Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
W/wG 'proletárjai egyesüljetek! BtlHAERORlZAfi AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 27. szám Ára: 50 fillér Szerda, 1950. február 1. tmm KitMMi A Magyar Sajtó Napja Hatodszor ünnepeljük az illegális Szabad Nép megjelenésének évfordulóján a Magyar Sajtó Napját. Ez a nap évről évre szélesebb körű ünneppé válik. A sajtó munkatársain kívül országunk városaiban, falvaiban, üzemeiben és termelőszövetkezeteiben emlékeznek meg e napon a magyar sajtóról, hisz az újságok, a folyóiratok ma már szorosabban hozzátartoznak a magyar dolgozók mindennapi életéhez. Ez a jelenség is arra mutat, hogy a mai magyar sajtó megtalálta dolgozó népünk legszélesebb rétegeihez az utat. Megtalálta az utat, mert a demokratikus és kommunista sajtó úttörő munkáját tekintette példaképnek, az olyan újságokét, mint Táncsics Mihály 1848-ban megjelent lapja, a ,,Munkások Újságja”, vagy a Tanácsköztársaság dicső ,,Vörös Ujság”-ja és az ellenforradalom ellen küzdő illegális kommunista újságok, a ,,Kommün”, az „Új Március", a „Kommunista”, a „Dolgozók Lapja”, s olyan újság nyomdokain halad, amelyre mindig és a mai napon, a Magyar Sajtó Napján különös forró szeretettel emlékezünk meg az 1942. február elsején megjelent illegális Szabad Nép, Rákosi Mátyás elvtárs lapja. Meglőjék a sajtónk az utat, mert az olyan újságírók példáját követték a kommunista sajtó mai munkatársai, mint Rózsa Ferenc, a Szabad Nép első szerkesztője és sok más elvtársunk, akik a Horthy-börtönökben szenvedtek, akik életüket áldozták, vérükkel öntözték a szabadsághoz vezető utat. A Magyar Sajtó Napján emlékezünk sajtónk haladó hagyományaira, mert ez értéket jelent, számunkra, mert nagy jelentősége van, példájának és útmutatásainak eredményeink elérésében. Haladó hagyományunkon kívül van még egy nagyszerű példánk, amelyre ezen a napon büszkén emlékezünk: a szovjet sajtó. Világosan mutatja előttünk az utat, mint iránytű vezet bennünket, választ ad minden problémánkra, tanít bennünket, hogy sajtónk zökkenőmentesen haladhasson fejlődésének útján. A magyar sajtó is akkor követheti hűségesen hagyományait, akkor méltó igazán a nép bizalmára, ha mindig előre mutat, a párt által kitűzött feladatok végrehajtására lelkesíti és szervezi a dolgozókat. Lenin és Sztálin elvtársak nemegyszer hangsúlyozták a kommunista sajtónak, mint a tömegek kollektív agitátorának, propagandistájának, szervezőjének, a párt eszmei hirdetőinek jelentőségét. Újságjaink legfontosabb és legnemesebb feladata ma a párt nagy eszméinek és politikájának propagandája, a dolgozók nevelése, a szocialista építés segítése. Népünk már a második ötéves terv megvalósításán fáradozik. Sajtónk felelősségteljes hivatása, hogy legjobb tudásával segítse e nagy munkát. Hogy a termelés, a technika fejlesztésének nagyobb lendületére ösztönözze a munkásokat, mérnököket, gazdaságvezetőket, hogy a maga erejével is hozzájáruljon ahhoz, hogy dolgozó népünk az elkövetkezendő esztendőkben a korábbiaknál nagyobb léptekkel haladhasson előre a felemelkedés útján. Feladata újságjainknak, hogy figyelemmel kísérjék, hogyan haladnak a tervek végrehajtásai, tárják fel és népszerűsítsék a jó módszereket, kezdeményezéseket, napirenden tartsák a párt határozataiban megjelölt feladatokat, szervezzék és mozgósítsák e feladatok végrehajtására a dolgozókat. Felemelő tudat a sajtó munkatársainak, hogy amikor a dolgozók panaszát, észrevételét, javaslatát tolmácsolják, a lapok hasábjain, ezt abban a biztos tudatban teszik, hogy a panaszol meghallgatásra és az ügyek megoldásra találnak. Az újságírás — pártfunkció. Az újság szerkesztése pártügy. Ez a kiinduló pont, amely megszabja az újságok, az újságírók elé állított követelményeket. A kommunista sajtónak hűnek kell lenni a párthoz, harcolni életünk értelméért, harcolni a pártért. Mert a párt nem csak múltunk, de jelenünk és jövőnk is. Ünnepük a magyar sajtót a mai napon nemcsak a hivatásos