Délmagyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

VIlÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRÁ­D MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 52. szám­ára: 50 fillér Csütörtök, 1956. március 1. Városunk energiaellátása Napjainkban lehetetlen a villamosenergiaellátás­ról beszélni anélkül, hogy szóba ne kerülnének azok a hatalmas méretű villamosítási tervek, amelyek a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán hangzottak el. Mint ismeretes, e terveknek az a célja, hogy az egész, óriási kiterjedésű szovjetországban ki­építsék az egységes energetikai rendszert. Erről önkén­telenül is Leninnek a szavaira kell gondolnunk, arra a képletére, melyben megállapította, hogy „A kommu­nizmus egyenlő: szovjethatalom plusz az egész ország villamosítása”. Az egységes energetikai rendszer — miután már a híres, villamosításra vonatkozó GOEL­­RO-terv megvalósult — az egész ország villamosításá­nak magas fokát jelenti, és szoros összefüggésben van azokkal a megállapításokkal, amelyek ugyancsak a kongresszuson hangzottak el arról, hogy a villanyener­giát olcsóbbá teszi a nagyobb kapacitású és nagyobb te­rületet ellátó erőművek építése. Ezek a megállapítások, éppúgy vonatkoznak minden más országra,­­mint a Szovjetunióra, hiszen fizikai és gazdasági tényeket ál­lapítanak meg. Ha városunk energia­ellátásával foglal­kozunk, szükségképpen keresnünk kell az összefüggést ezekkel az elvekkel. És ezt az összefüggést hamarosan meg is találjuk. Honnan kapja Szeged a villamosnergiát? A köz­vélemény nyilván a Szegedi Erőművet tartja számon városunk energiaforrásaként. Ha ez így van, akkor a közvélemény elmaradt a való helyzettől, ugyanis az Erőműtől városunk villamosenergia-ellátásának csak egy részét, méghozzá jelentéktelenebb részét kapja. Szegedet is bekapcsolták az országos , 120 ezer vol­tos villanyhálózatba, így a város ellátásához szükséges energia nagy része ezen a hálózaton keresztül a nagy erőművekből érkezik. Mindjárt meg kell állapítanunk, — hogy világosabban kitűnjön az összefüggés azokkal az elvekkel, amelyek az SZKP XX. kongresszusán el­hangzottak —, hogy a kisebb kapacitású Szegedi Erő­mű által termelt energia előállítása drágább, mint azé a villamosenergiáé, amelyet az országos hálózatból ka­punk. De a nagyobb méretek előnyösebb volta nemcsak a villamosenergia előállításában, hanem vezetésében is megmutatkozik. A Délma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat már hét éve folytat egy nagyszabású munkát, amely 1957 közepére fejeződik be. A város belső ellá­tása ugyanis kétezer voltos vezetéken történt. Ez nem volt előnyös, mert a kétezer voltnál nagy veszteségek jelentkeztek, és mert a vezeték keresztmetszete megle­hetősen szűk volt a gyors ütemben növekvő fogyasz­táshoz képest. A fogyasztás növekedésére jellemző, hogy Szeged energia­igénye évenként 8 százalékkal emelkedik, s ez azt jelenti, hogy 1960—62-ben már a mainak kétszerese lesz a villany­energia-fogyasztás. Emellett a régi kábelek már el is avultak. Most tehát fokozatosan áttérnek a 6 ezer voltos vezetékekre, át­építik a transzformátor-állomásokat, kicserélik a föld­alatti kábeleket. A régi vezetékek szűk keresztmetsze­tének a kárát legjobban maguk a fogyasztók érezhet­ték. A szűk keresztmetszetű kábelek nem bírják töké­letesen