Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-01 / 282. szám
VILÁG EGYESÜLETEKl a magyar szocialista munkáspárt lapja XIII. évfolyam, 282. szám Vasárnap, 1957. december I. Ára: 50 fillér Terven felül gyárt a Szalámigyár, a Paprikafeldolgozó. Lassan elkopnak az év hónapjai. Most léptünk az utolsóba. Ez a tény arra készteti üzemeink vezetőit, hogy szinte napról napra figveljék a tervteljesítés alakulását, ügyeljenek, nehogy elmaradjanak. Több helyen nagyon neki kell gyürkőzni, hogy adósság nélkül lépjék át az új esztendő küszöbét. Másutt viszont már jelentik, vagy jelentették, hogy befejezték éves tervüket. Ezt legtöbb helyen azzal érték el, hogy a vállalat munkásai, vezetői összefogva, s minden erejüket latba vetve végezték munkájukat. Itt-ott azonban az is közrejátszott, hogy laza terveket adtak egyes minisztériumok a vállalatoknak. A tervteljesítés rácáfol a ki negyven vagonnal lobbi szalámiféleségei hétmillió forint értékű paprikát setlenkedőkre, a munkások lelkes munkája választ adott a kétkedőknek. Ma már elmondhatjuk: Szegeden igen szép eredmények várhatók az év végére. A hét végén két szegedi nagyüzem, a Szalámigyár, s a Papnkafeldolgozó Vállalat jelentette éves tervének teljesítését. Néhány napja érdekes statisztikát készítettek a Szegedi Szalámigyárban. Ebből kitűnik, hogy 1950-ben hatvanhat és fél vagon szalámit és hentesárut készítettek a gyárban. Ez is jóval több mint amennyit Pickék idejében termelt az üzem. 1953-ra már ez a mennyiség 151 vagonra emelkedett. A múlt évben annak ellenére, hogy a termelésben itt is érződött bizonyos ménékig az ellenforradalom hatása. 215 vagonárut készítettek. Az idei éves ? tervük annyi volt, mint a múlt évi teljesítmény, de már november végére teljesítették tervüket. Előreláthatólag mintegy 19 millió forint értékű áruval termelnek töb?bet. Ez mennyiségben mint-egy negven vagon szalámit és húsféleséget jelent . ★ A jó paraszti munka, a kedvező időjárás meghozta eredményét a paprikatermelésben is. Más esztendőkhöz viszonyítva az idén jobb termést takarítottak be, s áltaában időbért adták át a fel- I ■ dolgozó vállalatnak. Állami • gazdaságok, termelőszövet s • keretek és egyénileg dolgozó parasztok is. Az átvételek l nél ugyan voltak zavarok, de | • ez is csak többnyire abból is adódott, hogy a termelők egy f . része, különösen Csongrád • megye északi községeiben és X • városaiban nem akarták fel-is főzni az átadás előtt a panzi Ilkát, ömlesztve viszont a vállalat nem tudott minden • mennyiséget rövid egy hét alatt befogadni. A jó termés nagyban elő• segítette, hogy a vállalat noovember 28-án teljesítette termelési tervét. Természetesen ez a szén eredmény a vállalat dolgozói jó munkásának köszönhető elsősorban. Most újabb vállalást tettek a munkások, elhatározták, hogy az év végéig mintegy hétmillió forint értékű árut állíta•nak elő terven felül. Így • akarnak több paprikát biztosítani belföldi fogyasztásra Jás az exportszállítások részére is. Széd eredményeket ért el már eddig is az export- X szállításban is a Paprikafeldolgozó Vállalat. Az év december elsejéig terjedő tervét 175 százalékra teljesítette. A belföldi szállítási kötelezettségét is túlteljesítette 14 X százalékkal. Déli könyvvásár Ma kezdődik az ország minden városában, falujában az egy hónapig tartó téli könyvvásár, amelyre a szegedi könyvesboltok is felkészültek. A vásár alatt sok-sok szép, jó könyv várja a boltok polcain a szórakozásra, tudásra vágyakozókat. Nem mindig volt ez így. Kazinczy Ferenc még azt panaszolta: »Gyalázatos dolog, hogy a mi Magyaraink még ezen Magyar Epochában sem olvasnak. Híjában vádolta Szatsvai azzal az írókat, hogy drágán szabják könyveik árát« A kis példányszáratban megjelenő könyv akkor és még később is viszonylagosan drága volt. A múlt század közepén a Pesten megjelenő Politikai Újdonságok 1857. évi március 25-iki számában a következő hír jelent meg: »Szegedi tanyákon történt, hogy egyik gazda a szomszédos tanyatulajdonostól egy kopott könyvet kapott olvasgatni, melyet végig forgatván úgy megkedvelé, hogy mindenkép szerette volna azt birtokába keríteni; mivel pedig az igazi tulajdonos előtt is nagy becsben állott a könyv, végre megalkudtak egy mérő tiszta búzában, a mellynek árába, a könyv új korában koránt sem került. Ez eset is tanúskodik népünk olvasóvágya felől, csakhogy még sokan nem tudják, minő könyvet kellene megvenni.