újságírók, a munkás-paraszt, levelezők, hanem ünnepelnek az olvasók is, mert ők nemcsak előfizetők és vevők, hanem barátai is a lapoknak. Az újsággal való kapcsolatuk szilárd és bensőséges, mert eszmei alapon nyugszik. A széles dolgozó tömegek ma már nemcsak olvassák újságjainkat, hanem maguk is gyakran közreműködnek az újság írásában, hisz az övéké a sajtó, az ő érdekeiket, gondolataikat fejezi ki. A mi sajtónk a népet szolgálja és csak ezt szolgálhatja maradéktalanul. Ebben rejlik a mi sajtónk ereje. Olvasóink bíznak benne, tisztelik, mert barátjuknak, segítőtársuknak tekintik, mert a kommunista sajtó együtt dolgozik, együtt harcol velük. Újságjaink, és köztük a „Délmagyarország” is, úgy tudják betölteni hivatásukat, ha még jobban támaszkodnak a levelezőkre, a munkásokra, parasztokra és értelmiségiekre, ha jobban támaszkodnak az olvasókra. Úgy tudja a megyei párt végrehajtó bizottságának lapja, a „Délmagyarország” is helyesen és jól segíteni a párt márciusi és novemberi, de valamennyi határozatának megvalósítását, ha nemcsak várja, hanem igényli és kéri a munkások, parasztok és értelmiségiek részvételét a lap szerkesztésében. A Magyar Sajtó Napja alkalmából arra kérjük olvasóink táborát, a levelezőket és külső munkatársakat, mindazokat, akik közreműködnek a lap munkájában, segítsék továbbra is munkánkat, segítsenek kiszélesíteni a cikkírók és levelezők, az olvasók táborát, hogy Szegeden még több munkás-, paraszt- és értelmiségi kéz írja és még több dolgozó olvassa pártunk helyi lapját, a „Délmagyarország”-ot. MAI SZÁMUNKBÓL: VISSZAÉRKEZTEK A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG megbízottaI A POLITIKAI TANÁCSKOZÓ BIZOTTSÁG PRÁGAI ÜLÉSSZAKÁRÓL (2. oldal) . DÁV DOLGOZÓI A HÁLÓZATI VESZTESÉG CSÖKKENTÉSÉÉRT (3. oldal) IFJÚSÁGI SZÍNPAD SZEGEDEN (4. oldal) A SZEGEDI JÁRÁS ÉLETÉBŐL Földmüvesszövetkezeti felvásárlóink fordítanak nagysi& gendnt a folésfeladási küfejezettségek teljesitésére A szegedi járás dolgozó parasztjai becsülettel teljesítik újesztendei beadási kötelezettségeiket Az elmúlt hónapban a szegedi járás baromfi és tojás felvásárlási telepei baromfiból és tojásból egyaránt rendkívül nagy forgalmat bonyolítottak le. Tojásból a szabad felvásárlási terveket a legtöbb helyen túlteljesítették, ugyanakkor a beadási kötelezettségek egyenlítésére járó „B“ jegyes tojás felvásárlás munkájában nagyfokú lemaradás volt tapasztalható. Kisteleken például 2-í*í u •hónapra előirányzott hétezer darab beadásba járó tojásból mindössze csak 1512 darabot gyűjtöttek be. Sándorfalván is megtörtént, hogy a földre a vesszővel kezet felvásárlója szabad értékesítésre egy hetipiac alkalmával több mint háromezer tojást vett át, ugyanakkor „B“ jegyre szinte nevetségesen kevésé, húsz darabot vásárolt fel. Ennek az egészségtelen állapotnak a járás valamennyi községében sürgősen véget kell vetni. A földművesszövetkezetek felvásárlói szabad értélkesítésre csak azoktól a gazdáktól vásárolhatnak tojást, akik beadási könyvükkel igazolni tudják, hogy a negyedévre járó tojás beadási kötelezettségeiket már teljesítették, így lehetővé válik, hogy üzemi dolgozóink, s a városi fogyasztó közönség olcsóbban jusson ehhez a fontos élelmezési cikkhez. Más esztendőkben új év után a szegedi járás községeiben csaknem mindenütt csökkent a begyűjtési munka lendülete. Nemcsak a dolgozó parasztok, de a tanácsok és a begyűjtési hivatalok dolgozói is így vélekedtek: az év végéig van még elég idő a tervek teljesítésére. Az efféle gondoskodásból azután sok helyen komoly károk származtak. A beadási kötelezettségek teljesítésének halogatása adósságot szült, s ennek tisztázása később nagyon nehéz munkába került. A dolgozó parasztok, a községek vezetői és a begyűjtési hivatalok dolgozói most okultak ezekből a múlt évi hibákból. