Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-28 / 50. szám

DILMIGYIROASZIIG4 A Természettudományi Kar tudományos munkája E­gyetemünk Természettudomá­­nyi Kara februári tanácsülé­sén foglalkozott a Karon az utolsó három év alatt végzett tudományos kutatómunka felmérésével. Tekin­tetbe jött a kutatások mennyisége, minősége, azoknak népgazdasá­gunkkal való kapcsolata s többek között a tudományos káderutánpót­lást gátló tényezők kérdése is. Az ülésen jelen volt Zombori János elvtárs, az MDP Szeged Városi Bi­zottsága titkára. Az Általános Állattani és Bioló­giai Intézet fő kutatási témája az idegrendszer szerkezetének és mű­ködésének a vizsgálatai, amelyeket Ábrahám Ambrus professzor már 15 éve szakadatlanul végez, to­vábbá újabban a Bükk hegység hidrobiológiájának felderítése. Az előbbi vizsgálatok gyakorlati jelen­tőségűek az orvostudománnyal való szoros kapcsolatuk miatt.­­ A Növénytári Intézet fő kuta­tási iránya már hosszabb ideje Greguss Pál professzornak xiloto­­miai (fametszettani), illetve phyto­­paleontológiai (ősnövénytani) mun­kálatai. Greguss professzor az előb­bi vizsgálatokról szóló 1200 oldalas könyvét most fejezte be. Munkás­sága nemzetközi megbecsülésének jeleként meghívást kapott a jú­niusban Párizsban tartandó nem­zetközi botanikai kongresszuson egy összefoglaló előadás tartására. Mindkét kutatási iránynak nép­­gazdasági perspektívái is vannak, továbbá az intézetnek több gyakor­lati jelentőségű tevékenysége kö­zül kiemelendő egy Kínából szár­mazó haszon­ fenyőfának meghono­sítására irányuló kísérletet. A Növényélettani Intézet az egyik legfiatalabb kari intézet, amely Szalai István docens veze­tése alatt működik s máris biztató eredményeket ért el több népgaz­daságig fontos probléma vizsgá­latában. Ilyenek az újburgonya másodvetése és az Alföld erdősítése alkalmas kőrisfával. Ez évben az Országos Tervhivatal határozata szerint az Intézet módszerével 5000 hold burgonyavetés létesül. Az Éghajlattani Intézet Wagner Richiárd professzor vezetésével szintén nemrég lett felállítva, de máris igen élénk és sokirányú ku­tatást folytat a mikroklimatológia, a mikrobiológia, növényföldrajz és talajföldrajz területén. Ezek közül főleg az első kutatási terület köz­vetlen­ kapcsolatban áll növénygaz­daságunkkal. Megemlítendő még a professzornak nagyszámú sikeres műszerújításai. Új műszereit orszá­gosan is többhelyütt átvették. Újabban sokat nyert az Intézet Tí­már Lajosnak munkatársként való alkalmazásával. A Földtani Intézet kutatásai " igen intenzíven folynak. Az utóbbi 3 évben a Nagy-Alföld egyes részeinek földtani térképe­zése készült el összesen mintegy 21 ezer négyzetkilométer területen. Ez a munka népgazdaságilag is igen jelentős, részben a mezőgazdaság részére, nem kis részben az építő­iparban hasznosítható anyagok fel­tárására nézve is. Miháltz István tanszékvezető docens vezetése alatt az asszisztencia részvételével az In­tézet végezte a tiszai duzzasztómű­vek kutatófúrásait. Jelentős a tan­székvezetőnek a homokfajtákra fel­állított új osztályozása. Az Ásvány- és Kőzettani Intézet igen sokféle, kiterjedt és nagy rész­ben a népgazdaság számára hasz­nos kutatást végez. Az újabb idő­ben a fő kutatási témák: hazai mangánérctelepek ásványtársulásai, a szulfidos érctelepek mállása, a Tisza és Maros lebegtetett horda­léka,­ különböző elektrografikai ás­ványtani vizsgálatok. Az intézet belekapcsolódott a geológiai feltér­képezés munkájába is. 1952-ben az Akadémiai Kiadónál megjelent Koch Sándor professzornak “A magyar ásványtan története« című összefoglaló munkája, s 1953-ban ugyanott Grasselly Gyula docens­nek »Ásvány és ércelemzési mód­szerek« című munkája. Az Általános és Fizikai Intézet kutatásai három fő téma körül cso­portosulnak: elméleti spektroszkó­pia, korrózió, oldatok