmi­szeripari vállalatokkal kapcsola­tos építkezési munkák volumenét azoknak a szervezeteknek erejéből, amelyek a tervbe vett építkezések körzetében vannak. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP központi bizottsága úgy véli, hogy az élelmiszerterme­lés erős fellendítésének biztosítása az összes szovjet, párt és szakszer­vezeti szervek egyik legfontosabb feladata. Ezért a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa és az SZKP központi bizottsága kötelezi a minisztereket, a hivatalok vezetőit, a szövetséges köztársaságok minisztertanácsai­nak elnökeit, kommunista párt­jai központi bizottságainak titká­rait a határterületi és területi vég­rehajtó bizottságok elnökeit, a ha­tárterületi és területi pártbizottsá­gok titkárait, nyújtsanak minden vonalon segítséget az élelmiszer­­ipari vállalatoknak az élelmiszer­­ipar előtt álló, a lakosság élelmi­szerellátásának erős fokozására és az ország élelmiszerbőségének meg­teremtésére irányuló feladatok tel­jesítésében, az 1954—1955—1956. évi gazdasági tervek keretében írjanak elő konkrét intézkedéseket ennek a határozatnak a feltétlen végrehaj­tására. Az élelmiszeripari vállalatok és szervezetek minden dolgozójának kötelessége, hogy megszüntessék az élelmiszeripar munkájában mutat­kozó hiányosságokat, minden­ ere­jükkel törekedjenek a jelen ren­deletben az élelmiszertermelés je­lentős növelésével, az élelmiszerek minőségének javításával és terme­lési kultúrájának emelésével kap­csolatban kitűzött feladatok telje­­­sítésére és túlteljesítésére és ezzel biztosítsák, hogy a legközelebbi években országunkban létrejöjjön a kitűnő minőségű élelmiszerek bő­sége. (MTI). Rövid külpolitikai hírek Keszon (Új Kína) A semleges­­ nemzetek képviselőiből álló haza­­telepítési bizottság pénteken ki­adott hivatalos közleménye szerint «remélhető», hogy a demilitarizált övezet déli részén szombaton dél­előtt — 13 napi szünet után — folytatják a felvilágosító munkát a koreai hadifoglyok soraiban. A felvilágosító tevékenység hos­­­szú megszakítását a liszinmanista ügynökök idézték elő, akik erő­szakkal megakadályozták, hogy a hadifoglyok kijöjjenek a táborrész­legekből és meghallgassák a felvi­lágosításokat. ★ Párizs (MTI) A Lanier-kormány­­nak az MRP képviselők támogatá­sával sikerült megakadályoznia a nemzetgyűlésben a családi pótlék­nak 12 százalékos emelését. A kom­munista képviselői csoport azonban újabb javaslatot terjesztett elő a családi pótlékok emelésére és an­nak sürgős megvitatását kérte. * Berlin (MTI). Miután a Német Demokratikus Köztársaság­ Mi­nisztertanácsa 0.399.902 grammban határozta meg a Német Demokrati­kus Köztársaság jegybankja ál­tal kibocsátott, márka aranytartal­mát, a jegybank ennek megfelelő­en megváltoztatta a márka árfo­lyamát. A Német Demokratikus Köztár­saság jegybankja szombaton kö­zölte, hogy 1953. október 29-től kezdve egy német márka 1.80 rubel­nek felel meg. Egy amerikai dol­lárért a német pénzintézetek 2.22 márkát fizetnek. ★ Berlin (MTI): V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió németországi főbiz­tosa berlini hivatalában pénteken fogadta sir E. H. Millart, Nagy- Britannia újonnan kinevezett fő­biztosát. Elkészült egy új típusú villanyvasaló mintadarabja A Villamos Forgógép Tervező Iroda dolgozóinak jó munkája nyo­mán néhány napja elkészült egy új típusú