Délmagyarország, 1957. december (13. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-01 / 282. szám

VILÁG EGYESÜLETEKl a magyar szocialista munkáspárt lapja XIII. évfolyam, 282. szám Vasárnap, 1957. december I. Ára: 50 fillér Terven felül gyárt a Szalámigyár, a Paprikafeldolgozó. Lassan elkopnak az év hó­napjai. Most léptünk az utol­sóba. Ez a tény arra készteti üzemeink vezetőit, hogy szin­te napról napra figveljék a tervteljesítés alakulását, ügyeljenek, nehogy elmarad­janak. Több helyen nagyon neki kell gyürkőzni, hogy adósság nélkül lépjék át az új esztendő küszöbét. Má­sutt viszont már jelentik, vagy jelentették, hogy befe­jezték éves tervüket. Ezt leg­több helyen azzal érték el, hogy a vállalat munkásai, vezetői összefogva, s minden erejüket latba vetve végezték munkájukat. Itt-ott azonban az is közrejátszott, hogy laza terveket adtak egyes minisz­tériumok­ a vállalatoknak. A tervteljesítés rácáfol a ki­ negyven vagonnal lobbi szalámiféleségei hétmillió forint értékű­ paprikát setlenkedőkre, a munkások lelkes munkája választ adott a kétkedőknek. Ma már el­mondhatjuk: Szegeden igen szép eredmények várhatók az év végére. A hét végén két szegedi nagyüzem, a Szalámi­gyár, s a Papnkafeldolgozó Vállalat jelentette éves ter­vének teljesítését. Néhány napja érdekes sta­tisztikát készítettek a Szege­di Szalámigyárban. Ebből ki­tűnik, hogy 1950-ben hatvan­hat és fél vagon szalámit és hentesárut készítettek a gyárban. Ez is jóval több mint amennyit Pickék idejé­ben termelt az üzem. 1953-ra már ez a mennyiség 151 va­gonra emelkedett. A múlt­ évben annak ellenére, hogy a­­ termelésben itt is érződött bi­­­­zon­yos mén­ékig az ellenfor­­­radalom hatása. 215 vagon­­árut készítettek. Az idei éves ? tervük annyi volt, mint a­ múlt évi teljesítmény, de már­­ november végére teljesítet­­­ték tervüket. Előreláthatólag­­ mintegy 19 millió forint ér­­­­tékű áruval termelnek töb­?­bet. Ez mennyiségben mint-­­­egy negven vagon szalámit­­ és húsféleséget jelent . ★ A jó paraszti munka, a­­ kedvező időjárás meghozta­ eredményét a paprikaterme­­­lésben is. Más esztendőkhöz­­ viszonyítva az idén jobb ter­­­mést takarítottak be, s álta­­­­ában időbért adták át a fel- I ■­ dolgozó vállalatnak. Állami­­ • gazdaságok, termelőszövet­ s • keretek és egyénileg dolgozó­­­­ parasztok is. Az átvételek­ l­­ nél ugyan voltak zavarok, de | • ez is csak többnyire abból i­s adódott, hogy a termelők egy f . része, különösen Csongrád­­ • megye északi községeiben és X • városaiban nem akarták fel-i­s főzni az átadás előtt a panzi­ I­lkát, ömlesztve viszont a vál­­l­­­al­at nem tudott minden • mennyiséget rövid egy hét­­ alatt befogadni.­­ A jó termés nagyban elő­• segítette, hogy a vállalat no­o­vember 28-án teljesítette ter­­­­melési tervét. Természetesen­­ ez a szén eredmény a válla­­­­lat dolgozói jó munkásá­­­­nak köszönhető elsősorban.­­ Most újabb vállalást tettek a­­ munkások, elhatározták, hogy­­ az év végéig mintegy hétmil­­­­lió forint értékű árut állíta­•­nak elő terven felül. Így • akarnak több paprikát biz­­­­tosítani belföldi fogyasztásra Jás az exportszállítások részé­­­­re is. Széd eredményeket ért­­ el már eddig is az export- X szállításban is a Paprikafel­­­dolgozó Vállalat. Az év de­­­cember elsejéig terjedő ter­­­­vét 175 százalékra teljesítet­­­te. A belföldi szállítási köte­­­lezettségét is túlteljesítette 14 X százalékkal. ­Déli könyvvásár Ma kezdődik az ország minden városában, falu­jában az egy hónapig tartó téli könyvvásár, amelyre a szegedi könyvesboltok is felkészültek. A vásár alatt sok-sok szép, jó könyv várja a boltok polcain a szó­rakozásra, tudásra vágyakozókat. Nem mindig volt ez így. Kazinczy Ferenc még azt panaszolta: »Gyalázatos dolog, hogy a mi Magyaraink még ezen Magyar Epo­chában sem olvasnak. Híjában vádolta Szatsvai azzal az írókat, hogy drágán szabják könyveik árát« A kis példányszáratban megjelenő könyv akkor és még később is viszonylagosan