Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-02 / 27. szám

0ÉS W1GYHRORSZ9G A szovjet kormány mindig igen fontosnak tekintette a szabad össznémet választásokat Molotov elvtárs beszéde a külügyminiszterek szombati tanácskozásán Berlin (MTI) Iljicsov, a berlini értekezleten résztvevő szovjet kül­döttség szóvivője, szombaton este sajtóértekezleten számolt be a kül­ügyminiszterek hatodik üléséről, amelyen Bidault, a francia kül­döttség vezetője elnökölt. Bidault felszólította a küldöttsé­gek vezetőit, hogy ismertessék ál­láspontjukat a német kérdés meg­oldásával kapcsolatban. Eden an­gol külügyminiszter felszólalásá­ban emlékeztetett arra, hogy a pénteki ülésen beterjesztette a né­met kérdés megoldásának terveze­tét és akkor mondott szavaihoz nincs hozzátennivalója. Molotov szovjet külügyminiszter tudomásul vette Eden közlését, de ismételten azt a véleményét hangoztatta: rendkívül hasznos lenne az érte­kezletnek a német kérdéssel foglalkozó tárgyalásaira meg­hívni a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Német­­ország küldötteit, hogy kifejt­hessék felfogásukat a külügy­miniszterek előtt. Dulles amerikai, Eden angol és Bidault francia külügyminiszter kijelentette, nem változtatja meg azt az álláspontját, hogy a néme­tek képviselőit ne vonják be az ér­tekezlet tanácskozásaiba. Az el­nöklő Bidault javasolta, hogy mi­után mind a négy küldöttség ki­tart eredeti állásfoglalása mellett, térjenek át a második napirendi pont, a német kérdés és az euró­pai biztonság kérdésének megvita­tására. Molotov azt ajánlotta, hogy a német probléma tárgyalása so­rán térjenek vissza még egyszer a német képviselők bevonásának kér­désére és egyelőre kezdjék el a na­pirend második pontjának érdem­leges megtárgyalását. Eden ezután azt mondotta, hogy a német kér­déssel kapcsolatban pénteken el­hangzott fejtegetéseit nem kívánja most kiegészíteni. Molotov ezután megtette első megjegyzéseit a né­met kérdéshez. Kijelentette: — Tegnap hallottuk Eden úr ja­vaslatát és megkaptuk beszédének terjedelmes szövegét. Kétségtelen, hogy Eden úr tervét gondosan ta­nulmányoznunk kell. A szovjet küldöttség fontosnak tartja annak tisztázását, vájjon Dulles és Bi­dault urak egyetértenek-e az an­gol javaslattal, osztják-e Eden fel­fogását, vagy más elképzeléseik vannak a német kérdés rendezésé­vel kapcsolatban. Érdeklődéssel várjuk az amerikai és francia kül­ügyminiszter erre vonatkozó nyi­latkozatát. A diplomáciai jegyzék­váltásból, amely egyfelől Francia­­ország, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok, másfelől a Szov­jetunió kormánya között folyt, tudjuk, hogy a nyugati államok nagy jelentőséget tulajdonítanak az úgynevezett szabad össznémet vá­lasztások kérdésének. Ezt Eden úr tegnapi beszédében szintén meg­erősítette. E kérdés fontosságát nem szabad lebecsülni. A szovjet kormány mindig igen fontosnak tekintette a szabad össznémet választások végre­hajtását. Ezekre a választá­sokra azért van szükség, hogy megvalósuljon Németország szabad és demokratikus újra­­egyesítése. Nem szabad szemet hunyni afölött, hogy a Szovjetuniónak a szabad választásokról vallott felfogása nem mindenben fedi a nyugati kormányok álláspontját. A Szov­jetuniónak nagyobb érdekei fű­ződnek a szabad németországi vá­lasztásokhoz, mint a nyugatai ha­talmaknak. Persze ezeknek a választások­nak valóban szabadoknak kell lenniük, mert csak ez esetben szolgálják a demokratikus Né­metország békés fejlődését. Úgy véljük Eden úr tervének az a legnagyobb hiányossága, hogy az ő elképzelésének megvalósításával az össznémet választások irányítása a megszálló hatalmak kezébe jutna és a német nép más országok gyámsága alá kerülne. Ez bizal­matlanság lenne a német nép de­mokratikus erőivel szemben. Fel­vetődik a kérdés, hogy az ily mó­­don végrehajtott