villanyvasaló mintada­rabja. Az új vasaló érdekessége, hogy a fekete-fehér bakelit fogan­tyú alatt elhelyezett kis kerék forgatásával szabályozható a hő­fok. A vasaló baloldalára szerel­ték a teljesen beépített áramveze­tőt. A bekötött zsinór feleslegessé teszi a vasalócsatlakozót, ami sok bosszúságot okozott a háziasszo­nyoknak: kiégett, eltörött és gyak­ran áramütést okozott, Az „európai hadseregről" szóló szerződés vitája a francia köztársasági tanácsban Párizs (TASZSZ). Október 30-ra virradó éjszaka véget ért a francia köztársasági tanácsnak az „euró­pai védelmi közösség” kérdésével kapcsolatos vitája. Saller, Hamon és a köztársasági tanács más tag­jai felszólalásukban aggodalmukat fejezték ki az „európai hadsereg” megteremtésének terveivel kapcso­latban. Petit tábornok, a haladó köztár­saságiak szövetségének tagja kije­lentette, hogy mesterkélt az „európai védelmi közösség” híveinek az állítóla­gos „szovjet veszélyről” szóló érvelése, mert a Szovjetunió ré­széről nem fenyeget semmiféle veszély. Petit tábornok hangoztatta, hogy a párizsi szerződés ratifikálása kö­vetkeztében a bonni Németország kerülne uralkodó helyzetbe Nyu­­gat-Európában. Az „európai” fegy­veres erők a bonni kormánykörök szolgálatában állnának, amelyek viszont nem titkolják hódító ter­veiket. A vita végén Bidault külügymi­niszter szólalt fel. Beszéde teljes egészében az „európai hadsereg” gondolatát és a párizsi szerződés védelmét szolgálta. Bidault kijelen­tette, hogy „az amerikaiak türel­metlenül várják a szerződés rati­fikálását”. A vita végén 6 határozati javas­latot terjesztettek elő. Ezek visszatükrözik azokat az aggo­dalmakat, amelyek Franciaor­szágban támadtak azzal kapcso­latban, hogy az országot be­vonják az „európai védelmi közösségbe”. Ezek közül a határozati javaslatok közül 5, noha nem ítéli el katego­rikusan az „európai hadsereg” megteremtésének terhét, sok kikö­tést tartalmaz. A Kommunista Párt képviselőinek határozati ja­vaslata határozottan az „európai hadsereg” megteremtése ellen irá­nyult. A köztársasági tanács 240 szava­zattal 74 ellenében elfogadta a jobboldali képviselők csoportja ál­tal előterjesztett határozati javas­latot. A határozat felkéri a kor­mányt, keressen „olyan megoldást, amely biztosítja a francia érdeke­ket”, mielőtt megkezdődik a par­lament vitája az „európai hadse­regről” szóló szerződés ratifikálá­sának kérdéséről, Csehszlovák kormányrendelet az egységes földművesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek anyagi támogatásáról Prága (MTT). A csehszlovák kor­mány a szeptemberi kormánynyi­latkozat szellemében október 26-án újabb rendeletet hagyott jóvá az egyeséges földművesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó föld­művesek anyagi támogatásáról. Az anyagi támogatásról szóló újabb rendelet a már korábban hozott intézkedések mellett — mint amilyen például az egyes mezőgazdasági termékek felvásár­lási árának felemelése és a vető­magok kiskereskedelmi árának csökkentése , a kormány további jelentős és határozott lépése a ter­méshozam fokozásának és az állat­­tenyésztés gazdaságosabbá tételé­nek biztosítása, egyben az egységes földművesszövetkezetek és az egyé­nileg gazdálkodó földművesek jö­vedelmének emelése felé. Árucsere és kereskedelmi egyezmények aláírása 3l Hágában folytatott árucsere­­forgalmi tárgyalások