Délmagyarország, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-01 / 128. szám
oEimmoRszuG9 Tito elnök feleségével és kíséretével elutazón Moszkvába Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke a szovjet kormány meghívására május 30-án Belgrádból feleségével együtt hivatalos látogatásra elutazott a Szovjetunióba. A jugoszláv nemzeti zászlókkal díszített pályaudvaron Tito elnök búcsúztatására megjelent Mosa Pijrole nemzetgyűlési elnök, Alek Szandar Rantkovics, Szvetozar Vukmanovics és Radoljub Csolakovics, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettesei és több más személyiség, köztük nemzetgyűlési képviselők, a tábornoki kar tagjai, a tudományos, Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke Szovjetunióba való elutazása előtt a TASZSZ belgrádi tudósítójának kérésére nyilatkozatot tett. Többek között a következőiket mondotta: Utazásunkat úgy kell tekinteni, mint a két ország közötti viszony igen gyors rendeződésének és baráti együttműködésének eredményét. Különösen nagy szerepet töltöttek be ebben a belgrádi nyilatkozat és azok a megbeszélések, amelyeket a nyilatkozat aláírása idején folytattunk a szovjet vezetőkkel. Ily módon most megállapíthatjuk, hogy e nyilatkozatnak a mi viszonyunkra vonatkozó összes tételeit maradéktalanul teljesítettük. Szeretném kiemelni azt a rendkívül fontos tényt is, hogy a két ország közötti viszony, mint két egyenjogú állam viszonya, tökéletesen világos és szilárd jelleget k akulturális és művészeti élet képviselői. Megjelentek Tito elnök búcsúztatására a Szovjetunió jugoszláviai nagykövetségének munkatársai, valamint a jugoszláv és a külföldi sajtó képviselői. Tito elnökkel és feleségével együtt a Szovjetunióba utazott többek között Edgar Kardelj, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese, Kacsa Popovics külügyi államtitkár és Mijalko Todorovics. Tito elnökkel együtt utazott a Szovjetunióba Firjubin jugoszláviai szovjet nagykövet is. pott és hogy ez alatt az egy év alatt majdnem teljesen kiküszöbölődtek mindazok az elemek, amelyek kétségessé tehetnék viszonyunk jellegét. Ezzel egyszersmind azt is ki akarom domborítani, hogy elvesztették alapjukat azok az egyesek által hangoztatott feltételezések, hogy Jugoszláviát független helyzete elvesztésének veszélye fenyegeti. Többé nincsenek közöttünk nagy és nehezen megoldható problémák. Eredményesen felszámoltuk a múltban felhalmozódott majdnem összes negatívumokat, kölcsönösen levontuk ebből a következtetéseket és kiépítettük az utat a sokoldalú gazdasági, politikai és kulturális együttműködéshez. Ami a külpolitikai kérdésekben megnyilvánuló együttműködésünket illeti, azt tartom, hogy nem szabad lebecsülni azokat az eredményeket, amelyeket eddig elértünk, mivel a Szovjetunió és Jugoszlávia közös nézeteket vall olyan nagy fontosságú kérdésekben, mint például a leszerelés, a kollektív biztonság, a békés és aktív egymás mellett élés, a béke megszilárdítása, a nemzetközi gazdasági és kulturális együttműködés, stb. Ha eltérnek nézeteink néhány nemzetközi esemény vonatkozásában, ezek jelentősége nem lényeges. Véleményem szerint ez normális olyan államok viszonylatában, amelyek önálló külpolitikát folytatnak. Magától értetődő dolog, hogy a külpolitikai együttműködés fejlesztésének folyamatában azonos nézeteket lehet majd elérni azokra a problémákra vonatkozóan is, amelyekben most különböző véleményt vallunk. Ha elemezzük kormányunknak az utóbbi időben folytatott külpolitikáját — amelynek legfőbb célja a béke megőrzése, és a nemzetközi együttműködés, a békés egymás mellett élés megteremtése az államok között, függetlenül azok belső rendszerétől — úgy hiszem, nem lehet kétségbe vonni, hogy utazásunk célja és óhajunk a szilárdabb együttműködés kiépítése Jugoszlávia és a Szovjetunió között. A Szovjetunióba indulva Jugoszlávia népei nevében forró üdvözletet küldöm a Szovjetunió népeinek, boldogságot és további sikereket kívánok nekik fejlődésükben. Tito