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a járásnak csaknem valamennyi községében túlteljesítették eddig a tíznapos begyűjtési dekádterveket. Hízott sertésből január 20-ig kereken 400 mázsával adtak be többet a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok, mint amennyit az eddig szóló sertésbeadási tervük előírt. Január hónap első két dekádjában mindenütt lényegesen túlteljesítették a baromfi begyűjtési terveket is. A baromfi begyűjtési tervek teljesítésére vonatkozóan a második dekád összesített eredménye 121 százalékot mutatott. Azonban az utóbbi napokban történt nagymennyiségű baromfi felvásárlásról szóló jelentésekből már arra lehet következtetni, hogy a hónapos tervet mindenütt az első két dekád eredményeinél is lényegesen magasabban túlteljesítik. Egyedül a tej- és a tojás begyűjtési tervek teljesítésében tapasztalható némi lemaradás. Tanácsaink s a begyűjtési szervek azonban nem engedhetik meg, hogy ezekből a begyűjtési cikkféleségekből adósság szaporodjon fel. Közösen a termelőkkel azon kell lenni, hogy mindenből határidőre késedelem nélkül teljesítse mindenki beadási kötelezettségét. Mint ahogy a mórahalmi tanács és begyűjtési hivatal teszi, a kulákoktól is szigorúan meg kell követelni ezt. Minden begyűjtési kötelezettségét szabotáló kulákot szigorúan felelősségre kell vonni. Ez a becsületes dolgozó parasztok követelése is. Téli élet az üllési Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Alszik a természet az üllési határban is. Pihen a fűlő, gyűjti az erőt tavaszra, meg a nyárra. Pihennek a gazdák is. Nem sok dolguk van, csak a jószágok közül egy kevés, azzal pedig hamar készen vannak. Este a jó meleg kemence mellett ismerősök, szomszédok, jókarátok ék beszélgetnek a falu és a Világ kis és nagy eseményeiről, vitatkoznak a múlton, annál többet a jövőn. A falu termelőszövetkezetében, a Vörös Csillagban azonban ennél sokkal mozgalmasabb az élet most. Mindenkinek megvan a maga posztja. Pintér István, Papp József, Vörös István és Kocsis Mihály a darálóban dolgoznak reggeltől estig. Czékus István és rajta kívül még néhányan a szerszámok javításával foglalatoskodnak. Csongrádi Imréné, Kónya Györgyné, meg Czékus Viktória az állattenyésztésben találja meg dolgát. Márta Mihály, Sózó Antal, Kocsis Mihályné, Csűri Illésné trágyaterítéssel töltik most az napokat. Eddig már 25 holdat trágyáztak meg, s készítettek elő a tavaszi vetéshez. A következő nagy munka a gyümölcs és a szőlő téli munkáinak elvégzése lesz. Az előkészítésével Soós Mihályt bízták meg. A múlt évi eredményekkel valamennyien elégedettek. Harminchat forint nyolcvan fillér jutott terményben és készpénzben munkaegységenként. Az idén ennél jóval többet akarnak, tízért folyik most is a szövetkezetben ilyen forgalmas munka. Csongrádi Ire az elnök, Klacsák István és az igazgatóság többi tagjai most leginkább a tervkészítéssel foglalkoznak. Tagtársaikkal együtt beszélik meg miből mennyit és hogyan termeljenek az új esztendőben. Eddigi elgondolásuk, az, hogy 30 holdon termelnek négyzetes vetésű kukoricát és 3 hold új gyümölcsöst is telepítenek. A sokféle munka végzése közben van idő agitációra is. Pintér István, Csongrádi Imre, Kocsis Mihály, Soós Mihály és a szövetkezet többi népnevelői esténkön sűrűn felkeresik az egyénileg dolgozó szomszédokat, hogy elbeszélgessenek velük a szövetkezet dolgairól. Ebben a munkájukban nagy segítségükre van Csóki Szilveszter, az iskola igazgatója, Bilau Éva DISZ- titkár, Tóth János, Farkas Sándor és a DISZ-szervezet többi fiatal tagjai is. A sok beszélgetés, magyarázgatás nem marad eredmény nélkül. Halász Mátyás, Barna János, Lajtár Imre, Sándor András, Parkos Dezső és Farkas Sándor dolgozó parasztok — és rajtuk kívül még sokan nemrégen közös erővel egy új termelőszövetkezetet alakítottak a faluban. Az újonnan alakult Ifjú Gárda Termelőszövetkezet előtt példaként állnak a Vörös Csillag Tsz tagjai. Tokodi tréla r ▼▼ ww vvvvvvrTVTvvTTvvrvTVvvrvvvrrvA hosszú töprengések, álmatlan éj 1j szakák, pillanatnyi megtorpanások és lelkes nekifutások után elkészült a Szegedi Hangszerkészítő és Javító Vállalat új hangszerének