drága volt. A múlt század közepén a Pesten megjelenő Poli­tikai Újdonságok 1857. évi március 25-iki számában a következő hír jelent meg: »Szegedi tanyákon történt, hogy egyik gazda a szomszédos tanyatulajdonostól egy kopott könyvet kapott olvasgatni, me­­lyet végig forgat­ván úgy megkedvelé, hogy mindenkép szerette volna azt birtokába keríteni; mivel pedig az igazi tulajdonos előtt is nagy becsben állott a könyv, végre megalkud­tak egy mérő tiszta búzában, a mellynek árába, a könyv új korában koránt sem került. Ez eset is tanúskodik népünk olvasóvágya felől, csakhogy még sokan nem tudják, minő könyvet kellene megvenni.« Krúdy Gyula írta 1915-ben: »Hazánkban a könyv még mindig a legnagyobb luxus­cikk. Valóban rend­kívüli jó termésnek kell lenni, vagy derék kártyajárás­nak, hogy Magyarországon az új könyveknek vevője akadjon.« Mennyire csodálkoznék Kazinczy Ferenc, Pákh Albert, a Politikai Újdonságok szerkesztője és a lap­kiadó Heckenast nyomdászmester, Krúdy Gyula, ha itt járna az idei szegedi téli könyv­vásáron. Milyen nagy lett az az olvasnivágyás, és nem kell már egy mérő tiszta búzát adni egy kopott fedelű régi könyvért. A társadalom fejlettségi fokának egyik ismertető jele a könyvszükséglet mértéke. Ez mind nagyobbá és nagyobbá válik napjainkban. Az egészséges olvasni­­vágyás, a tudásszomj úgy igényli a könyvet, mint a test az élet fenntartásához elegengedhetetlenül szüksé­ges tápanyagokat. Minél nagyobb számban és minél jobb könyv jelenik meg egy országban, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy fiai nagyobb tudásra tegyenek szert. És erre manapság különösen szükség van. A jó könyv a szocialista kultúra csendben dolgozó szervező munkája. Nem kell már nagy árat fizetni, anyagi ál­dozatot hozni a könyvért, amelyet valaki olvasni kí­ván. A magyar könyvek soha nem sejtett példány­­számban hagyják el a nyomdát és olcsó áron lesznek a könyvek barátainak tulajdonává. Arany János Toldi­­trilógiája százhúszezer példányban jelent meg az Olcsó Könyvtár századik köteteként. A magyar és a világ­irodalom remekművei filléres árakon vásárolhatók meg ebben és más sorozatban. Minél magasabbrendű a kul­túra, annál fokozottabb az igény az örökéletű remek­művek, a tudást adó szakkönyvek iránt. A dolgozó embernek kedves pihenője, szórakozta­tója a könyv. Tóth Árpád megénekelte a fiatal, munká­ba menő leányt, aki reggel a villamoson derült arc­cal regényt olvas, s ez­­»letörli egy sorsocska árva kön­­­nyét«. A könyv azonban nemcsak szórakoztató, hanem tanítómester is. Mégpedig a legtürelmesebb, a legfá­radhatatlanabb, a legmegértőbb tanítómester, aki min­dig rendelkezésünkre áll, nem büntet, a hűtlenségért szemrehányás nélkül megbocsát és mindig csak ad. Van­nak könyvek, amelyekkel nem szabad csupán múló is­t«prp*sáret kö*ni- rövid időre a privvv+««t'J'l 7­­ Í '■ 7»ö—>r .mert ezekünk mindin kéznél kpP Jenniők Ú­ti­­társaink ezek, s ezért t^il­idnnuvkk« kell vájni*'1*. Nem pinán réren, a meaner ridéi-en a Komáromi Kalendá­rium volt az egyetlen olvasmány, ma azonban a leg­távolabbi faluba is sok-sok szórakoztató, tanító könyv jut el, hogy ne maradjon a nép tudás nélkül. dr. J. Gy. Naponta csaknem háromszáz vagon cukor készül . A cukorgyárak nagyszerű­­ eredménnyel dolgoznak. Most­­ naponta negyven vagonnal i­s több cukor készül, mint az előző években, s így a napi össztermelés háromszáz va­gon körül mozog. Az ipar­­ már 170 millió kiló cukrot ké­­­szített. * > < ► Ma: íj Kádár János elvtárs felszólalása a vasasok kongresszusán 4TS». (10­; Népfőiskola nyílt Kisteleken Tiszak­utató-nap Szegeden Dragy nyeremények a lottón Milyen a téli divat? -A CSILLAGOK FELE­­Moszkvában november 1-én megnyílt Össz-szövetségi Művészeti Kiállításnak nagy sikere van. Képünk a kiállí­tásról készült. Előtérben Posztnyikov »A csillagok felé« című szobra Hétfőn Szegedre érkezik a Franca Kommunista Párt küldöttsége Kedves vendégek érkeznek hétfőn Szegedre. A Fran­cia Kommunista Párt