elnök nyilatkozata Nagygyűlés a Rákosi Művekben (Folytatás a I. oldalról), rendeleteink szigorú betartása legyen az irányadó. Mindez megerősíti népi demokratikus rendszerünket, a munkásosztály hatalmát és előseHegedűs elvtárs ezután áttért a nemzetközi helyzet elemzésére, s először is a nemzetiközi feszültség enyhüléséről beszélt. — A magyar kormány arra törekszik, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke biztosításához — mondotta —. Ez a cél vezette kormányunkat akkor, amikor a hadsereg létszámát 20.000 fővel csökkentette, s amikor a közelmúltban határozatot hozott arról, hogy a déli határok után a nyugati határon is el kell távolítani a műszaki zárat. A kormány arra törekszik, hogy szélesítse nemzetközi kapcsolatainkat. Tárgyalásokat kezdeményezett diplomáciai kapcsolatok felvételére Afganisztánnal, Brazíliával, Japánnal, Libanonnal, Mexikóval, Uruguayjal. Néhány nap múlva MaA szocialista tábor országai között különösen jelentős az egyes országok dolgozói közötti személyes kapcsolatok kialakítása, a turistaforgalom, a küldöttségek látogatása. Ez év 5 hónapja alatt hatóságaink kétszer annyi kiutazási engedélyt adtak ki, mint tavaly az egész esztendőben. A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott, amelynek értelmében a népi demokratikus országokba útlevél nélkül, a személyi igazolványokhoz csatolt betétlappal és a fogadó ország vízumával lehet utazni. A határozatot az érdekelt országok kormányai most ratifikálták, s a rendelkezés 2 hét múlva hatályba lép. Ez az intézkedés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kiutazási engedély megszerzésének ideje lényegesen, megrövidül, költségei pedig az eddigiek felére csökkennek. Külföldi kapcsolataink fejlesztésében jelentős esemény, hogy sikeresen befejeződtek Jugoszláviával a gazgít, hogy országunkban meggyorsuljon a haladás és azok a nagyszerű célok, amelyeket második ötéves tervünk irányelvei tartalmaznak, hiánytalanul megvalósuljanak. gyarországra érkezik a finn parlamenti küldöttség. Meghívtuk a török parlamenti küldöttséget is. A múlt héten körünkben üdvözölhettük a brazil szenátus külügyi bizottságának elnökét, s a szenátus másik tagját. Ellátogatott hazánkba a brazil parlament képviselőinek népes csoportja is. Ugyancsak itt járt S^Kílán kereskedelmi minisztere és a közelmúltban Magyarország vendége volt egy burmai és egy egyiptomi miniszter. Egyre több kapitalista országgal kötünk gazdasági szerződéseket. A magyar kormány tehát nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is eredményesen munkálkodik a nemzetközi helyzet megjavításában, a béke fenntartásában. Együttműködésünk a szocialista tábor országaival egyre sokoldalúbbá válik. Vasági és pénzügyi kérdésekről folytatott tárgyalások. Az aláírt gazdasági és pénzpénzügyi megállapodás szerint Magyarország öt év alatt , egyenlő részletekben elosztva 85 millió dollárt fizet Jugoszláviának. E nagy összegnek megfizetése természetesen komoly terhet ró népgazdaságunkra. A magyar kormány a tárgyalások során elismerte és vállalta az 1947—1948-ban felvett jugoszláv kölcsön visszafizetését, amelyből — a kamatokat is számítva — mintegy 25 millió dollárt kitevő adósságunk maradt vissza. De ugyanakkor a hátralévő mintegy 90 millió dollárt kitevő háborús jóvátételi összeg jelentős csökkentését kérte. Ennek a kérésnek a jugoszláv kormány részben eleget tett, amikor elengedte a hátralévő jóvátételi összeg egyharmadát, kb. 30 millió dollárt. Ezen az alapon jött létre a megegyezés. Hegedűs elvtárs a továbbiakban megállapította, hogy országunk bel- és külpolitikai helyzete egyre szilárdabb lesz. A régi rend hívei közül is egyre többen látják, hogy az az út, amelyen országunk 1945 óta fejlődött, feltartóztathatatlanul vezet előre — mondotta. Ebből a felismerésből a régi rend hívei közül is sokan arra a következtetésre jutnak, hogy számukra is célszerűbb beleilleszkedni népi demokratikus rendszerünkbe. A pártnak, a munkásosztálynak nem