Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-01 / 180. szám

r CFIMflGYARORSZÁGSzerda, 195«. augusztus 1. Az országgyűlés vitája a kormány beszámolója fölött (Folytatás az 1. oldalról) a hibák kijavítására, a gyorsabb előrehaladás legfőbb biztosítéka, fására. Hangsúlyozta, hogy a majd a Központi Vezetőség 1956. dolgozó néptömegek aktivitása július 18—20-i ülésén elfogadott alkotó bírálata és segítőkészsége határozatát méltatta. A Központi Vezetőség határozata választ ad egy egész sor problémára — mondotta Vég Béla elvtárs A határozat — mondotta — világos és biztos utat mutat, választ ad egy sor régen vitatott problémára, megjelöli a szocialista építőmunkában előttünk álló feladatokat. Dolgozó népünk helyesli a határozatot, egyetért vele. Különösen egyetért azzal, hogy a vitás kérdések lezárásával a figyelmet a múlt hibáiról a jelen és a jövő feladataira irányítsuk. A továbbiakban a Minisztertanács beszámolója alapján, ahhoz csatlakozva, gazdasági életünk néhány kérdéséhez szólt hozzá. Kiemelte az anyag- és energiagazdálkodás megjavításának fontosságát Az energiaellátás megjavításával kapcsolatban hangsúlyozta: a legmesszebbmenő takarékosság és az energiahordozók termelésének további növelése szükséges, hogy a következő év elején megfelelt kezdő tartalékkészletek adjanak rendelkezésre. Az anyagellátásról szólva hanA továbbiakban hangsúlyozta, hogy az előttünk álló gazdasági feladatok megoldásához a legnagyobb szervező erőt a második ötéves terv jelenti. Ebből következik, hogy jelenleg is és az elkövetkezendő években is e terv megvalósítására kell összpontosítani a párt, az állam szervező, vezető, irányító munkáját, dolgozó népünk alkotó tevékenységét. A mi terveink állami tervek, kiélező erejű törvényt jelentenek. Ugy Maakkor a tervezésnek a tömegek, alkotó kezdeményezésére kell támaszkodni, amely fejlődésünk meggyorsításának új lehetőségeit hozza felszínre. Pártunk, államunk, dolgozó népünk előtt álló gazdasági feladatok sikeres megvalósításának döntő előfeltétele, hogy minden ingadozás nélkül folytassuk az ország, ezen belül a gazdasági élet, s a gazdasági vezetés demokratizálását, s ezen keresztül biztosítsuk a magasabb színvonalú gazdasági vezetést. A termelés jobb megszervezése, s a dolgozók egyre növekvő anyagi szükségleteinek minél jobb kielégítése megköveteli a már eddig megtett gazdasági intézkedéseken túl a még meglévő túlzott centralizálás fokozatos kiküszöbölését; ma A Minisztertanács elnöke, Hegedűs András elvtárs beszámolóját illetően két kérdéshez szeretnék hozzászólni. Az egyik a szocialista demokratizmus kérdése, a másik — ahogyan Hegedűs elvtárs kifejezte magát — az írókkal való félreértések, illetőleg nézeteltérések ügye, — kezdte beszédét, majd így folytatta: Döntő fontosságúnak tartom, s mint a cselekvés vezérfonalát, csak helyeselni tudom azt az elvet, hogy ezután a vezetést nem az utasítások, direktívák, intern és egyéb rendeletek tömkelege, hanem a fő irányelvek alapos, meggondolt kidolgozása és az elmélyült, a korrekcióra menetközben is kész ellenőrzés fogja jelenteni, amivel mint következmény, az jár majd, hogy megnő az alsóbb szervek, elsősorban a helyi tanácsok feladata és jelentősége, illetőleg a tanácsok is fontosabb kérdésekben nem a végrehajtó bizottság, hanem a plénum, a teljes tanácsülés határozatai alapján fognak működni. Ezután így folytatta: köztudomású. S hogy milyen zéles és milyen egyetértő visszhangot váltott ki pártunknak és kormányunknak az a kezdeményezése, hogy falvaink nyilvános gyűlésen, minden kispünnényt pontosan méli ©goztatta, tekintettel arra, hogy az