ellátni a növekvő fogyasztást, s így csökken az áram feszültsége. A feszültség 5 százalékos csökkenése pedig a fényerő 25 százalékos csökkenését vonja maga után, s halványan világít a lámpa. Ebben az esetben hiába használnak nagyobb égőt, ez csak rontja a hely­zetet, és csupán a fogyasztás növekszik. A város külső területén is hatalmas méretű a fo­gyasztás növekedése. A nagykörúton kívül, a régi 220 voltos légvezetékek 25—30 esztendős hálózata sem ké­pes tökéletesen ellátni a lakosságot. Különösen Alsó­városon és Móraváros egy részén gyönge a villamos­­energia-ellátás. De javításra szorul a perifériák­ ener­gia-ellátása is. Éppen ezért hosszabbítják meg a fodor­telepi végállomástól az Új-Petőfitelep közepéig a ma­gasfeszültséget, Béketelepet ezért kapcsolták át a tég­lagyári transzformátor-állomáshoz, ugyanezért építet­ték át az egész újszegedi hálózatot az elmúlt évben 6 ezer voltosra. Az üzemek energia­ellátásában hasonlóképpen a szüntelen fejlődés okoz problémát. Új gépekkel szere­lik fel a gyárakat, növekszik a villamosenergia-igény. Ezt az igényt általában 6 hónappal előbb jelenteni kell, hogy tervszerűen gazdálkodhassunk a villamos­energiával is. Már sok zavar keletkezett abból, hogy az üzemek mindenre gondoltak, csak éppen arra nem, hogy fejlődésünkkel párhuzamosan több villamosener­­giára lesz szükségük. A város energia-hálózatában nagy gondot okoz a közvilágítás is. A közvilágítás falakon végigfutó veze­tékeken kapja a villanyáramot. A tervek szerint 5 év alatt földalatti kábelekbe szerelik a közvilágítás ellá­tását. Természetesen emellett növelik a közvilágítás területét is: az idén mintegy 75 új lámpát szerelnek fel a város, főleg a perifériák területén. A város energia­fogyasztása tehát évről évre nö­vekszik és ezzel párhuzamosan fejlesztik, korszerűsítik a hálózatot. Kérdés azonban, hogy ehhez a hatalmas és növekvő igényhez képest biztosított-e az elkövetkező évekre az energia­ellátás? Mivel — amint említettük — városunk a fogyasztásához szükséges energia nagy­­részét az országos hálózatból kapja, szükséglete mes­­­szemenően biztosított. Az országos hálózat ötször­­annyi villamosenergiát képes szolgáltatni Szegednek, mint amennyire jelenleg szüksége van. Ez a megnyug­tató adat azonban nem menti fel a fogyasztókat az energia­takarékosság feladatától. Közismert, hogy új ötéves tervünk milyen hatalmas mértékben kívánja fejleszteni iparunkat. Az ipar fejlesztéséhez nélkülöz­hetetlen a villamosenergia. A villanyárammal való ta­karékoskodásra tehát éppen e tervek megvalósítása érdekében van szükség. Az MDP Központi Vezetőségének távirata a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságához A Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bi­zottságának, Ulan-Bator Kedves Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében forró elvtársi üdvöz­letünket küldjük a Mongol Népi Forradalmi Párt meg­alapításának 35. évfordulója alkalmából. Teljes sikert kívánunk Önöknek ahhoz a harchoz, amelyet a mongol nép a szo­cializmus építéséért, a béka megvédéséért vív. Mély meg­győződésünk, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt veze­tésével a mongol nép ebben a harcban diadalmaskodni fog. Forró kommunista üdvöz­lettel: a Magyar Dolgozók­­ Pártja Központi Vezetősége A műszaki intézkedési tervek végrehajtásáért