érdeke, hogy az osztályharc élesedjék. Inkább érdeke, hogy az osztályellenség — belátva a népi demokrácia elleni harc értelmetlenségét — fokozatosan visszavonuljon. E célnak megfelelően a kormány intézkedései továbbra is arra irányulnak hogy a régi rend hívei — akik belátják hibájukat és hajlandók bekapcsolódni az építőmunkába — munkájuk szerint ítéltessenek meg. Ez a törekvés vezette a kormányt amikor pár héttel ezelőtt a püspöki kar kérésére javaslatot tett arra, hogy az Elnöki Tanács részesítse kegyelemben Grősz Józsefet és hozzájárult ahhoz, hogy Grősz József mint kalocsai érsek működjék, s egyben ellássa a katolikus püspöki kar vezetőjének tisztét. Az a véleményünk, hogy’ Grősz József nézeteiben ugyanúgy, mint sok más egyházi személy gondolkozásában is — az elmúlt években bekövetkezett nemzetközi és belső fejlődés hatására — jelentős változás ment végbe. Ezt mutatja Grősz József kalocsai érsek nyilatkozata, melyben kijelentette, hogy bőséges fiú, engedelmes polgára lesz a Magyar Népköztársaságnak és arra törekszik, hogy a katolikus egyház és az állam közötti kapcsolat egyre jobban elmélyüljön. A munkásosztály hatalmának megerősödése lehetővé tette, hogy belpolitikánkban sokkal nagyobb súlyt helyezzünk a felvilágosító, meggyőző munkára. Hegedűs elvtárs végezetül arról beszélt, hogy fejlődésünk elkövetkezendő szakaszában mily rendkívül fontos szerepe lesz a dolgozó tömegek kezdeményező készségének, aktivitásuk kibontakoztatásának. Úgy, ahogy a múltban, a jövőben is a munkásosztály helytállása lesz az alapja további fejlődésünknek — mondotta — ez a helytállás lesz magyar népi demokrácia további sikereinek is legfőbb biztosítéka. A nemzetközi helyzet két hét múlva útlevél nélkül lehet a népi demokratikus országokba utazni Péntek, 1956. június 1. a mozart emlékévet a szegedi Nemzeti Színház nem ünnepelhette volna meg méltóbban, mint az operairodalom ritka szép gyöngyszemének a Don Juannak színrehozatalával Ez a bemutató emlékezetes marad nemcsak a szegedi színház történetében, hanem a magyar operajátszás életében is, hiszen első alkalom, hogy vidéki színház együttese erre a minden szempontból nagy igényeket támasztó opera előadására vállalkozott. A szegedi Don Juan bemutató a szokatlan feladattal járó nehézségeket sikerrel győzte le. Rubányi Vilmos a színház zenei igazgatójának és a fiatal rendezőnek. Kertész Gyulának irányításával a döntő figyelem a zene stílusos, mozarti szellemű megjelenítésére fordult. Az opera előadásról-előadásra fejlődő összképe salakmentesen, minden lényeget háttérbe szorító külsőség nélkül felszínre hozza a nagy zenei lángelme drámai művészetének szinte minden varázslatos szépségét-A DON JUAN téma évszázadok óta napjainkig kísért regényben, drámában, operában, de a mozarti megformálás nagyszerűségét más próbálkozások nem tudták megközelíteni. Mindez nem véletlen. Mozart a francia forradalmat megelőző években a főúri életforma legvakmerőbb, gáttalan megnyilatkozását láthatta az élet erkölcstelen habzsolására, de ugyanakkor a történelem már a kérlelhetetlen elbukás végzetével fenyegetett. Az utolsó pohár kiürítésének ezt a végzetes mámorát sűríti mesteri drámában Mozart, s adja át intő példaként a következő nemzedékek hosszú sorának. De Mozart nemcsak ezt a történelmi pillanatot ragadja meg. A szereplők jellemeiben örök emberi tulajdonságok voméjait rarzolja meg élettelien, sok egyéni színnel, a zenei tipizálás legmagasabb rendű példáit nyújtva. Don Juan nemcsak erkölcstelen nőcsábító , ragyogó férfiideális, az élet szinte megrészegült szerelmese, telve hősi bátorsággal, de el kell buknia, mert szemben áll az élet egész erkölcsi rendjével. A hősi nagyszerűségnek és az erkölcsöt sárbatipró jellemnek feszült kettősségét ábrázolnia a színészi feladatok egyik legnagyobbika. Horváth József ezt a feladatot csak részben tudta megoldani. Leporellóval, Masettoval szemben segíti férfias magabiztossága, de az élet teljes forgatagában nem tud olyan mozgató erővé