Délmagyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-01 / 27. szám

«?IMÜST!B3!!SZWG9 Mi történt a kümpotitEtenfei­n­t Guy Mollet bemutatkozó beszéde a francia nemzetgyűlés előtt­ ­ [UNK]•em­csak Franciaországban, de az egész világon is nagy érdeklődéssel kísérték Guy Mollet kijelölt francia mi­niszterelnök tegnap délutáni bemutatkozá­sát a francia nemzetgyűlés előtt. Guy Mollet először kormánya összetételét is­mertette, majd elmondotta programbeszé­dét. Ezután kezdődött meg a nemzetgyűlés vitája, mely alkalommal sok képviselő szó­lalt fel és fejtette ki álláspontját Guy Mol­let programjával kapcsolatban. A vitát sza­vazás fejezte be, amelynek során a képvi­­­­selőknek az új alkotmány előírásainak ér­­­­telmében személy szerint kellett szavaz­­niok. Ugyancsak az új alkotmány egyik előírása az is, hogy a miniszterelnök beik­tatásához most már nem szükséges az ed­digi, 314 igenlő szavazatot jelentő alkotmá­nyos többség, hanem az egyszerű többség is elegendő. Lapzártáig nem érkezett jelentés a nemzetgyűlésben lefolyt szavazás végered­ményéről, tehát arról sem, hogy Guy Mol­let megkapta-e a szavazatok többségét, vagy sem. Ami az új francia kormány összetéte­lét illeti, a köztársasági szocialistákhoz — De Gaulle pártjához — tartozó két minisz­terjelölt pártjuk vezetőségének hét­fői ülésén kijelentette, hogy nem kíván részt venni Guy Mollet kormányában, mivel pártjuk és ők maguk is az algíri kérdésben nem értenek egyet Guy Mollet elképzelé­seivel. A köztársasági szocialisták ettől füg­getlenül támogatni fogják Guy Mollet kor­mányát. Nem végleges adatok szerint — vagyis a szavazás előtti helyzetet figyelembe véve — az új francia kormánynak 14 tagja lesz. Ezek közül hat a szocialistákhoz, öt a radi­kálisokhoz, ketten az UDSR-párthoz tartoznak, míg Catroux tábornok nem tagja a parlamentnek. Az új kormányhoz tartozó államtitkárok száma 20 lesz, akik közül 11 szocialista és 9 radikális. A­nthony Eden angol miniszterelnök és Selwyn Lloyd külügyminiszter hétfőn a Queen Elisabeth óceánjáró fedél­zetén New Yorkba érkeztek, ahonnan re­pülőgépen azonnal folytatták útjukat Washingtonba, az Egyesült Államok fővá­rosába. Az angol kormány képviselői nem­­sokkal megérkezésük után már részt vettek Eisenhower elnök villásreggelijén, ahol — egy hivatalos szóvivő szerint — általános jellegű vita kezdődött­­­ a Szovjetunió dip­lomáciai tevékenységéről“, a többi között az Eisenhowerh­ez intézett Bulganyin-levél­ről. A londoni rádió — mint az MTI-jelen­­tés megállapítja — hangoztatta az angol és az amerikai nézet azonosságát. Hétfőn délután megkezdődtek az ér­demleges tárgyalások is. Ezeken részt vettek az amerikai és angol tárgyaló felek tanács­adói is. A hivatalos szóvivő szerint a meg­beszélésen a középkeleti helyzetről volt szó, a többi között az arab—izraeli viszályról és Szaud-Arábia legutóbbi lépéseiről. A szó­vivő megjegyzete, hogy az angol és ameri­kai álláspont között „csekély eltérés“ van. A tárgyalások tegnap is folytak és ma is folytatódnak. A Magyar Távirati Iroda tájékoztatója a továbbiakban kiemeli a londoni rádió egy másik jelentését is, mely szerint a washing­toni tárgyalások rendkívül széles területre terjednek ki: a német kérdéstől egészen Kínáig; szerepel a napirenden ezenkívül az izraeli—arab viszály, a délkeletázsiai or­szágoknak nyújtandó gazdasági segély, a leszerelés kérdése, valamint az együttmű­ködés az atomerő-kutatás terén. Visszaérkeztek a Magyar Népköztársaság mebízottai a Politikai Tanácskozó Bizottság prágai ülésszakáról A varsói szerződésben résztvevő országok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai ülésszakáról kedden visszaérkeztek Budapestre a Magyar Népköztársaság meg­bízottai. Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke és Ba­ta István vezérezredes, hon­védelmi miniszter. Fogadásukra a Nyugati-pá­lyaudvaron megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal és Hidas István, Belgrád (TASZSZ) A Bor­ba »Veszélyes léggömbök” című kommentárjában fog­lalkozik a Szlovákia fölé kül­dött propagandaléggömb fel­robbanásával, amelynek so­rán heten megsebesültek és egy ház beomlott. Az eset — írja a lap — haragot és fel­háborodást keltett az ottani lakosságban. A csehszlovák polgári lé­giforgalmi főigazgatóság — folytatja a Borba cikke — nemrég kénytelen volt be­szüntetni a járatokat egyes légivonalakon a légiforgal­­m­at veszélyeztető léggöm­bök miatt, amelyeket Nyugat-Németor­­szág területéről küldenek a kelet-európai országok terü­lete fölé. E kampány kezdeménye­zői a «Keresz­teshadjárat a szabadságért» nevű szerve­zet és a ke­let-európai orszá­gokból származó emigrán­sok. Azt mondják, hogy ezek tevékenységéhez amerikai magánszemélyek és egyes Peking (Új Kína) Csou En­­laj, a kínai népi politikai ta­nácskozó testület országos bi­zottságának elnöke a kínai népi politikai tanácskozó testület hétfő délutáni ülésén beszámolót tartott a kül- és belpolitikai helyzetről. Csou En-laj beszédében a többi között a következőket mondotta: Az elmúlt évet a nemzet­közi feszültség enyhülésének irányzata jellemezte. Az egész világ népeiben egyre növekvő támogatásra talált a békés egymás mel­lett élésért és a gyarmatosí­tás ellen küzdő „bandungi szellem”, valamint a nemzet­közi feszültség enyhítéséért és a nemzetközi ellentétek­a Minisztertanács elnökhe­lyettesei, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Erdei Ferenc, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségé­nek titkára, valamint Rónai Sándor, az országgyűlés elnö­ke, továbbá a Minisztertanács több tagja és a politikai élet számos vezető személyisége. Jelen volt a fogadtatásnál a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője, amerikai állampolgárok ad­ják a pénzt. Ámde lehet-e magánügy az efféle tevékeny­ség, amelynek következtében akadályok támadnak a légi­közlekedésben és emberek pusztulnak el? Vajon nem érdeke-e ma­gának az amerikai kor­mánynak is, hogy beszün­tesse e tevékenységet és érvényesítse befolyását an­nak érdekében, hogy hagy­ják abba a léggömbök már nagy arányokat öltött fel­bocsátását? Teljesen világos —­ írja befejezésül a Borba —, hogy a léggömb-propaganda, mint a hidegháborús módszerek egyike, nem vezethet semmi­féle jó és hasznos ered­ményre. Éppen ellenkezőleg, csak megnehezíti a népek kölcsönös megértésének és bizalmának kialakulását és akadályozza, hogy a Kelet és Nyugat kapcsolatai nor­mális, békés alapon fejlődje­nek. nek tárgyalások útján való rendezéséért küzdő »genfi szellem”. Ezzel