A Délmagyarország portyázó bri­gádja e héten három szegedi üzemet keresett fel, s az üzem vezetőivel együtt megvizsgálta, hogyan hajtot­ták végre az intézkedési terveket. Még az elmúlt évben minden üzem a technika korszerűsítésére, a termelé­kenység emelésére — a dolgozók ja­vaslata alapján — intézkedési terve­ket készített. Ezek előírják, mit, mi­korra valósítson meg a vállalat veze­tősége. A tervek elkészítésénél a mű­szakiak figyelembe vették az adott­ságokat, s az elkészített határidőt úgy állapították meg, hogy azok reálisak legyenek. Portyázó brigádunk ezért el­sősorban is azt vizsgálta, hogy a vál­lalt határidőre végrehajtották-e azo­kat a feladatokat, melyek az intéz­kedési tervben szerepelnek. Jobban ragaszkodjanak a határidőkhöz a Szalámigyárban Tartsák be a határidőket a Bátor gyárban is január 1-re vállalták. Ez sem történt meg. Itt ismét jelentkez­tek az „objektív okok“. Állító­lag nem volt megfelelő anyag a kések elkészítéséhez. A műszaki intézkedési terve­ket nézve azt kell megállapíta­ni, hogy­ a Szegedi Bútorgyárban hozzákezdtek azok megvalósítá­sához, de a határidőket nem tart­ják be. Elkészült a laticel gu­mihenger is, amely az enyvég­zésnél jelent majd komoly anyagmegtakarítást. Már ki is próbálták, de végezetül edény­hiány miatt nem használják. El­készült az orsószorító és a szek­rényszorító is, közülük az egyik nem is szerepelt a tervben. Di­cséretre méltó, hogy a Bútor­gyárban törekednek a munkák megkönnyítésére, mechanizálá­­sára. AZ AZONBAN nagy­ hiba, —• joggal tartják a dolgozók fele­lőtlen ígérgetésnek —, hogy az intézkedési tervbe vett pontok közül ötből mindössze egy­ való­sult meg az első negyedév fe­léig. A Bútorgyár műszaki ve­zetőinek és nem utolsósorban a pártszervezetnek szorgalmaznia kell az 1955. október 26-án ké­szült intézkedési terv maradék­talan végrehajtását. A dolgozók joggal mondhatják, hogy önkölt­ség-csökkentési, anyagtakaré­kossági és minőségi terveket csak úgy tudják maradék nélkül valóra váltani, ha az általuk ja­vasoltakat, melyet intézkedési tervbe is vettek, megvalósítják. A Bútorgyár vezetői vonják le a következtetést, s a dolgozók előtt tett vállalásaikat ma ra­gozni. A csapozógép beállítását dók nélkül hajtsák végre! A Szegedi Szalámigyárban sok­ a műszaki tennivaló, ha az idei felemelt tervet telje­síteni akarják, ha a megnö­vekedett szükségletet ki akarják elégíteni. A gyár te­rülete az elmúlt 10 év alatt nem gyarapodott, viszont a termelés a felszabadulás óta megnégyszereződött. A ter­melés fokozásának egyik­ leg­nagyobb gátja az, hogy a raktár­kapacitás nem elegen­dő. A szalámi igen raktárigé­nyes áru, 6—8 hónapig kell a raktárban állnia, mielőtt a fogyasztókhoz kerülhet. Ha pedig a raktárak megtettek — ahogy ez gyakran előfor­dul —, nem lehet termelni, mert a félkészárut nem tud­ják elhelyezni. Pártunk KV határozata nyomán létrejött műszaki in­tézkedési terv a Szalámi­gyárban lényegében ezzel a problémával, a raktár kapac­itás növelésével foglalkozik, ennek növelését ütemezte be. A terv­ egész évre szól, természetesen van­nak olyan pontjai, mezeket az első negyedévben kell va­lóra váltaniok. A terv egyik pontja a rak­tárhelyiségek gőzfűtéssel való berendezését irányozza elő. A határidő: március 1. A gőz­fűtésre azért van szükség, mert ezzel csökkenteni tud­ják az áruk