válni, amint azt szenvedélyei irányítanák. Ezért emelkedik ki alakításából a második felvonás első képe Elvira erkénye alatt és a temető jelenet, s ezért szürkül el szerepe a felvonásokat lezáró együttes képekben. Horváth József biztos muzikalitással énekel, viszont a sodróbb lendületű számokat, kevésbé győzi technikával. LEPORELLO, Don Juan szolgája sok színből, sok arcélből összetett jellem. Szolga, de sokszor felette érzi magát urának. Nemcsak fél tőle, nemcsak örül, hogy ura fényében sütkérezhet, hanem bírálója is, sőt megveti őt. Sinkó György a Mozart által festett Leporello alakját sok szívvel, kedves humorral ábrázolja. Színészi játéka sokszor szellemesen sziporkázó. Hangja meglepő könvedséggel győzi le a bravúros nehézségeket, minden fekvésben színesen, telten, kiegyenlítetten szól. Mégsem érezzük alakját teljesen hitelesnek, egyéniségének belső ellentmondásai nem tükröződnek eléggé, túlságosan csak szolga és árnyéka urának, sokkal több okossággal, férfiassággal önállóbbá kellene válnia. E helyett inkább az együgyű komikum felé hajlik. Az előadás nagy erőssége a női hármas kitűnő alakítása. Papp Julia, Donna Anna szerepében ezúttal is hangjának varázslatos szépségével ejti csodálatba hallgatóit, bárcsak még jobban felengedne játékának hidegsége. Így is hangjának kifejező muzikalitása sokat pótol ebből, panaszt, gyászt, ha kell bosszul sugárzó felindult áradásával drámai légikört teremt, megrendülő tiszteletadást követel. Moldován Stefánia, Donna Elvira szerepében a mozarti énekstílusban való meglepő biztonságát mutatta meg, ami még olyan lélegzetelállító nehézségű áriában is fölényesen érvényesül, mint a „Csókja csalfa, szíve léha’1 című Eszdur áriában. Megjelenése, arcjátéka sok árnyalatban festi a megcsalt, elhagyott, de szerelméről lemondani nem tudó, mindent megbocsátó asszonyt Különösen kifejező néma játéka a regiszter ária alatt. ZERLINA szerepében megragadó, elbűvölő jelenség Herdál Valéria: Csupa szív játékával az előadás egyik legjobb alakítását nyújtja Játéka színészi skálájának gazdagságát tárja fel, amint érzékeny, nőies lelke válaszait kifejezi a körülötte zajló eseményekre. A gyermekes pajkosságtól a hódítani akarás vágyáig sok-sok érzés finom rajzát jeleníti meg. Énekét is ez az állandó érzelmi telítettség jellemzi, ami különösen vonzóvá válik a „Verd meg, verd meg jó Masetto" és „Légy csak jó szívem" című áriákban. Don Ottavió szerepében Megyesi Pál hangjának finom kulturáltságával, lágy hajlékonyságával tűnik ki. Különösen szépen csillannak meg ezek a tulajdonságok az első felvonás „Bármi ha sérti’ című G-dúr és a második felvonás híres virtuóz B-dúr áriájában. Bár néhol hangvétele, s ez vonatkozik színészi játékára is túlságosan tartózkodónak tűnik. Masetto, Z*nlina vőlegénye szerepében Bende Zsolt mutatkozott be. Kultúrált, nemesfényű hangja, különösen a magasabb fekvésekben jól érvényesült, színészi játéka vonzó, rokonszenves alakot állít elénk, de egy kicsit kifinomult ravaszsággal, nem pedig természetes paraszti ösztönnel. Kellemes meglepetést jelent, a kormányzó szerepében Szalma Ferenc művészi teljesítménye. Imponáló megjelenése, hangjának érces zengése kiválóan alkalmassá teszi arra, hogy a darab drámai csúcspontját a megfelelő intenzitásra emelje. Remélhetőleg ezután mind több szerepben találkozunk nevével. HOGY AZ OPERA zeneileg biztos alapokon nyugszik, az elsősorban a vezénylő Rubányi Vilmos karnagy érdeme Vezetése alatt a zenekar igazi mozarti szellemet áraszt, de nem a rokokó felhőtlen, idillikus hangulatában. Mozart muszikáját az teszi hallatlanul intuzívá, hogy az élet napfényes áradása mögött ott érezzük a tragédia állandó közelségét. Különösen vonatkozik ez Don Juanra, melynek tartalma, hangvétele tragikomikus. A zenekar minden szólama aprólékos gonddal megmintázott, az egész összhatása kiegyensúlyozott, arányos. A kitűnően összefogott zenei munka eredménye a nagyszerűen felépített finsu* lék. Az együttes jelenetek kicsiszolt