választások való­ban szabadok lennének-e? Erre a kérdésre elsősorban a németektől kell választ kérni. Ezt azonban a nyugati külügyminiszterek bizo­nyos okokból nem akarják meg­tenni. A másik fontos kérdés amelyet tisztázni kell, az, hogy mi lenne a helyzet Németországban az Eden úr terve alapján megej­tett választások után? Szabad keze lesz-e Németországnak mind bel­politikai, mind külpolitikai téren? A szovjet kormány azt kívánja, hogy Németország a választá­sok után teljesen szabadon dönthessen belső és nemzetközi vonatkozású kérdésekben. Eden úr terve ezt nem biztosítja. Az ő elképzelései szerint az újra­egyesített Németországnak át kel­lene vennie­­ Nyugat-Németország és a szovjet övezet jogait és köte­lességeit«. Mit jelent ez a mondat? Azt, hogy Eden terve szerint ér­vényben maradnának azok a köte­lezettségek, amelyeket a bonni és párizsi szerződések Nyugat-Német­­országra rónak, sőt mi több, eze­ket a kötelezettségeket kiterjeszte­nék Kelet-Németországra is, amely jelenleg mentes minden hasonló kötelezettségtől. Ilyen intézkedéssel a német nép tömegei nem érthetnek egyet. Számolni kell Kelet- és Nyugat- Németország közvéleményével. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság a német népnek azokat az erőit képviseli, amelyek Németor­szág mielőbbi békés és demokra­tikus újraegyesítésére törekszenek. És ebben az igyekezetben, amely megfelel a béke és az európai biz­tonság érdekeinek, minden béke­szerető államnak támogatnia kell a Német Demokratikus Köztársasá­got. Miután Eden külügyminiszter terve nyilvánvalóan abból indul ki, hogy Németország az össznémet vá­lasztások után nem dönthet majd szabadon afelől, hogy a Nyugat- Németországra kényszerített bonni és párizsi szerződések érvényben maradnak-e, ez a terv nem bizto­sítja a jövendőbeli egységes Né­metország szabadságát. A bonni szerződés, mint közismert, 50 év­vel meghosszabbítaná a megszál­lási rendszer fennmaradását, Né­metországnak a megszállás viszo­nyai között a választások után sem lenne szabad keze. Ami a párizsi szerződést illeti, az 50 évre bizo­nyos államcsoport katonai tömbjé­hez láncolná Németországot. Ha Németország a választások után nem dönthetne szabadon abban a kérdésben, hogy szá­mára a párizsi szerződés ér­vényben marad-e, akkor miféle szabad Németország lenne ez? A valóságban az történne, hogy az úgynevezett európai védelmi kö­zösségről szóló párizsi szerződés a német militarizmusnak nyújtana szabad kezet új, reguláris német hadsereg létrehozásához. Ennek a szabadságnak termé­szetesen nincs semmi köze a német nép igazi szabadságá­hoz. A Szovjetuniónak más az állás­pontja és szeretné, ha ehhez Európa békéjének és biztonságának érdekében a nyugati hatalmak is csatlakoznának. A Szovjetunió azt akarja, hogy Németországot a választások után ne kössék szerződések egyetlen államcsoporthoz sem és hogy a német állam szaba­don rendezhesse bel- és külpo­litikai problémáit. Gondoskodni kell arról, hogy Né­metország egységes, demokratikus, békeszerető és független államként szülessen újjá. Ilyen, valóban sza­bad Németország nem jelent majd veszélyt egyetlen szomszédja szá­mára sem és nagyhatalomként foglalhatná el méltó helyét a bé­keszerető államok sorában. Ez a szovjet küldöttség első meg­jegyzése a vitatott kérdéshez. A következő alkalommal további meg­jegyzéseket teszünk majd a német kérdésben és javaslatot terjesztünk be Németország problémájának megoldására — fejezte be felszóla­lását Molotov külügyminiszter. Dulles és Bidault magáévá tette a német kérdés rendezésére kidol­gozott tervet, amelyet pénteken Éden ismertetett. Éden kijelen­tette, hogy fenntartja javaslatát, noha tudja, tervezete bizonyos ki­egészítésre szorul. Tárgyalási alap­nak azonban — Eden szerint — megfelel. Az elnöklő Bidault ezután közöl­te, hogy