átfutási idejét, a nagyobb melegben hamarább szárad és érik a szalámi. Ugyanis minél jobban csök­ken a levegő hőmérséklete, annál jobban fokozódik pá­ratartalma. A párás levegő pedig nemcsak lassítja a száradást, hanem árt is az árunak. Ennek kiküszöbölé­séhez a fűtésre tehát igen nagy szükség van. Az intéz­­­­kedési tervet viszont már nem teljesítik március 1-re, körülbelül egy héttel hétnek. Ez mindenképpen hiba. A műszaki intézkedési tervben szerepel egy, a tele­pen kívül fekvő, 10 vagon áru befogadására szolgáló raktár állványzattal való át­adása is. Ennek határideje szintén március 1. Azonban 15—20 napon belül a raktár nem lesz átadható állapot­ban. Az indoklás az, hogy a tűzoltók a raktár át adott ál­lapotában nem találták al­kalmasnak; átépítések, mó­dosítások váltak szükségessé. Ez az indok azonban nem nagyon elfogadható, hiszen a tűzoltók követelményeit a gyár műszaki vezetői már régen ismerik — ha nem is azóta, mióta műszaki intéz­kedési tervet készítettek — ezt figyelembe véve kellett voln­a a munkálatokat elvé­gezni.­­ Tulajdonképpen ez a két feladat várt megvalósításra az első negyedévben. Azon­ban szükségessé vált egy ké­sőbbi előirányzatot a negyedév­re előre hatni. A hét darab füstölőben a ventilláció megjavítását jú­nius 30-ig tervezték eredeti­leg elkészíteni. Mivel a ven­­ti­lláció szintén a szárítás fo­lyamatának gyorsítását szol­gálja, továbbá a ventilláto­rok és a motorok nem elég erősek. Emellett a ventilláció irányát is meg kell változtat­ni minél hamarább, helyes, hogy a határidőt március 30-ra előrehozzák. A munká­latok már folynak, és úgy mutatkozik, hogy az előre­hozott határidőre a munkát­­ is készítik. A SZEGEDI BÚTORGYÁR­BAN ismét az asztalra került az 1955. október 26-án készített műszaki intézkedési terv. Juhász László a vállalat vezetője, Rub Vilmos műszaki vezető és a „Délmagyarország“ portyázó brigádjának egyik tagja pont­­ról-pontra megnézte, mit való­sított meg eddig a vállalat a kitűzött tervből. Megállapítot­ták, hogy­ az elmúlt év utolsó negyedére tervezett új szárító­­berendezés beállítása mind a mai napig nem történt meg. A vállalat vezetősége szerint azért maradt ez el, mert a berende­zést gyártó vállalat június he­lyett november végén szállította le a berendezést és ekkor már nem akadt kivitelező vállalat a beszerelésre. Most az első ne­gyedév közepén a Szolnoki Vas­ipari Vállalat elvállalta a be­szerelést, a munkálatokat már meg is kezdték. Jobban tette volna a vállalat vezetősége, ha mellőzi a könnyelmű ígéretet és a berendezés beállítását csak­ az 1956-os év első negyedére ter­vezi. AZ ELSŐ NEGYEDÉVRE tervezettek közül megvalósult a szalagcsiszológép beállítása. A próbák azt mutatják, hogy a gép jó, de nem használják, mert a csiszolópapír könnyen szakad rajta. A vállalat vezetősége most intézkedett, hogy a csiszolópa­pírt vászonra ragasztva küldjék. A vállalat a gép beállítását ja­nuár 1-re tervezte. A valóság azonban azt mutatja, hogy a gép csak az első negyedév vé­gén tud teljes kapacitással dol­ Jól halad a műszaki intézkedési terv végrehajtása Lépést tartanak a fejlődéssel a Szőrme és Bőrruhakészítő Vállalatnál Egyre magasodnak a fris­sen vont falak a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál. Egy egészen új, korszerű üzemrész épül itt — s bátran mondhatjuk, hogy