ionreakciói­nak kinetikája és termodinamikája. Ezek közül elméletileg legjelentő­sebbek az első kutatási témába eső vizsgálatok, amelyeket Kiss Árpád professzor már több évtizede végez, s amelyek neki széleskörű külföldi elismerést szereztek. Ennek egyik jeleként újabban a Demokratikus Németországban megjelenő Zeit­schrift für anorganische Chemie című folyóirat munkatársa lett. E kutatások egy részének német nyelvű monográfia alakjában való megírására az Akadémiától 1952-ben megbízást kapott. Népgazda­sági jelentőségűek a korróziós vizs­gálatok, amelyeket a professzor mint az Akadémiai Korróziós Bi­zottsága elnöke országosan is irá­nyít. A Szervetlen és Analitikai Ké­­miai Intézet fő kutatási té­mái elsősorban elméleti jelentősé­gűek, ilyenek a reakciókinetikai, analitikai kémiai és szervetlen ké­miai kutatások, amelyeket Szabó Zoltán professzor vezetésével végez az Intézet. Az első­ témakörben el­ért két fontos eredmény a gyök­stabilizáció elvének felállítása és a négylépcsős mechanizmus módsze­rének felfedezése, amelyek eddig megoldhatatlan finomszerkezeti kérdések kivizsgálását lehetővé­ tet­ték. A második téma az eddigiek­nél gyorsabb, pontosabb és olcsóbb analitikai eljárásokat és az anali­tikai kémiában alkalmazott reak­ciók alapjainak tanulmányozását célozza. Ezek a kutatások újabban igen élénk külföldi visszhangot kel­tettek. A Szerves Kémiai Intézet kuta­tásai két fő irányba esnek, ezek Fodor Gábor professzornak szte­reokémiai vizsgálatai és különböző ipari problémák.­ Az előbbi vizsgá­latokat hazánkban a professzor in­dította meg, s e téren fontos ered­ményekkel működő kutatóiskolát alapított. Új sztereospecifikus ku­tatási módszerei itthon és külföl­dön rövid idő alatt élénk érdeklő­dést keltettek. E módszerek alap­ján több fontos természetes szerves vegyület kivizsgálása­ megtörtént, ilyenek a Chloromycetin és Corba­­sil gyógyszerek, az összes jelentős tropán alkaloida, az aszimmetrikus szénatomok, a szerves tercier nit­rogénvegyületek. Sztereokémiai ku­tatásairól a professzor éppen a na­pokban tart előadást a Svájci Ké­miai Társaságban. Az ipari fontos­ságú kutatások közül­ újabban elért jelentős eredmények az atropin szintéziséhez szükséges antitropa­­nol olcsó gyártása, amelyet az inté­zet az Egyesült Gyógyszer és Táp­szergyárban üzemesített, továbbá legújabban a sörkonzerválás pro­blémájának megoldása. •­­ A­z Alkalmazott Kémiát­­ In­tézet ** Gerecs Árpád professzor­ ve­zetésével nagyszámú ipari vonatko­zású kutatásokat végzett, a pro­fesszor a budapesti Gyógyszerku­tató Intézetnek is vezetője. A Kísérleti Fizikai Intézet Budó Ágoston professzor vezetésével fő­leg két­irányú kutató témával fog­lalkozik, ezek a félvezetők tulaj­donságai és az organikus moleku­lák lumineszcenciája. Ezen elméleti kérdések vizsgálatán kívül az inté­zet megkeresés és szociális­ szerző­dés alapján számos ipari üzemnek nyújtott tudományos támogatást. Megjelent és csakhamar második kiadást ért el a professzornak »Mechanika« című egyetemi tan­könyve. A professzor a budapesti Központi Fizikai Kutatóintézet Spektroszkópiai Osztályának is ve­zetője. Az Elméleti Fizikai Intézet két fő kutatótémája a kvantumelektro­dinamika és térelmélet, illetve kvantumkémia. Az első témakör kutatásait Horváth János tanszék­­vezető docens végzi, a másodikat főleg Pauncz Rezső docens. Bár az intézet jelenlegi személyi összeté­telében csak 1­952 óta működik, a kutatások, mégis kellő intenzitással folynak. A Bolyai Intézet (Matematikai Tanszékek) kutatásai nagyobbrészt Kalmár László, Rédei László, Sző­­kefalvi-Nagy Béla és a nemrég el­hunyt Szőkefalvi-Nagy Gyula ku­tatási témái köré csoportosulnak. Ezek a témák az utóbbi időben fő­leg ezek voltak: matematikai lo­gika, absztrakt algebra és algebrai