a külügyminiszterek va­sárnap nem tartanak ülést. A következő ülés hétfőn délután három órakor kezdődik. A négy külügyminiszter feb­ruár 1—7. között megállapo­dás szerint, Berlin demokra­tikus övezetében, a szovjet fő­biztosság épületében folytatja tanácskozásait. A négy külügyminiszter tárgyalásainak új színhelye Berlin (ADN) A német és kül­földi sajtó képviselőinek vasárnap megmutatták a szovjet főbiztosság­nak a berlini Unter den Lindenen levő épületét. Ebben az épületben folytatja ezen a héten a négy kül­ügyminiszter tanácskozásait. A világ minden részéből érkezett újságírók, sajtófényképészek, rádió­tudósítók és híradófilmriporterek meggyőződhettek róla, hogy min­den elő van készítve a külügymi­niszterek tanácskozásához. A pompás épületben, amelyet egy neves szovjet építész alkotott, három hatalmas terem és számos kisebb helyiség áll a négy hatalom küldöttségeinek rendelkezésére. Ezek a termek, éppen úgy, mint az egész épület, értékes már­ványfajták, ragyogó kristály­üvegek, nemes fafajták és ne­héz, pompás szövetek csodálat­raméltó összhangját mutatják. A külügyminiszterek naponta a terjedelmes tükörteremben értekez­nek majd. Ez az oszlopokkal körülvett te­rem világos színekben pompá­zik. Három óriási kritálycsil­­lár kellemes, lágy világítást szolgáltat. Nagy, kerek asztal körül csoporto­sulnak a külügyminiszterek és munkatársaik székei, az egyes de­legációk helyét az illető ország kisméretű nemzeti zászlói jelzik az asztalon. A második nagy terem a vörös és barna márvánnyal borított cí­merterem. Nevét onnan vette, hogy az egyes szovjet köztársaságok cí­merei díszítik. Itt van a büffé. A címerteremhez csatlakoznak a négy küldöttség munkaszobái — ezek kényelmesen és célszerűen vannak berendezve. Rendkívül hatásos a tükörterem és a címerterem között fekvő, kö­rülbelül 20 méter magas kupolate­rem. Ennek a hatalmas márványosz­lopokkal övezett helyiségnek egyik falát egy majdnem két­­emelet magas, pompázatos ab­lak díszíti, amelynek üveg­festményei a Kreml látképét ábrázolják. A parkett ezekben és a többi termekben is kü­lönféle színes fafajtákból van összeállítva. Mindent összefoglalva: a nem­zetközi sajtó képviselői meggyő­ződtek róla, hogy ez az épület méltó keretet nyújt a négy nagy­hatalom külügyminisztereinek ta­nácskozásához. A külügyminiszterek berlini értekezletének hétfői üléséről Molotov szovjet külügyminiszter, aki berlini tartózkodása alatt a nagykövetség épületében lakik, há­rom óra húsz perckor nyitotta meg a négyhatalmi értekezlet 7. ülését. Berlin (MTI) A négy külügymi- filmoperatőröket és a járdaken­niszter hétfőn délután tartotta 7­ szorongó tömeget, berlini tanácskozását. Az ülést hétfőn első ízben tartot­ták a szovjet nagykövetség épüle­tében, a Szovjetunió németországi főbiztosának az Unter den Lin­­den-en lévő székházában. Délután három óra előtt, a kül­ügyminiszterek megérkezése ide­jén, sokezer főnyi tömeg sereglett egybe az Unter den Linden-en. Elsőnek Dulles és kísérete érkezett meg a szovjet nagykövetség elé. Az amerikai külügyminiszter ke­zét kalapjához emelve viszonozta a szovjet őrség tisztelgését. Utána Eden angol, majd néhány perccel később Bidault francia külügymi­niszternek és kíséretének gépkocsi­sora futott be az Unter den Lin­­den-re. Eden és Bidault kalapju­kat levéve, mosolyogva üdvözölték az őrséget, a fotóriportereket, a A három nyugati külügymin­szter hétfőn is különtanácskozást tartott Berlin (MTI) Dulles amerikai, Eden angol és Bidault francia kül­ügyminiszter hétfőn délben újabb különtanácskozást tartott a négyhatalmi értekezlet hétfői ülé­sén követendő nyugati taktikáról. A nyugati külügyminiszterek hét­fői különtanácskozása a volt Szö­vetségi Ellenőrző Tanács épületé­ben, a berlini értekezlet múlt heti üléseinek színhelyén folyt le. KEDD, 1954. FEBRUÁR 