anyagellátás azok közé a kérdések közé tartozik, melyek leginkább foglalkoztatják az ipar dolgozóit, a pártnak és a kormánynak fokozott erőfeszítéseket kell tenni az anyagellátás megjavítására. Az anyagellátás megjavítását országos üggyé kell tenni, a pártszervezeteknek, szakszervezeteknek és az állami szervezeteknek össze kell fogni és szervező, felvilágosító munkával, valamint a szükséges gazdasági intézkedések megtételével kell elősegíteniök az anyagellátás megjavítását. Fel kell használni a cél elérésére a szocialista munkaversenyt is. A feladat nem könnyű, de biztos vagyok abban, ha a párt, a kormány, a szakszervezetek és a gazdasági szervek a dolgozókra támaszkodva hozzáfognak e feladatok megoldásához, az első eredmények rövidesen meg lesznek — mondotta. Népünkben nagy alkotó erők rejlenek. Feladatunk ezek felszínre hozása és a nép, a szocialista haza érdekében való felhasználása. Bátran kell támaszkodni a dolgozókra, meg kell hallgatni véleményüket és javaslataikat, ki kell kérni tanácsaikat, s ha ezek helyesek — és többnyire helyesek — intézkedni kell megvalósításukra. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai, a Minisztertanács elhangzott beszámolója nagyszerű távlatokat nyitnak dolgozó népünk előtt Most mindannyiunk előtt az a feladat, hogy a helyes határozatok végrehajtására mozgósítsunk minden erőt. Nem kétséges, hogy dolgozó népünk ugyanúgy, mint a múltban annyiszor, erejét nem kímélve fog dolgozni azon, hogy szocialista hazánk építésében előttünk álló feladatokat mind sikeresebben oldjuk meg. A Hegedűs András elvtárs által előterjesztett beszámolót elfogadta. Kiss Imre országgyűlési képviselő a Veszprém megyei tanácsok munkájával, Molnár Ernő országgyűlési képviselő pedig több budapesti problémával foglalkozott, majd Urbán Ernő képviselő szólalt fel; gelve vegyék le a kuláklistáról ártatlanul megbélyegzett középparasztokat, s amikor erről beszélünk, sokszor és joggal hivatkozunk a nép megsértett igazságérzetére. De kérdem, nem félmegoldásnak tartja-e a név igazságérzete azt az estet, amikor a középparasztok lekerülnek ugyan a kuláklistáról s erkölcsi, sőt anyagi kárpótlásuk érdekében is nagyon helyesen intézkedés történik, viszont az a funkcionárius, aki köztudomásúan személyes bosszú, vélt érdemhajhászás, vagy egyéb hasonló okok miatt tört a vesztükre, továbbra is a helyén marad, nem vonják felelősségre. Urbán Ernő egy példát említett és hozzáfűzte: Nem azért hoztam fel ezt a példát, hogy valami generális intézkedést sürgessek itt. Azt azonban szeretném megérni, hogy ilyen esetekben a járási és megyei tanács igenis, statuáljon példát. Az egyszerűsítés nem lehet tüneti kezelés —! És még egy dolgot, a szocialista demokratizmussal kapcsolatban. Bár a beszámoló is hangsúlyozta, hogy nehéz, bonyolult ügyről, bizonyos értelemben az egész államgépezet munkastílusának átállításáról is van szó, javasolnám, hogy a sajtóban, rádióban, de a mi saját munkánkban, a képviselői munkában is kapjon hangot a bizalom és a türelem többszöri, okosan megindokolt kérése. Meg kell magyaráznunk, hogy az olyan önmagukban helyes intézkedések, mint az egyszerűsítés, vagy a bürokrácia elleni küzdelem általában, csak olyanok, mint a helyi, a tüneti kezelés. Nem véletlen, úgy gondolom — és Hegedűs elvtárs is arra hivatkozott —, hogy eddigi kíEzután az elnök bejelentette: a beszámolóhoz több hozzászóló nincs, így a vitát bezárta. Az elhangzottakra Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt. — Tisztelt Országgyűlés, Képviselő Elvtársak! A vitában felszólaló képviselő elvtársak helyeselték a Minisztertanács