« Krúdy Gyula írta 1915-ben: »Hazánkban a könyv még mindig a legnagyobb luxuscikk. Valóban rendkívüli jó termésnek kell lenni, vagy derék kártyajárásnak, hogy Magyarországon az új könyveknek vevője akadjon.« Mennyire csodálkoznék Kazinczy Ferenc, Pákh Albert, a Politikai Újdonságok szerkesztője és a lapkiadó Heckenast nyomdászmester, Krúdy Gyula, ha itt járna az idei szegedi téli könyvvásáron. Milyen nagy lett az az olvasnivágyás, és nem kell már egy mérő tiszta búzát adni egy kopott fedelű régi könyvért. A társadalom fejlettségi fokának egyik ismertető jele a könyvszükséglet mértéke. Ez mind nagyobbá és nagyobbá válik napjainkban. Az egészséges olvasnivágyás, a tudásszomj úgy igényli a könyvet, mint a test az élet fenntartásához elegengedhetetlenül szükséges tápanyagokat. Minél nagyobb számban és minél jobb könyv jelenik meg egy országban, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy fiai nagyobb tudásra tegyenek szert. És erre manapság különösen szükség van. A jó könyv a szocialista kultúra csendben dolgozó szervező munkája. Nem kell már nagy árat fizetni, anyagi áldozatot hozni a könyvért, amelyet valaki olvasni kíván. A magyar könyvek soha nem sejtett példányszámban hagyják el a nyomdát és olcsó áron lesznek a könyvek barátainak tulajdonává. Arany János Tolditrilógiája százhúszezer példányban jelent meg az Olcsó Könyvtár századik köteteként. A magyar és a világirodalom remekművei filléres árakon vásárolhatók meg ebben és más sorozatban. Minél magasabbrendű a kultúra, annál fokozottabb az igény az örökéletű remekművek, a tudást adó szakkönyvek iránt. A dolgozó embernek kedves pihenője, szórakoztatója a könyv. Tóth Árpád megénekelte a fiatal, munkába menő leányt, aki reggel a villamoson derült arccal regényt olvas, s ez»letörli egy sorsocska árva könnyét«. A könyv azonban nemcsak szórakoztató, hanem tanítómester is. Mégpedig a legtürelmesebb, a legfáradhatatlanabb, a legmegértőbb tanítómester, aki mindig rendelkezésünkre áll, nem büntet, a hűtlenségért szemrehányás nélkül megbocsát és mindig csak ad. Vannak könyvek, amelyekkel nem szabad csupán múló ist«prp*sáret kö*ni- rövid időre a privvv+««t'J'l 7 Í '■ 7»ö—>r .mert ezekünk mindin kéznél kpP Jenniők Útitársaink ezek, s ezért t^ilidnnuvkk« kell vájni*'1*. Nem pinán réren, a meaner ridéi-en a Komáromi Kalendárium volt az egyetlen olvasmány, ma azonban a legtávolabbi faluba is sok-sok szórakoztató, tanító könyv jut el, hogy ne maradjon a nép tudás nélkül. dr. J. Gy. Naponta csaknem háromszáz vagon cukor készül . A cukorgyárak nagyszerű eredménnyel dolgoznak. Most naponta negyven vagonnal is több cukor készül, mint az előző években, s így a napi össztermelés háromszáz vagon körül mozog. Az ipar már 170 millió kiló cukrot készített. * > < ► Ma: íj Kádár János elvtárs felszólalása a vasasok kongresszusán 4TS». (10; Népfőiskola nyílt Kisteleken Tiszakutató-nap Szegeden Dragy nyeremények a lottón Milyen a téli divat? -A CSILLAGOK FELEMoszkvában november 1-én megnyílt Össz-szövetségi Művészeti Kiállításnak nagy sikere van. Képünk a kiállításról készült. Előtérben Posztnyikov »A csillagok felé« című szobra Hétfőn Szegedre érkezik a Franca Kommunista Párt küldöttsége Kedves vendégek érkeznek hétfőn Szegedre. A Francia Kommunista Párt hazánkban tartózkodó küldöttsége