hazánkban tartózkodó küldött­sége városunkba is ellátogat és előreláthatóan egy napot töltenek itt hogy amennyire idejük engedi, megismerh­etn­­ének Szegeddel, s a város dolgozóinak életével. Kedden Hódmezővásárhelyre látogatnak át. Szeretettel köszönt­jü­k városunkban a francia kom­munisták, a francia munkásosztály élcsapatának képvise­lőit, akik nehéz harcot folytatnak hazájukban a mun­kásosztály akcióegységének megteremtéséért, a dolgozók életkörülményeinek megjavítása, az algériai béke kivívá­sa, s a francia nép boldog, békés jövőjének biztosítása ér­dekében, - ► < ► i ■ * ■ fl társadalmi tulajdon megvédéséről, a kulturális nevelőmunkáról és a bizalmi hálózat működéséről tárgyalt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége Tegnap, szombaton délelőtt ülést tartott a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának Elnöksége. Az ülés napirend­jén időszerű társadalmi és szakszervezeti kérdések sze­repeltek. Megtárgyalták a többi között a KPVDSZ terü­leti bizottsága elnökének je­lentése alapján a társadalmi tulajdon védelmében végzen­dő szakszervezeti feladatokat — különös tekintettel a ven­déglátóipari és kereskedelmi munkahelyekre. A beszámoló ismertette azokat az intézke­déseket, amelyeket az állami és szövetkezeti kereskedelem vezető testületeivel közösen foganatosított a szakszerve­zet a társadalmi tulajdon fo­­­­kozott megvédése érdekében. Anyagi kedvezményeket élveznek azok, akik egész évben leltárhiány nélkül dolgoznak —, ellenben min­denféle jutalmazásból ki­rekesztik azokat, akiknél a negyedévi elszámolás so­rán leltárhiány mutatkozik. Ismertette Kókai elvtárs, a KPVDSZ területi bizottságá­nak elnöke, hogy idén, a múlt évhez képest általában csökkent a leltárhiány, jólle­het néhány esetben bírósági eljárást kellett indítani becs­telen boltvezetők ellen. Ja­vasolta, hogy élesszék újra a társadalmi bíróságokat és al­kalmazzák a megszégyenítést a népvagyon fosztogatói el­len. Ezzel párhuzamosan — mondotta — fokozni kell a társadalmi ellenőrzést és a nevelőmun­kát. A kereskedelemben a társa­dalmi tulajdon ellen elköve­tett vétségek legtöbbször a vásárlók rovására is történ­nek, éppen ezért apellálni kell a szélesebb körű ellenőr­zés megszervezésére. Második napirendi pont­ként a szakszervezetek kultu­rális nevelőmunkáját tár­gyalta meg az elnökség, meg­állapítva, hogy ezen a téren generális változásokra van szükség. Mindenekelőtt együttműködésre kell töre­kednie a szakszervezetnek a művelődési munka álla­mi vezető fórumaival. Természetesen ez a törekvés csak akkor lesz eredményes, ha mindkét részről megnyi­latkozik. Sajnos, a meghívott testületek közül csupán a megyei tanács művelődés­ügyi osztálya képviseltette magát ezen a fontos értekez­leten. Szóba került a beszámoló és a hozzászólások elhangzá­sa során, hogy több helyen — főként meg­felelő vezetés hiánya miatt — nem használják ki a drága pénzen megteremtett művelődési lehetőségeket. A közel hárommillió forintos költséggel épült derekegyházi művelődési otthonban egyál­talán nem folyik semmiféle kulturális tevékenység. A Pankotai Állami Gazdaság könyvtára felügyelet nélkül pusztul, ugyanakkor senki sem adja a munkások kezé­be a könyvet. Számos helyen pihennek a keskeny film­­vetítő készülékek. Felmerült annak a gondo­lata, hogy a szakszerveze­tek szegedi művelődési ott­honait valamilyen formá­ban szakmaközivé kell tenni. Utoljára a szakszervezetek bizalmi értekezletein elhang­zott felszólalások és pana­szok alapján tett intézkedé­seket ismertette Juhász Nagy Antal elvtárs, majd az elnök­ség megbeszélte a bizalmiak tájékoztatásának módját és a tőlük eredő panaszok, beje­lentések kivizsgálásának gyors és hathatós elintézése mellett foglalt állást. Nermetközi­bélyegkiállítás Budapesten A FIP, a Nemzetközi Bé­lyeggyűjtő Szövetség leg­utóbbi kongresszusán úgy ha­tároztak, hogy 1961-ben Bu­dapesten tartják a nemzet­közi bélyegkiállítást, s a szö­vetség évi kongresszusát.

Next