2. A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő központi statisztikai hivatal 1953 évi tervjelentése Moszkva (TASZSZ) Az alább közöljük kivonatolva a Szovjetunió Minisztertanácsa mel­lett működő központi statisztikai hivatal közleményét a Szovjetunió 1953. évi állami népgazdaság fej­lesztési terve teljesítésének ered­ményeiről. Közlünk néhány jellemző adatot az ipar, a mezőgazdaság és a közle­kedés fejlődésére, a beruházások fokozódására, a bel- és külkereske­delem bővülésére, a munkások és alkalmazottak számának növekedé­sére és a nép anyagi és kulturális színvonalának emlésére vonatkozó­lag 1953-ban. I. Az ipari termelés tervteljesítése Az egész iparban 101 százalékra teljesítették az évi össztermelési tervet. A Szovjetunió egész ipará­nak 1953. évi össztermelése 12 szá­zalékkal emelkedett az 1952. évihez képest és 45 százalékkal az 1950. évihez viszonyítva. Az elmúlt év során a kormány számos olyan határozatot hozott, amelynek célja a közszükségleti cikkek gyártásának nagyarányú fo­kozása, a nép anyagi jólétének je­lentős emelkedése érdekében. En­nek következtében a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak 1953-ban és különösen 1953 második felé­ben sokkal nagyobb ütemben fej­lődtek, mint 1952-ben és mint ahogy ezt az 1953. évi tervben eredetileg előirányozták. A tervjelentés a to­vábbiakban rámutat a terv teljesí­tése terén elkövetett hibákra­ i. Az ipari termelés emelkedése 1953-ban több fontos ipari ter­mékfajta termelése a következő­képpen emelkedett az 1952 évihez viszonyítva: (a számok az 1953. évi termelést jelentik az 1952-höz vi­szonyított százalékokban). Nyers­vas 109, acél 110, hengereltáru 110, acélcsövek 116, szén 106, kőolaj 112, petróleum 123, trolibuszok 121, sze­mélygépkocsik 130, szövőgépek 102, traktorok 113, gabona-kombájnok 102, magánjáró kaszálógépek 146, lenkombájnok 107, répaszedő kom­bájnok 150, műtrágya 109, gyapjú­­szövetek 109, selyemszövetek 178, kétszövött felsőruha 103, kerékpár 115, rádió-vevőkészülékek 127. III. Az ú­j technika alkalmazása a népgazdaságban 1953-ban a népgazdaság vala­mennyi ágazatában munka folyt az új technika fejlesztése és alkalma­zása érdekében, így a gépek, gép­csoportok és berendezések új típu­sai születek a textilipar, a szőrme­ipar és a konfekcióipar számára. A mezőgazdasági munkálatok to­vábbi gépesítése érdekében 1953- ban több, mint 80 különböző fajta mezőgazdasági gépet és szerszámot gyártottak. Ezek közé tartozik a többi között: kötött talajon működő burgonyaszedő kombájn, káposzta­szedő gép, kazalrakó gép stb. A kohászati ipar, a szénipar, az ás­ványolajipar, a vegyipar, a cement-, üveg- és kerámiaipar területén is munka folyt az új technika tovább­fejlesztésére. IV. Mezőgazdaság 1953-ban a vetésterületek 1952- höz viszonyítva egymillió négyszáz­­ezer hektárral növekedtek. A leg­értékesebb gabonanövénynek, a bú­zának vetésterülete 2 millió hek­tárral nőtt. Növelték a cukorrépa, az olajos növények, a burgonya, a zöldségfélék, a kobakosok vetéste­rületét, növekedett az évelőfüvek kaszáló területe, kiszélesítették az egyéves füvek, a gumós takarmány­növények és a silónövények vetés­­területét Az SZKP központi bizottsága szeptemberi teljes ülésének „A Szovjetunió mezőgazdaságának to­vábbfejlesztését szolgáló intézkedé­sekről“ szóló határozata értelmében a mezőgazdaság 1953-ban jelenté­keny segítségben részesült. Meg­nőtt és megerősödött a mezőgazda­ság anyagi és technikai bázisa. Az elmúlt évben a mezőgazdaság a többi között 41 ezer gabonakom­bájnt, 69 ezer tehergépkocsit és több, mint kétmillió talajművelő eszközt kapott. 