első mintadarabja. A Selcon teljesen újszerű, elektroakusztikus megoldású bőgő-típus. Áramvonalas torpedó-formája hófehéren csillog s a hollófekete szerelékek szép ívben helyezkednek el rajta. Ezen az új hangszeren jóformán semmi sem vall a bőgő klasszikus formájára. Jóval kisebb annál, mégis nemcsak megőrzi, hanem fel is fokozza annak egyes tulajdonságait. Az alaki különbségek mellett az tűnik fel legelőször, hogy acélhúrok vannak rajta, s ezek olyan érzékenyek, akár a hegedűhúr. A régi bőgő bélhúrjain fizikai megerőltetésbe kerül a hosszú és bravúros játék, ezen viszont csak éppen hogy érinteni kell a húrokat, a gyakorlott zenész ujjai alatt máris kipattannak belőle a legördöngösebb dallamok. Sebők István fiatal műszaki vezető építette meg ezt az elektromos nagybőgőt. Több mint fél esztendeje sar 1hatja ez az ötlet, s azóta szinte minden szabadidejét erre áldozta. — Nagyon sok nyugtalan éjszakám volt miatta. Hónapokon át kísérleteztem, míg eljutottam a jelenlegi megoldáshoz. Sokszor félre is tettem, mert bele-belefáradtam ■ a sok töprengésbe. De ezzel a mintadarabbal már bátran a szakemberek elé lépek — magyarázza az új hangszer megszületésének történetét. Hát halljuk akkor az számot! új zeneszer A SELCOM Cebefe elvtárs megpendíti az egyik húrt s a kis hivatalszobában megrezegnek az ablakok. Olyan hangerő tódul a húrokról, hogy több régitípusú bőgő sem állná vele a versenyt. És úgy búg, mint az orgona: mélyen, méltóságosan. Azután állít a hangerőszabályzón. Most gyengébb és lágyabb, de mélyzengésű hangok törnek elő. Egyetlen gyenge érintésre azonban fél percig is rezonál az elektromos berendezés, ha éppen úgy szükséges. A mostani bélhúros, vonós bőgőkön képtelenség ilyen időtartamú hangot kijátszani. A Selcon a forte és piano minden árnyalatára képes s ugyanakkor hangterjedelmében sem marad el a régi bőgők mögött. Ennél azonban még jóval több előnye is van. A béthúros régi bőgök drága külföldi anyagból készülnek — a Selconnak minden darabja hazai anyagból való. Az új hangszer húrgarnitúrája legalább öítszerte olcsóbb, mint a régié. És ehhez vonó sem kell. De az a kimerítő izommunka is megszűnik, amit a másik bőgő gyakran megkíván. Különösen a tánczenekarok együttesébe illeszkedik bele jól ez az új hangszer. A modern tánczene ma már épít az elektromos hangszerekre és ezeknek külföldön igen nagy divatja van.Arról azonban még nem érkezett hír, hogy valahol építettek volna a Selconhoz hasonló bőgőtípust. Így elsősorban mint export-lehetőség szerepel gyártása az üzem terveiben. Természetesen a magyar tánczenekarok érdeklődése is várható,mert a Selcon egészen új lehetőségeket nyújt a tánczene fejlődéséhez és valószínű, hogy a bőgőjáték megkönnyítése a bőgőre í a zeneszámokra is befolyással lesz. K Kecskés Sándor, a Hungária tánczenekarának bőgőse, már megtekintette ezt az újdonságot és nagy volt a meglepetése. Még szokatlan a keze* hez, de egy-kettőre megbarátkozna vele, s már barátkozik is, mert csütörtökön este ő fogja bemutatni a meghívott szakemberek előtt a Hungáriában. Van még néhány igazítani való a Schonon, de annyi már bizonyos, hogy a bemutató után hamarosan megkezdheti a vállalat első önálló hangszerének sorozatgyártását. Néhány ipari tanuló is dolgozik a vállalatnál. Ők munkaidő után gyakran az üzemben maradtak Sebők elvtárssal. Különösen Révész István segédkezett nagy buzgalommal. Komoly hasznát is vette. — Engem nagyon érdekelt: hogyan születik meg egy új hangszer? Magam is izgultam Sebők elvtárssal, de megérte. Ha egyszer majd én is rászánom magam ilyesmire, már nem kell vakon botorkálnom — mondja a tanulságot. Sebők elvtárs nem akar megpihenni mostani sikere után. Egy olcsón előállítható elektromos orgona megépítésének gondolatát forgatja fejében. Munkája nemcsak azért jelentős, mert hangszergyártásunkat ki akarja zökkenteni a mozdulatlanságból, hanem azért is, mert a mellette tanuló fiatalokban is ébresztgeti az alkotás szenvedélyét. (—n —n)