eredménye­képpen október 20-án aláírták az 1953—54. évi magyar-holland áru­csereforgalmi megállapodást. A megállapodás a múlt szerződé­ses évhez képest növekedő áru­forgalmat irányoz elő. Magyaror­szág többek között vas- és fémtö­megcikkeket, kerékpáralkatrésze­ket, különféle vegyi anyagokat, bőröket, elektromos szerelési anya­got, gépeket és mezőgazdasági ter­mékeket, míg Hollandia textil­­nyersanyagot, gyógyszeralapanya­got, elektro­ technikai cikkeket fog szállítani. + Helsinki­­(TASZSZ): Helsinkiben aláírták a Finnország és a Német Demokratikus Köztársaság között megkötött 1954 évre szóló kereske­delmi egyezményt. Az egyezmény értelmében Finnország hárommil­­­liárd márka értékű árut expor­tál a­ Német Demokratikus Köztár­saságnak és 3,8 milliárd márka értékű árut importál a Német De­mokratikus Köztársaságból. Finnország főként faipari ter­mékeket és nyersanyagokat szál­lít a Német Demokratikus Köztár­saságnak vegyszerek, gépek, gép­kocsik és már áruk ellenében. Varsó­­(PAP). Október 29-én lenn­gyel-francia kereskedelmi egyez­ményt írtak alá Varsóban. Az egyezmény egy évre szól. A megállapodás értelmében Fran­ciaország műtrágyát, vasércet, ko­hóipari termékeket, gyógyszere­­ket, déligyümölcsöt és más cikke­ket szállít Lengyelországnak szén, fa, kerámiaipari cikkek, fémáruk és más termékek ellenében. Pobjeda személygépkocsit és 10.000 forint pénzjutalmat kap a III. negyedév „mintamegye" szintjét elérő földművesszövetkezeti megyei szövetség A «mintameg­y» címért folyó vereségben az első negyedév során a MESZÖV-ök is jól dolgoztak. A kezdeti eredmények láttán azon­ban elbízták magukat és a II. ne­gyedév versenyében egy megye sem érte el a «mintamegye» szin­tet. A II. negyedév versenyében a somogymegyei MÉSZÖV bizonyult a legjobbnak. A versenyben a vas­megyei MÉSZÖV lett az utolsó. A SZÖVOSZ igazgatósága a II. negyedév «mintamegye» szintjét el­érő MÉSZÖV-nek 10.000 forint pénzjutalmat és egy Pobjeda sze­mélygépkocsit tűzött ki jutalmul. Mivel azonban a II. negyedévben egyik megye sem érte el a «minta­megye» szintet, így a jutalmakat a III. negyedév «mintamegye» szint­jét elérő megyei szövetség kapja meg. Pályázat színművek írására A népművelési minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Írók Szövetsége pályá­zatot hirdet kis színművek írására. A pályázók minden megkötöttség nélkül választhatják meg színmű­vük témáját, de darabjuk eszmei mondanivalója népünket segítse további munkájában. A pályamű lehet dráma, szatíra, életkép, víg­játék, zenés vígjáték stb. A művek terjedelme lehetőleg ne haladja meg a 60 gépírásos oldalt. A pá­lyaműveket jeligésen 1954 február 15-ig kell beküldeni a Magyar Írók Szövetségéhez (Budapest, VI., Gor­ki­j-fasor 10.), a jeligés borítékban külön mellékelni kell a szerző ne­vét és pontos címét. Pályázni csak nyomtatásban még meg nem jelent és elő nem­ adott művekkel lehet, a díjnyertes és kiadásra érdemes művek megjelentetése esetén a szerzők még külön kiadási honorá­riumban is részesülnek. Pályadíjak: I. díj: 6000 forint, II. díj: 4000 forint, III. díj 2000 fo­rint. A pályázat eredményét a József Attila irodalmi díjak kiosztásakor hirdetik ki. A begyűjtési minisztérium versenyjelentése szerint Csongrád megye a burgo­­nyabegyűjtésben utolsó a sertés­­begyűjtésben utolsó előtti helyet fog­lalja el,

Next