szemben áll az az »erőpolitika«, amely­hez az Egyesült Államok ag­resszív körei és ezeknek kö­vetői még mindig ragaszkod­nak. A jelenlegi nemzetközi helyzet általában kedvező a világbéke szempontjaiból, kedvező szocialista építésünk szempontjából. Kína már javasolta és to­vábbra is támogatja, hogy az ázsiai országok széleskörű részvételével távol-keleti ér­tekezletet hívjanak össze Korea tárgyalások útján tör­ténő békés egyesítésének megoldására,­­ Beirut (TASZSZ). A Telegraf közölte Naszib Meinlnek, a lap tulajdonosának és főszerkesztő­­jének ,,Új összeesküvés az ara­bok ellen” című cikkét. A szer­ző szerint „Eden és Eisenhower találkozása, amelyen a közép­­keleti politikát akarják kidolgoz­ni, hogy e térségben fenntartsák az angol és az amerikai befo­lyást, beavatkozás a független arab államok belügyjeibe és sor­sába. Nem kétséges, hogy egyet­len arab sem helyesli, hogy Eden és Eisenhower rendelkez­zék az arab államok sorsával és részvételük nélkül döntsön ró­luk".# Ljubljana (Tanjug). Szlovénia töb­b vidékén kedden reggel erős földrengés volt. A legerősebb földlökéseket l­irtzka Bistrica környékén észlelték, ahol az épü­letek meglehetősen megrongá­lódtak. Földrengést­­ észleltek Ljubljanában is. Itt több he­lyen megrongálódott a vízveze­tékhálózat. A legerősebb földlökéseket hajnali 3.20 órakor észlelték. Ezeket néhány gyengébb föld­lökés követte. * Damaszkusz. Az AP amerikai hírügynökség hivatalos közlésre hivatkozva jelenti, hogy Said El Ghazzi szíriai miniszterelnök fel­kérte a damaszkuszi olasz ügy­vivőt, hozza kormánya tudomá­sára, Szíria és a többi arab or­szág „rendkívül értékelné", ha Olaszország olyan értelemben módosítaná az olasz—izraeli ke­reskedelmi egyezményt, hogy be­szüntetné az Izraelbe irányuló fegyverszállításokat. A szíriai sajtó az utóbbi na­pokban élesen bírálta Olaszor­szágot az Izraelbe irányuló fegy­verszállítm­ányaiért. # Belgrad. A Tanjug jelenti, hogy tegnap volt­ a tizedik év­fordulója annak, hogy kihirdet­ték az új Jugoszlávia első al­kotmányát. Ezzel — mint a Tan­jug kiemeli — jogi formát öltöt­tek a felszabadító háborúban ki­harcolt nemzeti és társadalmi vívmányok. * Khartum. A Reuter hírügy­nökség közli, hogy Izmail El Azhari, Szudán miniszterelnöke hétfőn elfogadott egy listát, amelyet a jelenlegi kormány és az ellenzék az elmúlt héten egy­aránt javasolt és, amely azok­nak a minisztereknek­ a névso­rát tartalmazza, akikből a vala­mennyi pártot képviselő új kor­mányt megalakítják. Az AFP jelenti, hogy Edvin Chapman-Andrews eddigi liba­noni nagykövetet kinevezték Nagy-Britannia első szudáni nagykövetévéi . A Borba elítéli a népi demokráciák ellen irányuló léggömb-propagandát Csou En-lai politikai beszámolója a kínai népi politikai tanácskozó testület előtt Szerda, 1956. február 1. A Központi Vezetőség üdvözle­t a Társadalmi Szemle megjelenésének tizedik évfordulójára A Társadalmi Szemle tizedik évfordulójára az MDP Köz­ponti Vezetősége az alábbi le­velet intézte a Társadalmi Szemléhez: Tíz évvel ezelőtt, amikor a Társadalmi Szemle első szá­ma megjelent, pártunk azt a feladatot tűzte elméleti folyó­iratunk elé­, hogy ismertesse és terjessze a marxista—le­ninista világnézetet, s magya­rázza meg jelentőségét a ma­gyar dolgozóknak; tartsa