1953-ban a kolho­zok és szovhozok több, mint hat­millió tonna műtrágyát kaptak. A mezőgazdaság technikai színvona­lának növekedése lehetővé tette, hogy a kolhozokban és a szovho­­zokban emeljék a mezőgazdasági munkálatok gépesítettségének fo­kát. V. A vasúti, vízi és gépkocsi teherszállítás növekedése A vasúti közlekedés 1953. évi teherszállítási tervét túlteljesítet­ték, 1952-höz viszonyítva a teher­forgalom 7 százalékkal nőtt. A ten­geri és folyami flottaügyi minisz­térium a teherforgalmi tervet egészben véve 100,2 százalékra tel­jesítette. A gépkocsiközlekedés te­herforgalma 1953-ban 1952-höz vi­szonyítva több mint 13 százalékkal nőtt meg. VI. A beruházások növekedése Az állami beruházások volumene a népgazdaságban 1953-ban az 1952. évihez képest 104 százalék volt. A beruházások 1952-höz viszonyítva növekedtek a vas- és fémkohászat­ban, a villamoserőműveknél, a gép­gyártásban, a tüzelőanyagiparban, a vegyiparban, a fa- és papíripar­ban, az építőanyaggyártásban és a nehézipar más ágazataiban. A könnyű- és élemiszeripari vállala­tok építésére fordított állami beru­házások volumene egy év alatt 8 százalékkal felülmúlta az előző évi beruházások volumenét. VII. A bel- és külkereskede­lem fejlődése 1953-ban tovább fejlődött a szov­jet kereskedelem. A kormány az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésében elért komoly sikerek alapján 1953. április 1-től a jegy­rendszer eltörlése óta hatodszor szállította le az élelmiszer és ipar­cikkek állami, kiskereskedelmi árát. A Szovjetunió külkereskedel­mi téren 1953-ban folytatta gaz­dasági kapcsolatainak kibővítését a külföldi országokkal. A Szovjet­unió 1953-ban 51 külföldi állammal folytatott kereskedelmet, mégpedig 25 országgal évi és több évre szóló kereskedelmi egyezmények alapján* VIII. A munkások és alkal­­mazottak számának növeke­dése és a munka termelé­kenységének emelkedése A Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkal­mazottak száma jelentősen megnö­vekedett és 1953. végén elérte a 44.800.000 főt. A múlt évben 320 000 fiatal szakmunkás végzett el kü­lönböző szakiskolát. A munka tech­nikai színvonalának növekedése és a munkások képzettségének fokozá­sa alapján 1953-ban a munka ter­melékenysége az 1952. évihez ké­pest az iparban 6 százalékkal, az építkezéseknél 4 százalékkal emel­kedett. IX. A nemzeti jövedelem gyarapodása és a lakosság anyagi és kulturális életszín­vonalának emelkedése A múlt évben tovább javult a munkások, parasztok és értelmisé­giek anyagi helyzete és emelkedett kulturális színvonaluk. A Szovjet­unió nemzeti jövedelme 1953-ban az 1952. évihez képest nyolc száza­lékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak reális jövedelme egészében a pénzben számított munkabér növekedése, a közszük­ségleti cikkek árának leszállítása, az állam számlájára nyújtott segé­lyek és kedvezmények emelkedése révén — egy dolgozóra számítva — a múlt év alatt több mint 13 szá­zalékkal emelkedett. 1953-ban, de különösen az év második felében jelentősen megnövekedett a parasz­tok jövedelme. 1953-ban tovább fo­kozódott a kulturális építőmunka és emelkedett a szovjet nép kultu­rális színvonala. Brucsüreforgalmi megállapodás a Wa­?Yar­d­ pöztársaság és a Rome Demokratik­us Köztársaság ki­zött az 1854. évre 1954. január 30-án aláírták a Ma­gyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kö­ztt az 1954. évi kölcsönös áruszállítá­sokra vonatkozó Jegyzőkönyvet. Az áruszállítások mindkét országban a lakosság életszínvonalának emel­kedését segítik el. A Magyar Népköztársaság a Német Demokratikus Köztársaság részére autóbuszokat, Diesel-vona­­tokat, mezőgazdasági termékeket, valamint fogyasztási cikket szállít, s a Német Demokratikus Köztársa­ságból különféle vegyianyagot, gé­peket, finommechanikai, optikai, elektrotechnikai termékeket és könnyűipari árukat kapunk. A tárgyalások barát­i szellemben foly­tak és hozzájárultak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok to­vábbi elmélyítéséhez. (MTI).

Next