városunkba is ellátogat és előreláthatóan egy napot töltenek itt hogy amennyire idejük engedi, megismerhetnének Szegeddel, s a város dolgozóinak életével. Kedden Hódmezővásárhelyre látogatnak át. Szeretettel köszöntjük városunkban a francia kommunisták, a francia munkásosztály élcsapatának képviselőit, akik nehéz harcot folytatnak hazájukban a munkásosztály akcióegységének megteremtéséért, a dolgozók életkörülményeinek megjavítása, az algériai béke kivívása, s a francia nép boldog, békés jövőjének biztosítása érdekében, - ► < ► i ■ * ■ fl társadalmi tulajdon megvédéséről, a kulturális nevelőmunkáról és a bizalmi hálózat működéséről tárgyalt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége Tegnap, szombaton délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége. Az ülés napirendjén időszerű társadalmi és szakszervezeti kérdések szerepeltek. Megtárgyalták a többi között a KPVDSZ területi bizottsága elnökének jelentése alapján a társadalmi tulajdon védelmében végzendő szakszervezeti feladatokat — különös tekintettel a vendéglátóipari és kereskedelmi munkahelyekre. A beszámoló ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket az állami és szövetkezeti kereskedelem vezető testületeivel közösen foganatosított a szakszervezet a társadalmi tulajdon fokozott megvédése érdekében. Anyagi kedvezményeket élveznek azok, akik egész évben leltárhiány nélkül dolgoznak —, ellenben mindenféle jutalmazásból kirekesztik azokat, akiknél a negyedévi elszámolás során leltárhiány mutatkozik. Ismertette Kókai elvtárs, a KPVDSZ területi bizottságának elnöke, hogy idén, a múlt évhez képest általában csökkent a leltárhiány, jóllehet néhány esetben bírósági eljárást kellett indítani becstelen boltvezetők ellen. Javasolta, hogy élesszék újra a társadalmi bíróságokat és alkalmazzák a megszégyenítést a népvagyon fosztogatói ellen. Ezzel párhuzamosan — mondotta — fokozni kell a társadalmi ellenőrzést és a nevelőmunkát. A kereskedelemben a társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétségek legtöbbször a vásárlók rovására is történnek, éppen ezért apellálni kell a szélesebb körű ellenőrzés megszervezésére. Második napirendi pontként a szakszervezetek kulturális nevelőmunkáját tárgyalta meg az elnökség, megállapítva, hogy ezen a téren generális változásokra van szükség. Mindenekelőtt együttműködésre kell törekednie a szakszervezetnek a művelődési munka állami vezető fórumaival. Természetesen ez a törekvés csak akkor lesz eredményes, ha mindkét részről megnyilatkozik. Sajnos, a meghívott testületek közül csupán a megyei tanács művelődésügyi osztálya képviseltette magát ezen a fontos értekezleten. Szóba került a beszámoló és a hozzászólások elhangzása során, hogy több helyen — főként megfelelő vezetés hiánya miatt — nem használják ki a drága pénzen megteremtett művelődési lehetőségeket. A közel hárommillió forintos költséggel épült derekegyházi művelődési otthonban egyáltalán nem folyik semmiféle kulturális tevékenység. A Pankotai Állami Gazdaság könyvtára felügyelet nélkül pusztul, ugyanakkor senki sem adja a munkások kezébe a könyvet. Számos helyen pihennek a keskeny filmvetítő készülékek. Felmerült annak a gondolata, hogy a szakszervezetek szegedi művelődési otthonait valamilyen formában szakmaközivé kell tenni. Utoljára a szakszervezetek bizalmi értekezletein elhangzott felszólalások és panaszok alapján tett intézkedéseket ismertette Juhász Nagy Antal elvtárs, majd az elnökség megbeszélte a bizalmiak tájékoztatásának módját és a tőlük eredő panaszok, bejelentések kivizsgálásának gyors és hathatós elintézése mellett foglalt állást. Nermetközibélyegkiállítás Budapesten A FIP, a Nemzetközi Bélyeggyűjtő Szövetség legutóbbi kongresszusán úgy határoztak, hogy 1961-ben Budapesten tartják a nemzetközi bélyegkiállítást, s a szövetség évi kongresszusát.