ezt az épületet a szőrmeipar legkorszerűbb gépeivel népe­sítik be. Nem arról van szó, hogy a jelenlegi gépeket újakkal cserélik föl! Az em­berek megtalálták annak módját, hogy a kisipari jelle­gű üzem ránkmaradt gépeit a korszerű üzemi termelés kö­vetelményei szerint tovább­fejlesszék. Néhány év alatt az üzem dolgozói olyan messze elkerülték a felsza­badulás előtti szőrmeipari technikát, hogy szinte egyetlen munkafolyamat sincs, amelyet a régi tech­nikai színvonalon végezné­nek. És ez az új technika elsősor­ban az üzem dolgozóinak öt­leteiből, és találékonyságából született meg. A műszaki színvonal emelésének terveit is a dolgozók nagyszerű gon­dolataiból, ötleteiből állítot­ták össze. Az esztendő első negyed­évére bőven jut a megoldan­dó feladatokból. A tev pont­jai már nagyobbrészt megva­lósultak és a termelés men­­­n­yiségi és minőségi javulását szolgálják. Az eddigi munka alapján úgy tűnik, hogy egyetlen feladatot sem kell a második negyedévre átvinni. Ellenkezőleg: a következő negyedév műszaki intézke­dési tervének egyes pontjai­val már most foglalkoznak. A bélésbőrök előrámázását már nagy haszonnal alkal­mazzák. Készül a hulladékszortírozó asztal és az utolsó simítá­sokat végzik a gomblyuka­­zás gépesítésének megoldá­sán. A kopasz és hibás bőrök gyártás előtti javítása szintén gyakorlattá vált. Pár nap múlva dolgozik a szőrmeka­­bát-párológép is. A hideg enyhülése lehetővé tette, hogy a tervezett zárt­­ciklusú termelést is megvaló­sítsák. Eddig a táblák vasa­lása Pesten történt, most ezt a munkafolyamatot is itt végzik, s így a termelés telje­sen zárt ciklusban halad. Az építkezés arra sarkalja az üzem dolgozóit, hogy na­gyobb ütemben végezzék a műszaki fejlesztést. Ezért már most dolgoznak a má­sodik negyedévi műszaki intézkedési terv legfonto­sabb célkitűzésein. Wéber elvtárs elkészítette a mozgatható anyagtartó állvá­nyok műszaki rajzát, s az el­ső mintadarab hamarosan el is készül. Az anyagtakarékosságot szolgálja a ruházati cikkek­nél felhasználására kerülő bőrök műbőrrel való helyette­sítése. Már most nyomoznak megfelelő műbőr után, hogy a második negyedévre bizto­sítsák az üzem szükségletei­nek ellátását. Folyamatban van a szinkron­szalag meg­szervezéséhez szükséges mun­kahelyek elkészítése is. És mi mindent valósítanak meg még, amit a terv nem is említ! A dolgozók kezdeményező- és alkotóereje mindig többre képes, mint amen­­­nyit a műszaki fejlesztési terv tartalmaz. Haris László és Gémes Jó­zsef közös újítása a szűcsgé­pekre szerelt szem- és arcvé­dő a munka fokozott bizton­ságát szolgálja. Az elroppanó tű nem vágódhat többé a dol­gozó arcába, vagy szemébe. Egy másik újítás , Bakai Ferenc, Gémes József és Szabó B. Antal újítása pedig lényeges ugrást jelent a szőr­­meszabászatban. A szabászat gépesítésének megoldását dolgozták ki, s ezzel a mun­kafolyamatot lényegesen meggyorsították. Ráadásul olyan ügyes és olcsó eljá­rást választottak, hogy csu­pán egy kis vágószerkezetet kellett építeni, s ez a varró­gépre szerelve elvégzi a sza­bást. Jó ütemben halad a mű­szaki intézkedési terv meg­valósítása a Szőrme- és Bőr­­ruhakészítő Vállalatnál és ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy ezelőtt fejlődésében hosszú időre megrekedt szőrmeipar is lépést tud tar­tani a technika általános gyors fejlődésével.

Next