beszámolóját eddigi tevékenységéről és azokat az elgondolásokat és terveket, amelyeket a Minisztertanács beszámolója az előttünk álló feladatokkal kapcsolatban ismertetett. Én ezért a zárszóban nem kívánok kitérni minden képviselő elvtárs felszólalására, csupán azokkal a kérdésekkel szeretnék foglalkozni, amelyeket a képviselő elvtársak felszólalásaikban a beszámolóval kapcsolatban javaslatként, vagy a Minisztertanács működésével kapcsolatban bírálatként felvetettek. Schátz elvtárs és Földvári elvtárs is igen erőteljesen vetették fel saját területük fejlesztésének problémáit. Achátz elvtárs Pécs városi fejlesztését. Földvári elvtárs Borsodét, a borsodi iparvidék fejlesztését. Azt hiszem mindkét elvtársnak igaza van. Tervezésünkben az elmúlt években a területi tervezés elvei, tehát az egyes területek komplex fejlesztésének szempontjai nem érvényesültek megfelelő módon. A minisztériumok az egyes területek fontosságát másképp és másképp értelmezték. Ez természetes is. Másképp értelmezi mondjuk Pécs fontosságát a Kohó- és Gépipari Minisztérium, mint a Vegyipari Minisztérium, vagy a Mezőgazdasági Minisztériumok valamelyike. A területtervezés jelentősége Ezért ezen a kérdésen, amelyet Achátz elvtárs és Földvári elvtárs felvetett, mi úgy igyekszünk segíteni — s a Minisztertanács már hozott is ilyen határozatot —, hogy az egyes megyei tanácsok végrehajtó bizottságai, illetve a kiemelt négy város végrehajtó bizottságai tervjavaslatot készítenek a Minisztertanácsnak. Amikor a Minisztertanács az éves terveket jóváhagyja, nemcsak az egyes minisztériumok tervjavaslatait hagyja jóvá, hanem jóváhagyja a megyei végrehajtó bizottságok, illetve a kiemelt városok végrehajtó bizottságai által előterjesztett tervjavaslatot is. Ez a módszer módot ad arra, hogy az egyes területek fejlesztésének kérdéseit együttesen tudjuk vizsgálni. Persze, ha segít is ez a módszer, rögtön hozzá kell tennem: mindazt a sok kérdést, amit Achátz elvtárs és Földvári elvtárs itt elmondott, nem fogjuk tudni nyomban megoldani. Ezeknek a megoldásához idő kell. A kérdések egy része olyan — azt azonnal hozzátehetem —, amely sürgős megoldásra vár. Ilyen kérdésnek tartom például Pécs vízellátásának továbbjavítását. Feltétlenül nagyon komolyan kell foglalkoznunk ezzel, s meg kell oldani. Ennyit a területi tervezéssel kapcsolatban. Földvári elvtárs nagyon határozottan vetette fel a berusérleteink az egyszerűsítésre nemegyszer újabb hivatalokat szültek. Az írókkal való nézeteltérésekből a nézetek teljes egysége lesz •— Végül néhány szót. —• ahogy Hegedűs elvtárs kifejezte magát — az írókkal való félreértések, illetve nézeteltérések dolgáról is. Mi volt szerintem a lényege ezeknek a félreértéseknek, illetve nézeteltéréseknek? Bizonyos türelmetlenség, csak részben indokolt aggodalom amiatt, hogy a XX. kongresszus tanulságainak alkalmazása a húzasok kérdését és bírálta ebből a szempontból a Minisztertanács munkáját. Azt hiszem teljesen jogos a kérdés felvetése kritikai módon. A beruházás az a területe a népgazdaságunknak, ahol a legkkirívóbbak az elmúlt években elkövetett mulasztások. A Minisztertanács látja ennek a kérdésnek fontosságát. Ezért egyszerűsítettük a beruházásokat, a beruházások előkészítését. A beruházások jóváhagyását a Minisztertanács a maga számára csak a legfontosabb beruházásoknál tartotta fenn, egyébként a beruházásokat a miniszterek hagyják jóvá. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartottuk azt is, hogy központosítani tudjuk erőinket a legfontosabb beruházásokra. A faluni panaszok orvoslásáról Földvári elvtárs elmondotta még, hogy a falun több olyan panasz van, amit gyorsabban kellene orvosolni. Azt hiszem, ebben sok az igazság, de engedje meg Földvári elvtárs hogy hozzátegyem: ezeknek a kérdéseknek az orvoslása nagyon nagy mértékben a helyi szervektől függ. Ezt nem azért mondom, mintha a felelősséget egyszerűen a helyi szervekre akarnám hárítani. Végső fokon minden hibáért, amit a helyi szervek elkövetnek, a Minisztertanács is felelős. De szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy sok lehetőséget nem használnak ki helyi szerveink az ilyen panaszok orvoslására, amelyet pedig ki lehetne használni. Mi bízunk államapparátusunk dolgozóiban és ezért bátran és határozottan akarunk azon az úton haladni, mi sajátos magyar viszonyainkra, vagy késik, vagy ha történik is ilyen irányú kísérlet, az a bátorság, a kellő következetesség hiánya, s a személyi kultusz maradványainak fel nem számolása miatt csak fél megoldást hozhat, — mondott a többi között, majd így folytatta: — Ezekre a nézetekre adott csattanós választ a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júliusi plénuma, s teremtett új helyzetet az irodalmi életben is. Biztosra lehet venni, hogy a nézeteltérésekből mihamarabb a nézetek teljes egyetértése lesz, s ezt művek is fogják bizonyítani, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak, azok elnökeinek és az igazgatóknak sokkal nagyobb hatáskört adunk azért, mert bízunk bennük. Ugyanakkor azonban meg kell mondani, hogy államapparátusunkban vannak olyan típusú dolgozók, akik nem oda valók. Ezeket ki kell tenni az államapparátusból. Először persze bírálni kell, de ha a bírálat nem segít, ki kell tenni. Ezután az országgyűlés elnöke a Minisztertanács elnökének beszámolójával kapcsolatban a következő határozati javaslatot terjesztette az országgyűlés elé: Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi a Minisztertanács beszámolóját az 1955. novemberi ülésszak óta kifejtett tevékenységéről és egyetért azon elgondolásokkal és tervekkel, amelyeket a Minisztertanács beszámolója az ipar s a mezőgazdaság további fejlesztésére, a gazdasági vezetés megjavítására, a dolgozó nép anyagi és műveltségi színvonalának emelésére, az állami s a gazdasági élet demokratizmusának széleskörű kibontakoztatására javasol. Az országgyűlés teljes mértékben helyesli és jóváhagyja a kormány külpolitikai tevékenységét, megbízza a Minisztertanácsot, hogy az államok közötti együttműködés ma már széles körben elfogadott, ismert alapelve alapján határozottan és következetesen folytassa külpolitikai tevékenységét, erősítse testvéri együttműködésünket a szocialista vNagyon helyeslem azokat a javaslatokat, amelyeket a képviselőtársak az egyszerűsítéssel kapcsolatban elmondottak. Ezek a javaslatok mind abban az irányban haladnak, hogy megfontoltan, a kérdést nem az akta oldaláról nézve nyúljunk hozzá az államapparátus munkájának megjavításához, és hogy az egyszerűsítést ne tekintsük egyszerűen egyes rubrikák megszüntetésének, hanem a kérdést a másik oldalról is nézve, az egyszerűsítéssel együtt hajtsuk végre a szocialista demokratizmus fejlesztését és államapparátusunk bizonyos mértékig új rendszereinek kifejlesztését. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy végezetül a Minisztertanács nevében megköszönjem azt a bizalmat, amely a Minisztertanács munkája iránt a hozzászólásokban megnyilvánult, megköszönjem azt a bizalmat, amely megmutatkozott abban, hogy a felszólaló képviselőtársak egyetértettek a Minisztertanács beszámolójával, és elfogadták a terveket, elgondolásokat. Engedjék meg, hogy megköszönjem azt a bizalmat is, amely abban mutatkozott meg, hogy a képviselőtársak bírálták a Minisztertanács munkájának fogyatékosságát. lágrendszer országaival, s mindenekelőtt a Szovjetunióval, továbbá a szocializmust építő Jugoszláviával, valamint minden békeszerető országgal. Az országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a jövőben is tegyen meg minden tőle telhetőt a nemzetközi feszültség csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében s biztosítsa, hogy országunk képviselete az Egyesült Nemzetek Szervezetében is elősegítse a magasztos cél elérését, a népek közötti barátságot, a tényleges leszerelés megvalósítását s ezzel együtt az egész világ békéjének és valamennyi ország biztonságának megvalósítását. A nemzetközi feszültség csökkentése s az általános béke és biztonság megszilárdítása az alapja annak, hogy népünk még magabiztosabban folytathassa békés építőmunkáját megújhodott szocialista hazánk felvirágoztatására. Szavazás után az országgyűlés a Minisztertanács elnökének beszámolóját s az előterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. (Taps.) A tervezetnek a tömegek kezdeményezésére kell támaszkodni A középparasztok sérelmeinek orvoslásáról Hegedűs András elvtárs válasza A határozati javaslat = HMEK) — Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára július 31-én, kedden fogadta Renato A. Giardinit, az Olasz Köztársaság távozó budapesti rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét. — Magyarország csatlakozott az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezményhez. A csatlakozásra vonatkozó okiratot a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett működő képviselete július 30-án az ENSZ titkárságán átadta. — Krasztjo Sztojcsev rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete július 31-én, kedden bemutatkozó látogatást tett Hegedűs András elvtársnál, a Minisztertanács elnökénél. Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke július 31-én, kedden fogadta Christian M. Ravndalt, az Amerikai Egyesült Államok távozó magyarországi rendkívüli követét és meghatalmazott miniszteriét, , Dobi István üdvözlő távirata a Svájci Államszövetség nemzeti ünnepe alkalmából MARKUS FELDMANN őexcellenciájának, a Svájci Államszövetség elnökének Bem Engedje meg Excellenciás Uram, hogy a Svájci Államszövetség nemzeti ünnepe alkalmából kifejezzem a magyar név, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében a svájci nép és az ön boldogulására irányuló szerencsekivánataimat. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Parlamenti küldöttségek cseréje Jugoszlávia és különböző országok között A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés közlése szerint ez év őszén több parlamenti küldöttség cseréjére kerül sor Jugoszlávia, valamint különböző európai és tengerentúli országok között. Szeptember 3-án érkezik Jugoszláviába a megyei szejm küldöttsége és ezt a látogatást a jugoszláv parlamenti küldöttség szeptember végén viszonozza. Szeptember 3-án a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés küldöttsége Csehszlovákiába utazik, hogy viszonozza a csehszlovák parlamenti küldöttség májusi látogatását. Mose Pijade vezetésével szeptember 23. és 29. között a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés küldöttsége Nyugat-Németországban viszonozza a Bundestag küldöttségének tavaly májusi látogatását. Október havában svájci, majd izraeli parlamenti küldöttség érkezik Belgrádba és előreláthatólag decemberben kerül sor a jugoszláv parlamenti küldöttség angliai utazására. Tárgyalások folynak parlamenti küldöttség-cseréről Magyarországgal és Romániával is.»«.