éb­ren és ápolja népünk haladó hagyományait, tárja fel és bí­rálja bátran munkánk fo­gyatékosságait, de minde­nekelőtt alkalmazza a ma­gyarországi viszonyokra és fejlessze tovább a marxizmus —leninizmus tanításait. Rendkívül fontos és idő­szerű feladatok voltak ezek. Akkoriban még pártunk tag­jainak nagy része nem is­merte a kommunista elmé­letet, nem látta, hogy a dol­gozó nép harcának vezetésé­hez nélkülözhetetlen a mar­xizmus—leninizmus elmé­lete. Tíz év alatt nagy eredmé­nyeket értünk el hazánk szo­cialista átalakításának, az ál­lami és gazdasági építőmun­­kának minden területén. En­nek megfelelően nőtt pártt­ag­­ságunk és dolgozó népünk politikai tapasztalata és kép­zettsége. A népi demokra­tikus állam megteremtéséért és megszilárdításáért, a nép­gazdaság újjáépítéséért és fejlesztéséért folytatott sike­res harcunk széles tömegeket győzött meg pártunk politi­kájának és világnézetének helyességéről, s százezrekben keltette fel a marxizmus— leninizmus iránti érdeklődést. A Társadalmi Szemle sokat tett a kommunista és párton­­kívüli dolgozók politikai ön­tudatának, marxista—leninis­ta világnézetének fejlesztésé­ben. Következetesen ismer­tette főként a marxizmus— leninizmus igazságait, addig elért tudományos eredménye­it. A felszabadulás utáni első esztendőkben még nem tud­ta eléggé hazánk viszonyai­ra alkalmazni a munkásmoz­galom nagy tanítóinak, Marx­nak, Engelsnek, Leninnek és Sztálinnak a tanításait. Az utóbbi években e téren ért el bizonyos eredményeket, bár a Központi Vezetőség múlt év novemberi kibővített ülése joggal állapította meg, hogy az ideológiai munka és ezen belül a Társadalmi Szemle munkája elmaradt a párt és a népi demokrácia általános fejlődésétől. Ma a pártmunka és egyben egész további fejlődésünk egyik kulcskérdése az, hogy minél előbb megszűnjön az ideológiai munka viszonyla­gos elmaradottsága. Meg kell akadályozni, hogy a munkás­­osztály világnézetétől idegen nézetek tért nyerjenek a párt soraiban. Szocializmust építő hazánk­ban még vannak olyan réte­gek és osztálymaradványok, amelyek gazdasági helyzetük­nél vagy múltjuknál fogva hordozói és terjesztői a kis­polgári, sőt a kapitalista gon­dolkodásnak. Ezért szakadat­lanul szem előtt kell tarta­nunk és nem szabad lebecsül­nünk a kapitalista ideológiai befolyást. A békés egymás mellett élés eszméje nem zár­ja ki, hanem feltételezi, sőt megköveteli a mi szocialista világnézetünk és a burzsoá ideológia közötti szakadatlan eszmei harcot. A burzsoá és kispolgári né­zetek elleni ideológiai állan­dó küzdelem azonban csak egyik feladata az elméleti munkának. A marxizmus— leninizmus tanításai alapján meg kell vizsgálni a népi de­mokrácia fejlődésének új je­lenségeit, s meg kell oldani a szocialista építés sajátos kérdéseit. Gondosan elemezni kell a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ered­ményeit és tapasztalatait is, ami hatalmas segítséget ad elméleti problémáink megol­dásához. Ezzel párhuzamosan önálló alkotó ideológiai mun­kát kell folytatni, tovább kell fejleszteni a marxizmus—le­ninizmus tanítását. Tisztázni kell egyrészt azt is hogy a szocialista, építés más orszá­gokban feltárt objektív tör­vényszerűségei közül melyek az általános érvényűek, ná­lunk is alkalmazhatók, más­részt