összhangzása, zenei megformálása az előadás legszebb élményeit jelentik. Kertész Gyula sikerrel állta meg a vizsgájét, hiteles, életteli légkört tudott teremteni, mely felesleges külsőségekkel a figyellmet soha sem vonja el a zenei mondanivaló lényéről, sőt azt igyekszik aláhúzni. Néhol talán a komikum irányában történt egy kis elcsúszás, részben egyes jellemek — Leporello, Masetto —• részben egyes jelenetek beállításánál, például Elvira erkélye alatt. Sallay Eta koreográfiája stílusosan altalmazkodik ahhoz a zseniális mozarti ötlethez, mely Don Juan estélyén egyszerre három zenekaron három különböző táncot szólaltat meg. A szép kiállítású jelmezek Berte Jánosné és Horváth Ferenc tervezésében hitelesen tükrözik a szereplők társadalmi helyzetét, egyéniségét, sőt lelkiállapotát is. A díszleteket Forrai Gábor, mint rendez, tervezte, Sándor Sándor közreműködésével. A jelenetképek mértéktartó intim keretet adnak a zenében lezajló drámához. Néhol azonban gondosabb részletmunkára lett volna szükség például Don Juan palotája erkélyének belső kiképzésénél. Általában kisebb műszaki pontatlanságok máskor is zavarnak, például, miikor Don Juant tűz pusztítja el a fellobbanó lángok szegényes hatásúak. A DON JUAN nagysikerű bemutatója nemcsak a szegedi színház jó hírét öregbíti, de reméljük, hogy hatással lesz a város zenei műveltségének további emelkedésére is. Erdős János DON JUAN Operabemutató a szegedi Nemzeti Színházban Ideiglenesen felfüggesztették a fegyverszüneti ellenőrző bizottság tevékenységét A Reuter-iroda közli, hogy a dél-koreai ENSZ-parancsnokság bejelentette a semleges fegyverszüneti ellenőrző bizottság tevékenységének ideiglenes felfüggesztését. Az ENSZ-parancsnokság egyoldalú lépésének Indoklására azt állítja, hogy a fegyverszüneti egyezményt, a kommunisták részéről megsértették’’. Ki Ir Szen nyilatkozata Kim Ir Szen marsall, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke válaszait V. Praszad indiai újságíró kérdéseibe. Korea egyesítésének kilátásairól szólva Kim Ir Szen ezt mondotta: — Következetesen kitartunk amellett, hogy Korea egyesítésének kérdését mindennemű külföldi beavatkozás nélkül, magának a koreai népnek kell eldöntenie tárgyalások útján, demokratikus és kölcsönösen megértő alapon. Ez az egész koreai nép, minden koreai hazafi közös óhaja. — A délkoreai hatóságok azonban — folytatta Kim Ir Szen — nem veszik tekintetbe a koreai népnek ezt a követelését. Erőszakkal szeretnék elérni Korea egyesítését. Kim Ir Szen kijelentette: továbbra is minden erőfeszítésünkkel azon leszünk, hogy hazánk békés egyesítésére kimerítsük a nemzet minden erejét, beleértve Dél- és Észak-Korea valamennyi politikai pártját, tömegszervezetét és lakosságának minden rétegét. Párizs: Claude Gérarde újságírói«) ellen vádat emeltek „az állam biztonságának veszélyeztetése“ címén. Az újságírónőt amiatt a cikke miatt tartóztatták le, amelyet a Devunn című hetilap írt az algériai helyzetről. A cikken az algériai tárgyalások mellett szállt síkra. Claude Gérarde egyébként meggyőződéses katolikus. Ws (fäfcißwvillify&iy' Berlin: A német sajtó nagy figyelmet szentel annak a hírmagyarázatnak, amelyet Gaston Koblenz, a New York Herald Tribune nyugat-németországi tudósítója Adenauer kancellár küszöbönálló amerikai látogatásához fűzött. Az ismert amerikai újságíró megállapítom, hogy „ha Adenauer kancellár júniusban ellátogat Washingtonba, a nyugat-németországi helyzet kevésbé áll majd ellenőrzés alatt, mint korábbi amerikai látogatásai idején. Eisenhower elnöknek és Dulles külügyminiszternek ezúttal olyan kancellárral kell tárgyalnia, akinek hatalma kltínőben van“.• New York: A Broadway egyik színháza közölte, hogy előadásra lekötötte a „Klop“ című szovjet szatírát, amelyet jelenleg nagy sikerrel játszanak Moszkvában. i Párizs: A francia szenátus több napi vita után szerdán este 199 szavazattal 89 ellenében teljes egészében elvetette az öregségi alap létrehozásáról szóló kormánytervet.