számelmélet, Hilbert-tér és függ­vénytan, illetve a polinomok geo­metriája. Az Intézet tudományos kutatásai a nemzetközi tudományos élettel szoros kölcsönhatásban foly­nak. A három professzor mind­egyike az utóbbi években külföldi előadásokat is tartott. Kalmár László professzor az Archiv der Mathematischen Logik című folyó­iratnak egyik szerkesztője; Szőke­falvi-Nagy Béla professzor a Zen­tralblatt für Mathematik című fo­lyóiratnak egyik kiadója. Mind­egyik professzor kutatómunkája mellett könyvírást is végzett. Meg­jelent az Akadémiai Kiadónál Riesz Frigyes—Szőkefalvi-Nagy Béla: Le­­çon d’Analyse Fonctionnelle című munka, s csakhamar második ki­adást ért el. Folyamatban van en­nek több másnyelvű, köztük orosz kiadása is. Ugyanennél a kiadónál jelenik meg Rédei László »Algebra I.« című könyve; a kézirat már nyomdában van. Ugyanott fog megjelenni Kalmár László: A ma­tematika alapjai című könyve, ugyanő »Halmazelmélet« címen egyetemi tankönyvet is ír. Az inté­zetnek igen jelentős kiadványa az Acta Scientiarum Mathematicarum című folyóirat, amely a széleskörű folyóiratcsere által az Intézet kuta­tási lehetőségeit nagymértékben fo­kozza. Az egyes intézetek kutatómunká­jának ismertetésében rövidség ked­véért csak a professzorok munkás­ságát említettem, azonban abból a tanszékvezetők irányítása mellett főleg a laboratóriumos intézetek­ben az asszisztencia is jelentős mértékben kiveszi a részét Mind­amellett az asszisztencia részben önálló kutatásokat is végez, így például Horváth Andor adjunktus, Bodrogközy György tanársegéd, Varga Magdolna tanársegéd, Ungár Tibor tanársegéd, Grasselly Gyula docens, Mezősi József docens, Hi­res József docens, Hahn Péter do­cens, Csányi László adjunktus, Kiss József docens, Kovács Ödön docens, Pauncz Rezső docens, Be­­recz Ferenc adjunktus, Szász Gá­bor adjunktus, Szendrei János ad­junktus, Bereczki Ilona tanársegéd és még többen mások. Összevéve, a Szegedi Tudo­mányegyetem Természettudo­mányi Kara mind elméleti, mind gyakorlati téren igen becses tudo­mányos munkát végez, amely en­nek a karnak országos viszonylat­ban kitűnő és nemzetközi téren is igen megbecsült helyet biztosít. A Kar munkássága mértékének te­kinthető, hogy tagjai közül nyolc akadémiai levelező tag és kilenc Kossuth-díjas. A tudományos utánpótlásról való gondoskodásból az intézetek az ok­tató tevékenységgel és speciális elő­adások tartásával, az assziszten­ciával való személyes tudományos érintkezéssel és az aspiránsképzés­sel veszik ki részüket. A kar aspi­ránsainak száma jelenleg tizen­kettő, további három aspiráns leg­újabban már bevégezte tanulmá­nyait. Főleg az aspiránsok jelentik a tudományos káderutánpótlás biz­­tosítékát. A kutatómunka nagy intenzitása kétségtelenül igen nagy részben kormányzatunk tudománypártoló politikájának s nagymértékű anya­gi támogatásának következménye. E tekintetben a múlttal szemben beállt változásra nézve például ho­zom fel, hogy korunk egyik pro­fesszora 32 éves irodalmi munkás­sága alatt a felszabadulásig 52 dolgozatot, az azóta eltelt 9 évben további 55 dolgozatot közölt. Mégis, nem lehet elhallgatni, hogy sok körülmény gátolja a tu­dományos kutatás nagyobb méretű kibontakozását. A gátló tényezők közül a legáltalánosabb jellegű az oktatásbeli elfoglaltságok megnöve­kedése. Ez a kötött tanulmányi Programm intézményének követ­kezménye, amely intézménnyel ugyan minden érdekelt tényező,­ s maguk az oktatók is egyetértenek, de kívánatos a lehetőségeken belül olyan mértékben csökkenteni a kö­telező előadások számát és azok­nak heti óraszámát, hogy az okta­tásbeli túlságos megterhelés lénye­gesen enyhüljön, így majd a kuta­tás számára szabaddá váló időből inkább fogja futni speciális előadá­sok tartására is; egyetemi életünk­nek egyik fájó pontja