milyen sajátos vonásai vannak történelmünkből és körülményeinkből eredően a mi fejlődésünknek. Csak ez a kettős elemzés és tanulmá­nyozás adhat helyes követ­keztetéseket, helyes megoldá­sokat. Életünknek nincs egyetlen olyan területe sem, amely állandóan ne nyújtana új meg új, megoldásra váró elvi problémákat. Népgazda­ságunk egyik legfőbb felada­ta ma a dolgozó nép életszín­vonalának szakadatlan növe­lése mellett mindenekelőtt a szocialista ipar műszaki fej­lesztése. E nagy és sokrétű feladatok a munkásokat és a gazdasági vezetőket, az egyes iparágakat és a népgazdaság egészét érintő sok elvi kér­dést vetnek fel — egyebek között — a nemzeti jövede­lem helyes elosztásának, a tervezésnek, a munkaszerve­zésnek különböző kérdéseit. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlődése forradalmi változásokat idéz elő a pa­rasztság helyzetében és gon­dolkodásában, de kihat egész gazdasági és politikai éle­tünkre. Elméleti munkánk­nak nemcsak elemeznie kell ezt a hatalmas átalakulást, hanem útmutatásaival segí­tenie is. Magasabb elvi-politikai színvonalra kell emelni a pártmunkát, mélyrehatóan elemezve és általánosítva annak gazdag tapasztalatait. Meg kell világítani a nem­zetközi politikai és gazda­sági életben végbemenő vál­tozások irányát és jelentősé­gét, a békeszerető erők nö­vekedését, az imperialista tábor belső ellentmondásait, az évszázados gyarmati rend­szer felszámolásának feltar­tóztathatatlan menetét. Tisz­tázni kell a szocialista állam­építés és jog számos kérdé­sét. Az eddiginél jóval na­gyobb figyelmet kell fordí­tani dolgozó népünk szocia­lista erkölcsének fejlesztésé­re, a burzsoá erkölcs még meglevő maradványainak le­küzdésére. Kulturális éle­tünkben sok még a tisztázat­lan és helytelen nézet, me­lyet el kell oszlatni, hogy ezzel is erőteljesen elősegít­sük a népet nevelő szocia­lista kultúra fejlődését. Mind e feladatok megoldásában jelentős szerep vár a Társa­dalmi Szemlére. A Társadalmi Szemle mun­kájának fontos része, hogy kritikailag elemezze és érté­kelje a tudományok, a poli­tikai gazdaságtan, a filozófia, a történettudomány és a ter­mészettudományok fejlődé­sét, módszereit és új ered­ményeit. Mind e tudomány­ágak fejlődése parancsolóan megköveteli a párt elméleti folyóiratának bíráló és út­mutató segítségét. Tudomá­nyos szakembereinkre ma in­kább, mint valaha állanak Sztálin szavai: »Van egy tu­dományág, amelynek isme­rete feltétlenül kötelező min­den tudományág bolsevikjai számára — ez a marxista— leninista társadalomtudo­mány, a társadalom fejlődési törvényeiről, a proletárforra­­dalom fejlődési törvényeiről, a szocialista építés fejlődési törvényeiről, a kommuniz­mus győzelméről szóló tudo­mány*. A Társadalmi Szemlének tehát — mint ideológiai mun­kánk egyéb szerveinek is — állandó, szoros kapcsolatban kell lennie a mindennapi gyakorlattal. Figyelemmel kell kísérnie a politikai, gaz­dasági, kulturális és tudo­­­mányos élet jelenségeit, rá­­ kell irányítania az elmélet fényszóróját szocialista jö­vőnk egészséges, életerős hajtásaira, és segítenie kell a pártnak a haladásunkat aka­­­­dályozó, a múltba visszahú­­­­zó tényezők eltakarításában. A marsi—lenini elmélet nem szobatudomány, nem elvont spekuláció, hanem vezérfonal­a, cselekvésre, a gyakorlati­­ élet alakításának a szociali­­­­mus építésének fontos fegy­­­­vere. * Az elméleti munka csak akkor lehet a szocialista épí­tés gyakorlatának aktív té­nyezője, ha szenvedélyesen harcol pártunk igazáért. Meg kell fogadnunk Lenin taná­csát: »Kevesebbet vitatkoz­zunk a szavakon”. Elméleti munkánknak pártszerűen harcosnak és vitatkozónak kell lennie: vitatkoznia kell ellenségeinkkel, de baráta­inkkal és sokszor elvtársa­inkkal is, ha helytelen néze­teket képviselnek. Ezek a viták ne elvont igazságok, dogmává merevített tételek értelmezése körül folyjanak, hanem elsősorban az élet ál­tal felvetett aktuális prob­lémáknak a marxista—le­ninizmus szellemében törté­nő tisztázását célozzák. A marxista—leninista el­mélet alkalmazásához és to­vábbfejlesztéséhez nemcsak elméleti tudás szükséges, ha­­nem forradalmi bátorság is: bátorság arra, hogy eddig még ismeretlen összefüggé­seket tárjanak fel, bátorság annak kimutatására, hogy a mai körülmények között mi­lyen új módon érvényesül­nek vagy módosulnak egyes klasszikus tételek. Bátran le kell lepleznie az áligazságo­kat és bírálni a féligazságo­kat, bármennyire megszokot­tá váltak is azok. A Társadalmi Szemle már ért el eredményeket az ideo­lógiai munkával szemben tá­masztott ezen követelmények teljesítésében. A jövőben még többet kell tennie azért, hogy a marxizmus a leniniz­mus aktív elsajátításának és alkotó módon való alkal­mazásának, továbbfejleszté­sének iskolájává váljék, s egyben példamutatásával pártos szellemi önállóságra és bátorságra neveljen. Működésének tizedik év­fordulóján azt kívánjuk a Társadalmi Szemlének, hogy dolgozzék eredményesen e feladatok teljesítésén, töltse be fontos hivatását, járuljon hozzá pártunk erősítéséhez, ideológiai munkájának fejlő­déséhez, s minden téren se­gítse dolgozó népünket, hogy még nagyobb sikereket érjen el a béke megvédéséért, a szocializmus felépítéséért folytatott harcában. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE A Pravda szerkesztőségének üdvözlő távirata a MSOSZ-hoz a Magyar Sajtó Napja alkalmából »A magyar sajtó ünnepe alkalmából a Pravda szer­kesztősége meleg szeretettel köszönti a népi Magyaror­szág sajtóját, amely a Ma­gyar Dolgozók Pártjának ve­zetésével a szocializmus épí­téséért, a béke biztosításáért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott harc élvonalában halad. A népi Magyarország saj­tója, élén a harcos Szabad Néppel, a párt lelkesítő sza­vát közvetíti a dolgozókhoz, nagy szervező szerepet tölt be, segít szélesíteni és erő­síteni a párt kapcsolatait a tömegekkel. A magyar saj­tónak nagy érdeme van a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátságá­nak erősítésében, a baráti országaink közötti gyümöl­csöző együttműködés fejlesz­tésében. Kedves Barátaink! Kíván­juk Önöknek, hogy új sike­reket érjenek el azoknak a feladatoknak a végrehajtásá­ban, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja megjelölt a szocializmus építésének út­ján. Kívánjuk, hogy újabb sikereket arassanak a mar­xizmus—leninizmus élet­igenlő eszméinek hirdetésé­ben, a magyar—szovjet ba­rátság további erősítésében, a béke fenntartásáért és a nemzetközi biztonság megőr­zéséért vívott harcukban. A PRAVDA SZERKESZTŐSÉGE*

Next