ugyanis, hogy az utóbbi években a speciális kollégiumok tartása kevés kivétel­lel szinte kiment a szokásból. Eb­ben a tanévben már némi javulás mutatkozik, de ez távolról sem ele­gendő. A közeljövőben meginduló és a legközelebbi tanévre már ér­vénybe léptetendő újabb tanulmá­nyi reformnak bizonyára egyik fontos mozzanata lesz a kötelező előadások racionalizálása által az eddig e téren mutatkozó túlmére­tezések megszüntetése. A­­öbb kari intézet oktató-, vala­­mint műszer- és anyagszük­séglete még nincs kellőképpen ki­elégítve, s egyes szakokban publi­kációs nehézségek is bénítólag hat­nak a kutatásokra. Ilyen okokból néhány intézet a kutatómunkában erősen lemaradt, egyesekben pedig a publikációk szinte teljesen szü­netelnek. Kívánatos főleg ezekben, de egyéb kari intézetekben is a még fennforgó kutatást gátló okok kiküszöbölése, s ezel a kari kutató­munka további javítása. Rédei László Kossuth-díjas egyetemi tanár VASÁRNAP, 1954. FEBRUÁR 28. To­x$mékiÉíj A politechnikai és A magyar-szovjet barátság hó­napja alkalmából Magyarországon tartózkodó szovjet küldöttség tag­ja, J. K. Oszipova pedagógus, a moszkvai Dzerzsinszkij kerület 243. sz. középiskolájának igazgatónője, a küldöttség tiszteletére rendezett sajtófogadáson válaszolt a hozzá­intézett kérdésekre. — Hogyan valósították meg a szovjet iskolákban a politechnikai oktatást? A kérdésre válaszolva J. K. Oszipova elvtársnő elmondotta, hogy az SzKP XIX. kongresszusa egész sor fontos feladatot tűzött a szovjet iskolák elé. Ezek között van a politechnikai oktatás, amely­nek célja, hogy a fiatalok szaba­don választhassanak szakmát. A politechnikai oktatás feladata, hogy megismertesse a tanulókkal a tu­dományok alapját és törvényeinek alkalmazását az iparban és a me­zőgazdaságban. Nagyon fontos, hogy az elmélet összhangban le­gyen a gyakorlattal. Különös je­lentőségű a politechnikai oktatás megvalósításában a fizika, kémia, biológia, matematika tanítása. A mai termelés energetikai alap­ja az elektromosság. Ugyanakkor nagy jelentőségű a hő- és a mecha­nikai energia. Éppen ezért a kö­zépiskolákban elméletileg és gya­korlatilag is megismertetik a ta­nulókat azzal, miképpen jön létre az elektromosság, a hő- és a mechanikai energia, és hogyan használják fel a gyakorlatban. Mindennek megismertetésére kü­lönböző tanulmányi kirándulásokat szerveznek. A kémiatanárok az órákon gyakorlati foglalkozásokon ismertetik meg a különböző ké­miai folyamatokat és azok felhasz­nálási módját. A mi iskolánk ta­nulóit például elvitték a Poli­technikai Múzeumba, egy gyógy­szervegyészeti üzembe, s más üze­mekbe, ahol a gyakorlatban is lát­ták azt, amiről az órákon beszél­tek nekik. A politechnikai oktatásban nagy szerepet játszik a jó pedagógiai módszer. A biológiai tanításnál például a növénytermesztési gya­korlati munkát minden iskolában az iskolai kertben végzik el. Elő­készítik a talajt, a magot a vetés­hez, öntöznek, gyümölcsfákat ül­tetnek stb. A város központjában lévő iskolák tanulói az ifjú termé­szetbarátok kertjeiben végzik el ezt a gyakorlati munkát. Az iskola vezetősége figyelemmel kíséri és ellenőrzi a gyakorlati laboratóriu­mi munkát. Az iskolán kívüli munkában is tükröződik a politechnikai oktatás. Különböző estéket rendeznek, pél­dául ilyen témával: az elektromos­­ ­ esztétikai nevelésről ság a mindennapi életben, a közle­kedésben, a termelésben. Kísérlete­ket is végeznek ilyenkor és általá­ban szemléltetően mutatják be a gyermekeknek az alkalmazási mó­dokat. A lányok is nagy lelkesedés­sel készülnek az ilyen estékre, ahol saját maguk is szemléltetnek és levezetnek egyes folyamatokat. Az alsóbb osztályokban is van­nak különböző munkakörök, az „ügyeskezűek“ körei. A gyerme­kek ezekben a körökben is dolgoz­nak. Az ilyen órákon kézimunkáz­nak, könyvbekötéssel foglalkoznak, szemléltető eszközöket készítenek a matematikához, földrajzhoz stb. — Ezek még mind kezdeti lépé­sek annak a nagy feladatnak meg­valósításához, amelyet a Kommu­nista Párt állított elénk — foly­tatta. — A mi pedagógusaink ál­landóan azon gondolkoznak, ho­gyan lehetne a legjobban megvaló­sítani a politechnikai oktatást. Az első tapasztalatok, amelyeket mi, pedagógusok leszűrtünk, azt mu­tatják, hogy a politechnikai okta­tásban résztvevő gyermekek tudása sokkal értékesebb, megalapozot­tabb és tartósabb is.­— Hogyan gondoskodnak a Szovjetunióban a fiatalok esztéti­kai neveléséről? Oszipova elvtársnő rámutatott feleletében arra, hogy az esztétikai nevelés a kommunista nevelés fontos része. Éppen ezért a szov­jet iskola nagy gondot és figyel­met fordít erre. — Programmjaink nagy része foglalkozik azzal — mondotta — hogyan lehet továbbfejleszteni a gyermekeknél az esztétikai ízlést az órákon és az iskolán kívüli fog­lalkozásban is. Minden iskolában foglalkoznak a gyermekek művé­szi olvasással, rajzzal és kórusok­ban vesznek részt. A leányiskolák­ban balettcsoportok működnek. Sok tanuló különböző zenei isko­lákban tanul és koncerteken is fellép. A felsőbb osztályokban kü­lön előadásokat tartanak, hogy minél jobban kifejlesszék a gyer­mekekben az esztétikai ízlést. — Fiataljaink nagyon élénken érdeklődnek a népi demokráciák kultúrája iránt. Azokra a kiállítá­sokra, amelyeket Moszkvában ren­deznek, tömegesen mennek el a fiataljaink. A magyar képzőművé­szeti és iparművészeti kiállítást, az iskolák 9. és 10. osztályából igen sok fiatal látogatta meg. Sok rendezvényünk van, amelyre meghívjuk a népi demokratikus or­szágok ösztöndíjasait, ezeken a mi iskolásaink találkoznak az ösztön­díjasokkal. Azon az estélyen, ame­lyet a mi iskolánk rendezett, ma­gyar diákok is részt vettek. Az ilyen találkozások nagyon meleg, baráti légkörben szoktak lezajlani — mondotta végül Oszipova, Tudományos előadóülés a Szegedi Tudományegyetemen A Magyar Biológiai Egyesület Szegedi Csoportja XX. Tudomá­nyos Előadó­ülését tartja a Szegedi Tudományegyetem Természettudo­mányi Karának előadótermében (Táncsics M.­u. 2. I. emelet) már­cius 2-án délután 6 órai kezdettel. Tárgysorozat: 1. Ábrahám Ambrus: Fixált értransplantátumok beideg­zése; 2. Greguss Pál: A fenyők fejlődéstörténete; 3. Megyeri János: Plankton-vizsgálatok a Tisza sze­gedi szakaszán. Területi körzeti bemutatót rendez az MTH Délkeletmagyarországi Igazgatóság A Munkaerőtartalékok Hivatala a DISZ Központi Vezetőségével egyetértésben az 1953—54-es tan­évben megrendezi az ipari tanulók II. Országos Kultúrversenyét. En­nek megfelelően az MTH Délke­letmagyarországi Igazgatósága a területéhez tartozó intézeteinek kultúrcsoportjai részére ma, va­sárnap délelőtt 9 órai kezdettel a Szegedi Állami Nemzeti Színház­ban tartja meg a területi bemu­tatót. A bemutatón részt vesz a makói intézet 100 tagú énekkara, a szegedi intézet saját maga al­kotta népi játékkal, a »Gyapot­­szüret«-tel, ezenkívül szinte vala­mennyi intézet regős-brigádja és tánccsoportja. Egyéni szavalatok is lesznek. Ezen a bemutatón még va­lamennyi csoport tovább jut a követ­kező területi bemutatóra. •­ Pártunk és kormányunk a mun­kásfiatalok kultúrájáénak és tech­nikai felkészülésének állandó emel­kedését központi kérdésként ke­zeli. A kettő hatással van egymás­ra, mert boldog jövőnk nemcsak az anyagi javak bőségét tételezik fel, hanem a társadalom tagjainak magas, kulturális fejlettségét is. A magas műveltségű, kulturált ember könnyebben sajátítja el az alkotó technikát és sokkal inkább képes a munkában újításaival, kezdemé­nyezéseivel a termelékenység nö­vekedését elősegíteni. Lévai András osztályvezető Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MAG- ■__!>

Next